Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Múzeum: épület, intézmény, kiállítás A Yona Frieman kiállítás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Múzeum: épület, intézmény, kiállítás A Yona Frieman kiállítás."— Előadás másolata:

1 Múzeum: épület, intézmény, kiállítás A Yona Frieman kiállítás

2 Kiállítások elemzésének szempontjai (Szőke Annamária, ELTE Művtört) A kiállítás létrejöttének oka, körülményei. Milyen kiállítás-típus volt a rendezők célja: tudományos, didaktikus, népszerűsítő vagy egyéb? Milyen közönséget célzott meg a kiállítást, volt-e közönségkutatás? Miért pont ez a fajta kiállítás tűnt a legmegfelelőbbnek? Milyen nehézségekkel találták szembe magukat a rendezők a kiállítás tervezése, ill. megvalósítása során? Milyen távol áll egymástól az elképzelés és a megvalósítás?

3 Múzeum esetében hogyan viszonylik a kiállított anyag a múzeum gyűjtési köréhez. Miért ezek a művek vannak kiállítva? Milyen művészet(történeti) felfogást reprezentál a kiállítás? (a szelekciónak mi volt alapja; tükröződik-e a koncepció az installációban és kiegészítő információkban) Milyen narratívája van a kiállításnak? Milyen képet ad a témául választott művészeti vagy művészettörténeti jelenségről összevetve az eddig megjelent feldolgozásokkal (rész- vagy összefoglaló szakirodalommal)?

4 A kiállítás-rendezésről az egyes művek bemutatásának módja, restaurálás a művek összefüggéseinek érzékeltetése, áttekinthetőség (a tárgyak egymáshoz való viszonya) a termek, terek elrendezése, alakítása posztamensek, vitrinek (vitrin és tárgy viszonya) világítás feliratok (szöveg és tárgy viszony: betűnagyság, olvashatóság) Mennyiben segítik a feliratok a tárgyak és a téma megértését, illetve milyen fajta koncepciót tükröznek? ismertetők (komputeres, internetes vagy videós kiegészítő információk vannak-e?) a katalógus és a kiállítás viszonya múzeumpedagógiai munka PR-munka: kísérő szövegek (kat. helyett); információ kifelé, média, plakát, képeslap, etc. a kiállítás készítőinek bemutatkozása a közönség felé

5 Művészetek Palotája A Művészetek Palotája (MŰPA) Budapest legfiatalabb, a 21. század eleji igényeknek maradéktalanul megfelelő, többfunkciós kulturális létesítménye. Jellemzője, hogy egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális- és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont, a legmagasabb színvonalon. Kiállítóhelyei, hangversenyterme, színházterme egymástól függetlenül működnek, önállóan alakíthatják programjaikat.Budapest21. századzenevizuálisszínházművészet A m²-t meghaladó alapterületű ház három év alatt készült el, március 14-én nyitották meg a közönség számára. Teljes területe m².2005március 14-én

6

7 Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen, nemzetközi anyagot is gyűjtő kortárs művészeti múzeuma. A múzeumot 1989-ben alapította a magyar kulturális kormányzat. Gyűjteményének alapja az a 70 műtárgy, melyet az 1955 utáni kortárs művészet köréből adományozott a magyar államnak a műgyűjtő Ludwig házaspár, illetve az aacheni Ludwig Alapítvány. Az ajándékot 1991-ben újabb 91 műtárgy követte, melyek tartós letétként kerültek a múzeumba. Ezzel egyidőben nyílt a múzeum első önálló kiállítása a Budavári Palota 'A' épületében, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. Az 1993 óta Néray Katalin igazgatása alatt álló és jelentős kiállítási tevékenységbe kezdő múzeum 1996-ban Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeum - néven önálló költségvetést és státuszt kapott. Az újraalapítás alkalmából jelentős magyar anyaggal gazdagodott a gyűjtemény, melyből az újrarendezett állandó kiállítás 1996 decemberében nyílt meg. Az közti időszakban a Ludwig Múzeum mintegy 150 időszaki kiállítást mutatott be, felvonultatva a magyar és külföldi kortárs művészeti szcéna legjelentősebb alakjait.

8 A 2005-ös év jelentős fordulópont a múzeum életében - a budai várból a dél-pesti, millenniumi városközpontban megépült Művészetek Palotájába költözött, ahol a legmagasabb igényeket is kielégítő, korszerű múzeumtechnológia várja a kiállításokat és a gyűjteményt. Az épület Duna-felőli szárnyát elfoglaló múzeum három szinten mintegy 3300 m2-nyi kiállítótérrel rendelkezik. Az 1300 m2-es első szinten láthatók az időszaki kiállítások, a felső két szinten pedig a gyűjtemény válogatott darabjai. A múzeumok megváltozott társadalmi szerepét figyelembe véve, különös hangsúlyt fektet az interaktivitásra, a kiállítótér kulturális mediátor szerepére és az új, alapvetően megváltozott látogatói attitűd és igények kiaknázására a bemutatásban, promotálásban és a kulturális értékek demokratizálásában.

9 A múzeumi terek lényegi eleme a világítás megtervezése és a terek változtathatósága; múzeumtechnológiai kérdésekben a legjobb szakemberek segítettek a kivitelezőknek. Az ideiglenes kiállítások termeiben különböző világítási effektek hozhatók létre az álmennyezetek alá rejtett sík fóliák révén, az állandó kiállítások tereiben természetes fény is megjelenik. A valóban múzeumi funkció számára épített tömb is nemzetközi színvonalat mutató alkotás. A múzeum, együttműködve hazai és külföldi szakmai szervezetekkel és társintézményekkel, évente nyolc-kilenc kiállítást szervez és mutat be, mellyel a művészeti diskurzus alakításában jelentős szerepet vívott ki magának. Önálló múzeumpedagógiai programot vezet, mely lehetővé teszi, hogy rendszeresen aktív és interaktív találkozóhely legyen a legfiatalabb és idősebb, művészet iránt fogékony nemzedékek számára.

10 Ludwig A műgyűjtők szerepe (vö. Ébli: Múzeum és pénz) Nyugat és Kelet-Európa összekapcsolása Gyűjtemény és kiállítások (változó állandó kiállítás, nemzetközi időszaki kiállítások) Közép-kelet-európai profil: neoavantgárd hagyomány és kortárs művészet Történeti és szisztematikus szempont. Sokféleség Kurátori munka, nyilvánosság-stratégia

11 Yona Friedman és a kísérleti művészet, építészet

12 Yona Friedman címszó Yona Friedman is a Hungarian-French architect and theorist whose utopian projects deal with issues of urban planning, infrastructure and the empowerment of the user. In 1958 Friedman published his manifesto, Architecture Mobile, for a new type of citizen free from the strictures of work through the growing automation of production. Friedman envisioned that the increase in leisure time would fundamentally change society and would demand a new architecture. This architecture was developed in his projectVille Spatiale ( ), consisting of temporary, lightweight structures raised above the ground which could span across existing cities, countryside, bodies of water, creating a continuous landscape that could be appropriated and inhabited by the user.

13 Friedman's Ville Spatiale has similarities with Constant'ssituationist take on the utopian city, New Babylon( ). Both are designed for the anticipated abolition of work, formally both schemes are raised above the ground on stilts, creating a network capable of spanning the globe.Constant's They also employ a similar aesthetic, one very different from the pop sensibility of Archigram; their use of collage, subdued colours and models create an atmosphere that is less exuberantly optimistic but perhaps more real.Archigram But it was Friedman's emphasis on participation that set him apart from his contemporaries, including Constant whose New Babylon had a slightly authoritarian character. In Friedman's work spatial agency occurs in the valorisation of the user above the architect and the master builder, seen in his later work (from the mid 1970s to the late 1980s) where he developed a series of self-building manuals for unskilled labourers in India, and various countries in Africa and South America. Working with UNESCO and the UN, Friedman developed a language of pictograms that could communicate a system of building using local materials and convey information on dealing with issues ranging from water management and infrastructure to food policy.

14 Friedman's ideas frequently went beyond architecture and planning encompassing contemporary art, sociology, economics and information systems, but his work is tied together with the principle of individual freedom that he first put forward in his 1958 manifesto and with his emphasis on unpredictability, play, and the empowerment of the non-specialist and the user.

15

16

17 A koncepció és a kiállítás (Barna Zsanett) A Yona Friedman kiállításnak az első momentuma, ami megtetszett az volt, hogy önkéntesek vállalták a kiállítás elrendezését, megépítését. Szerintem ennél közelebb nem is lehetne kerülni a művészhez, mint hogy a saját kezével építi fel az ember az elképzeléseit, belelátva a művész, jelen esetben Friedman gondolataiba, felfogásába.

18 Habitus (Hajdú Orsolya) Számomra elgondolkodtató problémakör, hogy a modern múzeumban (látogatóbarátsága és „tegyük a kultúrát befogadhatóvá és vonzóvá” szemlélete miatt többek között) hogyan jeleníthetőek meg nem igazán tárgyiasult szellemi értékek. Szóval egyszerűbben hogyan láthatok bele, és érthetem meg Yona Friedman vízióit. Mert ha jól láttam, ő mindig addig érzett érdekesnek egy problémát és addig foglalkozott vele, amíg az inkább elméleti játék, utopisztikus ideál volt. Talán személyiségéből fakadhat, hogy nem kívánt sosem a megvalósítás konkrét szerkezeteinek monotonitásával foglalkozni, hanem mindig új és új vonzó ötleteket boncolgatott.

19 Ami tetszett és ami nem

20 Háda Ádám A legérdekesesbb rész számomra talán az volt, ahol részletesen le volt írva az önfenntartó tevékenység minden kis részlete. Hogyan bánjunk a vízzel, a tüzelőanyagokkal, hogyan készítsünk hűtőszekrényt, miként éljünk anélkül, hogy bármire is költenénk. Bár voltak elég triviális részek, nagyon szépen volt leírva, dokumentálva, és lehet fejlettebb, nuyagti kultúrákban nem is triviális. Másik figyelem felkeltő sorozat volt a magáról az építészet mivoltáról szóló volt, hogy mi is az építészeti tervezés folyamata. Nagyon letisztult a tartalma és az egyszerű mondatokkal kiegészített rajzok nagyszerűek voltak. A lépések nagyon megfogtak, szinte kezdtem féltékeny lenni, hiszen ez alapján akárki tervezhet házat, nem csak az aki építész.

21 Meszes Márton Befejezésre váró munkák, gondolatok fölvonultatása a kiállítás. Befejezésre, továbbgondolásra hívja a látogatót. Ha ezt nem tesszük meg, talán nem is érthető, de semmiképpen sem élvezhető. Ha viszont befogadóból résztvevővé válunk, a falra firkált vázlatok, 1:1-es koncepciómakettek és közérthető képregények segítségével, egy nagyon inspiratív és aktuális felvetésekkel teli világba csöppenünk. Mintha a gondolatok intenzitása nem tűrte volna meg a részleteknél való leragadást. Az egész kiállítást jellemzi ez a fajta magával sodró lendület. Fölvillannak hatalmas „lebegő” városok, a fél világon átívelő városhálózatok, de egyikben sem lehet túlságosan elmerülni, vár a következő projekt. A kiállítás egésze nagyon egységes képet ad. A sokszor képtelennek tűnő gondolatok illusztrálására készült makettekhez, rajzokhoz kiválóan passzoltak az önkéntesek által épített, festett nagyobb léptékű modellek, falrajzok.

22 Az előre elolvasott anyagok alapján, kicsit úgy éreztem, hogy inkább egy szociológusnak illene ilyenekkel foglalkoznia. A kiállítást végignézve úgy éreztem, Yona Friedman, mint építész vizsgálta ezeket a dolgokat, így a reflexiói is építészeti válaszok voltak.

23 Pászti Lilla a rikító sárga pauszra nyomtatott képregényszerű gondolatmenetek elgondolkodtatóak, leginkább élvezetesnek nevezném azt az utazást, amit nyújt. A tartalmuk is és a tartalom kifejezésére szolgáló pár vonalas rajzocskák és egy-egy mondatos képaláírások egyaránt nagyon érdekesek voltak. Ugyanakkor viszont a kiállítás egészét tekintve olyan sok volt ezekből, hogy egy idő után már nem tudtam igazán befogadni és teljes mértékben megérteni őket. Friedman gondolatai közül nekem legjobban az ún. „lakásíró- gép” tetszett,melynek segítségével mindenki magának tervezhetné meg lakását.

