Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az infektológia tárgya, fogalma, járványtani alapfogalmak Dr. Hajdú Edit PhD Egyetemi adjunktus SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az infektológia tárgya, fogalma, járványtani alapfogalmak Dr. Hajdú Edit PhD Egyetemi adjunktus SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet."— Előadás másolata:

1 Az infektológia tárgya, fogalma, járványtani alapfogalmak Dr. Hajdú Edit PhD Egyetemi adjunktus SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet

2 Ajánlott irodalom Mandel GL: Principles and practice of infectious diseases 6 th edition 2005

3 Infektológia fogalma Infekciós betegségekkel foglalkozó tudomány: infekciós betegségek keletkezése, patomechanizmusa, klinikai lefolyása, gyógyítás, megelőzés Infekciós betegségekkel foglalkozó tudomány: infekciós betegségek keletkezése, patomechanizmusa, klinikai lefolyása, gyógyítás, megelőzés Infekciós betegségek: mikroorganizmusok és paraziták által okozott kórképek: a kórokozó szervezetbe jutása után szaporodik, majd megbetegíti azt Infekciós betegségek: mikroorganizmusok és paraziták által okozott kórképek: a kórokozó szervezetbe jutása után szaporodik, majd megbetegíti azt Kórokozó lehet: vírus, baktérium, gomba egysejtű és többsejtű parazita Kórokozó lehet: vírus, baktérium, gomba egysejtű és többsejtű parazita

4 Infektológia története Thucidydes (Hippokratés kortársa) leírta az athéni pestisjárvány idején, hogy a betegség emberről emberre terjed Thucidydes (Hippokratés kortársa) leírta az athéni pestisjárvány idején, hogy a betegség emberről emberre terjed Aretaeus (Kr. e. II. század) láthatatlan élőlények a fertőzés okozói Aretaeus (Kr. e. II. század) láthatatlan élőlények a fertőzés okozói Leeuwenhoek a mikroszkóp feltalálása, a rothadást okozó mikróbák láthatóvá tétele Leeuwenhoek a mikroszkóp feltalálása, a rothadást okozó mikróbák láthatóvá tétele Semmelweis Ignác: a rothadó anyagokról (gyermekágyi lázban elhalt nők boncolása) a betegség kézzel átvihető. A fertőzés átvitele klórmeszes kézmosással megelőzhető. Semmelweis Ignác: a rothadó anyagokról (gyermekágyi lázban elhalt nők boncolása) a betegség kézzel átvihető. A fertőzés átvitele klórmeszes kézmosással megelőzhető.

5 Infektológia története folyt. Robert Koch: az antrax és a tuberculosis kórokozójának felfedezése, a baktériumok tenyésztésének technikája Robert Koch: az antrax és a tuberculosis kórokozójának felfedezése, a baktériumok tenyésztésének technikája Ivanovsky: a dohánymozaik-betegséget vírusok okozzák Ivanovsky: a dohánymozaik-betegséget vírusok okozzák Enders: vírustenyésztés sejtkultúrákon Enders: vírustenyésztés sejtkultúrákon DNS, RNS megsokszorozása: PCR módszerek DNS, RNS megsokszorozása: PCR módszerek Immunológia, vaccinológia fejlődése Immunológia, vaccinológia fejlődése

6 Infektológus Speciális jártassággal rendelkezik az infekciós betegségek felismerésében, gyógyításában és megelőzésében. Kórokozóban való gondolkodás Speciális jártassággal rendelkezik az infekciós betegségek felismerésében, gyógyításában és megelőzésében. Kórokozóban való gondolkodás Tevékenysége: Tevékenysége: Osztályon ellátja a kötelezően elkülönítendő betegeket Osztályon ellátja a kötelezően elkülönítendő betegeket Konziliáriusként közreműködik más klinikai szakterületeken az infekciós betegek gyógyításában Konziliáriusként közreműködik más klinikai szakterületeken az infekciós betegek gyógyításában Infekció kontroll, antibiotikum politika Infekció kontroll, antibiotikum politika

7 Az infektológia tárgya Régen: „ragályos” betegségek (himlő, kanyaró, hepatitis A, járványos gyermekbénulás, meningitisek stb) Régen: „ragályos” betegségek (himlő, kanyaró, hepatitis A, járványos gyermekbénulás, meningitisek stb) Ma: a fentieken kívül még minden olyan betegség, amelyet mikróbák okoznak (vírusok, gombák, baktériumok, férgek, protozoonok okozta betegségek, kórházi eredetű infekciók stb.) Ma: a fentieken kívül még minden olyan betegség, amelyet mikróbák okoznak (vírusok, gombák, baktériumok, férgek, protozoonok okozta betegségek, kórházi eredetű infekciók stb.)

8 Infekciós kórkép definíciója Mindazon kórképek, amelyek kialakulása során valamilyen mikroorganizmus bejut a szervezetbe, ott szaporodik és vagy a mikroorganizmus, vagy az általa termelt, vagy belőle származó anyag (toxin, sejtalkotó elem) szerepet játszik a kórkép létrejöttében, az infekciós kórképek közé tartoznak. Mindazon kórképek, amelyek kialakulása során valamilyen mikroorganizmus bejut a szervezetbe, ott szaporodik és vagy a mikroorganizmus, vagy az általa termelt, vagy belőle származó anyag (toxin, sejtalkotó elem) szerepet játszik a kórkép létrejöttében, az infekciós kórképek közé tartoznak.

9 Alapfogalmak Patogenitás: Patogenitás: valamely mikroorganizmus betegségokozó képessége. valamely mikroorganizmus betegségokozó képessége. Függ a mikroorganizmus és a gazdaszervezet viszonyától, a gazdaszervezet védekezőképességétől és válaszreakciójától. Függ a mikroorganizmus és a gazdaszervezet viszonyától, a gazdaszervezet védekezőképességétől és válaszreakciójától. Patogenitás spektruma: Patogenitás spektruma: mely fajokat betegít meg mely fajokat betegít meg Patogén: Patogén: ép védekező rendszerű, fogékony személyek többségében betegséget okoz ép védekező rendszerű, fogékony személyek többségében betegséget okoz Opportunista kórokozó: Opportunista kórokozó: csak meghatározott körülmények között képes betegséget okozni (csökkent védekező képesség, bejutást segítő tényezők) csak meghatározott körülmények között képes betegséget okozni (csökkent védekező képesség, bejutást segítő tényezők)

10 Alapfogalmak Virulencia: Virulencia: Egy konkrét mikroba populáció számszerűen megadható megbetegítő képessége Egy konkrét mikroba populáció számszerűen megadható megbetegítő képessége Kísérleti állatokban mérik: LD50 azon csíraszám, amely a kísérleti állatok 50%-át elpusztítja Kísérleti állatokban mérik: LD50 azon csíraszám, amely a kísérleti állatok 50%-át elpusztítja Összehasonlítható, változtatható Összehasonlítható, változtatható Incidencia: Incidencia: egy adott időszakban észlelt új megbetegedések száma a vizsgált populációban egy adott időszakban észlelt új megbetegedések száma a vizsgált populációban Prevalencia: Prevalencia: egy adott időszakban észlelt összes megbetegedések száma a vizsgált populációban egy adott időszakban észlelt összes megbetegedések száma a vizsgált populációban

11 Az infekciós betegség létrejöttének szakaszai A kórokozó megtelepedése és behatolása A kórokozó megtelepedése és behatolása Az invázió Az invázió A betegség kialakulása A betegség kialakulása Rövid lappangási idejű fertőzések: Rövid lappangási idejű fertőzések: A behatolást és az inváziót szinte azonnal követik a betegség klinikai tünetei A behatolást és az inváziót szinte azonnal követik a betegség klinikai tünetei A fertőzésben a kórokozó károsító hatása dominál A fertőzésben a kórokozó károsító hatása dominál Hosszú lappangási idejű fertőzések: Hosszú lappangási idejű fertőzések: A klinikai tünetek kialakulásában a specifikus immunmechanizmusok döntő szerepet játszanak A klinikai tünetek kialakulásában a specifikus immunmechanizmusok döntő szerepet játszanak

12 Epidemiológia Adatgyűjtő szervezetek Adatgyűjtő szervezetek WHO: világviszonylatban WHO: világviszonylatban CDC: USA CDC: USA ECDC: Európa ECDC: Európa OEK: Országos Epidemiológiai Központ OEK: Országos Epidemiológiai Központ

13 ECDC European Centre for Disease Prevention and Control: European Centre for Disease Prevention and Control: az Európai Únió 2004-ben hozta létre az Európai Únió 2004-ben hozta létre Székhelye: Svédország, Stockholm, Karolinszka Intézet Székhelye: Svédország, Stockholm, Karolinszka Intézet Elnök: Jakab Zsuzsanna Elnök: Jakab Zsuzsanna 2006-ban 16 millió € a költségvetése, 100 munkatárs 2006-ban 16 millió € a költségvetése, 100 munkatárs 2010-re terv: 50 millió €, 300 munkatárs 2010-re terv: 50 millió €, 300 munkatárs

14 ECDC programja Az akció terv és program kifejlesztésének és alkalmazásának biztosítása Az akció terv és program kifejlesztésének és alkalmazásának biztosítása Nemzeti/regionális bizottságok Nemzeti/regionális bizottságok Az adatok elérhetőségének biztosítása regionális/kórházi szinten Az adatok elérhetőségének biztosítása regionális/kórházi szinten Az antibiotikum felírási szokások visszacsatolásának fejlesztése Az antibiotikum felírási szokások visszacsatolásának fejlesztése A human és állategészségügyi szektor együttműködésének fejlesztése A human és állategészségügyi szektor együttműködésének fejlesztése A népesség oktatása A népesség oktatása Nemzeti ajánlások a leggyakoribb infekciók AB kezelésére vonatkozóan Nemzeti ajánlások a leggyakoribb infekciók AB kezelésére vonatkozóan A kormányok ösztönzése, hogy minden kórház IC bizottsággal és programmal rendelkezzen. Az IC a minőségbiztosítás része kell, hogy legyen A kormányok ösztönzése, hogy minden kórház IC bizottsággal és programmal rendelkezzen. Az IC a minőségbiztosítás része kell, hogy legyen A rezisztencia surveillance kiterjesztése az antivirális és antiparazitás készítményekre A rezisztencia surveillance kiterjesztése az antivirális és antiparazitás készítményekre Tapasztalatok/tudás egységesítése/cseréje a tagállamok között Tapasztalatok/tudás egységesítése/cseréje a tagállamok között

15 Fertőző beteg bejelentés 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet 18/1998 (VI. 03.) NM rendelet 18/1998 (VI. 03.) NM rendelet A bejelentést, vagy a meghatározott esetekben a kijelentést az egészségügyi ellátónak kell megtennie A bejelentést, vagy a meghatározott esetekben a kijelentést az egészségügyi ellátónak kell megtennie

16 Epidemiológiai alapfogalmak Endemia: egy adott földrajzi területen folyamatosan, nagyobb esetszámban jelen lévő betegség (pl: malária Afrika egyes területein) Endemia: egy adott földrajzi területen folyamatosan, nagyobb esetszámban jelen lévő betegség (pl: malária Afrika egyes területein) Epidemia: egy nagyobb földrajzi területre (ország, földrész) kiterjedő járvány Epidemia: egy nagyobb földrajzi területre (ország, földrész) kiterjedő járvány Pandemia: világjárvány Pandemia: világjárvány

17 Epidemiológiai alapfogalmak folyt. Morbiditás: arányszám, amely azt mutatja meg, hogy egy év alatt hányan szenvedtek egy adott betegségben/ lakos Morbiditás: arányszám, amely azt mutatja meg, hogy egy év alatt hányan szenvedtek egy adott betegségben/ lakos Mortalitás: arányszám, amely az adott betegségben meghaltak száma/ lakos Mortalitás: arányszám, amely az adott betegségben meghaltak száma/ lakos Letalitás: a megbetegedettek hány %-a halt meg Letalitás: a megbetegedettek hány %-a halt meg

18 Epidemiológiai vizsgálatok Nem csak fertőző betegségre vonatkozhat Nem csak fertőző betegségre vonatkozhat Dr. John Snow epidemiológiai felmérése az 1851-es londoni kolerajárvány idején: a betegek pontos adatainak elemzéséből (kor, lakhely) megállapította, hogy az egyik kút állt a fertőzés fókuszában. Ezután törvénybe adták, hogy minden kút vizét szűrni kell. Mindez csak 1883 után valósult meg, amikor Robert Koch megtalálta a kolera kórokozóját, a Vibrio cholerae-t Dr. John Snow epidemiológiai felmérése az 1851-es londoni kolerajárvány idején: a betegek pontos adatainak elemzéséből (kor, lakhely) megállapította, hogy az egyik kút állt a fertőzés fókuszában. Ezután törvénybe adták, hogy minden kút vizét szűrni kell. Mindez csak 1883 után valósult meg, amikor Robert Koch megtalálta a kolera kórokozóját, a Vibrio cholerae-t

19 Dr. Jonh Snow felmérése

20 Epidemiológiai analizis a járványok megelőzésére 1. A fertőzés jellemzőinek és a populációban való előfordulásának a leírása 2. A betegség szokatlan formájának a meghatározása 3. A fertőző ágens laboratóriumi kimutatásának a sürgetése 4. Leírni az infekció tünetmentes megjelenési formáját 5. Biztosítani az egyes betegek pontos felismerését

21 Epidemiológiai analizis a járványok megelőzésére folyt. 6. Segíteni a betegség patomechanizmusának a megértését 7. Azonosítani a betegség terjedésének módját 8. Kifejleszteni és értékelni a betegség gyógyításának protokollját klinikai vizsgálatok segítségével 9. Kifejleszteni és értékelni az első, másod és harmadfokú prevenciós stratégiát 10. Leírni és megbecsülni a megelőzés hatékonyságának a mértékét az egész közösségre

22 Pl: HIV/AIDS AIDS első leírása 1981, kórokozó ismeretlen AIDS első leírása 1981, kórokozó ismeretlen Felmérés a betegség előfordulására: hely, idő, személye, veszélyeztetett populáció felderítése Felmérés a betegség előfordulására: hely, idő, személye, veszélyeztetett populáció felderítése Erőfeszítések a kórokozó azonosítására Erőfeszítések a kórokozó azonosítására A kórokozó azonosítása után a fertőzöttség kimutatása szerológiai tesztekkel A kórokozó azonosítása után a fertőzöttség kimutatása szerológiai tesztekkel Az AIDS-hez kapcsolódó egyéb betegségek meghatározása Az AIDS-hez kapcsolódó egyéb betegségek meghatározása A betegség patomechanizmusának megismerése A betegség patomechanizmusának megismerése A terjedés minden módjának a megállapítása A terjedés minden módjának a megállapítása Megfelelő terápia kifejlesztése, vaccina Megfelelő terápia kifejlesztése, vaccina Az opportunista fertőzések megelőzése Az opportunista fertőzések megelőzése A lakosság, a veszélyeztetett populáció képzése A lakosság, a veszélyeztetett populáció képzése

23 Megfigyelésen alapuló epidemiológiai felmérések Surveillance Surveillance Eset sorozat Eset sorozat Eset-kontroll felmérések Eset-kontroll felmérések Követéses vizsgálatok Követéses vizsgálatok Keresztmetszeti vizsgálatok Keresztmetszeti vizsgálatok

24 Surveillance Adatok rendszerezett gyűjtése, elemzése, amely az adott betegségnek a vizsgált populációban való jelenlétét mutatja meg Adatok rendszerezett gyűjtése, elemzése, amely az adott betegségnek a vizsgált populációban való jelenlétét mutatja meg Példák: Példák: Védőoltással megelőzhető betegségek előfordulása – a védőoltási rendszer működése Védőoltással megelőzhető betegségek előfordulása – a védőoltási rendszer működése Egészségügyi dolgozók székletszűrése Egészségügyi dolgozók székletszűrése Antibiotikum rezisztencia suveillance (november 18-án Európai Antibiotikum Nap) Antibiotikum rezisztencia suveillance (november 18-án Európai Antibiotikum Nap) Koraszülött intenzív osztályra felvételre kerülő babák szűrése baktérium hordozásra Koraszülött intenzív osztályra felvételre kerülő babák szűrése baktérium hordozásra

25 Eset sorozat Pl: egymást követő napon ugyanazon az osztályon, ugyanazon kórteremben 5, nem infekció miatt felvett betegnél lázkiugrás jelentkezett Pl: egymást követő napon ugyanazon az osztályon, ugyanazon kórteremben 5, nem infekció miatt felvett betegnél lázkiugrás jelentkezett Vizsgálat: Vizsgálat: Hemokultúra Hemokultúra Mi a közös a betegekben? Mi a közös a betegekben?

26 Eset sorozat folyt. Eredmények: Eredmények: Egy beteg kivételével minden betegnek csak egyszer volt magas láza Egy beteg kivételével minden betegnek csak egyszer volt magas láza Minden beteg gastroenterológiai kivizsgálásra érkezett, de csak 3 betegnél történt ERCP, 2 betegnél CT vizsgálatot végeztek Minden beteg gastroenterológiai kivizsgálásra érkezett, de csak 3 betegnél történt ERCP, 2 betegnél CT vizsgálatot végeztek Minden beteg hemokultúrája pozitív 6-12 órán belül, azonos baktérium, azonos rezisztenciával tenyészett Minden beteg hemokultúrája pozitív 6-12 órán belül, azonos baktérium, azonos rezisztenciával tenyészett Minden beteg kapott infúziót Minden beteg kapott infúziót Senkinek nem helyeztek fel cvc-t, de mindenkinek volt branülje Senkinek nem helyeztek fel cvc-t, de mindenkinek volt branülje

27 Eset sorozat folyt. Minden betegnél tovább volt bent a branül, ezen keresztül vért is vettek vizsgálatokra Minden betegnél tovább volt bent a branül, ezen keresztül vért is vettek vizsgálatokra A branülöket az infúzió után heparinos oldattal átmosták A branülöket az infúzió után heparinos oldattal átmosták A heparinos oldatot ugyanabból az üvegből vették A heparinos oldatot ugyanabból az üvegből vették Az oldatból ki lehetett tenyészteni ugyanazt a baktériumot, mint a betegek hemokultúrájából Az oldatból ki lehetett tenyészteni ugyanazt a baktériumot, mint a betegek hemokultúrájából Az első egy ERCP-n átesett beteg volt, aki a beavatkozás után lázasodott be Az első egy ERCP-n átesett beteg volt, aki a beavatkozás után lázasodott be Feltehetően az első beteg vérével szennyeződött az 1 l-es heparinos palack Feltehetően az első beteg vérével szennyeződött az 1 l-es heparinos palack

28 Intézkedés Heparinos oldatot nem használhatnak csak kis kiszerelésű infúzióban és minden betegnek külön Heparinos oldatot nem használhatnak csak kis kiszerelésű infúzióban és minden betegnek külön Ápolók oktatása Ápolók oktatása

29 Eset-kontroll felmérés A bécsi szülészeti osztályok adatai A bécsi szülészeti osztályok adatai

30 Semmelweis intézkedésének hatása a gyermekágyi láz esetszám csökkentésre

31 Követéses vizsgálatok Lehet prospektív és retrospektív Lehet prospektív és retrospektív Prospektív: egy populációt követni egy bizonyos betegség kialakulásával kapcsolatban (Pl: homosexuálisok HIV fertőződése) Prospektív: egy populációt követni egy bizonyos betegség kialakulásával kapcsolatban (Pl: homosexuálisok HIV fertőződése) Retrospektív: egy betegség esetén vizsgálni a megbetegedettek és az egészségesek azon körülményeit, ami a megbetegedést elősegítette, vagy megakadályozta (pl: tüdőrák, TBC) Retrospektív: egy betegség esetén vizsgálni a megbetegedettek és az egészségesek azon körülményeit, ami a megbetegedést elősegítette, vagy megakadályozta (pl: tüdőrák, TBC)

