Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyakorlati segédlet a tervezési feladathoz Mechanikai megmunkálás (OFM, FM BSC) és Ipari Technológiák II. (ITF BSC) tárgyakból Nyugat-magyarországi Egyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyakorlati segédlet a tervezési feladathoz Mechanikai megmunkálás (OFM, FM BSC) és Ipari Technológiák II. (ITF BSC) tárgyakból Nyugat-magyarországi Egyetem."— Előadás másolata:

1 Gyakorlati segédlet a tervezési feladathoz Mechanikai megmunkálás (OFM, FM BSC) és Ipari Technológiák II. (ITF BSC) tárgyakból Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Gyakorlatvezető: Papp Tibor egyetemi tanársegéd

2 1. számú gyakorlati feladat Mechanikai megmunkálás (OFM, FM BSC) és Ipari Technológiák II. (ITF BSC) tárgyakból Gyakorlatvezető: Papp Tibor egyetemi tanársegéd Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet

3 Feladat értelmezése FELADAT: Meghatározott bútoripari termék műszaki- és technológiai folyamatának tervezése, például: tömörfa dohányzóasztal tervezése PARAMÉTEREK: A megtervezendő bútoripari termék néhány megkötését, behatárolását tartalmazza, például: Diófából készült faszerkezet, mely tartalmaz egy polcot és a fedőlapja üvegből készül. Méretei tetszőlegesen megválaszthatóak, ergonómiai előírásoknak megfelelnek.

4 A műszaki rajzi dokumentáció  A feladatként kapott bútoripari termék teljes műszaki rajzi dokumentációját, mely tartalmazza:  Az összeállítási rajzot M 1:10-es méretben,  A metszeti rajzokat M 1:5-ös méretben,  A gyakorlatvezető által kijelölt csomóponti és alkatrészrajzokat M 1:1-es méretben  A rajzok kivitelének minőségi- és műszaki megfelelőségét a gyakorlatvezetővel a gyakorlaton kell egyeztetni.  Rajzokról konzultálni a gyakorlatokon, vagy személyes megkeresés útján lehet.

5 A műszaki rajzi dokumentáció Az összeállítási rajz M 1:10-es méretben A termék jellegrajza Befoglaló méretek Alkatrészek tételszámozása Metszetek jelöltése és iránya A rajzokat Nagy Dániel FM.BSc hallgató készítette

6 A műszaki rajzi dokumentáció A metszeti rajz M 1:5-ös méretben Méretek: azokat a méreteket kell megadni, amik nem ábrázolhatók nagyságuknál fogva a csomóponti rajzokon. Csomóponti rajzok kijelölése és azonosítása A rajzokat Nagy Dániel FM.BSc hallgató készítette

7 A műszaki rajzi dokumentáció A csomóponti rajz M 1:1-es méretben, Minden szükséges adat feltüntetésével, Tételszámozással

8 Darabjegyzék elkészítése A darabjegyzék anyagra és alkatrészre vonatkozó adatok legfontosabb információhordozója, melynek feladatai: Felvilágosítást ad a gyártmányba beépített alkatrészekről, anyagokról, azok féleségéről és mennyiségéről, megmutatja a termék és alárendelt egységeinek összefüggéseit. Az alkatrész- és anyagszükséglet meghatározás alapja Szakinformációkat adhat az egyes anyagokhoz, alkatrészekhez Tételszámmal látjuk el az egyes alkatrészeket, kötő- és szerkezeti elemeket, melyeket a metszeti és csomóponti rajzokon is feltüntetünk.

9 Darabjegyzék elkészítése Részei: Fejléc (adat- vagy szövegmező), mely tartalmazza a gyártmány adatait (mindig a gyártáshoz ad információkat), adattartalmát a felhasználók információszükséglete határozza meg. Tetszés szerinti tételsorok azoknak az elemeknek, részegységeknek az adataival, amelyekből a fejlécben (szövegmezőben) szereplő gyártmány áll, esetenként szakinformációval, szerelési- vagy egyéb megjegyzéssel.

10 Darabjegyzék elkészítése

11 Szabásjegyzék elkészítése

12 2. számú gyakorlati feladat Mechanikai megmunkálás (OFM, FM BSC) és Ipari Technológiák II. (ITF BSC) tárgyakból Gyakorlatvezető: Papp Tibor egyetemi tanársegéd Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet

13 A feladatnak tartalmaznia kell A termék pontos darabjegyzékét, A termék műszaki leírását, Alkatrészenkénti műveletjegyzéket, A termék gyártásához szükséges műveleti utasításokat, Alkatrészenkénti technológiai folyamatábrákat, A gyártás típusának meghatározását és a hozzárendelt gyártási rendszert, A termék átfutási idejének és munkanormájának kiszámítását, A termék felületkezelését A termék csomagolását, A termék önköltségének kiszámítását.

14 Műszaki leírás elkészítése A gyártmányfejlesztés a termék összeállítási és csomóponti rajzaival mutatja be az új termékre vonatkozó elképzeléseket. Ezen kívül a termékről műszaki leírást is készít a következő célokkal: A vállalaton belül azoknak, akik a termék előkészítésén dolgoznak, ebben írja le a tervező az olyan közléseit, melyeket a rajzon nem tudott kifejezni, de az előkészítés során figyelembe kell venni. (pl.: forgalmazással-, vevők extra igényeivel-, minőséggel-, szabványokkal-, előírásokkal kapcsolatos követelmények) A vállalton kívüli – elsősorban kereskedő és minőségellenőrző- szerveknek, melyeknek nem áll rendelkezésre a részletes összeállítási és csomóponti rajzdokumentáció, esetlegesen csak egy garnitúra, vagy elemrajz. Ebből a műszaki leírásból kell megismerni a termék jellemzőit, felépítését, minőségi követelményeit.

15 Műszaki leírás elkészítése A műszaki leírások formája és tartalma kötetlen. Részletezése a forgalmazási egységet követi, garnitúrára, vagy elemre vonatkozóan. Szokásos főbb egységei: A termék megnevezése, jele; Általános jellemzői: főbb méretei, megjelenése, funkciója, színe, szerkezete – összeépítése, anyagai, készletezése, csomagolása; Vonatkozó minőségi előírások, különleges kikötések, hivatkozások szabványra vagy a megrendelő igényeire; Előre megadható változtathatósági lehetőségek és határok; Extrák, bővíthetőségek, kiegészítők variációi; Egyéb közlendők.

16 Műszaki leírás elkészítése

17

18 Műveletterv A gyártástervezés fontos eleme a műveletek pontos helyének, sorrendjének és végrehajtási módjainak megtervezése. A művelettervek célja a munkamenetek tisztázása a közvetlen végrehajtás számára, a munkamenetek leírásában pedig információt biztosítunk azoknak az ellátásához. A műveletterveknek a formai- és tartalmi megkötései lazák, vagy egyáltalán nincsenek, hiszen tartalmi-, mélységi- és tevékenységi jellemzők alapján sokfélék lehetnek, pl.:  Műveletterv  Műveleti jegyzék  Műveleti utasítás  Rajzos műveletterv

19 Műveletterv Hagyományos értelemben a művelettervnek nevezzük a termék teljes legyártására vonatkozó olyan dokumentációt mely tartalmazza (ezeket kell elkészíteni a feladatban: A termelés folyamán alkalmazott összes műveleteket, ezek sorrendiségét és egyértelmű meghatározását, azaz a gyártástechnológiai műveleteinek lépéseit (felsorolásos forma) Alkatrészenkénti műveletjegyzéket (táblázatos forma), Műveletek rajzos vázlatát, mely tartalmazza az alkatrészek és gépek összefüggéseit (táblázatos forma) Műveletek végrehajtásának részletes leírását (szöveges forma), mely tartalmazza alkatrészekre bontva a műveletek sorrendiségét, az elvégzendő műveletelemhez szükséges gép-, eszköz- és szerszám megjelölését, Minőségi követelményeket.

20 Műveletterv – Alkatrészenkénti műveletjegyzék A táblázatos forma tartalmazza a termelés folyamán alkalmazott összes műveletet termelési sorrendben (felső fejléc), valamint a gyártmányunk részegységeit tetszőleges sorrendben (függőleges fejléc). Alkatrészenként „×”-el jelöljük a közös metszékben, ha az adott technológiai helyen az alkatrészen alakítás történik. A táblázat kitöltése során számba vesszük az egyes technológiai helyeket az összes alkatrész viszonyában, majd értékeljük a folyamatban az egyes technológiai helyek leterheltségét. (leírás) Példa:

21 Műveletterv – Alkatrészenkénti műveletjegyzék

22 Műveletterv – Vonalas folyamatábra

23 Műveletterv – Műveletek rajzos vázlata és Műveleti utasítás Műveletek rajzos vázlata Az összes alkatrész technológiai folyamatábrája alkatrészenként lebontva az adott technológiai hely és gép hozzárendelésével. Műveleti utasítás Műveletek végrehajtásának részletes leírása, mely tartalmazza alkatrészekre bontva a műveletek sorrendiségét, az elvégzendő műveletelemhez szükséges gép-, eszköz- és szerszám megjelölését, azaz az adott gyártmányelem teljes legyártásának leírását technológiai sorrendben.

24 Műveletterv – Műveletek rajzos vázlata

25

26 Műveletterv – Műveleti utasítás

27

28

29

30 Gyártás típusa Ennél a feladatrésznél a gyártás típusáról és a gyártási rendszer meghatározásáról van szó. A tervezendő feladat kiírásából és a közös megbeszélés alapján, valamint a tervezett terméktől függően adódik a gyártás típusa. A gyártmányok előállítása a tömegszerűségi fok alapján (ld.: előtanulmányok) lehetnek: Tömeggyártás Sorozatgyártás Egyedi gyártás A feladat ezen részében az a gyakorlatvezetővel közösen kiválasztott gyártási rendszert kell jellemezni általánosságban. A feladatrész lépései: A gyártási típus jellemzése, gyártási rendszer hozzárendelése A gyártás során felhasznált technológiák és gépek kiválasztása (prospektus, Internet segítségével) Termelő csarnok általános sematikus felépítése (alapanyagraktár, gyártócsarnok készáruraktár), gépek elhelyezése, gépek technológiai paramétereinek feltüntetésével, alkatrészek legyártási útvonalainak berajzolása (alkatrészenként más-más színnel).

31 Időszükséglet meghatározása LESZÖGEZENDŐ: A termékek technológiai folyamattervezésekor számolandó technológiai paraméterek (időszükséglet, munkanorma, önköltségek, közvetlen költségek) egyéni előzetes becsléssel állapítandók meg. Ezt hívjuk előkalkulációnak, mely a technológiai tervezés egyik legfontosabb eleme, melyet egy műszaki mérnöknek készségi kell művelnie. Az előre kalkulált értékeket ezután minden technológiai folyamat során ellenőrizni kell, méréssel meg kell állapítani a pontos értékeket és ez alapján a gyártási átfutási tervet módosítani. Az időszükséglet kidolgozása a műveletterv utolsó egysége, hiszen a terméknek, anyagoknak, megmunkálási műveleteknek megtervezése után tudunk az egyes technológiai műveletekhez időintervallumokat rendelni. Nem szabad azonban a gyártásszervezés paramétereit sem kifelejteni az időszükségletek megállapításakor, pl.: sorozatnagyság, sorrendiség.

32 Időszükséglet meghatározása Időnormának nevezzük azt az időmennyiséget, amely a műveletek elvégzéséhez, alkatrészek-, gyártmányok elkészítéséhez felhasználható. A műszaki dokumentációban a termék gyártási időszükségletet rögzítő adatok ezen csoportba tartoznak. Az időnorma meghatározása kétirányú időelemzési feladat elvégzését igényli.: Munkafolyamatra vonatkozó időtanulmányok elvégzése (ebbe beletartoznak a különféle segédműveletek gyártási mellékfolyamatok időszükségletei, pl.: alapanyag-szállítás, gépek felterhelése, leszedése, puffer folyamatok, technológiai mellékidők … stb.) Konkrét műveletek gyártási időnormájának meghatározása (ide tartoznak a konkrét gépképességi értékek, azaz a technológiai művelet megvalósulásához szükséges idők, ezek a gépadatokból és technológiai utasításokból számolhatók.)

33 Időszükséglet meghatározása Az időtényezőket befolyásolja: A választott gépek kapacitása, A választott gépek gépparaméterei (előtolási sebesség, fogásvétel, stb.) Gépek beállítási ideje, Sorozatnagyság, Anyagvastagság, Alapanyag, Köztes technológiák Etc.

34 Időszükséglet meghatározása A termék naptári átfutási idejének számolását két oldalról közelíthetjük. A technológiai helyek felől. Ebben az esetben a kiszámoljuk, hogy egy alkatrész adott gépen történő egyszeri alakítása mennyi időt vesz igénybe. Ezt megszorozzuk az egy alkatrészen adott technológiai helyen elvégzendő műveletek (fogásvételek számával). Ez megadja tehát egy alkatrész adott gépen történő nettó időnormáját. A bruttó értéket, mely tartalmazza már a munkafolyamatra vonatkozó időszükségleteket is, úgy kapjuk, hogy a nettó időszükségletet megszorozzuk 0,35-0,45 értékkel. Az összes alkatrészünk idejét úgy kapjuk meg, hogy az egy alkatrészre eső bruttó időszükségletet megszorozzuk az adott alkatrész darabszámával. Így megkapjuk, hogy az összes alkatrész egy műveleti helyen mennyi időt töltött el. Az össz idő kiszámításakor minden technológiai helyre kiszámolt értéket össze kell adni. Az alkatrészek felől. Ebben az esetben kiszámoljuk azt hogy az egyes alkatrészeknek az összes műveleti helyen mennyi a bruttó időalapja, azaz egy alkatrész legyártásához mennyi bruttó idő szükséges, majd a megszorozzuk az adott alkatrészek darabszámával és a végén az összes alkatrészre kapott összegeket összegezzük.

35 Példa: Időszükséglet számítás Vegyük példának a már előbb bemutatott konyhai asztalt, számítsuk ki az időnormáját az asztalláb alkatrésznek. Az alkatrészenkénti műveletjegyzékben minden egyes alkatrészhez rendeltünk technológiai helyeket (azaz gépeket). Ezekez kell most szépen sorba venni. Kiindulás alapanyagunk a paraméterekben megadott fafaj (diófa), abból is deszka, vagy palló vastagságú anyag. Emlékeztetőül alul jobb oldalon láthatók a fűrészáru vastagsági méretkategóriák. Az asztalláb technológiai vázlata az „X”-es helyekről leolvasható.

36 Példa: Időszükséglet számítás Az asztalláb technológiai vázlata: Hosszméretnek nagyoló szabása  hasítás hosszban  szélezés (egyoldali- kétoldali)  Hibakiejtés  Egyengető gyalulás  Vastagoló gyalulás  (esetleges hossztoldás  ragasztóanyag felhordás  préselés  gyalulás  esetleges tömbösítés: anyag összeforgatás, ragasztóanyag felhordás, préselés, gyalulás)  méretre vágás  marás  csiszolás. A kékkel jelzett technológiai szakaszok akkor kellenek a folyamatba, hogyha az adott alapanyagból nem tudjuk a megfelelő méretűt egy lépésben kialakítani. Ekkor hosszabbító-, szélesítő-, vagy vastagító toldásra van szükség (lásd Alapszerkezetek). A többi műveletelem azonban mindenképpen kell a folyamat időszükségletének számolásához.

37 Példa: Időszükséglet számítás Hosszméretek nagyoló szabása a leszabó körfűrészgépen történik. Az alapanyag általában 3-6 m hosszban áll rendelkezésre. Itt vágjuk az előre meghatározott szabászméret hosszúságúra az alkatrészt. Természetesen azt is meg kell tudni mondani, hogy szélesség függvényében egy fűrészáruból (palló, vagy deszka) hány alkatrész jön ki. A szabás művelet két vágásból áll: első a bütü tisztázása miatt, a másik a szabáshosszra vágás miatt. A két vágás – géptípustól függően 5-15 s, így egy alkatrésznél ez kb. 2×10 s = 20 s. Hasítás hosszban. Erre a műveletre a faanyag száradás közbeni teknősödése (ld.: kép) miatt van szükség. Ekkor hosszirányban elhasítják középen, hogy kisebb legyen a hajlott deszka, palló húrmagassága, ezáltal kevesebbet kell gyalulni, a bázisfelületek kialakításához. A művelet 2 lépcsőből áll: hasítás előrajzolása, és hasítás asztalos szalagfűrészgépen. Az előrajzolásra hossztól függően lehet kb. 10 s-ot számolni, a hasítás művelete hossz és géptípus függvényében számolható, s alatt általában elvégezhető művelet. Így egy fűrészáru hasításához kb. 40 s kell. Ha szélezni, vagy hibák miatt többször hasítani kell a fűrészárut, akkor az idő természetesen többszöröse a 40 s- nak.

38 Példa: Időszükséglet számítás Szélezés művelete. A hasítással paralel művelet, azt a célt szolgálja, hogy a kéregtől megszabadítsuk a fűrészárut. Alkalmazása akkor indokolt, hogy ha a deszka, vagy palló nem teknősödött annyira, hogy indokolttá tegye a középen való hasítást. Ekkor a műveletet nem középen, hanem a kéreg vonala mellett végzik, szintén asztalos szalagfűrésszel. A hasítás és szélezés célja, hogy az egyengető gyaluláshoz a két egymás mellett lévő merőleges bázisfelületet kialakítsuk (egy lap és egy él). A szélezés ideje is 40 s (gép, anyag és előtolás függő). Egyengető gyalulás. Ezt a műveletet az egyengető gyalugépen végzik. Célja a további megmunkálás számára bázisfelület létrehozása. Egy lap és egy él síklapuságának és merőlegességének kialakítása. A művelet a lap kialakításával kezdődik, mely anyaghosszúság függvényében, fahibák és a fogásvétel függvényében kb s-ig tart egy egyszeri áttolás. Ezt annyiszor kell megismételni, ameddig nem lesz síklapú, megfelelő bázis a felület. Ezután következik az él megmunkálása. Szintén s. Így egyengetésre egy deszka, vagy palló esetében kb. 40 s kell.

39 Példa: Időszükséglet számítás Vastagoló gyalulás. Ezt a műveletet a vastagsági gyalugépen végzik. A kialakított bázisfelülettel rendelkező fűrészáru bázislapjával párhuzamosan képzünk lapfelületet. (Ez lehet a kialakítandó alkatrész vastagsági mérete is) Ezek a gépek előtolással rendelkeznek, így egy fűrészáru vastagsági gyalulása az előtolás és deszkahossz függvényében meghatározható. Általában elmondható, hogy egy lépésben 1 mm lehet legyalulni a faanyagból (fafaj függő!), így a művelet a többszöri adagolásból és vastagsági beállításból áll. Általában elmondható, hogy egyszeri átengedés ideje megegyezik az egyszeri egyengetés idejével, így számolhatunk 15 s- mal átengedésenként (fűrészárunként).

40 Példa: Időszükséglet számítás Szélességi méretre vágás. A deszka, vagy palló 1 éle és két lapja már merőlegesre és pontos méretre van megmunkálva. A következő feladat a lapfelületekre merőleges másik él kialakítása, mely az alkatrészünk szélességi méretét eredményezi. Ennek a műveletnek a gépe az asztalos körfűrészgép. A ráfordítható időegység itt is előtolás és alapanyag hosszúságának függvénye. Így a rendelkezésre álló faanyag, gép és hosszméret függvényében változik ez az érték. Általánosan vehetünk s-ot méterenként. A szélességi méretre vágáskor fog eldőlni, hogy az eddig megmunkált fűrészáruból hány alkatrészünk keletkezik. Természetesen a fent megadott érték egy vágásra vonatkozik. Ezt annyiszor kell venni, ahányat szeletelünk a körfűrészgépen. Hosszúsági méretre vágás. A kialakítás vezetővonalzóval ellátott asztalos körfűrészgépen végezhető. Egy alkatrész hosszméretre darabolása gyors művelet. Pontosan beállított ütközővel ellátott körfűrészgépen ez 5-10 s alatt kivitelezhető alkatrészenként.

41 Példa: Időszükséglet számítás Marás. A lábak élének végleges kialakítása marással történik. A marógép nagy fordulatszámú faipari gép, hasonló időparaméterekkel mint a gyalugépek. Egy él kialakításához s kell. Meg kell nézni, hogy egy asztallábnak hány oldala mart, és annyiszor kell ezt az időt alapul venni, ahány él van megmarva lábon. A csiszolás művelete. Végezhetjük géppel és kézzel is. Csiszolás az egyik leg időigényesebb művelet, legjobban egy alkatrész csiszolásához szükséges idő lemérésével tudhatjuk meg. Méretezzük a rá szánt időt bő intervallumra, azaz kb. 120 s-ra asztallábanként.

42 Példa: Időszükséglet számítás Az időszükséglet összesítése. Miután egy alkatrésznél kiszámoltuk a nettó időszükségletet, a bruttó időszükséglet meghatározhatjuk: T brutto =1,35-1,45 ×T netto Ez egy alkatrészhez tartozó bruttó idő, ezt meg kell szorozni az egy termékre jutó alkatrészszámmal, majd az így kiszámított alkatrészenkénti értéket össze kell adni és így megkapjuk az egy termékre vonatkoztatott munkanormát melyet percben kell megadni, és ha 8 órás (vagy több műszakos) munkaidőre vonatkoztatva kiszámoljuk az egy termék legyártásához szükséges időszükségletet, akkor azt napban kifejezve a termék naptári átfutási idejét kaphatjuk meg. Például: A termék munkanormája tehát 285 perc. A termék naptári átfutási ideje: 1 nap (8 órás műszakkal számolva).

43 Időszükséglet számítás

44 Termék önköltségének számolása A termék önköltségének előzetes kalkulációja a termék egységárának képzésében játszik nagy szerepet. Ez a számítás is előzetes kalkuláció. A termék-önköltség meghatározásának lépései: Közvetlen költségek  Bruttó nyersanyag ára (alapanyag)  Egyéb anyagok (kiegészítők, vasalatok, kötőelemek, egyéb)  Segédanyagok ára  Energiaköltségek  Anyagjellegű szolgáltatások  Alvállalkozók költségei  Munkabér (norma)  Társadalombiztosítási járulék  Gépek értékcsökkenése  Egyéb költségek (üzemi terület bérleti díja, gépkölcsönzés, lízingelés) Közvetett költségek  Értékesítés költsége (raktározás, szállítás)  Igazgatási költségek

45 Termék önköltségének számolása Közvetlen költségek  Bruttó nyersanyag. A bruttó nyersanyag költségének meghatározásakor meg kell állapítanunk a termékhez felhasználható bruttó nyersanyagot. A bruttó nyersanyag számításához meg kell határoznunk, hogy milyen jellegű alapanyagból dolgozunk (Ezt már a tervezés elején tudjuk!!!). Például: a tömörfa étkezőasztalunk diófából (Juglans regia) készül. A rendelkezésre álló készletünk (gyakorlati konzultáció alapján) szélezetlen 25 mm-es (colos) deszka és 50 mm (két colos) palló, melyek átlagos szélessége cm, és hosszuk 4 méter. A bruttó nyersanyag számolásánál tisztában kell lennünk a szabásméretekkel, az alkatrészek anyagszükségletével és az alkatrészek darabszámával. Természetesen bele kell kalkulálni a bruttó alapanyag szükségletbe a hulladékot is! Példa: ha bruttó nyersanyagszükségletünk 0,1186 m 3, a felhasznált alapanyagunk szárított, első osztályú szélezetlen dió fűrészárú, melynek ára bruttó Ft/m 3, akkor a bruttó nyersanyag-költségünk Ft

46 Termék önköltségének számolása

47  Egyéb anyagok. Olyan termékekről van szó melyek beépülnek a termékünkbe, és saját üzemünkben nem tudjuk legyártani vagy legyártásuk lényegesen megemelné a termék árát. Ezen termékek nélkül a gyártmányunk nem működne. Ilyen termékek például: Vasalatok (pántok, összehúzó szerelvények, függesztő szerevények), kötőelemek (csavar, szeg, tipli, lamelló), beépülő egységek (pl.: spotlámpák, fémszerelvények, stb.) Ezen költségeit darabszám függvényében hozzáadjuk az összköltséghez.  A segédanyagok ára. A segédanyagok (üzemanyag, fűtőanyag, kenőanyag, rezsiköltség) ára a termelési folyamat alatt pontosan kimérhető, ugyanakkor önköltség közelítő számításánál a bruttó nyersanyagszükséglet árának 4-5%- ával számolhatunk, ezzel megfelelően megközelítve a valós értéket. Példa: ha a bruttó nyersanyag (alapanyag) költségünk Ft, akkor a segédanyagok ára: ×0.05 = 2075,5 Ft

48 Termék önköltségének számolása  Energiaköltségek. Az energiaköltségek (víz, villany, technológiai gőz, helyiség fűtése, sűrített levegő) meghatározása azért ütközik nehézségekbe, mert a gyártás során egyszerre több terméket állítunk elő, így nehézkes elkülöníteni az egy bútorra eső költségeket. Így szintén a bruttó nyersanyagköltséget vehetjük alapul és annak 8%-ával számolhatunk. Példa: ha a bruttó nyersanyag (alapanyag) költségünk Ft, akkor a segédanyagok ára: ×0.08 = 3320,8 Ft  Anyagi jellegű szolgáltatások. A termék elkészítése során minden technológiai lépést saját üzemben végezetünk el, a tömörfa étkezőasztalunk elkészítése bérmunkát nem igényel. Így az anyagjellegű szolgáltatások összköltsége 0 forint. Amennyiben szükségünk van ilyen jellegű szolgáltatásra (gyakorlati konzultáció alapján) annak értéke pontos utánajárást igényel, és költségei beépülnek a termékbe, bruttó költségként.

49 Termék önköltségének számolása  Alvállalkozók költségei. Olyan szolgáltatásokról van szó melyek beépülnek a termékünkbe, és saját üzemünkben nem tudjuk legyártani vagy legyártásuk lényegesen megemelné a termék árát. A feladat elkészítésénél úgy vesszük, hogy alvállalkozó a gyártásban nem vesz részt, tehát ennek költségeivel nem kell számolni.  Munkabér (norma). A terméket két szakmunkás körülbelül 1 műszak alatt állítja elő. A munkások nettó bére forint havonta. Ez a munkáltatónak forint kiadást jelent egy hónapban. Amennyiben 168 órás munkahónappal számolunk, megkaphatjuk a munkások közelítő bérét. A munkabér: forint. Bruttó bér: nettó bér × ~1,75; A munkabér: bruttó bér/168×munkára fordított idő órában 1 műszak = 8 munkaóra

50 Termék önköltségének számolása  Társadalombiztosítási járulék. Járulékszámítás esetén a bruttó munkabér 40%-ával számolhatunk, amelynek összege: 3316 forint.  Gépek értékcsökkenése. A gépek értékcsökkenése teljesítmény vagy időarányosan határozható meg. A pontos számításokhoz ismerni kellene az amortizációs időt, a keletkező termékmennyiséget, valamint a gépek beszerzési költségét. Ezek ismeretének hiányában ennek számításától eltekintünk.  Egyéb költségek. Ide tartoznak az üzemi terület bérleti díja, gépkölcsönzés, lízingelés. A termék előállításakor nem merülnek fel a bérletből, illetve a kölcsönzésből egyéb költségek, így ezekkel nem kell számolnunk.

51 Termék önköltségének számolása Közvetett költségek  Értékesítés költsége (raktározás, szállítás)  Igazgatási költségek A közvetett költségek magukba foglalják a termék előállítása alatt felhasznált távközlési (telefon, internet) költségek, irodai munkások (karbantartók, takarító- és irodaszemélyzet) bérének, a marketing tevékenyég költségének összességét. Ezek összetettsége illetve kiszámíthatatlansága miatt közelítő számítással élünk, amely a közvetlen költségek 40%-a. A termék önköltsége: a közvetlen és a közvetett költségek összege.

52 Termék önköltségének számolása

53

54 Felületkezelés és csomagolás Felületkezelés. Mivel a felületkezelés gyakorlatból az itt megtervezett gyártmány felületkezelésének megtervezése a feladat, így ebben a részben kizárólag a felületkezelő anyag előzetes kiválasztása a cél. Figyeljünk arra, hogy a kiválasztott felületkezelő anyag árának azonban be kell épülnie a termék költségei közé. A termék csomagolásánál az alkalmazandó csomagolási mód és technológia leírására kell szorítkozni.

55 Feladat leadása Kivitel és forma. A rajzok A/4-es illetve A/3-as keretezett és szövegmezővel ellátott rajzlapon, tetszőleges számítógépes rajzprogrammal szerkesztve nyomtatott formában A/4-es méretre hajtogatva, míg a feladat szöveges része gépelve, nyomtatott formában kerülnek leadásra. Az összes dokumentációt egybefűzve, iratrendező mappában kell leadni. A feladat leadási határideje: Az aktuális félév utolsó gyakorlatának napján. Jó munkát kívánok! Papp Tibor Egyetemi tanársegéd NYME-FMK-TGYI


Letölteni ppt "Gyakorlati segédlet a tervezési feladathoz Mechanikai megmunkálás (OFM, FM BSC) és Ipari Technológiák II. (ITF BSC) tárgyakból Nyugat-magyarországi Egyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések