Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkapiac a PM makromodelljében Elek Péter (PM) és Vincze János (KTI) Szirák, 2006. XI. 3-4.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkapiac a PM makromodelljében Elek Péter (PM) és Vincze János (KTI) Szirák, 2006. XI. 3-4."— Előadás másolata:

1 Munkapiac a PM makromodelljében Elek Péter (PM) és Vincze János (KTI) Szirák, XI. 3-4.

2 Tartalom A modellről általában Munkapiac hasonló makromodellekben Mire van szükségünk a munkapiactól? Tények, amiből kiindulhatunk Első megoldási kísérlet Második megoldási kísérlet Hogyan tovább?

3 I/1 A modell általános céljai Gazdaságpolitikai szimulációk 3-10 évre A magyar gazdaság legfontosabb mechanizmusait kell kvantitatíve tükröznie, illetve azokat, amelyek a gazdaságpolitikai elképzelések fókuszában vannak

4 I/2 „Metodológiai” elvek Lényeges nemstacionaritás van az adatokban, rövid idősorok Kiderült, hogy mikroadatok sem igazán használhatók Nem hisszük, hogy értelmes aggregált termelési függvény vagy output gap becslésünk lehet Tehát: általános ismeretek (elméletek és empíria), egyszerű tények és némi ökonometria józan észen alapuló kombinációja a megoldás.

5 II Munkapiac makromodellekben Kompetitív munkapiacot kizárja a nominális bérek merevsége Matching modell: rokonszenves alternatíva, de nincs hozzá elég információnk. Sem tiszta monopolista, sem tiszta monopszonista modelleket nem szokás használni (az elsőben a termelékenység nem nagyon hat a bérekre, a másodikban a kereslet nem nagyon hat a foglalkoztatásra) „Right to manage” megközelítés (béralku és vállalati munkakeresleti döntés) egy potenciális megoldás Célszerű egy olyan modellt építeni, amiben hosszabb távon a termelékenység erősen hat a bérekre, és a pillanatnyi kereslet és bérköltség (viszonylag gyengén) hat a foglalkoztatásra.

6 III Mire van szükségünk? Nominálbér (bruttó és nettó) Foglalkoztatás (és munkaórák?) Aktivitás Munkanélküliség Nyugdíjasok és nyugdíjak Nettó költségvetési bevételek a munkapiacról Kell ágazati dezaggregálás és munkafajták szerinti dezaggregálás is (a megválaszolandó problémák indokolják)

7 IV/1 Tények, amiből kiindulhatunk Magas inaktivitás, de nem túl nagy munkanélküliség Nagy regionális különbségek, és kis mobilitás Kormányzati és magánbérek nagyon eltérhetnek Termelékenység hosszú távon hat a bérekre Szektorok közti bérek rövid távon is együttmozognak a magánszférában Minimálbér emelés valószínűleg csökkentette a képzetlen munka foglalkoztatását. Nem kötelező bérmegállapodások.

8 IV/2 Tények, amikből kiindulhatunk A „munkaerő tartalék” képzetlen Atom van a minimálbérnél a béreloszlásnál Szektorális foglalkoztatás változik trendszerűen.

9 Kormányzati és magánbérek

10 Bérek a tradable szektorban Hosszú távú igazodás a termelékenységhez

11 Relatív tradable és non-tradable foglalkoztatásbérek

12 Kereset-eloszlás 2004-ben a versenyszférában

13 IV/3 Interpretáció Monopszonista verseny a munkapiac legalábbis bizonyos szegmensein (a bérköltség „számít” elsősorban, nem a nettó bér) Munkanélküliség és inaktivitás nehezen megkülönböztethető.