32 Rizikó becslés Beteg Nem beteg Expozíciónak kitett esetek AB Expozíciónak ki nem tett esetek CD P e (a betegség valószínűsége az expozíciónak kitett összes esetben): A/A+B P u (a betegség valószínűsége az expozíciónak ki nem tett összes esetben): C/C+D RR (relatív rizikó): P e /P u

33 Keresztmetszeti felmérés Egy időben nagy számú vizsgálat végzése egy bizonyos betegség jelenlétére vonatkozóan Egy időben nagy számú vizsgálat végzése egy bizonyos betegség jelenlétére vonatkozóan Pl: Pl: iv. drogosok szűrése HCV-re iv. drogosok szűrése HCV-re tinédzser lányok szűrése Chlamydia trachomatis fertőzésre (meddőség oka lehet) tinédzser lányok szűrése Chlamydia trachomatis fertőzésre (meddőség oka lehet)

34 Kísérletes epidemiológiai vizsgálatok Klinikai kísérletek: Klinikai kísérletek: Gyógyszerhatékonyság, védőoltás hatékonyság vizsgálatok Gyógyszerhatékonyság, védőoltás hatékonyság vizsgálatok Népességi megelőző tanulmányok Népességi megelőző tanulmányok Antibiotikum használati tanulmányok szakmai irányelvek kiadása után Antibiotikum használati tanulmányok szakmai irányelvek kiadása után

35 A kórokozó-gazdaszervezet kapcsolata Infekció: a potenciálisan patogén mikróba a megfelelő behatolási kapun keresztül bejut a gazdaszervezetbe Infekció: a potenciálisan patogén mikróba a megfelelő behatolási kapun keresztül bejut a gazdaszervezetbe Betegség: egyik következménye lehet az infekciónak Betegség: egyik következménye lehet az infekciónak Az infekció következménye lehet tünetmentes Az infekció következménye lehet tünetmentes

36 A kórokozó Kolonizáció: a patogén jelen van a gazdaszervezetben, de nem vált ki specifikus immunválaszt, vagy betegséget Kolonizáció: a patogén jelen van a gazdaszervezetben, de nem vált ki specifikus immunválaszt, vagy betegséget Endogén infekció: a gazdaszervezet saját flórája válik kórokozóvá Endogén infekció: a gazdaszervezet saját flórája válik kórokozóvá Exogén infekció: a gazdaszervezeten kívülről bekerülő kórokozó Exogén infekció: a gazdaszervezeten kívülről bekerülő kórokozó

37 Az infekciót befolyásoló tényezők a gazda szervezet oldaláról Az expoziciót befolyásoló tényezők: Az expoziciót befolyásoló tényezők: Állatkontaktus Állatkontaktus Életkorral összefüggő viselkedési formák Életkorral összefüggő viselkedési formák Gyógyszer használat Gyógyszer használat Alkohol fogyasztás Alkohol fogyasztás Vér és vérkészítmény alkalmazása Vér és vérkészítmény alkalmazása Összezártság (laktanya, kollégium) Összezártság (laktanya, kollégium) Étel, víz fogyasztás Étel, víz fogyasztás Kórházi tartózkodás Kórházi tartózkodás Higiénés viszonyok Higiénés viszonyok Utazás stb…… Utazás stb……

38 Az infekciót befolyásoló tényezők a gazda szervezet oldaláról Faktorok, amelyek befolyásolják az infekciót és a kialakult betegség súlyosságát Faktorok, amelyek befolyásolják az infekciót és a kialakult betegség súlyosságát Életkor Életkor Alkoholizmus Alkoholizmus Fejlődési rendellenességek Fejlődési rendellenességek Antibiotikum rezisztencia (mikroorganizmus oldaláról) Antibiotikum rezisztencia (mikroorganizmus oldaláról) Antibiotikum alkalmazás (gazdaszervezet oldaláról) Antibiotikum alkalmazás (gazdaszervezet oldaláról) Krónikus betegségek Krónikus betegségek Immun állapot Immun állapot Tápláltsági állapot Tápláltsági állapot A fertőző ágens belépési kapuja stb… A fertőző ágens belépési kapuja stb…

39 A betegség terjedésének módja Direkt: Direkt: Kontakt úton: harapás, földdel való szennyezés Kontakt úton: harapás, földdel való szennyezés Szexuális úton Szexuális úton Cseppfertőzéssel Cseppfertőzéssel Transplacentaris úton Transplacentaris úton Indirekt: Indirekt: Anyag közvetítette - víz, élelmiszer, vér, műszer, szerv Anyag közvetítette - víz, élelmiszer, vér, műszer, szerv Vektor közvetítette infekció Vektor közvetítette infekció Levegő közvetítette infekció: 1-5 μm nagyságú partikulumok Levegő közvetítette infekció: 1-5 μm nagyságú partikulumok

40 Betegség megelőzési stratégiák Egyéni, intézeti, közösségi és globális stratégiák Egyéni, intézeti, közösségi és globális stratégiák Rizikó felmérés, megvalósíthatóság, költségek és hatékonyság Rizikó felmérés, megvalósíthatóság, költségek és hatékonyság Elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció Elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció

41 Egyéni, intézeti, közösségi és globális stratégiák az infekció megelőzésére Az egyén védelme az infekcióktól: pl. antibiotikum profilaxis Az egyén védelme az infekcióktól: pl. antibiotikum profilaxis Intézeti program: infekció-kontroll munkacsoport, antibiotikum politika Intézeti program: infekció-kontroll munkacsoport, antibiotikum politika Országos programok: népegészségügyi intézkedések, élelmiszer biztonság Országos programok: népegészségügyi intézkedések, élelmiszer biztonság Globális programok: fertőző betegségek eradikálása Globális programok: fertőző betegségek eradikálása

42 Elsődleges prevenció Aktív immunizáció Aktív immunizáció Életkorhoz kötött védőoltások Életkorhoz kötött védőoltások Utazással kapcsolatos védőoltások Utazással kapcsolatos védőoltások Rizikó esetén választható védőoltások Rizikó esetén választható védőoltások Passzív Passzív Antibiotikum és chemoprofilaxis Antibiotikum és chemoprofilaxis Neisseria meningitidis okozta meningitises beteg szoros kontaktjai Neisseria meningitidis okozta meningitises beteg szoros kontaktjai Pneumocystis carinii profilaxis Pneumocystis carinii profilaxis Sebfertőzés profilaxis Sebfertőzés profilaxis Malária profilaxis Malária profilaxis

43 Másodlagos prevenció STD betegek partnereinek kezelése STD betegek partnereinek kezelése TBC-re magas rizikójú betegek antituberculotukummal való kezelése TBC-re magas rizikójú betegek antituberculotukummal való kezelése A fertőzött ételek kivonása a piacról, megelőzendő a tömeges ételmérgezést A fertőzött ételek kivonása a piacról, megelőzendő a tömeges ételmérgezést Fertőzött vizek forralása ivás előtt Fertőzött vizek forralása ivás előtt

44 Harmadlagos prevenció A krónikus, nem eradikálható infekciók kontroll alatt tartása, terjedésük mértékének minél alacsonyabb szintre való csökkentése A krónikus, nem eradikálható infekciók kontroll alatt tartása, terjedésük mértékének minél alacsonyabb szintre való csökkentése Pl: HCV, HIV Pl: HCV, HIV


Letölteni ppt "Az infektológia tárgya, fogalma, járványtani alapfogalmak Dr. Hajdú Edit PhD Egyetemi adjunktus SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések