Az ingatlannyilvántartás korszerű alapjai A kataszteri rendszerek jelene és jövője a „Kataszter 2014” alapján.

Az előadások a következő témára: "Az ingatlannyilvántartás korszerű alapjai A kataszteri rendszerek jelene és jövője a „Kataszter 2014” alapján."— Előadás másolata:

1 Az ingatlannyilvántartás korszerű alapjai A kataszteri rendszerek jelene és jövője a „Kataszter 2014” alapján

2 1.Tárgyismertetés 2.A kataszteri rendszerek jelene (elvek, főbb trendek) 3.A kataszteri rendszerek jövőképe a FIG „Kataszter 2014” alapján 4.A Kataszter 2014 irányelvei és alapelvei Tartalom

3 Tárgyismertető A tárgy célja, hogy betekintést adjon a kataszteri rendszerek fejlődési irányainak meghatározásába, bemutassa a jövő kataszteri rendszereinek alapjait. Emellett kitekintést kíván adni a nemzetközi trendekre, a modern kataszteri rendszerekkel szemben támasztott követelményekre. Magyar nyelvű jegyzet e tárgyból egyelőre nem áll rendelkezésre, de számos cikk foglalkozik a Geodézia és Kartográfia c. szaklapban a témával. Ezekről, illetve az angol nyelvű szakirodalomról a tantárgy honlapján elérhető lesz egy lista. A tárgy írásbeli vizsgával fog záródni, a felkészüléshez az előadásanyagok a tárgy honlapján lesznek elérhetőek.

4 Tárgyismertető Előadások beosztása: A kataszter jelen és jövője a FIG „Kataszter-2014” dokumentuma alapján A kataszter szerepe a fenntartható fejlődésben, a modern kataszteri rendszerek teljesítményének értékelése A hazai földügyi igazgatás informatikai rendszere – I. A hazai földügyi igazgatás informatikai rendszere – II. A Topobase rendszer bemutatása a Budapesti 2. sz. körzeti földhivatalban A 3D ingatlannyilvántartás megvalósításának kérdései

5 A „Kataszter – 2014” A Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG) 1994-ben elhatározta, hogy készít egy felmérést a kataszteri rendszerek reformjával kapcsolatban, illetve elkészíti a kataszteri rendszerek vízióját. Az alapvető tanulságok az alábbiak voltak: A fejlett országokban a kataszteri rendszerek a túlzott tökéletességre törekednek, ami nehézkes eljárásokat, illetve lassú és drága szolgáltatásokat okoznak. Emiatt a reformok egyik legfontosabb célkitűzése a szolgáltatások minőségének javítása. A hatékonyság növelése érdekében a kataszteri rendszerek informatikai támogatása az egyik fő célja a reformoknak. Ez azonban felveti a folyamatok áttekintésének a szükségességét is. A kataszteri rendszerek megújulása abban az irányban hat, hogy a kataszteri rendszerek egy szélesebb földinformációs rendszer részeként működnek tovább. A kataszteri rendszerek fenntartására fordított költségeket a rendszernek magának kell kitermelnie.

6 A „Kataszter – 2014” definíciója A „Kataszter 2014” definíciója: A „Kataszter 2014” tulajdonképpen egy olyan ingatlannyilvántartási rendszer, amely megfelel az alábbi követelményeknek: A „Kataszter 2014” az ingatlanokkal kapcsolatos köz-, és magánjogi jogok, tények és kötelezettségek teljes tárháza, amely egy tágabb értelemben vett földinformációs rendszer része, ahol az ingatlannyilvántartást és az ingatlannyilvántartási térkép vezetését egyetlen, integrált rendszer végzi. Bár a „Kataszter 2014” továbbra is közfeladatot lát el, a feladat elvégzésébe a magánszférát is be kell vonni. Emellett a 100%-os költségfedezés követelménye is fennáll. A „Kataszter 2014” optimális szolgáltatásokat nyújt vevőinek, a jelenlegi rendszereknél alacsonyabb költségszinten. Nem csak a magánjoggal, hanem a közjoggal kapcsolatos nyilvántartást is elvégzi.

7 A jelenlegi kataszteri rendszerek felmérése (FIG) A FIG 7. bizottsága elkészítette 1995-1997 között elkészítette a kataszteri rendszerek felmérését, amely 3 fő részre tagolódott: - Alapvető elemek: - jogi és szervezeti jellemzők; - a tervezés és végrehajtás szintjei; - a többcélú kataszteri rendszerek kérdései; - a közszféra és a magánszféra feladatai; - Erősségek / gyengeségek - Kataszteri reformok és trendek: -a futó reformok céljai; - műszaki és jogi trendek; - költségvetési trendek.

8 A felmérés eredményei A kataszteri rendszerekkel kapcsolatos alapvető jogi kérdések (31 válaszadó) KérdésVálaszok A bejegyzéseknek van negatív hatása (nem bejegyzett jogok/tények nem léteznek) Igen: 21Nem: 7Mindkettő: 1 A bejegyzéseknek van pozitív hatása Igen: 27Nem: 3Mindkettő: 1 A személyiségi jogok védelmeIgen: 28Nem: 2Mindkettő: 1 Az állam kártérítési kötelezettsége a hibás bejegyzésekkel kapcsolatban Igen: 23Nem: 5Mindkettő: 1 A kataszter kiterjedéseIngatlannyilvántartás: 29Kataszteri térképezés: 28Más: 10 A kataszteri térkpek az ingatlannyilvántartás részei Igen: 20Nem: 9Mindkettő: 1 A bejegyzett jogok és tények:Jogok: 31 Különleges jogok: 10 korlátozások: 26 Jelzálog: 4 Kötelezettségek: 20 Egyéb: 4 A földrészlethatárokRögzítettek: 27Nem rögzítettek: 5

9 A stratégiai tervezés, menedzsment és az operatív irányítás szervezeti jellemzői: S – stratégiai tervezés M – menedzsment O – operatív irányítás IngatlannyilvántartásKataszteri térképezés SMO egyetlen közintézményben 1516 SMO egyetlen non- profit intézményben 11 SM egyetlen közint, O egy másik közint. 71 S egy közintézményben, MO egy másikban 34 S 1 KI, M 1KI, O 1 KI56 S 1 KI, M 1 KI, I 1 MI-2 A felmérés eredményei

10 A többcélú kataszterek felhasználási módjai: A felmérés eredményei Felhasználási területVálaszadók Jogi célú felhasználás27 Adózási célú felhasználás27 Létesítménygazdálkodás24 Alaptérképi felh.26 értékbecslés23 földhasználat25 Környezetvédelmi kockázatelemzések 26 más3

11 A felmérés eredményei A közszféra és a magánszféra szerepvállalásának az aránya:

12 A felmérés eredményei Erősségek/gyengeségek: Erősségek Állami garancia, jogbiztonság10 Gyors szolgáltatások9 Teljes lefedettség9 Hatékony, biztonságos rendszer7 Számítógépesített, automatizált rendszer, digitális adatok6 A rendszer egyéb célokra is alkalmazható (LIS alapja)4 Különböző rendszerek integrálása3 Ingatlannyilvántartás és kataszteri térképek egy szervezetben3 Jogi segítségnyújtás, jogi alapok3 Jó minőségű alaptérkép2 egyebek1

13 A felmérés eredményei Erősségek/gyengeségek: Gyengeségek Korlátozott számítógépesítés9 A kataszter és ing. nyilvántartás összekapcsolásának hiánya9 Alacsony konzisztencia3 Különböző ellenőrző szervezetek3 Elégtelen pénzügyi alapok3 Hiányos jogi környezet3 Térképek rossz pontossága3 Lassú változásvezetés, lassú vevőszolgálat3 Rossz finanszírozási modell3 Drága szolgáltatás2 egyebek1

14 A felmérés eredményei A reformok céljaNagyon fontos fontosNem fontos Vevőszolgálat271- Az adatminőség javítása (aktualitás)2251 A kataszter hatékonysága208- Az adatminőség javítása (pontosság)1810- Többcélú kataszter kialakítása1692 A kataszteri rendszerek gazdaságossága14111 A magánszektor bevonása6128 más--11 A jelenleg futó reformok:

15 A felmérés eredményei A reformok céljaNagyon fontos fontosNem fontos Vevőszolgálat271- Az adatminőség javítása (aktualitás)2251 A kataszter hatékonysága208- Az adatminőség javítása (pontosság)1810- Többcélú kataszter kialakítása1692 A kataszteri rendszerek gazdaságossága14111 A magánszektor bevonása6128 más--11 A jelenleg futó reformok:

16 A felmérés eredményei Műszaki trendek Automatizálás, digitalizálás16 Hálózatok kiépítése8 Adatbázisok kialakítása7 GPS / DGPS4 Adatcsere szabványok2 ortofotó1 Trendek: Jogi trendek Többcélú kataszteri rendszerek kiépítése8 Új jogi szabályozás3 Új finanszírozási modell2 Személyiségi jogi kérdések1 Okirat -> jogcím alapú nyilvántartások1 A díjrendszer átalakítása1

17 Szervezeti trendek Földügyi szervezetek integrálása6 A merev állami rendszerek leépítése / magánszféra bevonása 5 létszámcsökkentés4 Jobb, vagy teljes költségfedezés3 Környezetvédelmi adatok integrálása, természeti erőforrások monitoringja 3 decentralizáció2 Döntéselőkészítés jobb támogatása2 A szakmai korlátok/határok elmosása1 Trendek: A felmérés eredményei

18 Költségfinanszírozási arány a kiépítés után

19 A kataszteri rendszerek hagyományos definíciói [Henssen, 1995] Föld: A föld nem más, mint a Föld felszínének egy darabja, a rajta/alatta található vizekkel, talajjal, sziklákkal, ásványokkal és szénhidrogénekkel, illetve a feletti található levegővel. Magába foglalja mindazt, ami a Föld felszínének egy adott területéhez vagy pontjához tartozik, ideértve nem csak a szárazföldeket, hanem a vízzel borított területeket is, mint pl. a tengerek, óceánok. Kataszter: egy bizonyos országban vagy közigazgatási egységben az ingatlanokkal kapcsolatos, módszeresen gyűjtött adatok nyilvános leltára, amely az ingatlanok határainak felmérésén alapul. Ezeket az ingatlanokat valamilyen egyedi azonosítóval látják el. Az ingatlanok (földrészletek) határvonalait, illetve azok azonosítóit (helyrajzi számok) nagyméretarányú térképeken ábrázolják, amelyek a nyilvántartásokkal együtt megmutatják az egyes ingatlanok jellemzőit, méreteit, értékét és az őket érintő jogokat / jogi tényeket. A kataszter megadja a választ a „Hol? és Mennyi?” kérdésekre.

20 A kataszteri rendszerek hagyományos definíciói [Henssen, 1995] Telekkönyvi nyilvántartás: A telekkönyvi nyilvántartás az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok hivatalos, okiratokon vagy jogcímeken alapuló regisztrálása. Azaz egy olyan hivatalos nyilvántartás, mely rögzíti az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat, vagy azokat az okiratokat, amely az ingatlanok jogi helyzetét megváltoztatják. Az telekkönyvi nyilvántartás a „Ki? és Hogyan?” kérdésekre ad választ. Egységes ingatlannyilvántartás: A telekkönyvi nyilvántartás és a kataszteri nyilvántartás összessége.

21 A „Kataszter 2014” szerinti további definíciók Föld objektum: A Föld objektum nem más, mint egy olyan földdarab, amely határain belül homogén jellemzőkkel írható le. Mik lehetnek ezek a jellemzők? - tulajdonjog (földrészletek); - közigazgatási fennhatóság (országok, megyék, közigazgatási egységek); - vízvédelem, természetvédelem (természetvédelmi területek, vízvédelmi területek, zajártalomnak kitett területek, egyéb szennyezésnek kitett területek); - földhasználat (a jelenlegi alrészletek egyesítését követő földhasználati egységek); - bányászati koncessziók, stb.

22 A „Kataszter 2014” szerinti további definíciók A „Kataszter 2014” definíciója egy bizonyos országban vagy közigazgatási egységben a jogi földrészletekkel kapcsolatos, módszeresen gyűjtött adatok nyilvános leltára, amely az ingatlanok határainak felmérésén alapul. Ezeket a jogi földrészleteket valamilyen egyedi azonosítóval látják el. A jogi földrészleteket akár a magánjogilag, akár a közjogilag is meghatározhatjuk. Az ingatlanok (földrészletek) határvonalait, illetve azok azonosítóit (helyrajzi számok) nagyméretarányú térképeken ábrázolják, amelyek a nyilvántartásokkal együtt megmutatják az egyes ingatlanok jellemzőit, méreteit, értékét és az őket érintő jogokat / jogi tényeket. A jogi földrészletek határai, valamint az egyedi azonosító és a hozzá kapcsolódó leíró adatok együttesen minden egyed földrészletre megmutatják a földrészlet jellegét, méretét, értékét és a hozzá kapcsolódó jogokat és korlátozásokat. Ezeken a leíró információkon kívül, a Kataszter 2014 a jogi földrészletekhez kapcsolódó jogok nyilvántartását is elvégzi. Így a Kataszter 2014 megadja a választ mind a 4 kérdésre: „Hol? és Mennyi?” valamint „Ki? És Hogyan?”

23 A „Kataszter 2014” jellemzői A 6 irányelv: 1.Az ingatlannyilvántartás hatályának kiterjesztése. A Kataszter 2014 a földhöz kapcsolódó teljes jogi hátteret nyilvántartja, ideértve a közjoggal kapcsolatos jogokat és korlátozásokat. 2.Az egységesítés elve. Az térképek és a nyilvántartások közötti elkülönülés eltűnik. 3.Az adatmodellezés elve. A kataszteri térképen túllépve a térinformatikai adatmodellek felhasználásával reprezentáljuk a kataszteri objektumokat. 4.A digitalizálás elve. A hagyományos papíralapú nyilvántartások átalakítása számítógépes nyilvántartásokká. 5.A feladatmegosztás elve. A „Kataszter 2014”-ben a magánszféra szerepe felerősödik, a magán és a közszféra együttműkődésével valósul meg a Kataszter 2014. 6.Az eredményesség elve. A „Kataszter 2014” fedezi a saját költségeit.

24 A Kataszter 2014 a földhöz kapcsolódó teljes jogi hátteret nyilvántartja, ideértve a közjoggal kapcsolatos jogokat és korlátozásokat. növekvő népsűrűség/növekvő igény az ingatlanokra; a közösségi érdekek fokozott megjelenése (építési szabályok, környezetvédelmi szabályok, egyéb követelmények) az ingatlanokkal kapcsolatos jogok nyilvántartásához szükséges a közösségi érdekek figyelembevételére létrehozott, területi hatással bíró jogszabályok nyilvántartása is. Új tematikus modellezés! „A” földrészlet „B” földrészlet „C” földrészlet „D” földrészlet „E” „A” korlátozás„B” korlátozás Az ingatlannyilvántartás hatályának kiterjesztése

25 A jogbiztonság a hagyományos kataszteri rendszerekben: A közjogi korlátozások esetében sérülnek az egyediség (specialty), a bejegyzés (booking) és a nyilvánosság (publicity) elve. Ugyan a hazai ingatlannyilvántartási rendszerbe több közjogi jellegű jogilag jelentős tény is bejegyezhető, ez nem fedi le teljesen a „Kataszter 2014” irányelveit.

26 A jogbiztonság a „Kataszter 2014”-ben: Az ingatlannyilvántartás hatályának kiterjesztése A földrészletek fogalmának kiterjesztésével mind a magánérdek, mind pedig a társadalmi érdek reprezentálható az ingatlannyilvántartási rendszerekben.

27 Az egységesítés irányelve Az térképek és a nyilvántartások közötti elkülönülés eltűnik. Nálunk már évtizedek óta ez megtörtént. Reméljük így is marad! Előny: az ingatlannyilvántartás szakembergárdája már nagy tapasztalattal rendelkezik mind a geometriai jellegű adatok felmérésébe/nyilvántartásában (földmérők), mind pedig a jogok / tények nyilvántartásában (jogászok)

28 A térképezés folyamata (Kataszter 2014) a kataszteri térképek korlátait az informatikai fejlődés lebontotta; ma már különböző méretarányú térképeket ugyanabból az adatmodellből előállíthatunk; a térkép célja nem a geometriai információ tárolása, hanem annak megjelenítése; ennek megfelelően a térképezés folyamata is átalakulóban van. Az adatmodellezés elve. A kataszteri térképen túllépve a térinformatikai adatmodellek felhasználásával reprezentáljuk a kataszteri objektumokat.

29 A térképezés folyamata (Kataszter 2014) Internet Előnyök: az adatmodell megjelenítése rugalmasan változhat a felhasználói igényeknek megfelelően; az információt egy helyen tároljuk, a végtermékek ugyanabból az adatbázisból származnak; a digitális állományok kezelése könnyű (nincs térképtár), a tárolásuk biztonságos; az információk megosztása egyszerű;

30 A digitalizálás elve A digitalizálás elve. A hagyományos papíralapú nyilvántartások átalakítása számítógépes nyilvántartásokká. a térinformatika elterjedésével átalakul a földmérési munka; adatmodellek szabványosítása (pl. DAT); adatcsereformátumok definiálása (pl. DAT adatcsereformátum) a gyártófüggetlen adatcsere megvalósítása érdekében, vagy „kvázi” szabványok használata;

31 A feladatmegosztás elve A feladatmegosztás elve. A „Kataszter 2014”-ben a magánszféra szerepe felerősödik, a magán és a közszféra együttműkődésével valósul meg a Kataszter 2014. a közhivatalok általában kevésbé rugalmasak, és nehézkesen reagálnak a fogyasztói igényekre; a rugalmasságot a magánszféra vagy a gazdasági társaságok vezetési elveinek hasznosításával érhetjük el: az angolszász országokban ez akár részleges privatizációt is jelenthet; előfordulhatnak állami kézben lévő non-profit gazdasági társaságok (Új Közmenedzsment); „modern” gondolkodású köztisztviselők által irányított hivatalok (Új közmenedzsment). A biztonságos fenntartás és ellenőrzés miatt azonban a felügyeletet mindenképpen a közszférának kell megoldania. A magánszférát bevonják az ingatlannyilvántartás fenntartásába, a közszféra szerepe főként az ellenőrzésre és a felügyeletre koncentrálódik.

32 A feladatmegosztás elve Az eredményesség elve. A „Kataszter 2014” fedezi a saját költségeit. az ingatlannyilvántartás az ingatlanpiacon értéket termel, így lehetőség nyílik a nyilvántartás kiépítésének, illetve működtetésének ellentételezésére, az ügyfelek által befizetett díjakból; másrészről az adózásban egyre inkább előretörnek a vagyoni típusú adók, amelyek korrekt bevezetéséhez az ingatlannyilvántartás működtetése elengedhetetlen; A Költség/haszon elemzések egyre inkább előtérbe fognak kerülni az kataszteri rendszerek menedzsmentjében; ezáltal a földmérőknek egyre több gazdasági kérdéssel kell megküzdeniük, így a gazdasági, vezetéselméleti ismeretek elsajátítására is szükség van. Megjegyzés: Magyarországon ez már 2007 január 1. óta így van, a Földhivataloknak meg kell termelniük a saját költségeiket, 2008-ban pl. az összes bevétel (kb. 30 mrd Ft) mintegy 10%-át kellett befizetni a központi költségvetésnek.

33 A Kataszter 2014 alapelvei 1. A tulajdonjog szerinti földrészletek és a közjog alapján definiált földrészletek azonos eljárás alá essenek. A Kataszter 2014 irányelvei alapján mindkét típust be kell jegyezni!

34 A Kataszter 2014 alapelvei 2. A birtokviszonyok nem változnak a Kataszter 2014-ben, az lekezeli az összes birtokviszonyt. - Ha jogi földrészlet tulajdonosa egy természetes v. jogi személy, akkor egyéni birtokjogról beszélünk; - Ha a jogi földrészlet tulajdonosa egy törzs, vagy klán az a szokásjogon alapuló birtokjog; - Ha a jogi földrészlet tulajdonosa egy szövetkezet, akkor szövetkezeti birtokjogról beszélünk, míg - Ha a jogi földrészlet tulajdonosa az állam, akkor állami birtokjogról beszélünk.

35 A Kataszter 2014 alapelvei 3. Jogcím bejegyzés A „Kataszter 2014” szerint a jogcím alapú ingatlannyilvántartási rendszereket kell kiépíteni (hazánkban is ez van). Okirat alapú rendszerek Jogcím alapú rendszerek -a két fél közötti okiratot regisztrálják; - ez csak a tranzakció létrejöttét igazolja, annak jogosságát NEM!; - így a jogügylet létrejötte előtt, a vélelmezett tulajdonosnak vissza kell eredeztetnie a tulajdonjogát egy jogcímig; - nem az okiratot, hanem annak jogkövetkezményét regisztrálják; NINCS ÁLLAMI GARANCIA! (F, B, E, I)(D, A, CH, SWE, DK)

36 A Kataszter 2014 alapelvei 4. Az ingatlannyilvántartás négy általános alapelve változatlan marad Ez a négy alapelv az alábbi: -a bejegyzés elve (az ingatlanokkal kapcsolatos jogok, különösen a tulajdonátruházás csak akkor emelkedik jogerőre, ha bejegyzésre kerül az ingatlannyilvántartásba); -a beleegyezés elve (a jogcím birtoklójának beleegyezésével lehet csak változtatni az ingatlannyilvántartás tartalmában); - a nyilvánosság elve (az ingatlannyilvántartás mindenki számára nyilvános, ideértve a bejegyzett jogokat és tényeket is); - az egyediség elve (a bejegyzésekben a mind a jogosult, mind pedig az érintett földrészlet egyértelműen azonosítható). Ez általános minden ingatlannyilvántartási rendszerre érvényes alapelv, nem azonos a hazai ingatlannyilvántartás alapelveivel!

37 A Kataszter 2014 alapelvei 5. A jogi függetlenség alapelve Ez a Kataszter 2014 egyik kulcsfontosságú alapelve: - minden olyan jogi földrészlet, amely ugyanazon törvény alapján egy jogalkotási eljárás folyamán alakult ki, ugyanabban az adatrétegben kell ábrázolásra kerüljön; - az ugyanazon törvényekhez kapcsolódó minden jogalkotási folyamathoz egy saját adatréteget kell létrehozni.

38 A Kataszter 2014 alapelvei 6. A rögzített földrészlethatárok elve A földrészletek határait koordinátákkal kell megadni, amelyeknek a meghatározási pontosságát az igények, illetve a földrészletek határainak azonosíthatósága befolyásolja. 7. A földrészlethatárok meghatározása egy közös vonatkoztatási rendszerben A jogi földrészlethatárok minden esetben (minden adatrétegben) ugyanabban a közös vonatkoztatási rendszerben kell legyenek, hogy az egyes adatrétegek között a fedvényezés technikájával a különféle kombinációk elvégezhetőek legyenek.

39 A „Kataszter 2014” és a hazai egységes ingatlannyilvántartás A korábbiakból láthattuk, hogy a hazai egységes ingatlannyilvántartási rendszer sok szempontból megelőzte a korát. A Kataszter 2014 főbb megállapításait már évtizedek óta megvalósították hazánkban. Ugyanakkor néhány szempontot ki kell emelni, ami a hazai rendszer továbbfejlesztésében szerephez juthat: a jogi földrészlet fogalmának bevezetése lehetővé teszi az egyév területi hatással bíró jogok és korlátozások nyilvántartását (ezt nem kell feltétlenül rétegszemléletben lekövetni, célszerűbbnek látszik új objektumosztályok definiálása; a többcélú kataszter megvalósítása: címnyilvántartás (nem lakcímnyilvántartás),;ingatlan értékbecslésekhez kapcsolódó adatok nyilvántartása, szolgáltatása; közműnyilvántartás; stb.

40 Köszönöm a figyelmet!