24 Garay Dorotty A kiállítás bemutatásával kapcsolatban viszont már vegyes érzések vannak bennem. Azt gondolom, hogy jó, hogy ez nem egy hagyományos kiállítás, szigorúan keretezett képekkel a falon, teremőrökkel a termek sarkában, stb. Azt is gondolom, hogy egy izgalmas vállalkozás egy workshopot szervezni, és ennek keretében, lelkes emberekkel rendezni be a helyszínt. Nagyon tetszettek a falra festett Yona-képek, a padlóra ragasztott térkép, az állványzatok izgalmassága és újszerűsége. Ugyanakkor azt hiszem, pont ebből származik az is, ami nem tetszett: a kiállítás módját összességében igénytelennek találtam. Azt gondolom, hogy azt, hogy a művésznek van egy nagyon szabad, nagyon szerethetően laza stílusa, az írásmódjában, a képregényekben, nem szabadott volna egy fajta plusz szedett- vedettséggel társítani, mert – bár gyengíteni nem tudta a kiállított anyagok lendületét és varázsát – apró bosszúságokat tudott okozni.

25 Szerintem egy kiállításon kitett rajzok, ábrák legyenek vízszintesen a falhoz rögzítve, ne csak szemre, és lehetőleg egységes módon. Ne legyen helyesírási hiba a kitűzött információkban (és nekem a sorkizárt szerkesztésmód is sokat hozott volna az igényességhez), és nem lett volna rossz, ha a magyarra fordított szövegek ugyanúgy jelennek meg a különböző képek alatt (tehát vagy nyomtatva, vagy szabad kézzel írva). Jó lett volna tudni, hogy szabad-e inni a teából, vagy csak dísz, és az igazat megvallva, a workshop résztvevőinek a munkáit nem állítottam volna ki így, vagy esetleg egy külön teremben – hihetetlen nagy kontraszt volt számomra a Friedman eredeti munkáit bemutató kicsit terem és e között a terem között (főleg hogy jóformán egymás mellett voltak).

26 Pászti Lilla (folytatás) Összességében Friedman munkásságát érdekesnek tartom, bár az feltűnő, hogy majd’ minden munkájában ugyanazon elemek jelennek meg, konkrétan a dobozok, melyek hol egy négyzetháló egy-egy elemeként, lakásként jelennek meg, hol a város felett lebegő terekként.

27 Háda Ádám Amit viszont nem szerettem az a rész ahol a hiperbonyolult városok voltak megrajzolva. Nagy káoszra emlékeztetett, amit nem tartok jónak, sőt óvakodnék tőle.

28 Deák Vera Nem sok kapcsolat van köztem és az építészet között, néhány lenyűgöző épület ámulatba ejt, de teljesen laikus vagyok. … Gondolom nem csak ő, ez a magyar származású építész álmodozik arról, hogy vajon hogyan fog kinézni a jövő, és meg is építi az elképzelt világ makettjét, vagy éppen csak lerajzolja. Érdekes, hogy mikre gondolt, de talán egy kicsit felesleges is, hiszen semmi se valósult meg a terveiből, ha jól értelmeztem a „nemépítés” fogalmát. Az egyik lány az óráról, azt mondta, hogy neki tetszik, olyan sci-fis, hát én szeretem a sci-fiket, de valahogy nekem összességében nem tetszett ez a dolog, ami valószínű, hogy az én hibám, vagy lehet, hogy kell hozzá egyfajta utópisztikus hangulat?!

29

30

31

32

33

34 Tranzitblog.hu AICA-Fórum: a Magyar Nemzeti Galéria beolvasztása és az Andrássy-negyed közgyűjteményi tervei AICA-Fórum: a Magyar Nemzeti Galéria beolvasztása és az Andrássy-negyed közgyűjteményi tervei :09 | blog | tranzitblogblogtranzitblog kulturális politika mng aica kulturális politikamngaica


Letölteni ppt "Múzeum: épület, intézmény, kiállítás A Yona Frieman kiállítás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések