Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B."— Előadás másolata:

1 Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP /B

2 „Komplex felzárkóztató programok elkészítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” Közösségi közlekedés, helyi együttműködések Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP /B

3 Célok A fizikai elérhetőség javításának célja, hogy a kedvező gazdaságföldrajzi helyzetet kihasználva az országot és a régióit bekapcsolja az európai gazdasági térbe, javítsa a regionális és térségi központok fejlődését, valamint a leszakadó (periferikus, aprófalvas, tanyás) térségek gazdasági felzárkózási esélyeit, és településeink élhetőbbé váljanak. A fizikai elérhetőség nem garantálja területi szempontból és a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés tekintetében az esélyegyenlőséget a tömegközlekedési hálózatok nélkül.

4 Közösségi közlekedés A tömegközlekedés (vagy közösségi közlekedés, közforgalmú közlekedés, kollektív közlekedés) magában foglal minden közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járművekkel közlekednek. Tágabb értelemben: a szerződéses közlekedést, a különjárati közlekedést, továbbá az igényvezérelt (rugalmas) közlekedési szolgáltatásokat.

5 Feltárt problémák I. A települések térségen belüli összeköttetése jellemzően rossz, a térségközpontok elfogadható, esetenként jó hálózati kapcsolatokkal rendelkeznek. Elfogadható buszközlekedés esetén is probléma, hogy a meglévő járatok csatlakozása tragikus, sokszor perceken múlik a csatlakozás elérése vagy el nem érése. A tömegközlekedés állandó járatritkítással küzd. Az utak állapotát még azok az interjúalanyok is rossznak tartják, aki a tömegközlekedéssel elégedettek. Átszállással lehet eljutni Budapestre és a nagyobb városokba.

6 Feltárt problémák 2. A potenciálisan betelepülő vállalkozások számára az elérési idő nem megfelelő. A munkaerő kistérségi mobilitásának gátló tényezője a tömegközlekedés hiánya, rugalmatlansága. A külterületi lakott helyekre való eljutás tömegközlekedéssel lehetetlen (kivéve, ahol tanyagondnoki jármű üzemel). A MÁV és a Volán közötti együttműködés, egyeztetés rossz. A tömegközlekedés ára irreálisan magas ahhoz mérten, hogy pontatlan, késik és kiszámíthatatlan.

7 Civil helyzetkép kistérségi interjúk alapján –Az emberek eltávolodtak egymástól, bezárkóztak, nem szívesen vállalnak civil/közéleti szerepet, nem vállalják fel az ezzel járó ütközéseket, inkább a családi/rokoni kapcsolatokat ápolják. –Az emberek közötti kapcsolat romlik, melynek egyik oka a munkanélküliség, elszegényedés, csökken az együttműködési készség. –Romlik a romák helyzete, 80-90%-uknak nincs munkája, a roma közösségek is nehezen összefoghatók. A magyar és roma lakosság között kevés a súrlódás, de ezért a roma szervezetek sokat tesznek. A közmunka programok egyik hozadéka, hogy javított a roma közösség megítélésén. –Jó cél érdekében nyitottak az emberek az összefogásra.

8 Szinergikus hatások Cél: a kistérségi szintre szerveződő közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyegyenlősége Alapelv: gyorsabban, olcsóbban, a legkényelmesebb körülmények között (közlekedés) KCR: Közfeladat-ellátásban (való) Civil Részvétel

9 Kockázatok, példák A hiányok együttes megjelenése felerősíti egymás hatását: Pl. A betöltetlen háziorvosi praxisok magas kockázatot jelentenek elégtelen közösségi közlekedési szolgáltatás esetén. A szabályozás meghaladja az elégséges, hatékony mértéket: Pl. A évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről az erdei kisvasutakat nehéz helyzetbe hozta: e kizárólag saját szállítást, és ökoturisztikai személyforgalmat lebonyolító erdőgazdaság (pontosabban erdészet zrt.), önkormányzat vagy civilszervezet által működtetett km/ó sebességre engedélyezett pályákat a térségi vasúti pályahálózat kategóriába sorolta a jogalkotó.

10 Javaslatok, megoldási lehetőségek: példa A közlekedési szövetségi társaság feladatainak egyik kulcseleme a közszolgáltatások mennyiségi és minőségi meghatározása, a közszolgáltatások összehangolása. Cél, hogy párhuzamos kapacitások ne maradjanak fenn, a különböző közlekedési eszközök egymást kiegészítve, egymással együttműködve hatékony hálózatot alkossanak, amelyhez szükséges az egységes, szövetségi tarifapolitika. Forrás: BALATON NAGYTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

11 Javaslatok, megoldási lehetőségek, példák Gyakornoki program („kistérségek örökbefogadása”) Kistérségi „Tudástár” létrehozása Civil szervezetek működési feltételeinek javítása, források növelése –„Növelni kellene az 1%-ot.”- a normatívák csökkenésével párhuzamosan –Nagyobb adókedvezményeket kellene adni az adakozóknak

12 LHH tanulság „Szabályozási egyensúly” megtalálására tett kísérlet, hatékony és elégséges mértékű szabályozási szint az eljárásrendekben és a jogszabályokban: A források elosztása során a szükségletek határozzák meg a kereteket és ne fordítva; A térségi integrált tervezés képes feltárni az egyedi sajátosságokat, ezért a megoldásoknál is figyelembe kell venni ezeket a különbségeket.

13 Zárógondolat A kísérleti program végrehajtásából adódó tanulságoknak és folyamatszabályozásnak a jövőben egy gördülékenyebb, eljárásrendjében és rugalmassági kereteiben jól meghatározható rendszerben hasznosulnia szükséges.

14 „vannak vidékek ahol csak úgy lehet megmaradnunk ha kezemben a kezed” Kányádi Sándor


Letölteni ppt "Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B."

Hasonló előadás


Google Hirdetések