Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, és önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) Esettanulmány: Tradíció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, és önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) Esettanulmány: Tradíció."— Előadás másolata:

1 A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, és önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) Esettanulmány: Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár 2012 február, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna,

2 A Patika-csoport  Pénzügyi szolgáltatások:  1999: Patika Egészségpénztár  2006: Új Pillér Egészségpénztár  2007: Tradíció Nyugdíjpénztár  2010: Multi-Pay Cafeteria  fennállásunk óta 34 milliárd forint bevétel, 29 milliárd forint szolgáltatás  9,2 ezer szolgáltató  125 ezer kártya, 4,7 ezer munkáltató  Média:  2011: MediaCity Magyarország (Figyelő, IPM, Családi Lap, Digitális Fotó, Chip, Motorrevü, Műszaki Magazin)

3 A nyugdíjrendszerek típusai  A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja szerint:  Pay as you go rendszer  Tőkefedezeti rendszerek  Kifizetéssel meghatározott  Befizetéssel meghatározott  A rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint:  Kötelező rendszer  Önkéntes rendszer

4  Rászorultság:a szociális segélyek  Kötelező nyugdíjbiztosítás  Társadalombiztosítási Nyugdíjalap (ONYF)  Magánnyugdíjpénztárak  Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)  Önkéntes nyugdíjpénztárak  Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)  Tartós Befektetési Számla (TBSZ)  Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény  Üzleti magán nyugdíjbiztosítások A három pilléren nyugvó magyar nyugdíjrendszer

5 A magyar állami nyugdíjrendszerre vonatkozó különös szabályok  Társadalombiztosítás: törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel, a résztvevők szolidaritásán alapuló nyugdíjbiztosítás  az ellátási kötelezettség nem vonatkozik a magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkező állampolgárokra  Magánnyugdíjpénztár: 100 ezer állampolgár nyugdíjszolgáltatását szervező, az évi LXXXII. törvény alapján működő nyugdíjpénztárak működését értjük

6  A fenntarthatatlan első pillér teremti meg az önkéntes formák mozgásterét  A kétpilléres rendszer folyamatos hiányt termel (évente a GDP 2-3%-a), ezért fenntarthatatlan  Járulék-elkerülés  A tömeges nyugdíjba vonulás korhatár alatti (2-3 év)  Nagyon magas a rokkantak aránya  Európai viszonylatban magas a helyettesítési ráta (a nyugdíj nettó keresethez viszonyított aránya)  A magyar gazdaság lehetőségeihez képest alulteljesít Az állami pillér fenntarthatlan

7 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magánnyugdíj- pénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Nyugdíj- előtakarékossági számla (NYESZ) Tartós befektetési számla (TBSZ) Foglalkoztatói nyugdíj Az intézmény célja •Társadalmi kockázat egyéni kezelése befizetési kötelezettség mellett •A mindenkori TB kiegészítése •Egyéni kockázat egyéni kezelése •Non-profit működés •Egyéni kockázat kezelése egyéni befizetési kötelezettség mellett •Egyéni kockázat kezelése munkáltatói befizetési kötelezettség mellett Az alapító •Magánszemélyek vagy önkéntes nyugdíjpénztár •Magánszemélyek•Hitelintézet •Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás •Munkáltató vagy munkáltatók közösen Az intézmény biztosítási alapelve •Egyéni ekvivalencia •Csoportos ekvivalencia A biztosításban való részvétel •Kötelező•Önkéntes •Munkavállaló döntése alapján válik kötelezővé

8 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magán- nyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZTBSZ Foglalkoztatói nyugdíj Az alkalmazott biztosítási technika •Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer •Az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer •Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer •Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott tőkefedezeti rendszer Az intézmény bevételei •A pénztári tagdíjak és azok hozama •Pénztári tagdíjak és azok hozama •Befizetések és azok hozama Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve •Fizetési kötelezettséggel meghatározott •Megtakarítási hajlandósággal meghatározott •Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott

9 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magánnyugdíj- pénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZTBSZ Foglalkoztatói nyugdíj Az intézmény által finanszírozott szolgáltatások köre •Élethosszig járó járadék •A pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások (egyösszegű kifizetés, járadék vagy ezek kombinációja) • ÁSZF-ben meghatározott szolgáltatás •A legalább 3-5 évre elhelyezett értékpapírok esetében az árfolyamnyereség-, és osztalékadó alóli mentesség •Az alapító okiratban, a munkaszerződés ben és a kollektív szerződésben meghatározott szolgáltatás A nyugdíj szolgáltatások fedezete •Befizetett tőke és annak hozama •Befizetett tőke, annak hozama és a munkáltató kötelezettség- vállalása tőkeelégtelenség esetén

10 A második pillér bevezetésének céljai: 1997  Az állami nyugdíjrendszer deficitjének láthatóvá tétele: a második pillér bevezetése mellett az akkori tervek szerint az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna  A gazdasági növekedés felpörgetése a második pillérben megjelenő megtakarítások reálgazdaságba való befektetése útján  A tagok részesüljenek a feltörekvő piacok extra hozamából – Magyarország akkor még annak számított  A második pillér jogi formája pénztár (mutual fund) lett a befektetési alap helyett: a törvényalkotó célja a valódi öngondoskodás megteremtése volt  A pénzügyi szektor szolgáltasson és ne irányítson

11 A magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetésének körülményei  december: szabad pénztárválasztás •aki marad a második pillérben, elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát •2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések az első pillérbe kerülnek (12 havi járulék-kiesés) •2012. januárjától az eredeti töredékére csökkentett működési költség és vagyonkezelési díj  Az eredmény: 100 ezer maradó pénztártag, 250 milliárd forint vagyon  december: újabb szabályok •Határozatlan időre az állami pillérbe kerülnek a pénztártagok befizetései (nincs működési célú bevétele a kasszáknak)

12 Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok (pszaf.hu)  2010-ben több mint 3 millió tag, I-III. n. évben tag  A vagyon piaci értéke december 31-én: milliárd, december 250 milliárd (forrás:  A szektor havi bevétele: 2010-ben milliárd, jelenleg az állami pillérbe kerülnek a befizetések

13 A magánnyugdíjpénztári portfólió alakulása piaci értéken (millió Ft) Megnevezés Portfolió összesen Nincs adat Bankszámla, készpénz Nincs adat Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) Nincs adat ebből: Magyar állampapír Nincs adat Részvények Nincs adat Befektetési jegyek Nincs adat Egyéb

14 Átlagos reálhozamok: gyenge teljesítmény

15  Előzmény: a törvény januári bevezetéssel kötelezővé tette a magánnyugdíjpénztárak számára három portfólió bevezetését (fiatalok, középkorúak, nyugdíj előtt állók)  De ezt a magánnyugdíjpénztárak már 2008 első felében teljesítették – a legrosszabbkor: hatalmas bukás A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye a jelzálogpiaci válságban

16  A magánnyugdíjpénztári portfólió állampapír-vásárlása kényelmessé tette az államot: ez forrás az államháztartási hiány finanszírozásához (jelenleg kb milliárd)  A második pillérbe kevesebb járulék került (eredeti terv: 6-7-8%) évenkénti emeléssel – kevesebb lesz a nyugdíj  A magyar második pillér rosszul teljesít a működési költségek és a hozamok tekintetében is  Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez (NAV) került, de a működési költségek nem csökkentek  Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008)  A szektor oligopol helyzetű volt: a hat vezető kassza a tagság 87%, a vagyon 84%-át uralta  + 1: Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai hozama többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak Tanulságok

17 Az önkéntes nyugdíjpénztár (1993) bevezetésének célja  Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

18 Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok Forrás: Megjegyzés: évi adatok a Független Pénztárszövetség becslése

19 Az önkéntes pénztári portfólió alakulása piaci értéken (millió Ft) Megnevezés Portfolió összesen Nincs adat Bankszámla, készpénz Nincs adat Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) Nincs adat ebből: Magyar állampapír Nincs adat Részvények Nincs adat Befektetési jegyek Nincs adat Egyéb Nincs adat

20  Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének kifizetése  Fix időtartamra járadék biztosítása  A kettő kombinációja  10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJA- fizetés nélkül  Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat  Az egyéni számla halál esetén örökölhető Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatásai

21  Működés: 1994 óta  Szereplők: 58 db  Konszolidáció: induláskor ( 2001) még 89 szereplő  Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják  Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati pénztárak Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor legfontosabb jellemzői

22  Adókedvezménnyel havi 88,5 ezer forint fizethető be önkéntes nyugdíjpénztárba (egyéni befizetés havi 42 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 46,5 ezer forint)  Céges befizetés ▪a teljes összege költség ▪30,94%-os adó terheli (16% SZJA + 10% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli juttatások szorzójával) ▪a havi minimálbér 50%-át meg nem haladóan fizetett összeg lehet ( forint).  Egyéni befizetés ▪a befizetett összeg 20%-ának visszaigényléséről rendelkezhet a tag az adóbevallásban (az önsegélyező pénztárral együtt Ft, a nyugdíjpénztárral együtt Ft) ▪a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 130 ezer és 150 ezer Ft Adókedvezmény

23 Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési problémái  Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort  Korlátozott verseny: oligopol piac  Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága  Ellenőrzési problémák (PSZÁF)  Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése  A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

24 TBSZ, NYESZ  Piaci becslés (forrás: Manager Magazin, 2011/ /1 szám, 46. old.)  NYESZ: 137 ezer darab szerződés, 370 milliárd forint  TBSZ: 133 ezer darab szerződés, 450 milliárd forint

25 Piaci trendek  Jelentősen átrendező magánnyugdíjpénztári piac  Az állami nyugdíjszolgáltatás bizalmi válsága: erőteljes vagyonnövekedés a magyar önkéntes tőkefedezeti nyugdíjpillérekben  A tőkefedezeti nyugdíjcélú vagyon szerkezetében arányeltolódás az állampapírok javára  A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók megjelenése

26 100 egység 20 éves befektetése után a +1%- os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít avagy miért érdemes 10 évvel egy iparág indulása után indítani egy önkéntes nyugdíjpénztárat? 2007: Tradíció Nyugdíjpénztár

27 A Tradíció Nyugdíjpénztárat életre hívó gondolat  : A Patikapénztár által elért ötéves látra szóló hozama 9,31%; nyugdíjpénztári szektor átlaga: 9,04%  Oligopol jellegű piac: ennek a letörése extra profittal kecsegtet (fapados légitársaságok)  Vagyonkezelés költsége: a szektor átlagosan 1%-os költsége mellett 0,3% - a magas vagyonkezelési díj is csökkenti a nyugdíjvárományokat  20 év távlatában a többi versenytársnál 50%-kal magasabb fedezetet biztosítani  Mások hibáiból tanulni: a régebben induló szereplő hibáit maga mögött hagyó szolgáltatás

28 A konstrukció: a piacon elérhető legalacsonyabb működési költség a Tradíciónál  Nincs belépési díj  A levonás egységesen mindössze 5 százalék, ami a havi ötezer forint alatti befizetéseknél a piacon elérhető pénztárak közül a legkisebb levonás  A nehezebb helyzetbe kerülőket, akik nem tudják folytatni havi befizetéseiket, nem terhelik rejtett költségek (a befektetett vagyon elért hozamából nem vonunk le a pénztári működésre)  Alacsony vagyonkezelési költségek (0,3%)

29 Az indulás nehézségei  Engedélyt 1 év alatt kaptunk (PSZÁF)  A PSZÁF 0,5 millió forintos bírságot szabott ki, mert közzétettük a Patikapénztár ötéves hozamát, és erre nem vonatkozik jogszabály, vagyis a kiszámítás módját megkifogásolták (a nyugdíjpénztár alapján számoltuk ki)

30  A Tradíció megalakulása óta az öt legjobb befektetési teljesítményt nyújtó pénztár között  év: 13,04%-os nettó hozam  év: 6,69%-os nettó hozam  év 5,75%-os nettó hozam  A pénztár kicsi: 348 tag, 71 millió forint kezelt vagyon Ismétlés a tudás anyja: 1% többlethozam 20 év távlatában 22 egységgel ( ) növeli a fedezetet, vagyis a nyugdíjjáradék alapját Az elmúlt évek befektetési eredménye igazolta a várakozásainkat

31 Ajánlott irodalom  MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer  MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága  MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága  CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés d%20growth.pdf  Lukács: Második pillér kritika  Az előadás elérhető: / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem


Letölteni ppt "A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, és önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) Esettanulmány: Tradíció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések