Szállodaipar készítették: Kórik Ágnes Radics Katalin Schaffer Gábor

Az előadások a következő témára: "Szállodaipar készítették: Kórik Ágnes Radics Katalin Schaffer Gábor"— Előadás másolata:

1 Szállodaipar készítették: Kórik Ágnes Radics Katalin Schaffer Gábor

2 Történeti áttekintés

3 A vendéglátás kb. 6000 éves múltra tekint vissza.
Őskor Az ember alapvető szükséglete volt a fedél, az élelem, és a védelem. Csak feltételezések vannak arról, hogy lakóhelyeiket megosztották egymással kölcsönösségi alapon  vendégjog, vendégbarátság kialakulása

4 Ókor Az ókori görög zarándokhelyek és olimpiák nagy tömegeket vonzottak  lesché(leszké) kialakulása Pandokeiák: a városállamokban elterjedt, átlagos szolgáltatási színvonalon működő egységek Leonidarinok: a városállamokban elterjedt, magas színvonalú szolgáltatást biztosító létesítmények Katagogiák: a forgalmas utak mellett létesített cégéres fogadók

5 Rómaiak: A modern idegenforgalom kezdete  Római kor A római jog szabályait összefoglaló polgári törvénykönyv szerinti besorolás: Lustinianus császár idején /

6 HOSPITIUM vagy CAUPONA: üzletszerű szállás nyújtása mellett csapszék is (ivó)
STABULARIUM: fogatok és lovak befogadására alkalmas, udvarral rendelkező szálláshely TABERNARIUM: söntést üzemeltető fogadó, kiszolgálással POPINARIUM: gyorskiszolgáló büféhez (lacikonyha) hasonló étkezde MANSIOK és STATIOK: előkelő osztályok részére nyújtott éjszakai szállást és ellátást MUTATIO: lóváltásra szakosodott létesítmény, ahol szállást és étkezést is biztosítottak DIVERSORIUM: magasabb színvonalú szálláshely, ahol a kiszolgálás és ellátás jónak mondható

7 Középkor Iszlám terjedése  zarándoklat Mekkába Megindul a kereskedelem  fogadók száma nő Gyakori volt a fegyverhasználat  veszélyeztette a vendégek testi épségét Fogadók működését ellenőrzött keretek között kívánják tartani

8 Újkor 1516-ban Brüsszel-Bern-Róma-Nápoly között lovaspostajárat indul Megjelenik a kapitalizmus, iparszerű termelés Kitiltják a fegyvereket a fogadókból Magyarországon is élénk fogadósélet  XVII. Század

9 Figyelemre méltó szabályok a korszakból:
Kötelező  árak kiírása (Augsburg 1590) Szabályozzák a bejelentkezések adattartalmát Megjelenik a Hotel és a maitre d’holtel elnevezés XIV. Lajos A Párizs környéki kastélyok  hotel (a latin eredetű hospes szóból) Udvarmesterek  maitre d’hotel. Megtiltották a fogadókba, kocsmákba fegyverek bevitelét, a fegyvereket megőrzésre a fogadósnak kellett átadni.

10 XIX. Század Az ipari forradalom  tömeges utazás Új találmányok  gőzmozdony, gőzhajó Új szállodák épültek A mai értelemben vett első szálloda a XVII. Században, Londonban, a Covent Gardenben nyitották meg kapuit 1744-ben.

11 Márkanevek  RITZ, BELVEDERE, CARLTON, IMERIAL.
Ezeknek, a szállodáknak döntő többsége folyamatos felújítás mellett ma is működik.

12 A magyar szállodaipar története

13 Római Birodalom idejéből származik
Aquincum Múzeum I. István király italmérésről szóló írásos emlék 1279-es adás-vételszerződés  első magyar szállásipar emlék Elszállásolás  egyház feladata volt Mátyás  kocsi posta az ország három részre szakadása Török területeken  karavánszerájok Evila Cselebi

14 XVII. Században Pesten Arany Horgony Arany Sas Fehér Hajó Fehér Ló
Fehér Ökör Fehér Rózsa Fekete Sas

15 1814-ben megépült a Magyar Király
1826-ban a Vadászkürt Debrecenben az Arany Bika Miskolcon a Korona Pécsett a Nádor Szálloda Szombathelyen a Sabaria

16

17

18 Jeles dátumok a fejlődésben
1868  Első Magyar Szállodaépítő Rt. Ferenc József koronázási ünnepségével  Megnyit a Hungária Szálloda a Duna- parton  első modern magyar nagyszállodának tekinthető ház 1873  Pest, Buda, Óbuda egyesítésének éve

19 1888  Budapest fontos nemzetközi állomáshellyé válik  Balkán felé menő vasútvonal
1902  Idegenforgalmi és Utazási Vállalat alakul a mai IBUSZ őse 1912  Kiépül egy jelentős klasszikus szállodai kapacitás a fővárosban

20 Hotel Gellért Hotel Astoria Continental Pannonia Palace Nemzeti Royal Park

21

22 1912  Fővárosi Idegenforgalmi Bizottság
Első intézkedése  Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal létrehozása 1926  Országos Idegenforgalmi Tanács

23 II. Világháború előtti időszak
1764 szállást adó vállalkozás szobával és ággyal Panziók és a magán- szobakiadás száma is jelentős A fővárosban 75 szálloda és 160 panzió Légi közlekedés  idegenforgalom fejlődése, szállodaépítések

24 Dinamikus fejlődésnek a II. világháború vetett véget
A szállodaipar megsemmisült Nem foglalkoztak a szállodák helyreállításával A Gellért fogadhatott vendégeket A többi szálloda más célokra  hivatalok, katonai parancsnokságok

25 Háború utáni kronológia
1948  államosítás Köztulajdonba kerül: Nemzeti Astoria Béke Continental Duna-szállodák

26 Magitszigeti Nagyszálló megnyit
Luxusszolgáltatások 70-es évekig Megalakítják a Szállodaipari Nemzeti Vállalatot 1949 új szállodák épülnek Dunaújváros: Arany Csillag Komló: Béke Szálloda

27 1958  erős központosítási folyamat
Megnyíló házakat a Szállodaipari Nemzeti Vállalathoz csatolják Palace Vörös Csillag Royal Park Metropol

28 1957-ben az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Éttermi Vállalat  szakmai irányítás
Magyarország részt vesz a Brüsszeli Világkiállításon Balatoni szálláshelykínálat bővítése

29 1958-1965  nemzetközi politikai helyzet enyhülése
Megalakul az Országos Idegenforgalmi Tanács  hosszú és rövid távú terv készítése HungarHotels és Pannonia Hotels vállalatok megalapítása Balaton partján kiépülnek a szállodasorok

30 1967  Budapest Körszálló 1969  Duna InterContinental (ma Marriott) 1972  Új szállodai és osztálybasorolási rendelet 1972  Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat Szállodai beruházások  Hilton Hotel Budapest

31  Első gyógyszállodák  Budapest Hilton, mátrafüredi Avar Szálloda, balatonföldvári Neptun szálloda, debreceni Arany Bika szálloda, Pécsett a Pannónia szálloda Alacsonyabb kategóriájú szállodák kínálata túlsúlyban van

32

33 A hazai szállodaipar jelenlegi helyzete

34 1978-1985 között  Magyar-osztrák turisztikai fejlesztési program
Szállodaberuházások, bővítés, rekonstrukció valósul meg 1981  Fórum 1982  Átrium Hyatt, Buda-Penta, Novotel Budapest 1983  Sopron 1984  budapesti Flamenco, hévízi Aqua, sárvári Thermál, Taverna

35

36

37 1985  Béke-Radisson, Erzsébet, Rege, Grand Hotel Hungária, Grand Hotel
1986  bükfürdői Thermal Szálloda, Tihany Club üdülőfalu, Nemzeti Szálloda  privatizáció  turizmus élénkülése  kereskedelmi szálláshelyek száma megnő

38 Magánszálloda, panzióépítések
1990  további fejlesztések Liget, Korona, Alba szálloda, Thermal Hotel Hélia 1991  Thermal Hotel Aquincum 1992  Grand Hotel Corvinus Kempinski Budapest (az első 5+1 csillagos szálloda) Kereslet-kínálat viszonya átalakul  a kínálat meghaladja a keresletet  komoly versenyhelyzet

39

40 A turizmus fogalma 1996 után csendesebb időszak következett
Magyarország szerepe még mindig jelentős a turizmusban  Budapest központúság, de megnő a Balaton és Dunakanyar szerepe Turizmus fejlődése  egyre több ága jelenik meg

41 Új lehetőségek  panziók, kempingek, fogadók létesülnek
A turizmusban dolgozók megőrizték a vendégjog alapelvét Gazdasági stabilizálódás  erős fizetőképes polgári réteg

42 A turizmus helye az EU-ban
Közösség kiemelkedő ágazatának számított es években  dinamikus fejlődés  sikerágazat  nincs szükség központi szabályozó tevékenységre 1980-as évek  Fontossá válnak az igények, problémák Turisztikai kínálat mennyiségi és minőségi szempontjai Turizmus technikai akadályai Turizmus foglalkoztatási gondjai

43 1990  fordulópont a turizmuspolitikában  Európai Turizmus Éve
1992  3 éves akcióterv a turizmus fejlesztésére, melynek 3 célja: Az európai turisztikai ágazatra vonatkozó ismeretek elmélyítése és terjesztése Speciális közösségi programok által a turisztikai termékek és szolgáltatások változatosságának növelése és minőségük javítása

44 Az együttműködés és a koordináció javítása az Európai Bizottságon belül
EU kezdeményezések, beavatkozások révén támogatja az ágazat fejlődését Gazdasági és szociális kohézió Strukturális alapok

45 Turisztikai vonatkozású EU programok
ENVIREG  tengerpartok szennyezettségének csökkentése INTERREG  régiók együttműködésének fejlesztése, beleérte a falusi turizmust és a környezetvédelmet URBAN  válság által sújtott városi övezetek fejlesztése PHARE  Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy  Magyarország turisztikai fejlődését szolgálta

46 PHARE Céljai: Az EU-hoz való csatlakozás előkészítése A turisztikai kínálat hatékony piacra vitele, promóciója A régiókkal való együttműködés erősítése A kis-és középvállalatok fejlesztése A PHARE program kiterjed A regionális turisztikai szervezeti rendszer korszerűsítésére A nemzeti turisztikai információs rendszer fejlesztésére A lovas turizmus fejlesztési programjának elkészítésére A program keretében Magyarország 1990 és 1998 között mintegy 800 milliós támogatásban részesült

47 Nemzetközi szállodaláncok, és hazai tagszállodáik
II.világháborúig  USA Csökken a bizonytalansági érzés, és könnyebb lesz a szobarendelés  Booking Office 1970-es évek  Global Distribution System (helyfoglalási rendszer) Galileo International 1984 óta van jelen Magyarországon 1991 óta Galileo Kft. Intercontinental Hotel Corporation Hilton Hotel Corporation Három kategória: luxus, közepes, alacsony fizetőképes igénylők

48 Holiday Corporation  többféle kínálat
Holiday Inn (alapmárka) Hampton Inn (korlátozott kiszolgálás) Garden Court (közepes áru piac) Embassy Suits (csak lakosztályok) Crown Plaza (luxus kategória)

49 1970  világossá vált, hogy a fizetőképes keresletet a középréteg jelenti
Új üzletpolitika  „Kényelem luxus nélkül” Alapítói: Paul Dubrule, Gerard Pelisson

50 A nemzetközi szállodaláncok és tagszállodáik együttműködési formái
Tulajdonosi Lízing (leasing, bérleti) Igazgatási Névhasználati (franchise)

51 A nemzetközi szállodaláncok és tagszállodáik együttműködési előnyei
Közös értékesítési üzletpolitika Közös reklám-és propagandatevékenység Közös jól bevált üzemszervezési módszer A vendéglátás és szolgáltatás színvonalára egységes standard A tagszállodák egymás részére rendszeres és jelentős mértékű vendégközvetítése Az önálló helyfoglalási rendszer

52 Jellemző  konkurenciaharc Középkorban  kontárok céhekbe tömörültek
A szállodaipar érdekképviseleti szervei Az érdekképviseleti szervek megalakulásának előzményei, célja Jellemző  konkurenciaharc Középkorban  kontárok céhekbe tömörültek A kapitalizmusban a céhek szerepét az ipartestületek vették át  megalakul a Szállodások és Vendéglősök Ipartársulata Indokolttá válik a nemzetközi szövetségek létrehozása 1946  Nemzetközi Szállodaszövetség (HOTREC), London

53 A Magyar Szállodaszövetség megalakulása, célja
1967-ben alakul meg 1968  csatlakozik a Nemzetközi Szállodaszövetséghez Az egyesület céljai A MSZSZ feladatai Foglalkozás a szállodás szakmát érintő jogi és etikai kérdéssel Fejlesztéssel kapcsolatban a hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozása, hasznosítása Részvétel a szállodai képzésben, továbbképzésben, külföldi gyakorlatok, tanulmányutak szervezésében

54 Szállodai szakértői és konzultációs tevékenység
Kapcsolattartás más érdekképviseleti szervekkel Kiemelkedő szállodás személyiségek emlékének méltó ápolása Szakmai címek adományozása, pályázatok szervezése, díjazása

55 Köszönjük a figyelmet!