Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

K ÖZÉP -D UNÁNTÚLI RÉGIÓ K UTATÁS - FEJLESZTÉS, I NNOVÁCIÓ Östör Ádám Geográfus III. évf. ELTE TTK 2007. május 15.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "K ÖZÉP -D UNÁNTÚLI RÉGIÓ K UTATÁS - FEJLESZTÉS, I NNOVÁCIÓ Östör Ádám Geográfus III. évf. ELTE TTK 2007. május 15."— Előadás másolata:

1 K ÖZÉP -D UNÁNTÚLI RÉGIÓ K UTATÁS - FEJLESZTÉS, I NNOVÁCIÓ Östör Ádám Geográfus III. évf. ELTE TTK május 15.

2 2 „Az innováció régiója” [?] – Közép-Dunántúli régió területfejlesztési koncepciója, 1997

3 A K+F JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN A legáltalánosabban elfogadott új versenyelőny a tudásbázis hatékony, hálózatokon történő kihasználása A hatékonyan felhasznált tudás elősegíti a termék-, szolgáltatás-, ill. tevékenység innovációk terjedését  a tudás a gazdasági növekedés legfőbb forrása (Lambooy, 2000) 3

4 A K ÖZÉP -D UNÁNTÚL FEJLŐDÉSE AZ INNOVÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL Az ország vállalkozásainak 10% működik a régióban A régió gazdasági vitalitásával nincs összhangban a régió innovációs tevékenysége és tudományos- technikai potenciálja A gazdaság innovációs potenciáljának növelése  a KKV-k fejlődéséhez hozzájáruló közvetlen külföldi tőkebefektetések döntő szerepe – gazdasági struktúra átalakítása Betelepült nagyvállalatok beágyazottsága nem megfelelő Az innováció tekintetében kiemelt szerepű gépipar foglakoztatja a munkavállalók hatodát (50 ezer fő) 4

5 A K ÖZÉP -D UNÁNTÚL FEJLŐDÉSE AZ INNOVÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL II. Két dinamikusan fejlődő ipari innovációs erőcentrum (Bp., Győr) között helyezkedik el Hatásukat az M1-es biztosította közlekedési folyosó mentén fekvő ipari kp-ra és az M7-es mentén fekvő K-i területekre fejtik ki A régió más innovációs kp-jainak a szomszédos régiók kp-jaihoz való kötődése csak nyomokban felfedezhető 5

6 A K+F- I TEVÉKENYSÉG REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI A népesség gyors adaptációs képessége + tradicionálisan fejlett munkakultúra Kedvező adottságok az innováció befogadására és érvényesítésére Az innováción alapuló gazdaságfejlesztést sok tényező akadályozza (keresleti és kínálati oldalról is) Kutató fejlesztők száma: 1712 fő (2004) – országos 5,63%-a 6

7 7

8 A K+F TEVÉKENYSÉG FONTOSABB JELLEMZŐINEK RÉGIÓK SZERINTI ARÁNYAI (2005) Régió Kutatóhelyek száma Teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám (FTE) Ráfordítások összesenebből: kutató Közép- Magyarország47,863,465,169,4 Közép-Dunántúl6,455,14,8 Nyugat- Dunántúl7,54,2 3,4 Dél-Dunántúl8,25,85,33,2 Észak- Magyarország5,64,1 2,9 Észak-Alföld11,98,489 Dél-Alföld12,69,18,27,3 Összesen Forrás: KSH

9 A K+F- I TEVÉKENYSÉG REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI II. A bp-i dominanciát követően az országban a nagy egyetemi kp-ok körül koncentrálódik a K+F tevékenység A K+F beruházások nagyságát tekintve a KDR már a 3.  külföldi tőkebefektetések határozzák meg eloszlását  a beruházások nagy része ipari K+F infrastruktúra fejlesztésre irányul K+F ráfordítások regionális GDP-hez viszonyított értéke csak 0,3-0,4% (2001) – országos átlag ~0,8- 0,9%  gazdasági súlyhoz képest gyenge : 0,55%

10 Ö SSZES KUTATÁSI TÉMA, KÍSÉRLETI, FEJLESZTÉSI FELADAT SZÁMA ( DB ) 10 Forrás: KSH

11 A KDR FELSŐOKTATÁSI RENDSZERE Felsőoktatási intézmények súlya elmarad az ország többi régiójától Pannon (Veszprémi) Egyetem – nem képes regionális campusként funkcionálni Széttagolt felsőoktatási rendszer (1 állami főiskola + 2 alapítványi főiskola + 2 régión kívüli egyetemhez kapcsolódó főiskola + 3 egyházi felsőoktatási intézmény) Hallgatók számát tekintve is elmarad Társadalomtudományi és műszaki vonal – nincs orvosi, jogi 11

12 A KDR FELSŐOKTATÁSI RENDSZERE II. A felsőoktatási intézmények kutatóintézeti háttere is gyenge – kivétel Veszprém Intézmények közötti együttműködési kapcsolatok esetlegesek Az oktatás és kutatás területén lehetséges együttműködési kapcsolatokat gyengíti a rossz közlekedési infrastruktúra Pozitívum: a felsőokt. int-ek szűkebb térségükben gyakran együttműködnek a vállalkozásfejlesztési szereplőkkel (pl. inkubátorházak, kamarák, innovációs kp-ok) 12

13 K UTATÓINTÉZETEK A K+F beruházásokkal ellentétben a kutatóhelyek egyértelműen a felsőoktatási intézményekben koncentrálódnak  Pannon Egyetem Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Mezőgazdasági Kutató Intézet (Martonvásár) MTA Balatoni Limonológiai Kutatóintézet MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat- magyarországi Tudományos Intézete (Székesfehérvár) Hiányoznak a műszaki, technológiai területen alapkutatásokat végző kutatóintézetek A helyi gazdaság és a K+F között gyakorlatilag nincs kapcsolat 13

14 J ELENTŐS K+F KAPACITÁSOK - KAL RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁ - SOK A K ÖZÉP - D UNÁNTÚLO N 14 SorszámVállalkozásTelepülésMegye 1.Ajkai Alumínium-ipari Kft.AjkaVeszprém 2.Alcoa-Köfém Kft.SzékesfehérvárFejér 3.Bakony Művek Alkatrészgyártó Rt.Veszprém 4.Bakonyi Bauxitbánya Kft.TapolcaVeszprém 5.Bakonyi Erőmű Rt.AjkaVeszprém 6.Biorex Kutató és Fejlesztő Rt.Veszprém 7.Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt.SzékesfehérvárFejér 8.Dunaferr Acélművek Kft.DunaújvárosFejér 9.Dunaferr Dunai Vasmű Rt.DunaújvárosFejér 10.Elekthermax Elektromos Készülékgyártó Rt.PápaVeszprém 11.Fejértej Parmalat Tejipari Rt.SzékesfehérvárFejér 12.Karsai Rt.SzékesfehérvárFejér 13.Móri Alkatrészgyártó Kft.MórFejér 14.Magyar Alumínium Rt.VárpalotaVeszprém 15.L&M Műszaki Vállalkozói Iroda Kft.Veszprém 16.Metcons Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft.DunaújvárosFejér 17.Nitroil Vegyipari Termelő-Fejlesztő Rt.VárpalotaVeszprém 18.Nitrokémia Vegyipari Rt.BalatonfűzfőVeszprém 19.Sonomark Ultrahangtechnikai és Szolgáltató Kft.EsztergomKomárom-Esztergom 20.Toxikológiai Kutató Központ Kft.Veszprém 21.Vekor Korrózióvédelmi, Analítikai Kft.Veszprém 22.Victoria Hungarica 21 Szolgáltató Kft.PápaVeszprém 23.Visteon Hungary Kft.SzékesfehérvárFejér 24.Zenon Kft.OroszlányKomárom-Esztergom 25.Zoltek Magyar Viscosa Rt.NyergesújfaluKomárom-Esztergom

15 A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI IPARI PARKOK INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGE 25 ipari park – móri iparterület Egyenletesen lefedik a régió területét Viszonylag jól kiépített infrastruktúra Az innovatív vállalkozások becsalogatása szinte valamennyi park üzletpolitikájában szerepel  az innovációs szolgáltatások jelenleg vagy teljesen hiányoznak, vagy csak elvétve fordulnak elő A belső és külső innovációs szükségleteket is csak kevés helyen mérték fel 15

16 A KÍNÁLATI OLDAL SZEREPLŐI Olyan szervezetek, melyek speciális szolgáltatások révén részt vesznek az innovatív ötletek megvalósulásában, új vállalkozások létrehozásában Inkubátorházak, innovációs központok Tevékenységük inkább települési szintű 5 inkubátorház: Székesfehérvár Veszprém Dunaújváros Ajka Komárom Klaszterek: nem képesek betölteni a nekik szánt szerepet 16

17 A KÍNÁLATI OLDAL SZEREPLŐI II A regionális innovációs rendszer kínálati oldala túlságosan szerteágazó Kockázati tőke, magvető tőke, üzleti angyal szolgáltatások hiánya Hiányzik a megfelelő intenzitású együttműködés a komoly K+F kapacitásokkal rendelkező nagyvállalatok és a KKV-k között, a felsőoktatási kutatóintézetek és a gazdasági szféra között Ígéretes innovációs kezdeményezések: inkubátorházak konzorciuma; közép-dunántúli regionális K+F portál 17

18 R EGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZER Tőkehiány mellet a vállalkozásoknál rendelkezésre álló szakértelem hiánya  innováció jelentőségének fel nem ismerése Folyamatos megújulás iránti igény hiánya Bizalmatlanságnak köszönhető együttműködési kapcsolatok hiánya 18

19 „A Z INNOVÁCIÓ RÉGIÓJA ” ? Üres szlogen maradt… Nem sikerült megvalósítani a régió számára 2000-ben – Mo-on elsőként – kidolgozásra került regionális innovációs stratégia által megfogalmazott legfontosabb teendőket Regionális innovációs ügynökség felállítása Regionális innovációs alap létesítése Innovációt támogató intézményrendszer hatékonyabb működése stb. A hídképző szervezetek szorosabb együttműködése elengedhetetlen Regionális koordináció kialakítása Az innováció elősegítésében, ösztönzésében folyamatok vannak és nem áttörések 19

20 F ELHASZNÁLT IRODALOM Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács: Közép-Dunántúli Operatív Program Dőry T. (2000): Vállalkozások innovációs tevékenysége a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom, XIV/2-3. pp Grosz A. – Csizmadia Z. – Szépvölgyi Á. (2004): A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom, XVIII/3. pp Szépvölgyi Á. (2005): Innovációs hálózatok a Közép- Dunántúl városaiban. In: Süli-Z. I. (szerk.): „Tájak - régiók - települések...” : tisztelgés a 75 éves Enyedi György akadémikus előtt. Debrecen, DIDAKT 20


Letölteni ppt "K ÖZÉP -D UNÁNTÚLI RÉGIÓ K UTATÁS - FEJLESZTÉS, I NNOVÁCIÓ Östör Ádám Geográfus III. évf. ELTE TTK 2007. május 15."

Hasonló előadás


Google Hirdetések