Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kiegészítő egészségfinanszírozás: önkéntes egészségpénztár és üzleti betegségbiztosítás 2012 október, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kiegészítő egészségfinanszírozás: önkéntes egészségpénztár és üzleti betegségbiztosítás 2012 október, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna"— Előadás másolata:

1 Kiegészítő egészségfinanszírozás: önkéntes egészségpénztár és üzleti betegségbiztosítás 2012 október, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna c. egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem

2 Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával

3 A három egészség- finanszírozási pillér  A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár  Mi mire való – intézményi funkciók  Az egészségpénztári szféra legfontosabb mutatószámai (taglétszám, bevétel, kiadások, vagyon –  Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések –

4 A szociális állam  Rászorultság:a szociális segélyek  Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás  Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)  üzleti betegségbiztosítások  önkéntes egészségpénztárak

5 Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1.Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások 2.Táppénz 3.Gyógyszer 4.Baleset 5.Megelőzés (prevenció) 6.Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza

6 A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár  Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás  Üzleti betegségbiztosítás: a évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek  Önkéntes egészségpénztár: az évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából

7 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja egyéni/csoportos kockázat veszélyközösség védelme profitszerzés a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása a mindenkori TB kiegészítése non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve csoportos ekvivalenciaegyéni ekvivalencia A biztosítás természetemagánjogi szerződéstagsági jogviszony A biztosításban való részvétel önkéntes

8 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika az egészségi állapotra vonatkozó kockázatelbírálás alapján megállapított díjfizetésre épülő kockázatközösség az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama

9 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve kockázatkezelőmegtakarító A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára befolyásoljanincs hatással

10 Egészségpénztár-tag Finanszírozó egészségpénztár Egészségügyi szolgáltató Egészségpénztár – a szolgáltatások elszámolási módja: a természetbeni szolgáltatás elve

11 Biztosított Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Magán betegbiztosító Üzleti betegségbiztosítás - a költségek elszámolási módja: a költségkiegyenlítés elve

12 Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja  Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

13 Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás)  Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék  Optika  Gyógyászati segédeszköz  Orvosi ellátás, fogászat  Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás)  Sporteszközök  Természetgyógyászat Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai

14  Adókedvezménnyel közel havi 70 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 42 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 27,9 ezer forint)  Céges befizetés ▪a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet ( forint) ▪30,94%-os adó terheli (16% SZJA + 10% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli juttatások szorzójával)  Egyéni befizetés ▪a befizetett összeg 20%-ának visszaigényléséről rendelkezhet a tag az adóbevallásban (az önsegélyező pénztárral együtt Ft, a nyugdíjpénztárral együtt Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra ▪a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 130 ezer és 150 ezer Ft  Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények  Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény  Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül Adókörnyezet önkéntes egészségpénztár

15 Önkéntes egészségpénztár: az milliárdos szektor Forrás:

16 Példa a gyakorlatból: a Patikapénztár informatikai rendszere Bank (CIB) POS terminál és Virtuális POS (K&H, OTP, Takarékbank, saját rendszer) Egyéni számlavezetés és ügyfélszolgálat (Patikapénztár) Autorizáció (GIRO Bankkártya Zrt)

17 Az önkéntes egészségpénztárak m űk ödési problémái  Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort  Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága  A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

18  Költségtérítő biztosítások  A betegségből adódó teljes kockázatokra  A betegségből adódó részleges kockázatokra  Összegbiztosítások  A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés)  Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás  Speciális betegségbiztosítások  A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése  Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás Üzleti betegségbiztosítási termékek

19  Céges befizetés ▪2012. januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli ▪a kifizetések a munkavállaló számára adómentes  Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény Adókörnyezet – üzleti betegségbiztosítás

20 Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2002 – I. félév: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések –

21 Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái  A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere  Az önálló betegségbiztosításokra vonatkozó egyéni adókedvezmény hiánya  A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázat- elbírálás

22 Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér  Co-payment  Prevenció  Kötelező ápolási pénztár Betegségbiztosítási félpillér  Kockázat elbírálás nélküli munkahelyi betegbiztosítások (önrész)  Egészségpénztár számára csoportos biztosítás  OEP táppénz-kassza  Ápolási járadék Alappillér: társadalombiztosítás  Adó és járulékfizetésből finanszírozott  Szolidáris (generációs, egészséges-beteg között)  Modern, minden időtávon pénzügyi egyensúlyt felmutató vállalat (vállalatok)

23 Jövőbeni szerep - első pillér: kiszámíthatóság és egyensúly 1.Racionális egyensúly: bevételek és kiadások  Járulékfizetési szigor  Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől  Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése 2.Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes egészségpénztárnál sikerült) 3.A Konvergencia-program és az EU irányelvei között ellentmondás feloldása:  „Az OEP kiadásai 2006 és 2009 között a GDP arányában 0,9 százalékponttal csökkenjenek”  „A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható”

24 Jövőbeni szerep - második pillérek: prevenció és az OEP stabil kiegészítése 1.Üzleti betegségbiztosítás: az OEP szolgáltatásait kiegészítő termékek 2.Önkéntes egészségpénztár  Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co- payment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével – üzleti betegségbiztosítás  Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az állami programokkal (pl. Népegészségügyi Program) 3.Hiányzó pillér az OEP szolgáltatatásaiban: ápolás – amíg nincs hozzá állami forrás, az önkéntes ápolási pénztárral (long term care) a negyedik öngondoskodási ág létrehozása

25 Ajánlott irodalom  CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés %20balance%20and%20growth.pdf  Lukács: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája HYNR  Lukács-Bánfi: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? &article= TLFG &article= TLFG  Az előadás és az „Egészségfinanszírozási pillérek” c. könyv elérhető: / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem


Letölteni ppt "Kiegészítő egészségfinanszírozás: önkéntes egészségpénztár és üzleti betegségbiztosítás 2012 október, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna"

Hasonló előadás


Google Hirdetések