Dr. Kovács Árpád elnök 2009. szeptember 18. „A helyi önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései”

Az előadások a következő témára: "Dr. Kovács Árpád elnök 2009. szeptember 18. „A helyi önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései”"— Előadás másolata:

1 Dr. Kovács Árpád elnök 2009. szeptember 18. „A helyi önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései”

2 A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi Korszerűtlen állam, magas kiadási szint Alacsony foglalkoztatottság Egészségtelen reálgazdasági szerkezet Magas finanszírozási igény

3 A szerkezeti problémák által meghatározott ördögi kör

4 Forrás: PM, MÁK Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban)

5 Foglalkoztatottak Ebből: alkalmazottak egyéb: vállalkozók, szövetkezeti tagok, segítő családtagok stb. száma* 3879,4 1 2762,6 1 1116,8 1 Nyugdíjasok3053,8 1 Óvodai nevelésben, általános-, középiskolai-, valamint felsőoktatásban részesülők száma 2196,9 1 Munkanélküliek száma**329,2 1 Bölcsődei ellátottak, nevelésben nem részesülő kiskorúak, iskolai oktatásban nem részesülők, munkanélküliként nem nyilvántartottak száma. 585,5 1 Összesen:10 031 2 ezer fő Magyarország lakosságának 2008. évi foglalkoztatottsági összetétele Egyes felmérések szerint ebből a „kényszer-vállalkozók” számossága a meghatározó, mely várhatón 2015. évtől a „szociális háló” részeként is megjelenik. ** Egyes kutatások szerint mintegy 700 ezer fő 1 2008. évi átlaglétszám 2 2008. december 31.

6 Non profit szervezetek száma (75 000 szervezet) A non-profit szektorban foglalkoztatottak létszáma ca. 71 000 fő

7 A non profit szervezetek állami támogatása 2003-2009. évek között A non-profit szektor felé irányuló állami támogatás 2003-ban 310 milliárd, 2004-ben 345 milliárd, 2005-ben 370 milliárd Ft, 2006. évben 429 milliárd Ft volt, 2008. évi törvényi előirányzata 467 milliárd Ft, 2009. évi törvényi előirányzata 260 milliárd Ft. Megjegyzés: A 2009. évi előirányzat nem tartalmazza az Önkormányzati alrendszertől származó támogatásokat

8 A magyar államháztartás (alrendszerei a 2009. évi költségvetési törvényben) Helyi önkormányzatok Társadalom- biztosítás Központi költségvetés* Elkülönített állami pénzalapok Fejezetek (minisztériumok) Fejezeti előirányzatok Országos hatáskörű szervek ~ 450 költségvetési intézmény Tartalékok 3194 Polgármesteri Hivatal ~1850 helyi kisebbségi önkormányzat ~13000 költségvetési intézmény Nyugdíjbiztosítási Alap (2 999) Egészségbiztosítási Alap (1 418) -Munkaerőpiaci Alapok ( 419,2) -Szülőföld Alap ( 1,0) -Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (13,9) -Nemzeti Kulturális Alap (8,8) -Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalamítási Alap ( 23,4 ) -Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (55,9) Pénzügyi - Transzferek GDP ≈ 27 379 Mrd Ft Kiadás: 63,8% ∑ 17 487,5 Mrd Ft 660,8 Mrd Ft ! Hiány: 660,8 Mrd Ft ! Kiadás: 8 960,9 Kiadás: 3 610,9 Kiadás: 4 416,8 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok Támogatások, hozzájárulások, adósságszolgálat Állami vagyon működtetése Hozzájárulás az EU költségvetéshez Országos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményei Non profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak) * ebből: 1 289,9 Mrd Ft közvetlen Kiadás: 498,9 * ebből: 913,6 MrdFt közvetlen * ebből: 39,8 MrdFt közvetlen Bevétel: 8 300,2 Bevétel: 3 476,9 Bevétel: 4 408,0 Bevétel: 517,9 Forrás: 2009. évi költségvetési tv./ PM

9 A magyar önkormányzati modell karakterisztikus jellemzői Nagy alkotmányos önállóság, a szereplők de jure egymás mellé rendeltsége Széles körű feladat ellátási kompetencia, igen eltérő méretgazdaságossági jellemzőkkel Jelentős vagyonhalmaz felett gyakorol tulajdonosi jogosítványokat Az önkormányzati feladat ellátásban jelentős szerepe van az „alternatív” feladat ellátási módoknak A szereplők (polgármesteri hivatalok, intézmények) magas száma

