Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar költségvetés két legnagyobb társadalombiztosítási alfejezete: nyugdíj-, és egészségbiztosítás 2011 december, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar költségvetés két legnagyobb társadalombiztosítási alfejezete: nyugdíj-, és egészségbiztosítás 2011 december, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna,"— Előadás másolata:

1 A magyar költségvetés két legnagyobb társadalombiztosítási alfejezete: nyugdíj-, és egészségbiztosítás 2011 december, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna, az előadás letölthető: magánszemélyeknek/Corvinus

2 Végzettség  közgazdász-szociológus (1992, Budapesti Corvinus Egyetem)  1995: pénzügyi doktorátus  2011: címzetes egyetemi docens  Nyelvek: német, orosz, angol, francia, olasz Munkahelyek  1992: AOK (Németország) egyéves ösztöndíj  1993: Osztrák-Magyar Akció Alapítvány  1994: PSZÁF jogelődjén a közgazdasági főosztály vezetője  1995: az évi nyugdíjreform szakmai koordinátor-helyettese  1996: Allianz Biztosító lakossági vagyon-, baleset és betegségbiztosítási ágazatok vezetője  1999: Patika Egészségpénztár indítása  Új Pillér, Tradíció és Tempo nyugdíjpénztár, Multi-Pay  2011: MediaCity Magyarország (pl. Figyelő, IPM, Chip, Motorrevü) Bemutatkozom

3 A Patika-csoport  1999: Patika Egészségpénztár  2006: Új Pillér Egészségpénztár  2007: Tradíció és Tempo Nyugdíjpénztár  2010: Multi-Pay Cafeteria  125 ezer ügyfél  fennállásunk óta 34 milliárd forint bevétel, 29 milliárd forint szolgáltatás  8,2 ezer szolgáltató  4,6 ezer munkáltató

4 A szociális állam  Rászorultság:a szociális segélyek  Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás  Társadalombiztosítási Nyugdíjalap  Magánnyugdíjpénztárak  Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)  Üzleti biztosítások  Önkéntes nyugdíjpénztárak  Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

5 Már 20 éve hatályos a 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat 1.a kötelező és általános társadalombiztosítás, 2.az állami-önkormányzati szociális ellátás, 3.a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, 4.az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5.az önkéntes kölcsönös kiegészítő pénztár. Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie:

6 Nyugdíjbiztosítás

7 A három pilléren nyugvó magyar nyugdíjrendszer  A nyugdíjcélú megtakarítások típusai  A három pillér: társadalombiztosítás, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár; mi mire való?  A legfontosabb mutatószámok, szolgáltatások, működési problémák  Első pillér: állami nyugdíjrendszer  Második pillér: magánnyugdíjpénztárak  Harmadik pillér: önkéntes nyugdíjpénztárak

8 A nyugdíjrendszerek típusai  A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja szerint:  Pay as you go rendszer  Tőkefedezeti rendszerek  Kifizetéssel meghatározott  Befizetéssel meghatározott  A rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint:  Kötelező rendszer  Önkéntes rendszer

9 A három pillér: társadalombiztosítás, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár  Társadalombiztosítás: törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritásán alapuló nyugdíjbiztosítás  Magánnyugdíjpénztár: az évi LXXXII. törvény alapján működő nyugdíjpénztárak működését értjük  Önkéntes nyugdíjpénztár: az évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatás (az első és második pillér) nyugdíjszolgáltatásának kiegészítése

10 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosításMagánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Az intézmény célja  egyéni kockázatok társadalmi kezelése  nonprofit működés  pénzügyi egyensúly egyéni kockázat egyéni kezelése befizetési kötelezettség mellett a mindenkori TB kiegészítése egyéni kockázat egyéni kezelése non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve  társadalmi ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete biztosítotti kényszer tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelezőKötelezőönkéntes

11 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása a pénztári tagdíjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve a mindenkori nyugdíjvárományokka l meghatározott fizetési kötelezettséggel meghatározott megtakarítási hajlandósággal meghatározott

12 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Az intézmény által finanszírozott szolgáltatások köre élethosszig járó járadék a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások (egyösszegű kifizetés, járadék vagy ezek kombinációja) A szolgáltatások fedezete a járulékfizetők befizetései befizetett tőke és annak hozama Éves indexálás svájci (50% infláció, 50% reálbérnövekedés a pénztár szabályzataiban meghatározott

13 Állami nyugdíjrendszer: a legfontosabb mutatószámok  Bevétel: milliárd forint  Kiadás: milliárd (ebből milliárd a nyugdíjszolgáltatás, a maradék működési költség)  Az alap hiánya a második pillér miatt kieső járulékokkal együtt 2010-ben: 400 milliárd, ami a magyar GDP 2%- ának felel meg  Járadékban részesülők száma: 2,692 millió fő, melyből  1,7 millió fő az öregségi nyugdíj  0,9 rokkantnyugdíj vagy egyéb járadék

14 Állami nyugdíjrendszer: nyugdíjban részesülők száma

15 Állami nyugdíjrendszer: elgondolkodtató mutatók  Átlagos nyugdíj: havi 83 ezer forint  Nyugdíjban eltöltött idő  Nők esetében: év  Férfiak esetében év  Helyettesítési ráta: 60-65% (a nyugdíjak átlagos szintje és a nettó keresetek átlagos szintjének aránya)  103% re ennyi lesz a nyugdíjasok aránya a járulékfizetőkhöz képest (ez jelenleg 76%)  Az emberek átlagosan 3 évvel hamarabb mennek nyugdíjba, mint ahogy azt a törvény engedné

16 Törvényes és effektív nyugdíjkorhatár

17  A kétpilléres rendszer folyamatos hiányt termel (évente a GDP 2-3%-a), ezért fenntarthatatlan  Járulék-elkerülés  A tömeges nyugdíjba vonulás korhatár alatti (2-3 év)  Nagyon magas a rokkantak aránya  Európai viszonylatban magas a helyettesítési ráta (a nyugdíj nettó keresethez viszonyított aránya)  + a gazdaság lehetőségeihez képest alulteljesít Fenntarthatlan első pillér: folyamatos hiány

18 A második pillér: magánnyugdíjpénztárak  A bevezetés (1997) célja: A deficit láthatóvá tétele: a második pillér bevezetésével az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna A gazdasági növekedés felpörgetése a második pillérben megjelenő megtakarítások reálgazdaságba való befektetése útján  A magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetésének körülményei december: szabad pénztárválasztás: aki marad a második pillérben, elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát Az eredeti töredékére csökkentett működési költség és vagyonkezelési díj akik maradtak: 100 ezer pénztártag, 250 milliárd forint vagyon

19 Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok  Több mint 3 millió tag  A vagyon piaci értéke december 31-én: közel 3 ezer milliárd  A szektor havi bevétele: milliárd

20  Előzmény: a törvény januári bevezetéssel kötelezővé tette a magánnyugdíjpénztárak számára három portfólió bevezetését (fiatalok, középkorúak, nyugdíj előtt állók)  De ezt a magánnyugdíjpénztárak már 2008 első felében teljesítették – a legrosszabbkor: hatalmas bukás A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye a jelzálogpiaci válságban

21  A magánnyugdíjpénztári portfólió állampapír-vásárlása kényelmessé tette az államot (a megszüntetéskor kb milliárd forint értékű volt)  A második pillérbe kevesebb járulék került (eredeti terv: 6-7-8%)  A magyar második pillér rosszul teljesített a működési költségek és a hozamok tekintetében (transzparencia hiánya)  Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez került, de a működési költségek nem csökkentek  Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008)  Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai hozama többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak Második pillér: problémák

22 Az önkéntes nyugdíjpénztár (1993) bevezetésének célja  Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

23 Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok

24  Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének kifizetése  Fix időtartamra járadék biztosítása  A kettő kombinációja  10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJA- fizetés nélkül  Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat  Az egyéni számla halál esetén örökölhető Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatásai

25 Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési problémái  Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort  Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága  Ellenőrzési problémák (PSZÁF)  Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése  A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

26 Egészségbiztosítás

27 A három egészség- finanszírozási pillér  A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár  Mi mire való – intézményi funkciók  Az egészségpénztári szféra legfontosabb mutatószámai (2000 – 2010 években taglétszám, bevétel, kiadások, vagyon –  Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2000 – 2010 években biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések –

28 A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár  Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás  Üzleti betegségbiztosítás: a évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek  Önkéntes egészségpénztár: az évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából

29 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja egyéni kockázatok társadalmi kezelése nonprofit működés egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése veszélyközösség védelme profitszerzés a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása a mindenkori TB kiegészítése non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve társadalmi ekvivalenciacsoportos ekvivalenciaegyéni ekvivalencia A biztosítás természetebiztosítotti kényszermagánjogi szerződéstagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelezőönkéntes

30 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó az egyéni kockázatelbírálás; díjfizetésre épülő kockázatközösség az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve a természetbeni szolgáltatás elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama

31 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve kárfelosztókockázatkezelőmegtakarító A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára nincs hatássalbefolyásoljanincs hatással

32 Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1.Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások 2.Táppénz 3.Gyógyszer 4.Baleset 5.Megelőzés (prevenció) 6.Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza

33 OEP: „váltógazdaság” – hiány/ szufficit  10 millió igénybe vevő  2010: milliárd bevétel, milliárd kiadás  Hiány: milliárd, milliárd  2007: első ízben szufficites – gyógyszerkiadások radikális visszafogása  2010: nominálértékben csökkenő bevétel, 92 milliárdos hiány

34 Magyarország gazdasági fejlettségéhez képest többet költ az egészségügyre

35 Az OEP működési problémái  Szociális feladatok ellátása (rokkantság, gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások)  Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 5,4%-a - valószínűleg részben szociális feladatokat lát el  Közalkalmazotti státusz: nincs mód a feladat és teljesítmény szerinti differenciálásra  Az OEP helyszíni ellenőrzésének hiánya  Az egészségügyi intézmények önkormányzati tulajdonosi ellenőrzése  A modern állam hiánya: a szolgáltatások között nem jelenik meg az ápolás és a prevenció

36 Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja  Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

37 Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás)  Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék  Optika  Gyógyászati segédeszköz  Orvosi ellátás, fogászat  Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness  Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás)  Rekreációs üdülés, sporteszközök  Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat  OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai

38 Önkéntes egészségpénztárak: a 60 milliárdos szektor

39 Az önkéntes egészségpénztárak m ű ködési problémái  Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort  Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága  A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

40 Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér  Co-payment  Prevenció  Kötelező ápolási pénztár Betegségbiztosítási félpillér  Kockázat elbírálás nélküli munkahelyi betegségbiztosítások (önrész)  OEP táppénz-kassza  Ápolási járadék Alappillér: társadalombiztosítás  Adó és járulékfizetésből finanszírozott  Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között)  Minden időtávon pénzügyi egyensúly

41 Jövőbeni szerep - első pillér: kiszámíthatóság és egyensúly 1.Racionális egyensúly: bevételek és kiadások  Járulékfizetési szigor  Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől  Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése 2.Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (az önkéntes egészségpénztárnál sikerült)

42 Jövőbeni szerep - második pillérek: prevenció és az OEP stabil kiegészítése 1.Üzleti betegségbiztosítás: az OEP szolgáltatásait kiegészítő termékek 2.Önkéntes egészségpénztár  Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co- payment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével – üzleti betegségbiztosítás  Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az állami programokkal (pl. Népegészségügyi Program) 3.Hiányzó pillér az OEP szolgáltatatásaiban: ápolás – amíg nincs hozzá állami forrás, az önkéntes ápolási pénztárral (long term care) a negyedik öngondoskodási ág létrehozása

43 Ajánlott irodalom: nyugdíj  MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer  MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága  MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága  CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés d%20growth.pdf  Lukács: Második pillér kritika  Az előadás elérhető: / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem

44 Ajánlott irodalom - egészség  CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés %20balance%20and%20growth.pdf  Lukács: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája HYNR  Lukács-Bánfi: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? &article= TLFG &article= TLFG  Az előadás és az „Egészségfinanszírozási pillérek” c. könyv elérhető: / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem


Letölteni ppt "A magyar költségvetés két legnagyobb társadalombiztosítási alfejezete: nyugdíj-, és egészségbiztosítás 2011 december, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések