Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Avatar A hallgatói filmkritikák összefoglalása. Lelkesedés Nem hittem volna, hogy ennyire, de ennyire magával ragad (BP) A film azért volt zseniális,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Avatar A hallgatói filmkritikák összefoglalása. Lelkesedés Nem hittem volna, hogy ennyire, de ennyire magával ragad (BP) A film azért volt zseniális,"— Előadás másolata:

1 Avatar A hallgatói filmkritikák összefoglalása

2 Lelkesedés Nem hittem volna, hogy ennyire, de ennyire magával ragad (BP) A film azért volt zseniális, mert sodró volt és impulzív, a közönség figyelme nem lankadt, mindeközben megismertük a na’vikat, akik egy egészen más szemléletmódban élnek, harmóniában a természettel. Nem uralni és kihasználni akarják „Földanyát”, hanem szimbiózisban élni vele. (KM) Érdekesnek találom a környezetvédelem prezentálásának új módját. (KM) A beletömött pénztől bűzlő, semmitmondó holywoodi látványmozit vártam. Így meglepetten kellett tapasztalnom, mennyire a székhez szögezett ez a film. Egyértelműen pozitív csalódás volt. (NCs) Be kell valljam, még soha nem láttam olyan filmet, amely ekkora szerepet szánt volna a természetnek. A Pandora a gyönyörű növényvilágával, veszélyes de csodaszép élőlényeivel szinte rabul ejtette a szívem. (RR) A 3D vonzza a fiatalokat, hiszen látni akarják, át akarják élni a történetet, részévé akarnak válni. De még ez sem lenne elég a kasszasikerhez és a megannyi elismeréshez. Kell egy téma. Olyan téma kell, ami foglalkoztatja az egész világot, ami miatt utcára mennek az emberek. Ez pedig a környezetvédelem. (KG) Az Avatar tele van élettel, ezért olyan mámorító élmény végignézni. Egy szép, idealista mese arról, hogy hogy vigyázni kell a Földre, meg arról, hogy a háború és a helyi lakosok kiirtása úgy általában nem szép dolog. Szinte minden ötödik percben a könnyzacskós pátosz határán egyensúlyoz, de csodával határos módon valahogy mégsem lehet kiröhögni.. Szép és felkavar, még akkor is, ha mese. Egy csodálatos, távoli, kékbőrű világ lehengerlő meséje. (ÉZs) Eljutottunk oda, hogy veszek egy jegyet, ami nem egy filmre szól a vásznon, vagy különböző remek hanghatásokra, hanem egy élményt kapok, amit egyenesen az agyamba lőnek. (KA)

3 Fanyalgás A mondanivaló gyermeteg, túlságosan egyszerű. … Az, amit ez a technika és maga az elképzelés lehetővé tett, azaz hogy egy új bolygót és egy teljesen szabadon kreált világot lehet most megteremteni, …ahelyett, hogy a képzelet és a kreativitás szárnyalását engedné, épp annak korlátosságát mutatja. Azt, hogy mennyire nem tudunk elszakadni a megszokott kliséktől és ‘földi’ szabályszerűségektől. (FIN) A tartalma ugyanolyan semmitmondó, mint a hasonló nagyszabású holywoodi produkcióké. (SzM) A film javára szóljon, hogy nagyon sok fontos kérdést feszeget, bár én úgy gondolom, hogy ezekre nagyobb hangsúlyt is lehetett volna fektetni. Ha ez megtörténik, akkor a történet sokszor kevésbé tűnt volna giccsesnek és bugyutának. Ami miatt sokszor ostobának tűnik a film, az egyértelműen a főszereplő, Sully hadnagy jelleme. Számomra nagyon visszataszító karakter és igen együgyű tulajdonságokkal lett felruházva. Könnyen befolyásolható, a legtöbbször nem tudja, mit akar, csak sodródik az eseményekkel úgy, hogy azért neki jó legyen. Esztelenül hősködik és nincs önálló identitása sem. (PZs)

4 A közel három órás film nekem túl hosszú volt, a 3D-s szemüvegtől megfájdult a szemem, egyszóval nem volt kényelmes… Az Avatar ellentáborát erősítő kisebbséghez tartozom… egyelőre a 21. századi 3D-s filmforradalom és az új film-mozi technológia kezdetének megszeppent, kissé csüggedt megfigyelője vagyok. (ÉZS) Hiába a 3D, a fantasztikus animációk és az újszerű történet, ugyanarra a holywoodi sablonra épül, amely korunk happy-endes amerikai akciófilmjeit jellemzi. Számos olyan elemet véltem felfedezni a történetben és képi világban, amely más fantasy- történetekben már többször szerepelt. (EB) A történet úgy ért véget, hogy szinte bármikor neki lehet kezdeni egy minősíthetetlenül rossz második résznek (pl. visszajönnek az emberek hidrogénbombákkal), amelyet az emberek döntő többsége valószínűleg szintén megnéz… Bárkinek bátran ajánlanám a filmet egyszeri megnézésre. De nem szabad többet várni tőle, mint amennyi, és óva intenék mindenkit attól, hogy megnézze a második részét (ha lesz). (EB) Tartalmilag hihetetlenül sablonosnak éreztem a filmet végig, amit csak az ellensúlyozott némiképp, hogy az amerikai nézőkhöz kicsit közelebb tudták hozni a természetet és környezetünk értékeit. (KA)

5 Neytiri: Szépen ölsz.

6 Alapgondolat I.: szimbiózisban a természettel A természettel harmóniában élő, fenntartható módon fogyasztó embereszményt magasztalja, míg a nyersanyagok politikai és hatalmi érdekekből folyó kizsákmányolását elítéli (SzCs) Az alapötlet, hogy van egy faj, mely ennyire tiszteli a természetet és az életet, megkapó és szimpatikus (SzM) Egy csodás új világot mutat be, ahol a természet teremtményei szorosan, szimbiotikusan együtt élnek (FR) A na’vik egy másik fejlődési utat választottak, mint mi. Kultúrájuk egyfajta Gaia- kultusz, amely hasonlít az olyan természeti népek kultúrájához, mint az indiánoké. (KZ) Míg az emberek számára a gép-ember összhang a legfontosabb, addig a na’vik számára a bolygó összhangja a lényeg. … Nekünk a Földön is meg kellene találni az összhangot a természettel. (MZs) Megértette a világ, hogy milyen kizsákmányoló nép vagyunk mi? (HK) Pandora őslakosai, a na’vik szimbiózisban élnek a természettel és az egész bolygó egy hálózatot alakít ki – a film a Gaia hipotézishez kapcsolódik. Pandorán technoszféra egyáltalán nincs, azt leszámítva, amit az emberek hoztak be. (HL) Az alapkonfliktus: meddig élhetjük fel büntetlenül környezetünket? (SzK) A film a környezettel kialakított egyensúlyon alapuló fenntartható társadalmi, gazdasági rendszer melletti állásfoglalásnak tekinthető. (MÁ)

7 A rendkívül élénk természeti környezet valójában egy rendszer, egy olyan bolygó, melyen minden élőlény kapcsolatban áll egymással, minden kis rezzenés eljut az élővilág összes alkotójához. A na’vik nem rendelkeznek fejlett tárgyi kultúrával, ehelyett azonban megőrizték azt a kapcsolatot a bolygójukkal, mely kárpótolja őket mindezért. (NGy) Az őslakosok a természet ajándékának tekintik az életüket, és tudják, hogy részei egy örök körforgásnak, szimbiózisban élnek az összes növénnyel és állattal. Ezt a kapcsolatot azonban azok az emberek, akik egy olyan világból jöttek, ahol a pénz és a hatalom dominál, nem tudják megérteni. (VB, NyE)

8 Az Avatarból kiolvasható másik üzenet, hogy minden élőlény egy nagy természeti egység része, egymásra vagyunk utalva, és senki, illetve semmi ami él, nem pusztítható el anélkül, hogy a világban lévő harmónia ne sérülne. Ezzel a tanítással a buddhisták vagy a hinduk kétségkívül könnyebben azonosulnak, mint akik a Biblián nőttek fel (maga az avatar kifejezés is a hinduizmusból ered), de a Gaia-elmélettel is felfedezhető a rokonság (azzal a különbséggel, hogy itt a „Földanyát” nem Gaiának, hanem Eywának hívják). (KG) Eywa nem a na’vikat védi, hanem az életet

9 Alapgondolat II.: a „primitív” népek leigázása A történelem tele van olyan emberek hulláival, akiknek voltak ellopható javaik: állatok, víz, csillogó dolgok, termékeny föld, fűszerek… Mára az olaj lett az az erőforrás, amiért érdemes harcolni… Mindegy tehát, hogy a spanyol konkvisztádorok mennek az Újvilágba aranyért, vagy az angolok Indiába fűszerekért, …vagy az amerikaiak Irakba olajért… A film kerettörténete tehát elég sablonosnak mondható, meglehetősen hasonlít pl. Az utolsó szamurájra, de még a Pocahontas c. rajzfilmre is. (BV) Sokan, sokféleképpen dolgozzák fel ezt a problémát a vásznon, és ezen filmek száma egyre nő: A hülyeség kora, Otthonunk, Kellemetlen igazság… (BV) Ne jussunk el odáig, hogy más kultúrákat kelljen leigázni saját kimeríthetetlen fogyasztási vágyaink miatt! (MZs) A film egyfelől a természettel egyet alkotó, azzal még kommunikálni is képes, a lakóhelyüket még életük árán is megvédő na’vik és a pusztításoktól nem félő katonák közötti harcról szól. (BP) A modern világ emberei számára ez a bolygó csupán egy nagy őserdő, ahol az őslakosok rossz fát választottak a táboruk központjának. (VB) Az emberek nem tanultak hibáikból, és 2154-ben sem látnak túl a saját önös igényeik, érdekeik kielégítésén. A növekedés már nem volt fenntartható és a környezettudatos életvitel is a múltba veszett, mivel a Föld energiaforrásait kimerítették és ezért újra a régen is alkalmazott módszer került előtérbe, a háború. (VB)

10 Ha meg szeretnél valamit szerezni, robbants ki egy háborút, mert akkor kevésbé látszik, hogy kifosztod a megtámadottakat.

11 Az őslakosoknak először megpróbálják elmagyarázni, hogy a „fejlődés” (a növényzet kiirtása, utak építése, a talaj feltúrása és bányanyitás) az ő érdeküket (is) szolgálja, majd amikor nem értenek a szóból, jön a hadsereg. (KG) A rossz oldalt az emberi faj játssza; az emberek, akik mindent a saját szolgálatukba akarnak állítani… Mivel saját bolygólyukat lassan teljesen felélik, létszükséglet egy másik bolygó kizsákmányolása. Ezzel szemben áll a jó oldal, a na’vik: ők harmóniában élnek a környezetükkel, a növény- és állatvilág tisztelete és szeretete jellemző rájuk. (SzK) Az alaptörténet nem idegen az emberiség történetétől: egy magát fejlettebbnek vélt társadalom, közösség, vagy ország – az Avatar esetében bolygó – népe egy új területet felfedezve, annak népeit primitívnek titulálva kizsákmányolja az azok földjében található ásványkincseket, melyek saját gazdasági rendszerében nagy értékkel bírnak. (MÁ) A filmbéli Pandora holdon dolgozó földi bányavállalat is végigjárja mindazon „fokozatokat” a nyersanyagokat birtokló őslakosokkal szemben, amiket szinte valamennyi valódi gyarmatosító a történelem során. Először valamiféle civilizációs küldetéssel magyarázzák az ottlétüket, amint azonban kiderül, hogy a „meggyőzés” nem bizonyul eredményesnek, más, legtöbbször erőszakos, katonai eszközökhöz nyúlnak. (LT) A katolikus (vagy tágabban értelmezve a keresztény) és az „imperialista” kritikának létezik egy jókora, ám a nyilvánosság előtt eddig ki nem fejtett érintkezési felülete: a filmben pontosan azt látjuk, ami a nagy földrajzi felfedezések idején történt, csak az Avatarban a gazdasági érdekű hódításhoz kevesebb ideológiai indoklás társul. (RMV, KG)

12 A korábbi korok konkvisztádorait nem a keresztény tanítás terjesztésének vágya, hanem a mohóság motiválta, és egyáltalán nem véletlen, hogy a terméketlen Kalahári sivatag busmanjait eddig nem nagyon akarták megtéríteni. Az észak- és dél-amerikai indiánok, Afrika és Ausztrália bennszülöttei nagyjából ugyanazt élték át, mint a filmbéli na’vik, és ma sincs olyan természeti nép – sem az amazonasi esőerdőkben, sem a Niger olajban dús deltavidékén -, amelyiknek a lakóhelyén kitermelt kincsek jólétet és nem szenvedést hoztak volna. (KG) Némely konzervatív kritikusok szerint a filmben szereplő RDA vállalat (amelynek a bányászati tevékenység zavartalanságának a biztosítása a feladata) és az amerikai energia- és bányacégek külföldi érdekeltségei mellett gyakran felbukkanó biztonsági vállalkozások (mint a Halliburton vagy a Blackwater) között is könnyű hasonlatosságot találni. Még a New York Times-nak is feltűnt, hogy az Avatar alig burkolt kritika az amerikai kolonializmussal szemben, de akadt olyan értékelő is, aki „emberellenes, hadseregellenes és nyugati-világ ellenes” műnek nevezte a filmet. (KG) James Cameron nyilatkozata: „We went down a path that cost several hundreds of thousands of Iraqi lives. I don’t think the American people even know why it was done. So it’s all about opening your eyes.” Niel Gardiner politikai kommentáror pedig így összegezte a filmet: „Avatar is at its heart a cynical and deeply unpatriotic propaganda piece, aimed squarely against American global power and the projection of US economic and military might accross the world.” (KA)

13

14 Párhuzamok A na’vik egy földi, pl. afrikai természeti törzs megfelelői, akik még a természettel harmóniában és nem azt leigázva élnek. (FIN) A civilizált ember és ösztönlények kapcsolata: a Disney-mesék sajnálni- és megmenteni-való szegény kisállat és a gonosz ember kapcsolata. (FIN) A földi folyamatok interpretációja. (SzM) Már Disney is feldolgozta Pocahontas címmel. (FR) Sokban hasonlít a gyarmatosítás korára és az olyan, ezt ábrázoló filmekre, mint a Pocahontas. (KZ) Az utalások nyilvánvalóak Irakra, Venezuelára; a ritka ásvány helyére egyszerűen olajat lehet helyettesíteni. (SzCs) Erre az emberiség történetében számos példát találunk: a nagy földrajzi felfedezések kora, Amerika gyarmatosítása, Afrika ásványi kincseinek kitermelése nyugati cégek által, Irak esete. (MÁ) Ezeket a párhuzamokat lehet tovább boncolgatni, hogy egyértelműen Amerikáról van-e szó, mivel Amerikában nem az indiánok győztek. (MÁ) A történelemben azonban arra még nem volt példa, hogy az őshonos nép nyer és leáll a koltán, a gyémánt vagy az olaj kitermelése. (MÁ) - [India, Venezuela?]

15 Az Avatarról én rögtön a Véres gyémánt című filmre asszociáltam, melyben a gyémántnak hasonló szerep jut, mint az Avatarban az unobtaniumnak. (BP) Régi mesefilmekből származó koppintást is felfedezhetünk: Pocahontasból a törzsi lán y megtanítja a tudatlan civilizált fiút, majd egymásba szeretnek. (HK) A film története nem bonyolult, a társaság lány tagjainak rögtön gyerekkorunk klasszikus hercegnő-példaképe, az indiánlány Pocahontas története jutott az eszébe, a fiúk pedig James Cameron korábbi filmjeihez (Terminátor, A boygó neve Halál) hasonlítgatták a látványt. A történet nem túl bonyolult, néha már-már klisés, sőt a gyönyörűen kidolgozott látványvilág miatt kissé giccsbe-hajló. (RK) Környezetgazdaságtan-szakirányosoknak kötelezően eszébe kell jusson a sokszor emlegetett Verespatak-probléma. (RK) Azért hasonlítottam az Avatart a Wall-E-hez (a Pixar robotos szerelmi története), mert mindkettőnél az volt az érzésem, hogy ez nem csupán egy szórakoztató film, hanem valamiféle elgondolkodtató, környezettudatosságra nevelő tanmese is. (CsA)

16 Az energiát csak kölcsön kapjuk és egy napon majd vissza kell adnunk.

17 Klisék és újdonságok Klisék: –Olcsó és kicsit igaztalan is lenne talán bántani a stáb tagjait, hogy semmit sem bíztak a véletlenre, minden klisét bevetettek a siker érdekében: látvány, kaland, szerelmi szál, velejéig romlott ellenség, legyőzhetetlen főhős, stb., hiszen sokkal több van a filmben. Szóba kerül posztmodern korunk minden jelentősebb ideológiai áramlata és kihívása: feminizmus, ökológiai gondolat, ezoterikus miszticizmus, kultúrák közötti találkozás, stb. (KO) –A film nagyon látványos, és sok fontos kérdést feltesz, viszont keveset válaszol meg életszerűen. Zavaró, hogy tiszta szereplők vannak, senki sem lehet kicsit jó, vagy kicsit gonosz, kiszámíthatatlan. Így kevésbé látványos a jellemfejlődés, és a gondolatok áramlásának sebessége. (KO) –A hatalmas pénzösszegből készült film története a szokásos jók a gonoszok ellen klisére épít, melynek végén természetesen a technikailag alacsony, de erkölcsileg magas szinten álló na’vik győznek. (RK) Újdonságok: –győznek a bennszülöttek –a „primitív” na’vik olyan szimbiózist valósítottak meg a természettel, ami messze túlmegy a bennszülöttek és a természet szokásos viszonyán –az állatokkal képesek közvetlen kapcsolatot teremteni, s így nincs szükség domesztikálásra –az organikus, a természettel tudatosan együtt élő civilizáció legyőzi a fantasztikusan fejlett technikai-gépi civilizációt

18 Gaia, vagy annál több? A közvetlen idegrendszeri kapcsolat a pandorai ökoszisztémával azt az űrt igyekszik kitölteni, ami a legtöbb földi Gaia-, illetve Földanya-kultuszt megtartja a misztérium, a hiedelem szintjén… Lehetséges, hogy Földünk élővilága között is létezik hasonló kapcsolat, csupán itt nem olyan kézenfekvő, nem mutatható ki. (NCs) A Pandora élővilága olyan egységes, „együtt-érző” hálózatot alkot, mely messze túlmutat azon, ahogy a Gaia-hipotézist szoktuk közkeletűen értelmezni… Vagy mégsem? Barbara McClintock, immár Nobel-díjas, de a tudományos nyilvánosság által évtizedeken át nevetségessé tett brit tudós:* –„Egy genom, ha szokatlan külső körülményekkel szembesül, megváltoztathatja önmagát.” –(Mára ennek az önkorrekciónak a mechanizmusa, a transzpozíció is ismertté vált.) –Ez megkérdőjelezi a darwinizmus lényegét, a véletlenszerű mutációkat, a fejlődés lineáris folytonosságát és a folyamatot vezérlő szelekció virtuális hatékonyságát. –Azaz: a gének, a sejt, az organizmus és a külvilág közt kommunikáció és kooperáció zajlik, és belső kontroll érvényesül.** * Heti Válasz, 2009 febr. 12, Bíró Béla ** Varga Csaba, szociológus-filozófus –elméleti fizikus barátom ezt a jelenséget így nevezi: A Földön minden élőlény minden sejtje kapcsolatban áll minden élőlény minden sejtjével. – KK.

19

20 A fejlődés/fejlettség kérdése A na’vik a fejlődés más szintjét maximalizálták. Ha a technológiát nézzük és materialista emberi szemszögből vizsgáljuk, akkor primitívnek tekinthetők. …Más tekintetben viszont sokkal fejlettebbek, mint az emberek. Sokkal jobban tudnak bánni a testükkel és intelligenciájuknak köszönhetően felül tudnak kerekedni a náluknál sokkal erősebb élőlényeken. …Sokkal fejlettebb kapcsolatuk a környezetükkel és ráadásul bölcsebbek is, mint az emberek. (KZ) (Mile Ákos): –Úgy tűnik, a fejlődés és a fenntarthatóság kizárja egymást. Persze minden attól függ, mit tekintünk fejlődésnek. –Létezik-e objektív mércéje a fejlettségnek? –Mi tesz egyes népeket, társadalmakat fejlettebbé másoknál? –Léteznek-e a fejlettebb népeknek (ha feltesszük, hogy vannak ilyenek) bizonyos előjogaik, esetleg kötelezettségeik a fejletlenebbekkel szemben? –Ha mindkét társadalom egyforma fejlettségi szinten van, miért mentek az emberek mégis Pandorára és nem fordítva? A társadalmi fejlettség vajon ebben a hódító képességben rejlik-e, vagy ez egy szükségletnek a kielégítésére irányul, amely azért merült fel, mert a hódító társadalom működése nem a természettel alkotott egyensúlyon alapul?

21 Jake Sully: Ezeknek az őslakosoknak nincs mit adnunk, mert nem hiányzik nekik semmi.

22 Na’vik, homo sapiensek és az anyatermészet A na’vik világából egyformán hiányzik a bosszú- és bírvágy, az élvezet- és hatalomvágy. A mi világunk nem ilyen. És vélhetően soha nem is lesz ilyen. A bűn eltörölhetetlen realitás. Szeretnénk, hogy ne így legyen, mégis bennünk él, nem menekülhetünk előle. (KO) A Bibliában a kiűzetés a paradicsomból voltaképpen azt jelenti, hogy az ember szakít a természettel és annak törvényeivel és amikor eszik a tudás fájáról és öntudatra ébred, elkezdi a saját útját járni. Az ember azonban természeti lény. Azaz a természet nagyon jól megvan az ember nélkül (ez működött három milliárd éven át), viszont az ember természet nélkül életképtelen. (KZ) Pandora anyatermészete és a mi természetünk működése alapvetően eltér egymástól. A mi természetünk nem fog állatseregeket küldeni ellenünk, hogy megállítsa az emberi pusztítást. A háború emberi módszer. A természet másképpen dolgozik, ő ráér. Az életet nagyon nehéz kipusztítani… Azonban az ökoszisztémák tűrőképességének is van határa és az ember igen jól kitanulta, hogyan tud irreverzibilis folyamatokat kiváltani, ha akaratlanul is teszi azt. (KZ) Eywa, a természetanya nem az egyes fajokat, hanem az életet védi. (KZ)

23 Quaritch ezredes: Elárultad a fajtádat! Átálltál ezekhez a majmokhoz!

24 Valótlanságok, hiányosságok (Szentpáli Márton) vállalati szinten az agresszió filmben látott formája mára szinte elképzelhetetlen – [Cheney, Haliburton?] a vállalatok igyekeznek a környezetet „kompenzálni” és a megegyezés jegyében próbálnak működni Miért nem ütköznek földi ellenállásba az agresszorok? …Jelenleg bolygónkon ha bárki valami nagy zöldmezős beruházást tervez, rengeteg szakszervezettel (?), sötétzölddel és bürokráciával kell harcolnia. Itt ezek teljesen hiányoztak. Ha a Földnek egyszer lesz ilyen lehetősége, hogy idegen világokhoz is el tud jutni, nyilván születik majd valamiféle egyezmény, amely szabályozza, hogy más bolygókon az emberi kéznek mennyire szabad belenyúlni az ottani élővilágba.

25 A film hatása, üzenete Ha az indián mesék, az írek vagy a skótok lemészárlása, az indiai kultúra felforgatása, az ausztrál vagy a berber bennszülöttek elűzése nem hatotta meg az embereket, akkor nem vagyok benne biztos, hogy egy kitaláció alakjai jobban meghatnák a lakosságot. (KM) A kérdés az, hogy mennyire hatékony a film, mennyire lehet a társadalmat ily módon bevonni a környezet védelmébe. (KM) A film – ha ilyen szempontból nézzük – megpróbálja felkelteni a figyelmet, hogy az emberek mennyire tönkretették a bolygónkat és ez a fenntarthatatlan fejlődés milyen következményekkel fog járni. (BP) Ha nem is mindenki, de a legtöbben elgondolkozunk azon, hogy milyen szimbolikus jelentésekkel élt James Cameron ebben a filmben és azon, hogy igenis szükség van arra, hogy változtassunk a jelenlegi életmódunkon, mert ha így folytatjuk, akkor nem lesz jó vége. (BV) Az Avatar értékeit abban kell keresni, hogy mindezt 21. századi látványvilágba és keretbe csomagolja, amelynek eredményeképpen olyanok is elmennek a moziba, akik semmilyen szintű környezettudatos viselkedést nem folytatnak és talán rádöbbennek arra az egyszerű párhuzamra, amelyet a film a jelenkori emberi ténykedés fenntarthatatlansága és az ember – na’vi konfliktus között állít James Cameron. (KZ)

26 Felmerülhet a nézőben, hogy mégis mi történhetett 144 év alatt, ami az emberiség pusztulásához vezethet és miért nem tanulunk a múlt hibáiból, hiszen ez a film sem más, mint az emberi felsőbbrendűség kritikája. (VB) James Cameron sikerfilmjét eddig főként konzervatív véleményformálók és a katolikus egyház belső körei támadták – korántsem véletlenül. Az Avatar galaktikus ökológiájáról zajló vita részvevői szerint a film egyrészt egyértelmű támadás a lakosság és a környezet kizsákmányolásán, illetve a (hadi)technika fölényén alapuló birodalomépítés gyakorlata ellen, másrészt olyasfajta világfelfogást közvetít, amely a nagy vallások tanításai közül talán a buddhizmushoz vagy a hinduizmushoz áll a legközelebb. A környezet- és természetvédőknek, meg a „békeharcosoknak” viszont tetszik az alkotás, méghozzá ugyanazért, amiért a fenti csoportoknak nem. (RMV, KG) A Vatikán szája habzik megszégyenülésében, mert úgy érzi, hogy a film nyomán hirtelen újraéled a természet erőinek imádata, az animizmus iránti elfelejtettnek hitt érdeklődés, miközben a nyugati civilizált világban egyre többen fordítanak hátat az egyháznak. (RMV) A Greenpeace internetes fórumain arra is felhívják a figyelmet, hogy a film sokat segít a fenntarthatóság, illetve az ökológiai lábnyom lényegének megértésében. A hozzászólók azért is dícsérik Cameront, mert a produkció egyelőre (még a 33 évvel ezelőtt bemutatott Csillagok háborújához képest is) nagyon szerényen él a merchandising eszközeivel, azaz nem árasztotta el a világot na’vis reklámszatyrokkal és műqnyagbabákkal. (KG)

27 A filmben kevés olyan rész van, amikor a színészek valódi formájukban szerepelnek, a filmet kb. 80%-ban úgynevezett CGI-vel készítették. A CGI (Computer-Generated Imagery) egy olyan animációs technika, amit már a 70-es években is használtak, csak nem olyan fejlett formában, mint az Avatarnál. Sokat kellett csiszolni a technikán, hogy James Cameron elképzeléseinek megfelelő legyen. Ezt a technikát leginkább tömegjeleneteknél szokták alkalmazni (p. Gyűrűk Ura) vagy esetleg virtuális kaszkadőrként alkalmazzák a filmeknél. Az Avatar viszont bőven merített ebből a technikából. (MT)

28 A nézők tudatformálásának szempontjából fontos pozitívum, hogy a jók elsősorban a természet tisztelete és szeretete miatt kerülnek erkölcsi fölénybe, a spiritualitás és az értékeik megvédésére irányuló elkötelezettség emeli őket az emberek fölé. Talán a sokmillió néző közül néhány meglátja a speciális effektusok és lenyűgöző látványvilág mögött felsejlő filozófiai gondolatokat, amelyek bár nem kapnak hangsúlyos szerepet a filmben, talán megindíthatnak valamit a moziba látogató evilági ember fejében. (RK) A Wall-E-jéhez hasonló filmüzenet fogalmazódott meg bennem: „Gondolkodj el, hogyan bánsz a bolygóddal és lakóival, mert most saját magad alatt vágod a fát”… Örülök, hogy ennyire széles közönségnek készülő filmek ilyen üzeneteket hordoznak, hiszen minél több ember gondolkozik el, majd tesz valamit egy fenntarthatóbb világért, annál kisebb az esély, hogy kidől az a bizonyos fa. (CsA) A Föld sorsa itt már nem is kérdéses, hanem egyszerűen egy lezárt fejezet. Így még ‘veszélyesebb’ a film, hiszen … a Föld már élhetetlen bolygó, csak azt a fajta … képzeletbeli utazást ajánlja fel a nézőnek, ami természetesen messze áll a valóságtól. (FIN) Erre a filmre úgy is tekinthetünk, mint a jövő egyik lehetséges kimenetelére… Miközben szórakoztat, mégis elveti egy probléma, az erőforrások kimerülésének a csíráját, és ezek az üzenetek, problémák bekerülhetnek a tudat alatti gondolataink közé. (NyE) Kínában korábban több millió embert lakoltattak ki nagy építkezési beruházások végett. Peking egyébként be is tiltotta az Avatar mozikban történő 2D-s vetítését, azzal az indokkal, hogy a film „áthallásos” lehet az állampolgárok számára. Az érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a kínai mozik kb. 10%-a képes 3D-s filmeket játszani. Ezek szerint az Avatarnak számukra is volt mondanivalója. (MT)

29 Önostorozás (Nagyapáti Csaba) A na’viknak nem kellenek a gyógyszereink, az iskoláink, az útjaink. Nincs semmink, ami kellene nekik. De ha belegondolunk, miért is kellene? Mivel vagyunk többek, hogy farmergatyában járunk, tv-t nézünk, hamburgert zabálunk? Mit adott nekünk a civilizáció? Egyenlőséget, jólétet, prosperitást? Régen voltunk ennyire messze az egyenlőségtől. Demokráciánk áldemokrácia, növekedésünk határai pedig egyre közelednek. Egy milliárd éhező mellett pedig nehéz jólétről beszélni. A technológiai fejlődés valóban könnyebbé tette az életünket. De vegyük már észre, hogy most már azért dolgozunk egy életen át, hogy legyen pénzünk a sok felesleges kacatra.

30 Technikai bravúr (HVG, 2010 jan. 16, Vajna Tamás) az Avatar koncepciója már 1994-ben kész volt, ám a filmes technikai eszközök nem álltak rendelkezésre Cameron akkor vélte megvalósíthatónak a filmet, amikor meglátta A Gyűrűk Ura második részében a számítógéppel megteremtett és bonyolult mimikai képességekkel felruházott Gollamot a film négy évig készült, de csak 31 napot forgattak élő szereplőkkel a stáblistán 37-en szerepelnek, a többiek számítógép alkotta lények az első 18 hónapot a Pandora flórájának és faunájának aprólékos kidolgozásával töltötték a lélegzetelállító látvány titka az FCS (Fusion Camera System), melyet Cameron és Vince Pace fejlesztett ki –a felvételeket két, egymással szinkronban lévő lencsével rögzítő digitális kamerában az objektívlencsék az emberi szemek átlagos távolságának mwegfelelően helyezkednek el

31 a na’vik külcsínjét látványdigitalizációval oldották meg: –a szereplők búvárruhához hasonló kezeslábast viseltek, amelyekre a test egész felületén apró lámpácskákat applikáltak –ezek fényét 140 digitális kamera rögzítette –a Titanic vizuális kulisszáit megteremtőnél ötszázszor erősebb (10 ezer, egyenként négymagos processzort tartalmazó masinából álló) számítógéppark ezek alapján rajzolta meg a figurákat –csakhogy nem utólag, hanem valós időben!! – az Avatar forgatásán a kontrollmonitorokon a szereplők egyből 4-5 méter magas, kék bőrű bennszülötteknek látszottak –mimika: a telefonos headsetek mikrofonjának helyén egy nagy felbontású apró kamera alig pár centiméteres távolságból vette a színészek szájmozgását – ezt alakították át a számítógépek a na’vik arcjátékává

32 Az összeállítás az V. évf. környezeti menedzsment mellékszakirány, a BSc III. évf. környezeti menedzsment szakirány és a nemzetközi kapcsolatok mesterszak II. évf. hallgatói által készített filmkritikákon alapszik. Egyaránt tartalmazza a hallgatók saját véleményét és az általuk idézett más forrásokat. Szerk.: Kiss Károly Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtan tanszék, 2010 márc. 6.


Letölteni ppt "Avatar A hallgatói filmkritikák összefoglalása. Lelkesedés Nem hittem volna, hogy ennyire, de ennyire magával ragad (BP) A film azért volt zseniális,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések