Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Virágné Kaló Ágnes Terra 95 BT Miskolc. Néhány gondolat a rehabilitációról Az EVSZ 1947-es alapokmányának továbbfejlesztésével az egészségtől eltérő állapotok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Virágné Kaló Ágnes Terra 95 BT Miskolc. Néhány gondolat a rehabilitációról Az EVSZ 1947-es alapokmányának továbbfejlesztésével az egészségtől eltérő állapotok."— Előadás másolata:

1 Virágné Kaló Ágnes Terra 95 BT Miskolc

2 Néhány gondolat a rehabilitációról Az EVSZ 1947-es alapokmányának továbbfejlesztésével az egészségtől eltérő állapotok meghatározására 1980-ban sor került az úgynevezett fogyatékossági folyamat leírására. Megállapítást nyert, hogy a nem maradéktalanul gyógyuló akut megbetegedések és krónikus betegségek esetében a biológiai károsodás mellett emberi funkciózavar (fogyatékosság) és társadalmi kapcsolatzavar (rokkantság) kialakulásának lehetősége is fennáll.

3 A betegek megfelelő gyógyítása, gondozása és rehabilitációja azáltal nyer igazi értelmet, hogy a kezelt betegek életminősége sok esetben újra elérheti a betegség előtti életminőséget.

4 FOGYATÉKOSSÁGI folyamat (EVSZ 1980) Egészség Egészségtől eltérő állapotok: Károsodás ( impairment ) Fogyatékosság ( disability ) Rokkantság ( handicap )

5 Életminőség Vizuális analóg skála legalacsonyabb életminőség teljes fizikai függőség súlyos értelmi károsodás környezetével nincs kontaktusa kórházban van elhelyezve legmagasabb életminőség fizikai és szellemi függetlenség másokkal jól kommunikál képes a legtöbb általa élvezett tevékenységre az élet terheit jól elviseli optimista és reális életszemléletű szubjektív tényezői: önértékelés, motiváció, boldogság, elégedettség objektív meghatározói: fizikai és pszichés környezet, eü. és szoc. szolgáltatások minősége, anyagi biztonság vizsgált személy önértékel szakemberek kontrollja közeli hozzátartozó értékelése

6 A rehabilitációs team tagjai Beteg Szakorvosok Szakgyógyszerész Gyógytornászok Logopédus Pszichológus Ápolók Fizikoterápiás szakasszisztensek Ortopaed műszerészek Szociális munkatárs Gyógyfoglalkoztatók Szakasszisztensek Rehabilitációs terapeuta Beteg családtagja, gondozója

7 A rehabilitáció feladatai a kórházban - az önellátóképesség segítve tanítása - az első károsodás által indukált károsodások - megelőzése: pozicionálás hólyagkondicionálás mobilizálás (helyzetváltoztatás, ágyelhagyás) - mindennapi élettevékenység gyakoroltatása - betegek napirendjének szervezése - kapcsolattartás a beteggel, a team tagokkal, a team tagok között, a beteg és team tagok között, a beteg és családtagjai között, a team tagok és családtagok között, a beteg és lakóhelye között, a beteg és munkahelye között - tréningek felügyelete és segítése - betegek gyógyszerelésének és fizikoterápiás kezelésének szervezése, ellenőrzése - ápolási dokumentáció - betegek személyes problémáinak megoldása - mozgásterápia - logopédia - diétás tanácsadás

8 Rehabilitáció otthon Klinikai állapotának megfelelő mozgásterápia logopédia betegséggel kapcsolatos ismeretek átadása a betegnek szorongás, depresszió, betegségtudat csökkentése szakápolási feladatok végzése, majd megtanítása (pl.stomaviselő) munkába való visszatérés elősegítése (amennyiben lehetséges) életvitelének további folytatása

9 Az előzőekben felsorolt tevékenységek közül az otthoni szakápolás keretében végezhetők - mozgásterápia ( 11 tevékenység ) - beszédterápia ( 11 tevékenység ) - testkép változással kapcsolatos szakápolási és életmódbeli betegoktatás (6.,7. tevékenység) pl. stoma viselők, állandó katétert viselők, - betegoktatás (nem finanszírozott)

10 Egy tanulmány szerint a rehabilitációs osztályokon (együttesen) kezelt betegek aránya - a következőkép oszlott meg :

11 A Terra 95 BT otthoni szakápolásában a következőképpen oszlanak meg a rehabilitáció adatai:

12 A tanulmány alapján a rehabilitációs osztályokról eltávozott betegek sorsa:

13 A Terra 95 BT otthoni szakápolásban kórházból és rendelőből kikerült betegek aránya:

14 Szerettem volna adatokat kapni arról – hányan részesültek akut osztályról kikerülve – rehabilitációs kezelésben. Valós adatnak – Dr. Cserhalmi Péter Doktori (PhD) értekezését Bp vettem alapul.

15 Értekezése során 5064 csípőtáji törött traumás beteget vizsgált. Ebből traumatológiai elbocsátáskor

16 Még mindig erre a (PhD) értékezésre hivatkozva Dr. Cserháti Péter ( PhD) Doktori értekezés Bp

17 Az adatok alapján felmerült bennem, mi történt az otthonukba került – rehabilitációra szoruló betegekkel? Javult volna-e az állapotuk, amennyiben otthoni rehabilitációban részesültek volna?

18 Kérdőíves felmérés történt a Terra 95.BT betegei körében, amely arra irányult, vajon maguk a betegek tudnak-e a rehabilitációról, ismerik-e annak folyamatát, részesültek-e benne, otthonukban igénybe vették-e?

19 Arra a kérdésre – a betegek szerint mit takar a rehabilitáció fogalma a következő válaszok születtek:

20 64%-uk kapott, míg 36%-uk nem kapott otthonában rehabilitációt. Arra a kérdésre mire lett volna szüksége:

21 Arra a kérdésre, kapott-e és milyen rehabilitációs ellátásban részesülhetne: Ezeket a tevékenységeket igénybe venné-e otthoni szakápolás keretén belül, 93 % válaszolt igennel.

22 Kérdésként merült fel betegségük alatt találkoztak-e már rehabilitációs terapeutával: A válaszadók 68%-a nő volt, 32%-a férfi.

23 Az otthoni szakápolásban ellátott betegek által használt gyógyászati segédeszközök megoszlása

24 Összefoglalás Az otthoni szakápolásban a gyógyászati segédeszközt használok körében a 70 és 80 év közöttiek aránya volt a legnagyobb. Adódott ez abból, hogy az otthoni szakápolási szolgáltatást igénybe vevők legnagyobb köre a 66 és 85 év közötti betegek. A fenti megállapítások azt is előrevetítették, hogy a gyógyászati segédeszközök közül a járókeretet és a pelenkát vették a legnagyobb számban igénybe.

25 Az otthoni szakápolásban hóban ellátott betegek, akiknek állapota nem igényelt gyógyászati segédeszközt

26 Összefoglalás Az otthoni szakápolás kórházat vált ki vagy rövidít le– ezért nagyobb számban voltak olyan betegek akik nem igényeltek gyógyászati segédeszközt- pl. a 6-os tevékenységi körből– műtéti sebek ellátása, de elgondolkodtatónak tartom azokat a beteg eseteket is,akik ugyan gyógytorna kezelést kaptak—de nem volt gyógyászati segédeszközük. Visszakövetve - ezek a betegek reumatológiai javaslattal rendelkeztek.

27 A hóban ellátott betegek gyógyászati segédeszköz felosztás szerint 5% mind fekvő beteg volt. Mi lehet az oka? Hogyan tudjuk ezt megoldani?

28 Összefoglalás Mint a diagramon láthattuk azoknak akiknek szükségük volt – vagy lett volna gyógyászati segédeszközre mindössze csak 5 % nem kapott -- DE mind az 5% - uk otthonában FEKVŐBETEG ! volt. A 2 hónapos próbafelmérésből is egyértelműen kiderült hogy – az a betegkör esett ki ebből az ellátásból,akinek az életminősége javítására, a család ápolásban való részvétel segítésére -- nagy szüksége lett volna.

29 A kérdőív által tett megállapítások: A betegek a rehabilitációt a gyógyulásuk érdekében folytatott tevékenységként értelmezték. Nagyrészük részesült rehabilitációban, amelyet betegsége megkívánt. A betegek 2/3-a kapott rehabilitációs tevékenységet, mely nagyrészt mozgásterápia volt, de szükség lett volna még betegségükkel kapcsolatos szociális ügyek intézésére és olyan szakemberre, aki segített volna mindennapi élettevékenységük megtervezésében (pl. ergoterapeuta).

30 A betegek 46%! nem tudta, hogy mit vehet igénybe rehabilitációja során és 29% mondta azt, hogy semmire nincs szüksége. Felmerült a kérdés, ha nincs szüksége semmire, miért veszi el a rehabilitációra váró betegektől a vizitet és a rehabilitációs lehetőséget?

31 A betegek 93%-a venné igénybe a rehabilitációja során, amennyiben kibővítenékaz otthoni szakápolási szolgáltatás munkáját. 64% soha nem hallott az ergoterapeutáról, de szívesen megismerkedne a munkájával.

32 Az előadás összefoglalásaként a következők fogalmazódtak meg bennem: Az otthoni szakápolási szolgálatok egy részében rehabilitációs tevékenységet végeznek (mozgásterápia, beszédterápia, egyes krónikus sebek kezelése, amputált betegek ellátása) a vizitek – rehabilitációs vizitekkel való kibővítése indokolttá tenné ezt az ellátási formát a szolgáltatók részéről. Elnevezésük kibővülhetne – szakápolási – hospice és rehabilitációs otthoni szakápolási szolgálatokkal.

33 Indokolttá tenné ezt az is, hogy a beteg otthonában történő ellátás ma a legolcsóbb ellátási forma, valamint egy szervezetben végezhető a tevékenység (centralizálás) és a betegnek csak egy esetmenedzserrel, csak egy szolgáltatóval kell kapcsolatot tartani. Ez mind a szakmai, mind a finanszírozási, mind a minőségi ellátás nyomon követését és ellenőrzését könnyebbé teheti.

34 A betegeket nyomon követve elmondhatjuk a számítások alapján 2/3- uk (traumatológiai esetek) az otthonába kerül az akut osztályról, ahol még 80% igényelne rehabilitációs ellátást, ebből pl. 15% teljesen járóképtelen, ekkor az otthoni rehabilitációs ellátásuk nem megoldott. Sokan még a klasszikus rehabilitáció lehetőségéről sem tájékozottak. Az otthoni orvosi rehabilitáció ma még gyerekcipőben jár, vagy egyáltalán nem létezik.

35 Az otthonában rehabilitálatlan beteg az államnak nagy kiadást jelent - szüksége van pl. hosszú időn keresztül inkontinentia termékekre (hólyagkondicionálás hiánya) gyógyászati segédeszközök nagyobb számára ( bot több fajtája, mankó, járókeret) önellátásának hiánya miatt pszichés- és mentális állapota romlik, ezáltal tovább terheli a gyógyszerkasszát. (Ezekre akkor is kell költenie az államnak, ha a beteg az otthonában van.)

36 Az otthoni szakápolási szolgálatok kapacitási és finanszírozási bővítésével, -- egy ergoterapeuta alkalmazásával egy otthoni gyógyászati segédeszköz diszpécserrel- részben megoldhatóvá tervezhetővé és átláthatóvá tehető ez az ellátás.

37


Letölteni ppt "Virágné Kaló Ágnes Terra 95 BT Miskolc. Néhány gondolat a rehabilitációról Az EVSZ 1947-es alapokmányának továbbfejlesztésével az egészségtől eltérő állapotok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések