A FELSŐOKTATÁS LEHETŐSÉGEI A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN – A DEBRECENI PÉLDA „MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA ” BUDAPEST, 2010. OKTÓBER 28. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó.

Az előadások a következő témára: "A FELSŐOKTATÁS LEHETŐSÉGEI A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN – A DEBRECENI PÉLDA „MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA ” BUDAPEST, 2010. OKTÓBER 28. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó."— Előadás másolata:

1 A FELSŐOKTATÁS LEHETŐSÉGEI A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN – A DEBRECENI PÉLDA „MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA ” BUDAPEST, 2010. OKTÓBER 28. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Debreceni Egyetem, BTK Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék l_balogh@tigris.unideb.hu

2 TARTALOM I. Elvi alapok II. A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja - A Program célja és tartalmi elemei - Beválogatási mechanizmus - A Programban maradás kritériumai - A 2008 decemberében elfogadott új Program főbb jellemzői

3 I. ELVI ALAPOK 1. Heller: a kitűnő teljesítmény összetevői a felsőoktatásban - a belső kognitív és motivációs tényezők (mint egyéni tehetségpotenciálok), - szociálisan stimuláló tanulási környezet. 2. Weinert: a kitűnőség kialakulása stimulálható a következőkkel: - kreatív tanulási környezet, - jól kiegyensúlyozott csoportdinamika. 3. Subotnik és Steiner - meghatározó tényezők: - a fejlesztésben kiemelt szerepe van a tanár-diák kapcsolatnak.; - fontos a tehetséges hallgatók bevonása a tanításba.

4 4. Ziegler - Perleth: kiindulási pont a „müncheni dinamikus tehetségmodell”

5 5. Trost: a külön programba történő beválogatás szempontjai a) az átlagost jóval meghaladó kognitív képességek, érdeklődés, motiváció, tanulási szokások; b) az előzetes kimagasló teljesítmény; c) több szintű diagnosztikus megközelítés szükséges: - korábbi tanulmányi teljesítmény, - kognitív teljesítmény diszpozíciók, - releváns személyiségtényezők vizsgálata.

6 II. A DEBRECENI EGYETEM TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJA (2001/02. tanév óta) II.1. A Program célja és tartalmi elemei A) Cél: a tehetséges hallgatók programszerű támogatása, a már működő, más programokkal és szervezetekkel együtt, azok sajátos céljait és feladatait figyelembe véve. B) A DETEP főbb tartalmi elemei : 1. Egyéni munka tutorok irányításával. 2. Részvétel szakfordítói programokban. 3. Karrier-tanácsadás, mely a szakmai szocializációt és a perszonalizációt segíti. 4. Tudományos diákköri tevékenység.

7 5. Konferenciák rendezése a DETEP-ben résztvevő hallgatóknak. 6. Belföldi és külföldi tanulmányutak támogatása. 7. Hallgatói kutatói kiegészítő ösztöndíj. 8. Közreműködés a szakkollégiumi tevékenységben. 9. A Debreceni Egyetem pályázatain a programban résztvevő hallgatók preferálása.

8 Erősségek: - A DETEP eddigi működésének tapasztalatai alapján a tutori rendszer jelenti a program lényegi vonását. A hallgatók kari beszámolói és a munkatanácskozás szerint is ezt tartják a legfontosabbnak. - A Program eddigi eredményei között is kiemelkednek a DETEP konferenciák. (A beválogatott hallgatóknak több mint a fele élt a szóbeli prezentáció lehetőségével.) - A DETEP-ben folyamatosan, magas színvonalon teljesítő végzős hallgatók a diploma átvételekor egy DETEP-oklevelet is kapnak, amely hivatalosan igazolja, hogy egyetemi tanulmányaik alatt a Program támogatottjai voltak.

9 II.2. Beválogatási mechanizmus II.2.1.A beválasztás három szinten történik: 1. A tanulmányi átlag alapján a karok delegálják a hallgatókat a DETEP felmérésre. (A jelöltek azon 4. - ma 3.)félévben tanuló hallgatók, akik tanulmányi átlaguk alapján, kari szinten a legjobb 20% között vannak.) 2. Pszichológiai, szociológiai vizsgálatok (intelligencia, pályaérdeklődés, motivációk, karriercélok). A kérdőívek, tesztek eredményeinek értékelése után teljesítménylista szerinti javaslat a karoknak. 3. A kari döntéshozók a javaslatok alapján, szakmai elbeszélgetés után döntenek a Programba kerülésről.

10 II.2.2. A pszichológiai vizsgálatok tapasztalatai A) Az első 3 évben a vizsgálati szempontok sora a következőképpen alakult: - elsődleges szempont volt az intelligenciateszt eredménye, - majd a tanulmányi eredmény, - végül a hallgató motivációját vettük figyelembe. Ennek a módszernek az volt a hátránya, hogy akinek nem sikerült jól az intelligenciatesztje, hiába teljesített jól a tanulmányi munkában, illetve volt magas a motivációs indexe, jóformán esélytelenné vált a bekerülésre.

11 B) Új számítási mód - Pontrendszer, amely csökkenti az intelligenciateszt eredményének meghatározó, kizáró jellegét. - E mutató készítéséhez minden vizsgálati eredmény esetében – ismerve a maximálisan elérhető pontszámot – százalékosan hozzárendelhető a hallgatók teljesítménye. Az így kapott százalékos teljesítmények már összehasonlíthatókká válnak. A különböző szempontok eredményeit átlagolva minden hallgató esetében egy „relatív” százalékos teljesítmény adható meg. - Ezek alapján állítható fel tehát a hallgatói abszolút sorrend – természetesen karok szerinti bontásban. - A fent ismertetett teljesítményt mutató pontszám és az intelligenciateszt eredménye közepesen korrelál (rp=0,485 – vö.: 1. ábra).

12 1. ábra. A DETEP beválogatási eljárás során kalkulált teljesítménymutató pontszám (abszolút pontszám%) és az intelligenciateszt eredményének (intellektuális teljesítmény %-ban) kapcsolata

13 II.2.3. Adatok tan é v delegáltak száma bizottsági javaslat bekerültek 2001/02.45212193 2002/03.44811073 2003/04.51824266 2004/05.606176111 2005/06.57514893 2006/07. 2007/08. 610 606 149 152 98 94

14 II.3. A Programban maradás kritériumai - A Programba került hallgatók tutoraik irányításával munkatervet készítenek, amely keretbe foglalja a hallgató céljait és vállalásait. - E munkatervek alapján kerül sor a hallgatók munkájának visszatérő értékelésére. Az értékelést a tutorok és a karnak a Programban résztvevő oktatói végzik.(Ez azt jelenti, hogy a Programból ki is lehet kerülni, ha valaki nem teljesíti vállalt feladatait; természetesen a hallgató önálló döntése is lehet az, hogy nem folytatja a munkát a DETEP-en belül.)

15 II.4. A 2008 decemberében elfogadott új program főbb jellemzői A) A továbbfejlesztett program főbb alapelvei: a) A program részeként olyan pályamodellt és lehetőségeket nyújt a hallgatók számára, amelyek a jövőre nézve biztonságos környezetet ígérnek a maximális szellemi kibontakozáshoz. b) A tehetséges hallgatókat az egyetemre történő felvételtől egészen a végzésig támogatja, segíti a BSc/BA-ból az MSc/MA képzésbe való előrelépésüket, valamint igyekszik a legjobbakat PhD-képzésbe juttatni. c) Az erre szolgáló csatornákon keresztül aktív kapcsolatot tart fenn a középiskolákkal mint a beérkező hallgatókat nevelő intézményekkel, és azokkal a további szellemi műhelyekkel, amelyekben később a végzett hallgatók elhelyezkednek. ( Regionális Tehetségpont szerepe!) d) Végső célja egyrészt a legtehetségesebb hallgatók egyetemi oktatókká/kutatókká válásának támogatása, másrészt, hogy az egyetem minél több kiemelkedő tudású, tehetséges szakembert biztosítson az egyetemen kívüli szféra számára.

16 B) Interdiszciplináris hallgatói team-ek szervezése, koordinálása, vezetése, projekt- jellegű kutatások szervezése Célok: a) a hallgatók interdiszciplináris szemléletének bővítése; b) kutatásmódszertani tapasztalatok biztosítása a hallgatók számára; c) a team-munka élményének, a csoport- munkával járó szerepelvárásoknak, lehetőségeknek, problémáknak és konfliktushelyzeteknek a megismerése; d) a Debreceni Egyetem universitas jellegének maximális felhasználása a DETEP-es hallgatók fejlődésében.

17 C) A DETEP-be kerülés új rendszere TÖBB LEHETŐSÉG : 1.Beválogatási program a 3. félévben - a korábban bemutatott 2. Hallgatói jelentkezés - 3 lezárt félév (4 fölötti tanulmányi eredmény) - 5-ös értékű teljesítménykredit 3. Szakkollégiumi felvétel - átirányítás a DETEP-be is

18 D) Kutatási program a DETEP-hez kapcsolódóan Világszerte hiányterület. Több irányban is indulhatnának e felsőoktatási kutatások: - a tehetségazonosítás eszközeire, módszereire, hatékonyságára vonatkozó kutatási témák kidolgozása; - a tehetségek nyomonkövetéses vizsgálata; - az egyes tehetségkoncepciókra, tehetségkomponensekre vonatkozó (azok fogalmi alapjaira, vizsgálati, spontán fejlődési és tervezett fejlesztési lehetőségeire vonatkozó) kutatások; - új tehetségdiagnosztikai eszközök K+F-je vagy már meglevő külföldi eszközök bemérése, illetve általános és speciális tehetségazonosításra szánt eszköztár összeállítása, a hazai standardek kidolgozása; - tehetség tanácsadó szoftver kidolgozása; - nemzetközi összehasonlító vizsgálatok.

19 A DETEP-pel kapcsolatban megjelent fontosabb publikációk  Balogh László, Fónai Mihály (2003): Tehetséggondozási formák a Debreceni Egyetemen. Magyar Felsőoktatás, 2003/4-5-6; 13–14.  Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2003): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának I. konferenciája. Előadáskivonatok. Debreceni Egyetem, Debrecen.  Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2003): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának I. konferenciája. Tanulmányok. Debreceni Egyetem, Debrecen.  Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2005): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának II. konferenciája. Előadáskivonatok. Debreceni Egyetem, Debrecen.  Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2006): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának II. konferenciája, Tanulmányok, Debreceni Egyetem Debrecen  Márton Sándor, Mező Ferenc, Balogh László, Fónai Mihály (2006): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja és beválogatási szempontjai, In: DETEP II. Tanulmánykötet, 7-12. o.