14 V/1 Első megoldási kísérlet Munkaerő-felmérésből munkapiaci állapotok közötti átmenet egyenleteket becsültünk (itt a demográfia fontos szerepet kapott természetesen) Bértarifából és mérlegadatokból béregyenleteket becsültünk

15 V/2 Részvételi egyenlet Annak a valószínűségét vizsgáltuk, hogy egy adott egyén milyen valószínűséggel kerül a különböző munkaerőpiaci kategóriák valamelyikébe. Használt adatok: –KSH munkaerőfelmérés, (státuszra és demográfiai jellemzőkre vonatkozó mikroadatok) –Megyei munkanélküliségre, bérekre vonatkozó makroadatok

16 V/3 Részvételi egyenlet A következő munkaerőpiaci státuszokat különböztetjük meg: –versenyszférában foglalkoztatott –közszférában foglalkoztatott –munkanélküli –teljesen inaktív (nem akar dolgozni és nem is keres munkát) –kevésbé inaktív (akar dolgozni, de nem keres munkát vagy nem elérhető) Magyarázó változók: –reálbér, –előző státusz, –demográfiai jellemzők (nem, korcsoportok stb.), –megyei átlagbér, –helyi munkanélküliségi ráta mlogit specifikáció

17 Becslési eredmények – Marginális hatások FoglalkoztatottCoef.P>z nem (férfi = 1, nő = 2)-0, ,001 lagstatus1 (előző időszakban foglalkoztatott volt)0, ,003 lagstatus3 (előző időszakban inaktív volt)-0, ,106 kor0, ,000 kor2-0, ,000 MunkanélküliCoef.P>z nem (férfi = 1, nő = 2)-0, ,000 lagstatus1 (előző időszakban foglalkoztatott volt)-0, ,001 lagstatus2 (előző időszakban munkanélküli volt)0, ,000 lagstatus3 (előző időszakban inaktív volt)-0, ,001 lagstatus4 (előző időszakban kicsit inaktív volt)-0, ,000 kor-0, ,000 kor20, ,000 levedu4 (gimnázium)-0, ,136 levedu5 (szakközép)-0, ,147 levedu6 (főiskola)-0, ,150 levedu7 (egyetem)-0, ,057

18 Becslési eredmények - Marginális hatások Teljesen inaktívCoef.P>z nem (férfi = 1, nő = 2)-0, ,000 lagstatus1 (előző időszakban foglalkoztatott volt)-0, ,008 lagstatus3 (előző időszakban inaktív volt)0, ,015 kor-0, ,000 kor20, ,000 Kicsit inaktív (akar dolgozni, de nem keres munkát)Coef.P>z nem (férfi = 1, nő = 2)0, ,000 lagstatus1 (előző időszakban foglalkoztatott volt)-0, ,000 lagstatus2 (előző időszakban munkanélküli volt)0, ,000 lagstatus3 (előző időszakban inaktív volt)-0, ,001 lagstatus4 (előző időszakban kicsit inaktív volt)0, ,000 kor0, ,000 kor2-0, ,000 levedu2 (max 8 általános)-0, ,000 levedu3 (szakmunkás)-0, ,000 levedu4 (gimnázium)-0, ,000 levedu5 (szakközép)-0, ,000 levedu6 (főiskola)-0, ,000 levedu7 (egyetem)-0, ,000

19 V/4 Részvételi egyenlet: problémák az átmenetmátrixos megközelítésen belül nehéz megfogni a finom demográfiai változásokat és a nyugdíjkorhatár-emelés hatását mintaszelekciós probléma: a megfigyelt átmenetmátrixból adódó stacionárius eloszlás jelentősen eltér a tényleges eloszlástól (korrekciós szorzók kellenek)

20 V/5 Béregyenlet: A használt adatok Éves felmérések Vállalati adatok: éves mérlegek, MTA-KTI Egyéniek: májusi bértarifa-felvételek, ÁFSZ +KSH Munkaerőfelmérés, árindexek

21 V/6 A béregyenlet Függő változó: bérköltség Magyarázó változók. Termelékenység+ ennek késleltetettje Tulajdoni hányadokkal (állami, külföldi) Megyei munkanélküliség + ennek késleltetettje Egyéni munkaidő Egyéni jellemzőkkel: kor, munkatapasztalat, iskolázottság

22 Eredmények (pontbecslések) TradableNontradable logylog(GDP/employee) laglogy1-year lag of log(GDP/employee) stateshShare of state or municipal ownership foreignshShare of foreign ownership unemprateUnemployment rate in county lagunemprate1-year-lagged unemployment rate in county oraFizetett munkaorak korEletkor kor2age squared no1 if female korXnoage & gender interaction expExperience exp2Experience negyzet iskevIskolaban toltott evek iskev2yrs of education squared

23 Eredmények (konstans részei) edu1edu==Max. 8 elementary edu2edu==Vocational schools (szakiskola, szakmunkás) edu3edu==Vovational high-school diploma (szakközép, technikum) edu4edu==High-school diploma (gimnazium) edu5edu==College (főiskola) edu6edu==University degree or higher ev1ev== ev2ev== ev3ev== ev4ev== sector1sector==A Mezőgazdaság, vad- és erdugazdalkodas AND B Halászat sector2sector==C, DF-DJ Nehézipar (bányászat, nyersanyagok, vegyipar) sector3sector==DA-DE Könny{ipar (élelmiszer, dohány, textil, bőr, fa, papír) sector4sector==DK-DN Gépipar (gépek, villamos, egyebek) sector6sector==F 45 Építőipar sector7sector==G/50,51 Kiskereskedelem, Üzemanyag sector8sector==G/51 Nagykereskedelem sector10sector==I Szállítás, raktározás, posta és távközlés sector11sector==J Pénzügyi tevékenység is kiegészítő szolgáltatásai _cons

24 VI. Második megoldási kísérlet A nagy dezaggregálás nem működik a béregyenletnél Nem tudunk értelmes kínálatot becsülni és foglalkoztatást előállítani a dezaggregált becslésekből Kell valamilyen foglalkoztatási keresleti hatás

25 VI/1 Aktivitás aktivitási arány a kohorsz, nem és végzettség függvényében (egy adott cellában) 2005-ös értéken állandó (kivéve: nyugdíjközeli csoportok) végzettség-előrejelzés: konzervatív –középkorú kohorszok csak a már megszerzett végzettséget viszik tovább nyugdíjkorhatár-emelés hatásának figyelembe vétele

26 VI/2 Foglalkoztatás alapfokú végzettségűek: becsült keresleti rugalmasság felső- és középfokú végzettségűek: adott cellában a foglalkoztatás/aktivitás arány állandó + korrekció az állami alkalmazottak elbocsátása miatt

27 Példa: foglalkoztatottsági arány évesek között,

28 VI/3 Állami alkalmazottak létszámcsökkenésének hatása I. Kérdés: –állami elbocsátások / idő előtti nyugdíjazások nettó hatása –a különböző munkapiaci státuszokban (magán / állami foglalkoztatott, munkanélküli, inaktív) levők állományára –különböző időpontokban Meghatározandó: –miként áramlanak tovább az elbocsátott / nyugdíjba küldött emberek –miként áramlottak volna, ha nem bocsátották volna el / küldték volna nyugdíjba őket

29 VI/4 Állami alkalmazottak létszámcsökkenésének hatása II. Tényleges áramlás becslése a leépítés után: LFS közötti panelja alapján számolt átmenet- mátrixokból Hipotetikus áramlás becslése propensity score matching módszerrel: –1. lépés: adott egyén leépítési valószínűségének becslése megfigyelt változók (kor, végzettség stb.) függvényében –2. lépés: a leépített egyénekhez hasonló propensity score-ú nem leépített egyének munkapiaci áramlásának meghatározása –ez lesz a hipotetikus áramlás Eredmények erősen függnek a nyugdíjazások és elbocsátások relatív arányától (más a későbbi viselkedés)

30 Nettó hatás a foglalkoztatásra (intézkedéstől számított n félév múlva)

31 VI/5 Bérek közszféra bérei: exogének magánszféra béregyenletének magyarázó változói: –becsült nominális magán termelékenység magán GDP felhasználási oldalról, ÁKM alapján becsülve –késleltetett magánbérek a béreloszlásnak jelenleg csak az adóbevételek szimulációjánál van jelentősége (csonkolt, transzformált lognormális eloszlás)

32 VII Hogyan tovább? Szerezzünk tapasztalatokat a modellel …


Letölteni ppt "Munkapiac a PM makromodelljében Elek Péter (PM) és Vincze János (KTI) Szirák, 2006. XI. 3-4."

Hasonló előadás


Google Hirdetések