10 A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása Főváros / Megye Főváros i kerület Megyei jogú város Város Nagyközsé g, község Összesen 202323282* 2 846** 3 194 ** ebből: 5 000 fő feletti 44 2 000 – 5 000 fő közötti 625 1 000 – 2 000 fő közötti 477 500 – 1 000 fő közötti 681 200 – 500 fő közötti 698 200 fő alatti 321 Forrás: MÁK; KSH * ebből: 10 000 fő feletti 118 5 000 – 10 000 fő közötti 103 5 000 fő alatti 61

11 Helyi önkormányzati költségvetési szervek száma megyénként Forrás: MÁK

12 A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona (1991-2008) Forrás: PM, MÁK

13 Forrás: PM Átengedett SZJA alakulása (országos összesen, millió Ft-ban) Megjegyzés: A zárójelben szereplő számok közül az első a lakhelyen maradó, a második a normatívan elosztott részt jelzi.

14 A helyi önkormányzatok bevételei (1991-2008 között) Forrás: MÁK * Saját bevételek (intézményi tevékenységek bevételei ÁFA-val együtt, kamatbevételek, illetékek, helyi adók, osztalékok, koncessziós díjak, egyéb sajátos bevételek, bírságok) ** Helyi adók (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, építményadó, telekadó)

15 Helyi adóbevételek alakulása Forrás: MÁK

16 Helyi adóbevételek alakulása (országos összesen, millió Ft-ban)

17 Forrás: Vigvári András: Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben A forrásszabályozási rendszer (néhány jellemzője) * Nem tartalmazz az Egészségbiztosítási Alapból származó forrásokat.

18 Forrás: 1991-2007 között az évenkénti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény, 2008-2009 évek esetében a költségvetési törvény fejezeti színtű összegzése. A helyi önkormányzatok költségvetési hozzájárulásainak, támogatási jogcímeinek száma

19 Óvoda fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005)

20 Az óvoda fajlagos kiadásainak forrása Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991-2002. évi adat) Költségvetési beszámoló (2003-2006. évi adat)

21 Oktatás fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005) MEGJEGYZÉS: A 2005-2007. évi adat csak az alapfokú oktatásra vonatkozik

22 Az oktatás fajlagos kiadásainak forrása Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991-2002. évi adat) Költségvetési beszámoló (2003-2006. évi adat)

23 Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: ÁSZ jelentések

24 Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak finanszírozása Forrás: ÁSZ jelentések

25 Hosszú lejáratú felhalmozási célú hitel és kötvényállomány* milliárd Ft * (Következő évi törlesztő részlettel együtt)Forrás: MÁK

26 Helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása a 2005-2008. években Kibocsátó Kötvény értéke forintban Megyei önkormányzatok102 899 367 177 Megyei jogú városi önkormányzatok83 104 217 115 Főváros kerületi önkormányzatok29 235 044 550 Városi önkormányzatok179 756 981 441 Községek és társulások22 585 270 222 Országos összesen417 580 880 506

27 Készpénz likviditási mutató* * Pénzeszközök / rövid lej. köt.-ek Forrás: MÁK

28 Likviditási gyorsráta* * (Követelések + ért.pap.-ok +pénzeszk.) / rövid lej. köv.- ek Forrás: MÁK

29 A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki tapasztalatai I. 1.Jellemzően a működési bevételek, illetve a pénzmaradvány alultervezettek. 2.A működési célú költségvetési többletbevételeket többnyire a felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra fordítják, ennek ellenére jelentős a felhalmozási célú hitel igénybe vétele is (községeknél minden fordítva!). 3.Középiskolai és általános iskolai oktatási intézményrendszer túlméretezett, alacsony kihasználtságú (a hosszú távon fenntartható intézményrendszert kell kialakítani). 4. Felülvizsgálandó a helyi adó kedvezmények fenntartása és az önkormányzati szolgáltatások díjmértéke (az intézményi saját bevételek növekedése elmarad az infláció mértékétől). 5.A közigazgatásban betöltött szerepük az „e-közigazgatásban” érvényesül (az országos átlag „a 2. szint”).

30 6.Felülvizsgálandó a céljelleggel nyújtott (működési célú) támogatások indokoltsága (elaprózott, ugyanakkor összegszerűségében nagy, és a száma-dási kötelezettséget sem kérik számon). 7.Az Ötv. 92. § (7) bek. 2007. január 1-től előírta, hogy a megyei jogú városok önkormányzatánál kötelező a belső ellenőrzési egység létrehozása (kivéve, ha társulás keretében látja el) a nagyszámú intézmények miatt a feladatellátás saját szervezettel történő biztosítása célszerűbb. 8.Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eredménytelen gazdál- kodása rendszeresen tőkeemelést igényel a tulajdonostól (esetenként támogatást is nyújtanak!). Jellemző az is, hogy a gazdasági társaságok hitelfelvételében az önkormányzatok készfizető kezességet vállalnak (kozkázat!). 9.Az EU-s pályázati rendszer jellemzően kiépült, de a döntési és ellenőrzési mechanizmus szervezeti keretei még nem minden „helyszínen” épült ki. 10.Szakszerűbbé vált a képviselő-testületi döntések előkészítése A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki tapasztalatai II.

31 Az önkormányzatok felkészültsége az európai uniós források igénybevételére és felhasználására Szabályozottság terén nem készültek felSzervezettség terén felkészültek Okai: Nem határozták meg: pályázatkoordinálás feladatait, felelősét; pályázat-nyilvántartás felelősét; a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója (projektmenedzser) közötti kapcsolattartás rendjét; az ellenőrzés kötelezettségét, feladatait és a végrehajtás felelőseit. Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, fejlesztési feladat lebonyolítás személyi, szervezeti feltételeit kialakították Módja: pályázatfigyelés Polgármesteri hivatal szervezetén belül pályázatkészítés Polgármesteri hivatalon belül, esetenként külső fejlesztési feladat személy/ szervezet lebonyolítása megbízásával

32 Az EU-s pályázatok elutasításának okai

33 Kockázat növelő tényezők Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!), EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre, Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör. PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak, Intézményfenntartó megyék eladósodása, Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves költségvetés előirányzata, A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.

34 A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők  költségvetés  infrastruktúra  munkaerő  oktatás, tudományok helyzete  informatika  intézményrendszer  kultúra  turisztika

35 Ország Lakosság (millió fő) Települési önkormány- zatok száma Egy települési önkormány-zatra jutó lakos (ezer fő) Ország Lakosság (miilió fő) Települési önkormány- zatok száma Egy települési önkormány-zatra jutó lakos (ezer fő) Németország82,516 1215 000Bulgária8,326228 000 Franciaország58,936 5591 600Ausztria8,12 3533 400 Nagy-Britannia58,7491118 503Svájc6,53 0002 166 Olaszország57,48 1047 000Szlovákia5,42 8711 700 Spanyolország39,48 0824 800Dánia5,327519 100 Lengyelország38,72 48915 000Finnország5,245511 200 Románia22,52 8627 700Horvátorszá g 4,85428 000 Hollandia15,757227 000Írország3,78441 667 Görögország10,55 9221 800Litvánia3,75658 800 Csehország10,36 2371 500Lettország2,55544 000 Belgium10,258917 200Szlovénia2,01928 800 Magyarország10,23 1753 100Észtország1,42474 200 Portugália9,927534 200Luxemburg0,41183 400 Svédország8,928630 900 Önkormányzatok Európában Forrás: OECD

36 Az alkotmányos berendezkedést érintő kérdések Kormányzati feladatok kormányzati szintek közötti elosztásának újragondolása A feladatellátás szervezési és szervezeti kérdései A pénzügyi- támogatási rendszer egyszerűsítése és ösztönzővé tétele Az önkormányzati rendszer szükséges reformlépései

37 Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források között évek óta fennálló feszültségek oldását a költségvetés 2005-ben sem tudta biztosítani. A feladatok és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata nem történt meg. Az ÁSZ által több mint 10 éve szorgalmazott finanszírozási reform előkészítésében – politikai és szakmai konszenzus hiányában – nem volt érdemi előrelépés. Nem valósult meg a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak áttekintése, az önkormány- zati feladatok és hatáskörök differenciált telepítése, átfogó módosítása, elmaradt a forrásszabályozás ezzel összehangolt továbbfejlesztése. Változatlanul jellemző, hogy az önkormányzatok számára előírt új felada- tokhoz (pl. közszféra bérintézkedéseihez) a költségvetés nem biztosítja teljeskörűen a szükséges fedezetet. Jelentés az ÁSZ 2006. évi tevékenységéről (0705. sz. jelentés)

38 A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van: a közpénz