Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009 1 Theodor W. Adorno: A kultúripar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009 1 Theodor W. Adorno: A kultúripar."— Előadás másolata:

1 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Theodor W. Adorno: A kultúripar

2 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Theodor Wiesengrund Adorno ( ) Max Horkheimer (bal oldalt, elől), Theodor Adorno (jobb oldalt, elől), és Jürgen Habermas a háttérben jobbra 1965-ban Heidelberg városában. -filozófus, társadalomkutató, zeneesztéta-szociológus. -a Frankfurti Iskola első generációjának legkiemelkedőbb alakja, a kritikai elmélet atyja -Fiatalon zenei tudósító,zenekritikus -Zeneszerzést tanult Alban Bergtől  a német klasszikus kultúrához való ragaszkodás USA emigráció (kulturális sokk) konfliktus a diákokkal, mégis az „új baloldal” egyik meghatározó teoretikusa

3 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK A kritikai gondolkodás a művészetben XX. század: monopolkapitalista viszonyok kialakulása, nácizmus, a szovjet blokk létrejötte  sokk a világnak  újra kell fogalmazni a világról és a művészetről alkotott képet  kritikai gondolkodás Adorno a művészetet társadalmi összefüggéseiben tárgyalta, ugyanakkor autonóm területként fogta fel, és fontos szerepet tulajdonított neki a társadalom működésében, illetve megértésében.  magas kultúra, avantgárd mozgalom Ellenkultúra kérdése  a lázadás integrálódik a társadalomba Tömegkultúra  média manipuláció kérdése Salvador Dalí: Lángoló zsiráf

4 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK „Auschwitz után verset írni barbárság, és ez annak a tudatát is magába sűríti, hogy miért vált lehetetlenné ma verset írni.” (Adorno: Negatív dialektika)

5 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK A felvilágosodás dialektikája A kultúripar c. tanulmány A felvilágosodás dialektikája című könyv egyik fejezete. A tanulmány alcíme: „A felvilágosodás mint a tömegek becsapása” A mű először belső kiadványként, Filozófiai töredékek címmel jelent meg 1944-ben, nyomtatásban a fenti címen 1947-ben Amszterdamban. A művet eredetileg Horkheimer és Adorno közösen akarták írni. Egyes fejezetek valóban így is készültek, de nem mindegyik. A kultúriparról szólót Adorno írta.

6 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK A kultúripar Elit kultúra(udvar) vs. tömegkultúra(nép) Népi kultúra:  szórakoztatás  képlékeny (szájról szájra terjed) Tömegkultúra  Szórakoztató ipar  profitorientált  tömeggyártás  Sztenderdizáció, sematikus, sorozatgyártás

7 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Tömegkultúra Értékteremtés helyett a divathullámok meglovaglása lett a cél.  profitorientált gondolkodás Fogyasztói társadalom kialakulása  modernizmus, rohanó életvitel  tömegtermelés igénye megjelenik a kultúrában is A társadalom a „totális tőkehatalomnak” köszönhetően alávetett szerepbe kényszeríti az individuumot.  elidegenedés elmélet MARX Monopóliumok irányítják

8 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Ipari forradalom  szabványosítás A tömeggyártás előfeltétele elhitetni az emberekkel azt, hogy igényeik azonosak. Felejtsenek el egyéniségek lenni, és fogadják el a mindenki számára általános megoldást jelentő szabványosított kultúrtermékeket. A szabványok előállítói a fogyasztói szükségletek gyors kielégítésével próbálják igazolni az unalmas egyhangúságot. Ezért a fogyasztók ezt el is fogadják szelekció és ellenállás nélkül. A gazdaságilag erős társadalmi csoportok uralják a kultúrát.

9 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Sztár gyár A tehetségek felfedezése is a gépezet része, hiszen a sorozatgyártást csak folyamatos utánpótlással lehet garantálni. A művészeket klisékkel teli szerepekbe kényszeríti a média.  a szelekció alapja ki illik a szerepbe A kultúra monopóliumai a mindenkori társadalmi gazdasági elitek kezében vannak, függő helyzetben.  a pénz mozgatja őket és nem a művészi értékek megalkotása (Lásd: Marx tőke és termelőeszközök elmélete!) A klasszikus (zene) magas kultúra és zsenialitás viszonya. Zseni nélkül nincs katarzis! A tömegkultúrában nem kellenek zsenik csak „jó munkás emberek”. Nincs katarzis, csak irányított, előre bekalkulált érzelmi reakciók!

10 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK „Szerepekbe skatulyázott művészek”? Példa: Butácska női komika szerep Lindsay Lohan, Reese Witherspoon, Marilyn Monroe Marilyn Monroe a Szőkék előnyben című filmben Lindsay Lohan a Cserebere szerencse című filmben Reese Witherspoon a Doktor Szöszi című filmben INTERAKTÍV BLOKK! Nem képesek más karakterekre, vagy a film ipar determinálta őket ezekbe a szerepekbe, mert erre van nézői igény?

11 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Lehet a média kultúra? Adorno felismerte a média konvergencia jelenségét már 1944-ben! hogy a médiumok egyetlen rendszert alkotnak, hatással vannak egymásra, üzenetük hasonlóvá válik, összekapcsolódik. A személyiség, az egyén elnyomás alá kerül a hierarchikus rendszerek által. A technikai szabványok determinizmusa átjárja a tömegkultúra világát. pl: A televíziók olyan képarányban sugároznak, amilyen készülékeket a piac gyárt.

12 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK A kultúra mint üzlet Célcsoportok szegmentációja a médiában A fogyasztók célcsoportok szerinti osztályozása is a piaci viszonyoknak megfelelő kultúra előállítását szolgálja. Az egyéneket statisztikai alanyokként kezelik. Propaganda eszközök a médiában

13 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK A hamis verseny Az emberek igénylik a különbségek látszatát, szeretik azt hinni, hogy van választási lehetőségük. A konkurencia verseny látszatát keltő események mögött a legtöbb esetben háttér-megállapodások bújnak meg. Mert a versenyköltséges a piacon magasak, a megegyezések csökkentik a költségeket és a kockázatot. Megegyezések születnek a divatirányzatokról, a trendekről, a felkapott témákról. Néha csak hallgatólagos megegyezések, néha paktumok jönnek létre. Uniformizáció a kulturális termékek területén A fogyasztók között csak a fogyasztás mennyiségében, és nem a minőségben van különbség.

14 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Esztétika a tömegkultúrában A művészet valaha eszméket hozott létre, melyek gondolkodásra késztették annak szemlélőjét. De a tömegkultúra csupán a haszonszerzés.  célja ne kelljen gondolkodni rajta Azzal, hogy film megtévesztésig hasonlít a valóságra, teljesen ellustítja a képzeletet. A film részlet gazdag ábrázolásának hatása volt az irodalomra is. A fénykép, különösen a mozi megjelenésével a regényekből eltűntek a részletes tájleírások.

15 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Sematizmus = elvetik a magasabb színtű esztétikai értékeket A stílusok uralma a művészetben Ezért a tömegkultúra gátolja az egyént a magas kultúra befogadásában. Mert alacsonyan rögzíti az esztétikai értékszemléletet a befogadóban. A tömegkultúra nem tud megújulni, de a magas kultúra erre képes lehet (a zsenik és művészi önkifejezés által). Ez elitista felfogás – ma sok esetben azt tartjuk magas kultúrának ami korábban a populáris kultúra része volt Esztétika a tömegkultúrában

16 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK A mozi, mint a tömegkultúra egy közege A mozi a kultúripar totalitásának egy része Adorno kifejezetten megvetette az amerikai mozit! „A fogyasztók feletti uralmat a szórakoztatás közvetíti…” A film 1HV előtti expanziójának előfeltétele  a filmesek elkezdenek a közönség pénztári adatokból levonható szükségleteihez igazodni Ezért a filmek már nem művészi értékeket közvetítenek, hanem csak pénztermelő eszközökké váltak. EZÉRT: „A szórakozás a munka meghosszabbítása a kései kapitalizmusban. „

17 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Mozi Mivel a mozi tökéletesen lemásolja a világot, ezért elnyomja a kreativitást! A sematikus történetek egyre kiszámíthatóbbak. A sikerfilmek sztárjai mindig hasonló karaktereket játszanak. Művészi kiteljesedés helyett, karakterekbe, szerepekbe, sémákba kényszeríti őket a filmipar. (naiva, fő hős, fő gonosz, komika) Ezért a mozi elnyomja a spontaneitást, passzív befogadóvá teszi a nézőt. Mitől speciális a mozi néző esztétikai szempontból ?  A legtöbb esetben NEM gondolkodunk el azon amit a moziban látunk, amikor látjuk. Átadjuk magunkat a szórakozásnak. Teljes szellemi passzivitás! Szabványosított munka után, szabványosított szórakozás!

18 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK A népszerű filmeket sorozatban gyártják. (Van lényegi különbség a 3 film között?) INTERAKTÍV BLOKK!

19 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK A lázadás előre kódolt Ahogy a kulturális irányzatok globálissá válnak, az egyének eltömegesedésével jár. Lázadni nem lehet a stílusok ellen. Mert a kultúripar azonnal magába integrálja a lázadást. (pl. punk mozgalom divattá vált) A változtatás minden kísérlete, a reformok is még inkább legitimálják a rendszer létjogosultságát. Amint megkülönböztetjük magunkat a kultúripar aktuális termékeitől, azonnal hozzá viszonyítva határozzuk meg létezésünk és alkotásunk, ezáltal is hozzá tartozóként tüntetjük fel magunkat.

20 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK „A felvilágosodás mint a tömegek becsapása” A felvilágosodás ígérete: Kitörni a mitikus világból, az egyén önálló gondolkodó, mindenki egyformán részesülhet a kultúra értékeiből.  szellemi szabadság, individuális kiteljesedés ígérete Modernizáció: Kulturális idolokat követünk, az egyén nem akar gondolkodni, esztétikai elsilányulás, tömegkultúra  uniformizáció, sematizmus, tömeggyártás, profitorientáció, kapitalizmus… Tehát a tömegeket becsapták, mert az ígéret ellentéte valósult meg!

21 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Adorno és a Frankfurti iskola hatása ’68-ra Diáklázadások világszerte 1968 Felkapottá válnak a baloldali gondolatok A Frankfurti Iskola kultúra kritikája jó táptalaj a társadalmat radikálisan kritizáló fiatalok számára Adorno elutasította a lázadásnak ezt a formáját (amikor félmeztelen lányok jöttek be az órájára kivonult) Ha érdekel a ’70 évek német baloldali terrorizmusa, nézd meg a A Baader Meinhof csoport (Der Baader Meinhof Komplex) című filmet!

22 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Képek forrása: Weiss János: Tizenkét előadás a Frankfurti Iskoláról és a diákmozgalmakról – Budapest: Áron Kiadó, 2000: oldal

23 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK

24 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK

25 Kocsi Sarolta Olga BME-GTK Köszönöm a figyelmet! „A kultúripar romlott, de nem mint a bűnök Bábele, hanem mint az emelkedett szórakozás katedrálisa. „ Adorno:A kultúripar


Letölteni ppt "Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009 1 Theodor W. Adorno: A kultúripar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések