Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence."— Előadás másolata:

1 Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann FESZ kongresszus szept Velence

2 Téma fontossága  Rehabilitáció – folyamat  Ellátás minősége – folyamatosság, egyenletes színvonal  Gazdaságosság – felesleges kontra szükséges ellátás  Feltételek – humánerőforrás, információ

3 beteg orvosápoló Ortopéd műszerész Segédeszköz forgalmazó dietetikusergoterapeutaműszerész szociális munkás hozzátartozólogopéduspszichológusgyógytornász fizikoterápiás asszisztens Kórházi rehabilitációs team

4 Rehabilitációs team jellemzői a fekvőbeteg ellátásban  Teljes (többnyire)  Összeszokott csapatmunka  Rehabilitációs célok – intézetben tartózkodás idejére  Folyamatos tevékenység (minden nap)  Intenzív - egyidejűleg többféle program  Kapcsolat a házi ápoló szolgálatokkal?

5 Rehabilitációs team jellemzői a járóbeteg ellátásban  Változó színvonal  Rehabilitációs osztályok szakambulanciái  Kistérségi ellátóközpontok - kialakulóban  Hiányos összetételű team –kontakt személy: szakorvos  Heti 2-3 alkalom  Team-tagok között laza kapcsolat (ha egyáltalán van)  Kapcsolat a házi ápoló szolgálatokkal?

6 Házi ápolás – jogszabály 20/1996. (VII.26) NM rendelet: az otthoni szakápolási tevékenységről  Az otthoni szakápolás a jogszabályi definíció alapján a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve időtartama lerövidíthető.  Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel.  A kezelőorvos a szolgáltatás elrendelésekor határozza meg a támogatott ellátási körből a betegnél alkalmazható ellátásokat  Az otthoni szakápolás keretében a térítésmentesen nyújtott ellátás naponta egy, három órát meg nem haladó vizit.  Egyszerre legfeljebb 14 vizit (napi 1) rendelhető,  Egy naptári éven belül összesen folyamatos ápolást a kezelőorvos 56 vizit mértékéig  Ezt meghaladó ellátást regionális egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosának egyetértésével egyedileg meghatározott további vizitszám rendelhető el.

7 Házi ápolás - szolgáltatások  Szondatáplálás, katéterezés, trachea kanül ellátása, intravénás folyadékpótlás, sebkezelés, gyógyszerelés, fájdalomcsillapítás, ápolás, higiéné biztosítása, diétás gondozás, tanácsadás, szociális segítség szervezése  Rehabilitációs jellegű tevékenységek -betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó ápolás keretében:  gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása,  mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása,  hely- és helyzetváltoztatás segítése.

8 Házi ápolás - szolgáltatások  beszédterápia a beteg állapotától függően  gyógytorna  elektroterápia

9 Rehabilitációs „team” jellemzői otthoni szakápolás keretében  A beteg otthonában működik  Szűkebb team (gyakran csak 1-2 fő)  Teamtagok egymástól elkülönülten dolgoznak  Kontakt személy: háziorvos  Egy személy többféle tevékenységet is végez (kompetenciáján kívülit is)  Nehézkesebb információáramlás

10 Házi ápolás - valóság  Humánerőforrás hiány (logopédus, pszichológus szinte sosem, gyakran gyógytornász sem)  Kompetencián kívüli tevékenységek (szakápoló, asszisztens végez egyidejűleg többféle szakmai tevékenységet)  Korlátozott időkeret (2x14 alkalom, alkalmanként változó időtartam)  Túlterheltség – nehéz terepviszonyok (90 lépcső)  Kontrollálása nincs (csak az OEP ellenőrzi – a foglalkozások megtörténtét)

11 Problémák az együttműködés terén  Fekvőbeteg osztály – beteg kapcsolata megszűnik  Háziorvos rehabilitációs ismeretei (?)  Intézeti rehabilitációs team és a házi szakápolás team közötti kapcsolat esetleges  Humánerőforrás elégtelensége  Dokumentáció a beteg állapotának teljes megismeréséhez nem mindig elégséges (záróvélemények különböző teamtagoktól)  Ellátás folyamatossága?

12 Lehetséges eszközök az együttműködés javítására Kibővített team Háziorvosi team Otthoni szakápolási team beteg orvosápoló Ortopéd műszerész Segédeszköz forgalmazó dietetikusergoterapeutaműszerész szociális munkás hozzátartozólogopéduspszichológusgyógytornász Járó beteg szakellátás

13 A kibővített team jelentősége a rehabilitáció folyamatában  A rehabilitáció folyamatának biztosítása a korábbi tapasztalatok felhasználásával (az otthoni program az intézeti szerves folytatása legyen)  Rehabilitációs team javaslatainak figyelembevétele (ortézisek elhagyása, járási segédeszközök korai „száműzése” stb.)  Megfelelő rehabilitációs eszközök szükségessége  Fekvőbeteg rehabilitáció szükségességének felismerése  Otthoni szakellátás írott formában is jelenjen meg (pl: gyógytorna)  Probléma megoldás, jó működés feltétele: konzultáció

14 Házi ápolás lehetőségei a segédeszköz ellátásban  Gyakran a szükséglet felismerésének egyetlen lehetősége (akut osztályról haza)  Háziorvos – legtöbb segédeszköz felírására nem kompetens  Kapcsolatfelvétel járóbeteg ellátással – konzultáció nélkül Rp-felíratás (családtag, gyógytornász stb.)  Kapcsolatfelvétel rehabilitációs ambulanciával – jobb megoldás – konzultáció, állapotfelmérés  Kölcsönzés?

15 Javaslatok együttműködés javítására  Kórházi zárójelentés: pontos állapotleírás és javaslat  Hosszabb távú, reális célok kitűzése (kórházon túli életre)  Szorosabb együttműködés a rehabilitációs színterek között - kommunikáció javítása – telefon,  Zárójelentésen a szakdolgozók elérhetőségének feltüntetése  Közös skálák alkalmazása  Rendszeres szakmai találkozók szervezése területen – közös betegkövetés – osztályok szerepe a régiókban!  KEZDEMÉNYEZÉS!!  Irányelvek, akkreditáció ?

16 Várható hatások  A beteg mindig a szükségleteinek megfelelő ellátást kap  A rehabilitáció folyamata nem törik meg  Az információ nem vész el  Gazdaságosabb működés  A beteg elégedett – azonos információkat kap, ellátása folyamatos, konzekvens = állapota stabil /fejlődik

17 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence."

Hasonló előadás


Google Hirdetések