„Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet...”

Az előadások a következő témára: "„Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet...”"— Előadás másolata:

1 „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet...”
A zenei nevelés a HÓPokban, egyéb lehetőségek, a tervezés Dr. Szarka Júlia

2 ??????? Írja fel 3 altató kezdősorát!
Írjon 3 „Anya-gyerek kapcsolatra utaló” zenei anyagot! Röviden fogalmazza meg, miért javasolna éneklést, zenélést az anyáknak, szülőknek!

3 Kertben lebeg az… Törvények – ONP NAT – ÓNOAP
Tanmenetek – foglalkozási tervezetek IPP / Htt HÓP

4 Egy mondóka címe???

5 Hipp, hopp, haja hopp, merre van a
ZENE, HÓP? in.: Ének-Zene-Nevelés ELTE-TÓFK Tudományos Közleményei XXV. Trezor Kiadó, Bp.2004.

6 Amikor a mutató… Jár a toronyóra…

7 Az Epochális rendszerű óvodai nevelési programban megszűnik az ismeret- és tapasztalatszerzés mozaikolása, foglalkozásokra szétesése. Az epochákat témakörönként kell kialakítani, hozzákapcsolva lehetõség szerint komplexen a zenei- és a mese, vers anyagot, ábrázoló technikát, testnevelést.

8 A zenei anyag témájában kapcsolódjon az adott epochához
A zenei anyag témájában kapcsolódjon az adott epochához. A zenei anyag zömét a népi mondókák és dalos játékok adják. Az ének-zenében egy héten át ugyanaz a zenei anyag. A zenei feladatokat is egy hétre kell bontani.

9 A „Hétköznapi varázslatok”- óvodai nevelés Freinet elemekkel, amelyben az óvónők a 29 technikából választhatnak, kiemelve ezekből a ’szabad önkifejezést - zenei alkotást’, mert tudják, a zenei alkotások, improvizációk segítik a gyereket ahhoz, hogy felfedezze, az ember - szavakon, mondatokon kívül is- kifejezheti magát zörejek, hangok, ritmusok és dallamok segítségével. A kompetencia szó magyarázata! Elég riasztó, de próbáljuk ezt zeneileg végiggondolni

10 A szabad zenei alkotás és a zenehallgatás szorosan kapcsolódhat például a szabad szöveghez, ha a gyerek elmondhatja a zene által keltett érzéseit, a hozzá kapcsolódó kitalált történeteit. Kapcsolódhat a szabadrajzhoz, ha a képzeletében megjelent képeket valamilyen módon kivetítheti, a valóságban megalkothatja. A színpadi kifejezéshez, ha eljátszhatja, elbábozhatja, vagy a szabad mozgáshoz, ha eltáncolhatja.

11 A matematikai alkotásokhoz, ha a ritmust kirakhatja egy csíkban és térben, és így tovább.
A különböző Freinet technikák egymással összekapcsolhatók, variálhatók, ezáltal egymás hatását felerősítik és elősegítik a komplex, sokirányú tapasztalatszerzést.

12 A „Játék – mozgás - kommunikáció” (JMK) program szerint (is!):
A játék a legfõbb személyiségfejlesztõ eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. Eredményeképpen alapozódnak a képességek és alakul a magatartás. Az énekes játékok és a mozgásos játékok szintén szabályjátéknak tekinthetõk.

13 A „Komplex prevenciós óvodai program” is igen népszerű az óvodák körében, hiszen épít a hazai tradicionális nevelési értékekre, ötvözve azokat a korszerû fejlõdés és neveléslélektani, neurológiai, gyógypedagógiai eredményekkel. Fõ feladatának tekinti - a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérõ fejlõdési ütemének (érési jellemzõik) szem elõtt tartásával.

14 A Lépésről lépésre óvodai programban az amerikai individuális nevelés helyi viszonyokra adaptálása a zenében is a tevékenykedtetésre helyezi a hangsúlyt. Szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésében meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munkajellegű tevékenységeket. A 7 tevékenységközpontból a másodikban jelenik meg az irodalmi, ének-zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja.

15 A Magyarországi Montessori óvodai program szerint Kodály és Montessori filozófiája és pedagógiai elmélete nagyon hasonló. Mindketten hisznek abban, hogy minden gyermek tanítható, csak ki kell bontakoztatni adottságait. Meggyőződésük, hogy ápolni kell minden népnek saját kultúráját és meg kell ismerkedni más népek kultúrájával is. A különböző országokban élő népeket csak a kölcsönös ismeret hozhatja egymáshoz közelebb, azáltal szerethetik meg egymást, kerülhetnek lélekben közelebb egymáshoz. Montessori eszközrendszerében a csendjáték, a zörejdobozok és a harangsor alkalmazása segíti a zenei hallás fejlesztését.

16 A Néphagyományőrző óvodai program görög költőt idéző mottója a zenei nevelésről vallott elveit is szemléletesen kifejezi: „A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát.” Érthetjük ezen Kodály néphagyományokat előtérbe helyező és Forrai Katalin módszertani elveit egyaránt. Ezért emeli ki ez a program a néphagyományokból régebbi korok ölbevevő, cirógató, csiklandozó, lovagoló, csúfoló, kiszámoló, párban-forduló mondókáit, ill. az állat, -nap- és esőhívogató, játékra szólító, kiforduló, leánykérő dalosjátékokat, a ludas,- kapus,- küzdő- és sorjátékokat.

17 Az Óvodai nevelés játékkal, mesével program alapelve az, hogy az óvodáskor nyelve nem más, mint a játék és a mese érzéki és szimbolikus jelrendszere. Ebben élhetõ meg a nevelhetõség lehetõsége, vagyis a társas-lelki funkció. Mozgás, zene, kép, szó együtt alkotják az óvodai anyanyelvi nevelés jelrendszerét, amelynek megjelenési formája a játék és a mese.

18 A Tevékenységközpontú óvodai nevelési program meggyőződése, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezet alakításának. A folyamat négyes feladatrendszere mindegyikében: a játék és tanulási; a társas és közösségi; a munka és a szabadidős tevékenységekben egyaránt jut hely a zenei nevelésnek.

19 A Waldorf óvodai nevelési program filozófiai háttere a Rudolf Steiner által a századelőn kidolgozott emberismeret, az úgynevezett antropozófia, vagyis az emberre vonatkozó bölcsesség. Mindennek óvodai vetülete leginkább a következő gondolatokkal fejezhető ki:

20 A kisgyerekkor tanulásának legfőbb formája az önkéntelen figyelem által vezérelt spontán utánzás, gyermek nem a szóból tanul, hanem a szemlélődésből, tapasztalatból, cselekvésből. A program zenepedagógiai elemeinek a „ZENE, az ÉNEK, a RITMIKUS MOZGÁS és az EURITMIA” tekinthetők, melyről azért szólunk a többinél bővebben, mert – talán – a legtöbb újdonsággal szolgálhatnak.

21 Házi feladat! Óvodai nevelés a művészetek eszközével!!!

22 Mélykútiné-Nagyné-Róbert: Megőrizve megújítani
Óvodai Nevelés-52. évf. 10. (1999)-p Minősített Óvodai Programok / Országos Közoktatási Intézet

23 A tervezéshez: „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet...” I-II. Óvodai Nevelés 2006/9-10 „Ősz szele zümmög…”, avagy fejlesszünk zenével! Óvodai Nevelés 2007/8 „Mackó brummog: irgum-burgum”, avagy egy zenei „Mackó-projekt” Óvodai Nevelés 2007/10

24 Köszönöm a figyelmet! szjul@freemail.hu