Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Oszmán Birodalom története a középkorban. A Szeldzsuk Szultánság felbomlása után nomád török törzsek érkeztek Kis- Ázsiába. Ezeket Oszmán(1288-1326)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Oszmán Birodalom története a középkorban. A Szeldzsuk Szultánság felbomlása után nomád török törzsek érkeztek Kis- Ázsiába. Ezeket Oszmán(1288-1326)"— Előadás másolata:

1 Az Oszmán Birodalom története a középkorban

2 A Szeldzsuk Szultánság felbomlása után nomád török törzsek érkeztek Kis- Ázsiába. Ezeket Oszmán( ) egyesítette. Els ő f ő városuk Brussza (Bursa) lett, Oszmán utódai szultánként folytatták a hódításokat nyugati és keleti irányban. Fia, Orhán ( ) Kis- Ázsiában terjeszkedett, és európai területeket is szerzett (1354, Gallipoli). Ezután a birodalom kis-ázsiai (Anatólia) és európai (Rumélia) részekre oszlott. Az Oszmán-török Birodalom kialakulása 1.

3 Az Oszmán-török Birodalom kialakulása 2. A Balkánon ekkorra szétesett a Bolgár Cárság és a Szerb Királyság, valamint etnikai és vallási szempontból is széttagolt volt a terület. Ezt kihasználva I. Murád ( ) megkétszerezte birodalmát. Elfoglalták Drinápolyt (1361-t ő l f ő város), majd a szerb seregre is vereséget mértek 1389-ben Rigómez ő nél ban Luxemburgi Zsigmond magyar király próbálta nemzetközi sereg élén megállítani a török hódítást, de Nikápolynál vereséget szenvedett. Bulgária török fennhatóság alá került. Ezt követ ő en a terjeszkedés kissé megtorpant, mivel a két fronton el ő renyomuló törököket keletr ő l Timur Lenk tatár hadai 1402-ben Ankaránál tönkreverték

4 A török terjeszkedés alapja a rendkívül er ő s központosítás volt, mely lehet ő vé tette a birodalom er ő forrásainak összpontosítását. A szultán birtokolta majdnem az összes földet, élet-halál ura volt, s kalifaként a vallási életet is kézben tartotta. Az államgépezet legfontosabb részét a hadsereg képezte, mely két f ő fegyvernemre oszlott. A lovas szpáhik szolgálataikért a szultán saját kezelésében lév ő ún. hászbirtokokból nem örökíthet ő szolgálati birtokot kaptak (timár, ziamet). A gyalogság, a janicsárság volt a török hadsereg legjelent ő sebb része (kb f ő ). Tagjait jórészt a keresztény családoktól elszakított gyermekekb ő l nevelték (gyermekadó: devsirme). Zsoldot kaptak, állandóan fegyverben voltak. Az Oszmán Birodalom felépítése 1.

5 Mivel a törökök állama katonaállam volt, a birodalom fennmaradásának alapját a mindig új hódítások képezték. Az ehhez szükséges nagy létszámú, állandó hadsereg fenntartása csak a jövedelmek koncentrálásával volt lehetséges. Ezért a pénzügyek intézésére – a korabeli Európában példátlan pontossággal m ű köd ő – hivatali apparátust hoztak létre, melynek élén a defterdár állt. A legfontosabb török állami adó a harádzs volt, melyet a nem mohamedán hit ű alattvalókra vetettek ki. Jogi kérdésekben a kádi (bíró) volt illetékes. A birodalom területét tartományokra, vilajetekre osztották (élén a beglerbég vagy pasa), ezek pedig szandzsákokból álltak (élén a bég). Az Oszmán Birodalom felépítése 2.

6 A hódításokkal létrejött óriási birodalmat úgy tudták összefogni a törökök, hogy alkalmazkodtak a meghódított területek berendezkedéséhez. A terjeszkedés során is többnyire el ő ször vazallussá tették a kiszemelt országot, és csak rá 1-2 évtizeddel vonták teljes fennhatóság alá. A Balkánon a politikai-katonai vezet ő réteg integrálása volt megfigyelhet ő. Az Oszmán Birodalom felépítése 3.

7 Timur Lenk csapását hamar kiheverték a törökök, visszaszerezték az átmenetileg függetlened ő területeket. A XV. század közepét ő l új hódításokba kezdtek: II. Mohamed ( ) hadai elfoglalták a h ő siesen védekez ő Konstatinápolyt (1453). Ez lett a birodalom új f ő városa. Bekebelezték Szerbiát és a Balkán déli részét, vazallussá tették Moldvát, Havasalföldet, a Krími Kánságot. II. Mohamed 1456-ban már Magyarország déli kapuját, Nándorfehérvárt ostromolta, innen azonban Hunyadi János visszaverte. Ezután a magyar határ mentén állandósultak a várháborúk, villongások (Szabács, Szendr ő, Jajca, Galambóc); itt mintegy hetven évre megtorpant a török el ő renyomulás. Az oszmán nagyhatalom 1.

8 Keleten azonban folytatódtak a hódítások. I. Szelim ( ) legy ő zte a síita perzsákat, majd korszer ű tüzérségének köszönhet ő en elfoglalta Damaszkuszt, Jeruzsálemet, Kairót. A Közel-Kelet fejlett városainak és a levantei kereskedelem ellen ő rzése többszörösen emelte a szultán bevételeit. A szultán Mekka és Medina kulcsait is megkapta, így a muzulmán világ egyedüli vezet ő jévé vált. Az oszmán nagyhatalom 2. I. Szelim

9 Nagy Szulejmán ( ), kihasználva a Habsburg – Valois ellentétet, a Habsburgokhoz kapcsolódó, meggyengült Magyarország ellen fordult, s Mohácsnál dönt ő gy ő zelmet aratott. Erdélyben vazallus állam jött létre, Magyarország pedig a török és a Habsburg Birodalom összecsapásainak színtere lett. Szulejmán alatt a Földközi-tengeren is meger ő sítették pozícióikat (Rodosz elfoglalása, Velence legy ő zése), gazdasági megállapodást kötöttek Franciaországgal (1536), és keleten is el el ő retörtek. Az oszmán nagyhatalom 3. Nagy Szulejmán

10 Nagy Szulejmán halála után azonban válságba került a Török Birodalom. Megállt a terjeszkedés, ami kevesebb zsákmányt és szétosztható birtokot eredményezett. A világkereskedelem súlypontja az atlanti partvidékre tev ő dött át, hanyatlott a levantei kereskedelem. A pénzrontás inflációt eredményezett, a janicsárok pedig egyre gyakrabban lázadtak fel elmaradó zsoldjuk miatt. A birodalom katonai- politikai helyzete is meggyengült. II. Szelim 1568-ban békét kötött Miksa császárral Drinápolyban, majd 1571-ben a velencei, pápai és spanyol hajóhad megsemmisít ő vereséget mért a török tengeri flottára Lepantónál. Ezzel véglegesen lezárult a tengeri török terjeszkedés ben kiújult a háború a Habsburg Birodalommal, de a törökök nem tudták kihasználni kialakuló fölényüket, mivel keleten hátba támadták ő ket. A zsitvatoroki békében (1606) a korábbi állapotok álltak helyre. Oszmán nagyhatalom 4.

11 Oszmán kultúra Az oszmán törökök nagy toleranciát tanúsítottak az idegen kultúrával és hagyománnyal szemben (legalábbis középkori mércével mérve). Miel ő tt a törökök elfoglalták volna Anatóliát a Bizánci Birodalomtól, a kultúra a Dzsihád része volt a kereszténység ellen. Az els ő oszmán uralkodók magukat Gázinak (Szent Harcosnak) nevezték. Ahogy az oszmánok egyre nyugatabbra hatoltak hódításaikban, a török uralkodók átvettek néhány vonást az elfoglalt népek kultúrájából. Az idegen kultúrát lassan magukévá tették ban Konstantinápoly eleste után a legtöbb templomot érintetlenül hagyták és csak néhányat (köztük természetesen a Hagia Sophia templomot) alakították át mecsetté. Az oszmán udvari élet hasonló volt az ő si perzsa sahok udvarához, de sok görög és európai vonással is rendelkezett. Évszázadokon át a Birodalom a zsidók menedékhelyéül szolgált.

12 Oszmán Birodalom államszerkezete Az oszmán állam sikere a birodalom bels ő felépítésén alapult. Élén a szultán állt. Övé volt minden föld, alatta voltak a vezérek és más udvari méltóságok és a katonai parancsnokok. A birodalom a folyamatos hódításból tartotta fenn magát (meghódítani és letarolni a földet). A meghódított területet szandzsákokra (tartományokra) osztották fel. Az élükön álltak a beglerbégek. A kisebb (pl.:megye, grófság) méret ű földeket a szpáhik nem örökl ő d ő földként kapták a katonáskodás fejében. A hadsereg fenntartására szükséges pénzt az adók beszedéséb ő l biztosították, az adót a defterdárok (adószed ő k) kíméletlenül beszedték. Vitás ügyekben a kádik (bírók) ítélkeztek a korán alapján.

13 Oszmán katonaság Az oszmán katonaság egy hibrid és komplex rendszer volt. A könny ű lovasság volt a mag. Ezek nyilakat és rövid kardokat használtak, amelyek a Mongol Birodalom hadseregéhez hasonló harcmodort tettek lehet ő vé. Az oszmán katonaság volt az els ő k között a világon, amely a muskétákat bevezette. A híres janicsárság elit csapatot képezett, amely a szultán test ő rségeként is szolgált. Azonban a 17. század vége fele a reformok hiánya miatt a hadsereg elavult, f ő leg a korrupt janicsárok miatt, akik mindenfajta reformot elleneztek és több szultánt is letettek a trónról emiatt ban a janicsárság feloszlatása már túl kés ő n jött, és az Oroszország elleni háborúkban a Birodalom alulmaradt.

14 Térkép Az Oszmán Birodalom és a tengermelléki országok között dúló háborúkat ábrázoló térkép, 1729.

15 Oszmán katonaság, képek Könny ű lovas akindzsi harcos, a képen lova nélkül. Jellegzetes fegyverük: török szablya, és fém buzogány Szpáhi lovas katona páncélingben (inkább az 1500-as évek közepét ő l), kerek pajzzsal, török szablyával és jellegzetes rövid "nomád" íjjal.

16 Nagy uralkodók I. Murád II. Mohamed


Letölteni ppt "Az Oszmán Birodalom története a középkorban. A Szeldzsuk Szultánság felbomlása után nomád török törzsek érkeztek Kis- Ázsiába. Ezeket Oszmán(1288-1326)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések