Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A színészi játék európai mesterei.  A16. század közepén alakult ki Itáliában.Itáliában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A színészi játék európai mesterei.  A16. század közepén alakult ki Itáliában.Itáliában."— Előadás másolata:

1 A színészi játék európai mesterei

2  A16. század közepén alakult ki Itáliában.Itáliában

3  „Arlechino, tarka rongyokból összefércelt sajátos jelmezével, nem más, mint a római centuinculus (száz folt), aki Apuleius tanúbizonysága szerint mimus volt, azoknak a fajtájából, akik korommal a feketére mázolták képüket, miért is az olasz Arlecchino fekete lárvát hordott, amíg csak le nem tünt a színpadról. Pulcinella, aki később Pierot-vá változott fehérre mázolta a képét, mivel, hogy az ő római apja Maccus volt, a fehér mímus, aki fehér lárvát viselt” Évezredes szakadatlan hagyomány – ősi tudás a színházról.

4  Valószínűleg még az ókori atellana-játék hagyományaiból alakult, de természetesen közrejátszottak kialakulásában a minden vidéken meglévő népi csúfolódók is. Az első fennmaradt írott szcenárium 1568-ból való, de az 1570-es években a legjobb társulatok már Franciaországot és Spanyolországot is megnyerték művészetüknek (a legkorábbi névről ismert csoport, a Gelosi már ben megjárta Franciaországot). Hatása máig eleven a drámaírásban és a színjátszásban is. Kialakulása során kölcsönösen hatottak egymásra a többnyire szobatudósok által alkotott, akadémikus versezetű commedia eruditával.

5  Római mímus,  a középkori zsonglőr (jokulátor)  commedia dell’arte színésze

6  A commedia dell’arte (értsd: „hivatásosok színjátéka”) - a színjátszás (komédiázás mestere, művészei.  Rögtönzött színjáték.színjáték  Az ókori atellana-játék hagyományaiból alakult  + középkori vásári színjáték.  +népi csúfolódók is.

7  Már 1570-es években a legjobb társulatok már Franciaországot és Spanyolországot is megnyerték művészetüknek.  Később egész európában turnéznak.  A legkorábbi névről ismert csoport, a Gelosi már 1571-ben megjárta Franciaországot.

8  „Velencében láttam egy rögtönzött darabot álarcos színészekkel. Igen természetesen, nagy lendülettel és ügyességgel adták elő.... Ezeknél az álarcosoknál természetesebben nemigen láttam senkit sem mozogni. A természetességnek ezt a fokát csak kivételesen szerencsés tehetséggel és csak hosszú gyakorlat után lehet elérni. " Goethe írása a commedia dell' arte-ról.

9  Színészképzés egy életen át.  Mesterségbeli tudás.  Egy színész – egy szerep.  Művészi elkötelezettség.  Eleven kapcsolat a közönséggel.  Életre varázsolt régi figurák – színházi archetípusok.  Archetipikus – erős alaphelyzetek. (Legtöbb számos nehézség árán a házasság révébe érkező – ifjú párról szólt.)  Az előadás a társulat közös munkája. Archetípus: (őskép, valaminek az ősformája, szimbólum).

10  Teátrális őstípusok, figurák.  A közönség nagyrészt ismerte a darabok tartalmát - kizárólag a színész egyéniségén, tehetségén múlott az előadás varázsa.

11  Előadói hivatásos vándorszínész-társulatok  A színészeik a társulatok vezetőinek irányításával közösen dolgozták ki az előadás néhány oldalas a cselekményvázlatát, ez (canovaccio).  Rögtönzött játék:  Az előadás a társulat közös munkája: csak a színpadon nyerte el végleges formáját , a közönség reakcióitól függően.  Az lesz hosszabb, ami tetszik.  Nem teljes improvizáció: Előre betanult szövegrészek, szövegvariációk (kész sémák), mindenki által ismert és szeretett tréfák (melyekhez minden kellék a rendelkezésükre állt) és fogások egész arzenálja segítette, melyeket az alkalomhoz illően variálhatott.

12  Egy társulat főből állt  Minden szerepkörre volt alkalmas színész.  Egy ember egész életén át egy fajta szerepet játszott, melyet egyre inkább tökélyre fejlesztett.  A szerepek aztán a színtársulaton belül apáról fiúra öröklődtek, a mesterségbeli fogásokkal, generációkon át öröklődő panelekkel együtt (bár az életkornak megfelelő váltásokat betartották).  A különböző vándortársulatok színészei saját egyéniségüket adták szerepköreikhez, így jelentkezett különbségtétel a különböző karaktereken belül is (a szolgálót felosztották Arlecchinóra, Pedrolinóra, stb.)  Már az 1570-es évek Itáliájában elszaporodó színésztársulatok is befogadtak nőket, akik közül néhányan hamar híresek lettek.  Az állandó karakterek, típusok (tipi fissi) kész, kiforrott jellemek voltak, és a cselekmény felépítését is nagyban meghatározták. Rajtuk keresztül a darabok tematikája is a régi sémákhoz igazodott: legtöbbjük egy – számos nehézség árán a házasság révébe érkező – ifjú párról szólt. A cselekményben a szolgák (zanni-szereplők) is kulcsfontosságú szerepet játszottak, hiszen valósággal rajtuk múlt minden. Ezek parasztból lett, sanyarú sorsú szolgák gazdái önkényén - azok gyengéit kihasználva - csak különféle csalafintaságok útján lehetnek úrrá, s közben segítik a sorsűzött szerelmesek (innamorati) útját, akik a többi szereplővel ellentétben nem viseltek maszkot, mondhatni a közönség az „arcukba látott”. A Zanni gazdái az életben szintúgy, mint a commediában, általában öreg kereskedők, dottorék, vagy kapitányok voltak.  A szereplő típusokat úgy csoportosították, hogy alkalmasak legyenek urak-szolgák, öregek- fiatalok, okosok-buták kettőseinek - a commediából egyaránt elmaradhatatlan ellentéteknek, kontrasztoknak - az ábrázolására. Ezt az ellentétjátékot a commedia dell’arte az antik vígjátékokból emelte át, aktualizálta az új játékstílusnak megfelelően.

13  Az állandó karakterek, típusok (tipi fissi) kész, kiforrott jellemek voltak, és a cselekmény felépítését is nagyban meghatározták.  Cselekményben a szolgák (zanni-szereplők) is kulcsfontosságú szerepet játszottak, hiszen valósággal rajtuk múlt minden.  Ezek parasztból lett, sanyarú sorsú szolgák gazdái önkényén - azok gyengéit kihasználva - csak különféle csalafintaságok útján lehetnek úrrá.  S közben segítik a sorsűzött szerelmesek (innamorati) útját.  A fiatal szerelmesek a többi szereplővel ellentétben nem viseltek”.  A Zanni gazdái az életben szintúgy, mint a commediában, általában öreg kereskedők, dottorék, vagy kapitányok voltak.  urak-szolgák, öregek-fiatalok, okosok-buták kettősei-kontrasztok.  Ezt az ellentétjátékot a commedia dell’arte az antik vígjátékokból emelte át.

14  Urak  Capitano: Déli típus (spanyol), nőcsábász, katona (már leszerelt), szájhős, hihetetlen történeteket ad elő magáról, hetvenkedő, csábító. A cselekmény során baja esik, átverik, megleckéztetik, végül a lányt nem kapja meg.  Dottore: Északi típus, általában orvos, néha ügyvéd vagy jogász. Érthetetlen beszéd, ékesszólás, latin szavak használata, tudálékosság, kéjsóvárság jellemzi.  Pantalone: Szintén idősebb szereplő, északi (velencei), zsugori kereskedő. Nagyon öreg, beteg, mindig panaszkodik, sántít, tüdőbaja van. Beképzelt, öntelt szoknyavadász, ám őt is az orránál fogva vezetik.  Tartaglia: Előző kettőt helyettesítheti, dadogó hivatalnok.

15  A lány (Vittoria, Lidia, Izabella)  A fiú (Flavio, Lelio, Aurelio). Toscanai tájszólás jellemzi. 

16  Szolgák (zanni-szerepek)  Brighella: Eredetileg eszes, északi paraszt. Később mindenre kapható, agyafúrt fickó, ötletekben gazdag, találékony intrikus, aki bonyolítja a cselekmény fonalát.  Arlecchino: Naiv, gyámoltalan, kevésbé eszes, északi, vidám, leleményes parasztlegény.  Pulcinella: Púpos, bűnös hajlamú, illetlen déli figura. Félmaszkot hord.  Colombina (vagy Fantesca): Szolgálólány, északi is lehet és déli is. Segíti a szerelmeseket, kedves, okos, ravasz.  Pedrolino: Nápolyi, ostobább szolga (idővel melankolikussá válik, és szomorúságában mintha értelmesebb lenne). Sajátosan bohócszerű figura, ő a bátortalan, reménytelen szerelmes, akin segíteni kell (franciába Pierrot).

17  Jelenetező technika, mivel a szűk színpadon csak kevés szereplő fért el.  Változatlan helyszínen az egymás után érkező szereplők vitték előre a cselekmény.  A cselekményt gyakran szakították meg lazzik (bohóctréfaszerű közjáték), a zannik megpróbálták a közönséget szórakoztatni tréfákkal, mutatványokkal.  Dalok.

18  volt az előadásoknak a személycsere (travestimento)  botozás (bastonatura) is.  A személycserét a maszkok használata tette lehetővé.  Felbukkantak az állandó komédiák repertoárjából a felcserélt nemek,  összetévesztések,  keresztszerelem,  eltitkolt személyazonosság,  látványos megmenekülések,  őrület,  téves halálhír,  féltékeny férjek,  humoros zsarolások,  rászedések, vagy akár verekedés,  erotikus játékok,  egyszerű gorombaság.

19  Scenárió, canacavaccio: dialógusokat nem tartalmazó cselekményváz, amelyet az előadók alkalomról alkalomra rögtönözték.  Visszatérő komédiaelemeket tartalmazó gyűjtemények a XVI. század végén nyomtatásban is megjelentek. Ezeket a kor színészsztárjai írták a saját repertoárjuk alapján.


Letölteni ppt "A színészi játék európai mesterei.  A16. század közepén alakult ki Itáliában.Itáliában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések