Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak. 1993. évi XCVI. Törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvényt az alábbi kormányrendeletekkel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak. 1993. évi XCVI. Törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvényt az alábbi kormányrendeletekkel."— Előadás másolata:

1 Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak

2 1993. évi XCVI. Törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvényt az alábbi kormányrendeletekkel kis mértékben módosították: 109/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak egészségügyi intézményeinek működési és üzemeltetési szabályairól 268/1997. (XII. 22.) Korm. Rendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól 252/2000. (XII. 24.) Korm. Rendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól

3 Típusai Kiegészítő nyugdíjpénztár: A pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeghez a várakozási idő letelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá. A tagsági jogviszony a várakozási idő letelte előtt csak a pénztártagnak más pénztárba való átlépése, illetve a pénztár megszűnése esetén szüntethető meg. A várakozási idő letelte előtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyező pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.

4 Típusai Kiegészítő egészségpénztár: Az egészségpénztár szolgáltatásait saját maga szervezheti vagy e célra szolgáltatásszervező intézményt is igénybe vehet. A pénztár szolgáltatásszervezési tevékenységet - kiegészítő vállalkozási tevékenysége keretében - más pénztárak tagjai, valamint más magánszemélyek, illetve intézmények részére is végezhet. Az egészségpénztár a természetbeni szolgáltatásokat egészségpénztári szolgáltatón keresztül nyújthatja.Az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével kell biztosítani.

5 Típusai Kiegészítő önsegélyező pénztár: Az önsegélyező pénztár egyéni szolgáltatásokat és közösségi szolgáltatásokat nyújthat. A pénztár az egyéni szolgáltatásokat a tag egyéni számlájának megterhelésével, az egyes közösségi szolgáltatásokat pedig a fedezeti tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tartalék terhére teljesíti. A pénztár egy vagy több szolgáltatási tartalékot hozhat létre, melyeket a pénztártagok egyéni számlái terhére kell képezni.

6 Mind a három pénztártípusra jellemző A természetes személyek (pénztártagok) által, a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat szervező és finanszírozó társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja.

7 Kiegészítő pénztár: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, amely a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészíti, pótolja és tagjai igénye szerint szervezi. Egészségpénztári szolgáltató: Az egészségpénztárral szerződésben, vagy tulajdonában álló, illetve általa üzemeltetett, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató, valamint az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztártagok számára egészségpénztári szolgáltatást ténylegesen nyújt.

8 Tagdíj: A pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére, a pénztártagok által vállalt kötelezettségként, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhat. A tagdíj legkisebb mértékét a pénztár alapszabálya határozza meg; Egyéni számla: Az az alapnyilvántartás, amelyen a pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a pénztára pénztártagok részére vezet. Haláleseti kedvezményezett: A pénztártag által megjelölt természetes személy, aki a pénztártag halála esetén az e törvényben meghatározott módon az egyéni számlára jogosulttá válik;

9 Működési alapelvek Önkormányzati működés: A pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak. A döntés meghozatala során a pénztártagok azonos jogokkal rendelkeznek. A zárt gazdálkodás elve: a pénztár gazdálkodása kizárólag csak az alapszabályban meghatározott szolgáltatások szervezésére és teljesítésére irányulhat; a pénztár gazdálkodásához alapokat képez, és a tagok részére egyéni számlát vezet; a pénztár a tartozásaiért saját vagyonával felel; a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása esetén a pénztártag az egyéni számláján levő összeget az alapszabály szerint követelheti a pénztártól; a pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből és egyéb bevételekből, szervezi, finanszírozza és teljesíti.

10 Működési alapelvek Kölcsönösség: a pénztártagok közösen teremtik meg a szolgáltatások fedezetét. A pénztárak szolgáltatásaira jogosultakat az igénybevétel szempontjából azonos jogok illetik meg. Minden pénztártag egyben tulajdonosa is a pénztárnak. Önkéntesség: természetes személyek szabad akaratukból hozhatnak létre pénztárakat, és a pénztár alapszabályának rendelkezései szerint csatlakozhatnak, illetve léphetnek ki azokból. Szolidaritás: a pénztártagok egységes elvek alapján megállapított tagdíjat fizetnek, mely a nem kárarányos tehermegosztás alapján független egyéni kockázatuk mértékétől. A tagsági feltételeknek eleget tevő természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el.

11 Működési alapelvek Társulási elv: a tagsági kör meghatározásakor nem alkalmazható vallási, faji, etnikai, politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetés. Non-profit (nem haszonelvű) működés: a pénztár gazdálkodásának eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki, azt csak az alaptevékenység érdekében használhatja fel. Függetlenség: a pénztárak a jogszabályok keretei között szabadon alakítják ki szolgáltatási körüket és üzletpolitikájukat.

12 A pénztár alapítása Pénztárat kizárólag természetes személyek alapíthatnak. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. A pénztárak alapítását az alakuló közgyűlés határozza meg. Az alakuló közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály és az induló gazdálkodási terv elfogadása, a tisztségviselők és a könyvvizsgáló megválasztása, valamint a tisztségviselők díjazásának megállapítása, döntés az alapítással kapcsolatos, az alakuló közgyűlés időpontjáig felmerült költségek viseléséről. Az alapszabályt, és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

13 A pénztár alapítása A pénztár jogi személy. A pénztárt a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz és határozatáról a kérelmezővel egyidejűleg az illetékes ügyészséget és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletet (a továbbiakban: Felügyelet) is értesíti.A pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. A pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó jogszabályok szerint, állami felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. Az egészségpénztárak egészségbiztosítási szolgáltatásaikkal összefüggő, külön törvény szerinti felügyeletét az Egészségbiztosítási Felügyelet látja el.

14 A pénztárak típusai és tevékenységük A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: nyugdíjszolgáltatás (nyugdíjpénztár); szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, valamint a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása és az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás (önsegélyező pénztár); az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása (egészségpénztár).

15 A tagsági viszony Pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal. A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani.

16 A pénztár szervezete A pénztár szervei: –a közgyűlés, alapszabályban meghatározott esetekben küldöttközgyűlés, részközgyűlés; –az igazgatótanács; –az ellenőrző bizottság, –ügyvezető. Az alapszabály szakértői bizottságok létesítését is előírhatja. Az igazgatótanács, valamint az ellenőrző bizottság létszáma páratlan számú, 3-7 fő. Az alapszabály a taglétszámra tekintettel ennél nagyobb létszámot is meghatározhat. Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselők) a közgyűlés titkosan választja meg legfeljebb 5 évre. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában az igazgatótanács a folyamatos feladatok ellátásával ügyvezetőt alkalmazhat.

17 A pénztárak gazdálkodása A pénztár szolgáltatásai szervezéséhez, finanszírozásához és teljesítéséhez kapcsolódó pénzügyi feltételek megteremtése érdekében jogosult gazdálkodási tevékenységet folytatni. A pénztár gazdálkodása keretében – beszámolási kötelezettség mellett – kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat.

18 Legfőbb cél a biztonság A pénztárak egyes gazdálkodási szabályait előíró kormányrendelet (6/1994. Korm.r.) köztudomásúan szigorú előírásokat tartalmaz a befektetésekre vonatkozóan. A pénztárak a bevételeikből három alapot képeznek: Fedezeti alap: a szolgáltatások finanszírozására Működési alap: a működési költségek fedezetére Likviditási alap: az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és – a másik két alap általános tartalékaként – a pénztár fizetőképességének fenntartására szolgál

19 A pénztárak biztonságos működésének „védvonalai” Engedélyezés (a pénztár alapításához legalább 15 alapító tag kell, akik természetes személyek) PSZÁF látja el a felügyeletét A pénztár tulajdonosai a pénztártagok

20 Prudens működés – kockázatvállalás korlátozása Kiegészítő vállalkozási tevékenységet csak a felügyelet engedélyével, befektetéseit diverzifikálni köteles kormány rendelet Likviditás biztosítása érdekében a bevételek alapszabályban rögzített hányadát köteles likviditási alapba helyezni Belső irányítás, ellenőrzés – az optimális meghatározása a tisztségviselőkkel szemben tanusított követelményeket, összeférhetetlenségi szabályokat.

21 Közgondoskodás- öngondoskodás évi LXXX. Törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat.

22 Néhány adat az önkéntes pénztárak számáról, működéséről

23 Az önkéntes pénztári piac koncentrált: 1999-ben a piacon 240 pénztár működött, de a tagok 72%-a 18 legnagyobb pénztárat választotta, összvagyont tekintve ezek a 70%-ot adják Jellemző a piac tisztulása: között: több, mint 300 önkéntes pénztárat alapítottak re kb. fele maradt meg. Ok: méretgazdaságossági problémák, nagyon kevés érte el az 5000 fős létszámot.

24 Szakértői vélemény: a koncentrációs folyamat meg fog állni- a kicsiknek is van létjogosultságuk Taglétszám erőteljesen változik: néhány száz fő- akár tag is lehet

25 2007-es adatok : a koncentráltság nem fejeződött be, ahogy megjósolták re tovább csökkent az önkéntes pénztárak száma- APEH: - önkéntes magán-nyugdíjpénztárak:68 szolgáltató - egészségpénztárak:47-37-re csökkent előző évhez képest - önsegélyező: re

26

27 Következtetések - a pénztárak 3 formája közül a nyugdíj- pénztárak a legnépszerűbbek - sajnos elmondható, hogy a tagság általában nem az öngondoskodás miatt keletkezik, hanem egyfajta munkáltatói bérpótlékot látnak benne( a munkáltató is fizethet ide, ezt az állam támogatással kiegészíti; keletkezésükkor pedig az állam lehetőséget biztosított 50%-ban adókedvezmény igénybevételére)‏ - Magyarországon kb. 3 Mó aktív foglalkoztatott van- ehhez képest kicsi az önkéntes pénztárak tagjainak száma - a tagok általában kiveszik egyben a járadékot a bizonyos kötelező határidő lejárta után

28

29 - a tagok saját befizetései nagyon alacsonyak. Oka: alacsony megtakarítások mellett amint lehet, inkább az adókötelezettség kifizetése mellett kiveszik számlájukról az összegyűlt pénzt- nagy a bizalmatlanság a rendszerrel kapcsolatban - az emberek még nem szakadtak el teljesen a paternalisztikus állam megszokott formájától- nem látják, miért is fontos az öngondoskodás

30

31 –Hozamok alakulásában megfigyelhető, hogy a tagok nem mindig tudatosan választanak pénztárat. Legalábbis nincsenek azzal tisztában, hogy milyen hozamokat is produkál pénztáruk. Az adatok alapján láthatjuk, hogy a különbség a hozamokban akár 6% is lehet, amelyet nem biztos, hogy magyaráz a pénztárak különböző befektetési politikája. –Ha ezt egyáltalán nem veszik figyelembe a tagok, akkor 40 éves tagsági viszony után akár 40%-kal is kevesebbet kaphatnak, mint azok, akik jobb hozamokat produkáló pénztárat választottak.

32

33 A mag á nnyugd í j p é nzt á rak a legkedveltebb, az eg é szs é g ü gyi é s az ö nseg é lyező nem annyira kedvelt. Oka: á ltal á ban az eg é szs é g ü gyi p é nzt á rakba t ö rt é nő befizet é seket sok c é lra ki lehet venni(ak á r m é g tenisz ü tő v á s á rl á s á ra is), í gy c é lj á t igaz á n e sem val ó s í tja meg. De ugyanez a helyzet az ö nseg é lyező p é nzt á rakkal is. Megfigyelhető, hogy legink á bb csak a j ö vedelmek ad ó mentes í t é se miatt folyatj á k á t a p é nzt á rakon a tagok.

34 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak. 1993. évi XCVI. Törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvényt az alábbi kormányrendeletekkel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések