Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar."— Előadás másolata:

1 ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar

2 16. Előadás PNEUMATIKUS ÉS HIDRAULIKUS ERŐÁTVITELI RENDSZEREK – II. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

3 Hidraulikus erőátviteli rendszerek

4 A hidraulikus erőátvitel elvi alapja A hidraulikus erőátvitel elvi alapja a mechanikai energia olyan átalakítása, amelynek eredményeként a folyadék, mint közvetítő közeg továbbítja azt és a munkavégzés helyén egy ismételt energiaátalakítással adott paraméterekkel bíró mechanikai energiát nyernek vissza, természetesen a vesztségekkel csökkentett mértékben. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

5 A hidraulikus erőátvitel előnye A hidraulikus erőátvitellel kis szerkezeti méretekkel nagy erők és nagy nyomatékok vihetők át fokozatmentesen, hiszen a közvetítő közeg nyomása több száz baros lehet, szemben pneumatikus rendszer 6…10 baros levegőnyomásával. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

6 A hidraulikus erőátvitel hátránya Ezzel szemben hátrányként a hidraulikus tápegység rossz hatásfoka és magas zajszintje jelentkezik, illetve a hidraulikus rendszernek különleges biztonságtechnikai követelményeket kell kielégíteni (éghető munkaközeg, nagy nyomás). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

7 A hidraulikus erőátvitel két elvi változata hidrosztatikus (térfogat-kiszorítás elvén működő), hidrodinamikus (áramlástani elven működő). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

8 Hidrosztatikus erőátvitel A hidrosztatikus erőátvitelnél az energiaközvetítő folyadék (ún. munkafolyadék) nyomását követő szivattyú a mechanikai munkát hidraulikus energiává alakítja át. Majd a munkafolyadék nyomásából származó erő hatására a hidraulikus motor vagy az egyenes vonalban elmozduló hidraulikus munkahenger megfelelően átalakított mechanikai munkát ad vissza. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

9 A hidrosztatikus erőátviteli rendszer elemei A hidrosztatikus erőátvitel két energetikai egységből (szivattyú és hidraulikus motor), a két egységet összekötő csővezetékből, a csővezetékbe épített szabályozó-, irányító-, biztonsági elemekből és a szükséges segédberendezésekből (szűrő, hűtő, olajtartály stb.) álló körfolyamat. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

10 A hidraulikus rendszer elemeinek funkcionális csoportosítása Debreceni Egyetem Műszaki Kar

11 Hidraulika szivattyú Debreceni Egyetem Műszaki Kar Fogaskerék szivattyú

12 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Fogaskerék szivattyú Belső fogaskerék szivattyú Csavar- szivattyú Lapátos szivattyú Axiál dugattyús szivattyú Radiál dugattyús szivattyú R.P. M Q p

13 A hidrosztatikus hajtások előnyei A korszerű hidrosztatikus hajtások egyik legnagyobb előnye, hogy elemeinél a forgatónyomaték és a tehetetlenségi nyomaték hányadosa igen nagy, azaz aránylag nagy gyorsulásokra képes, vagyis reagálási érzékenységük nagy. Előnyeihez tartozik a gyors kapcsolási és átvezérlési lehetőség, a haladási, illetve forgásirány könnyen változtatható. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

14 A hidrosztatikus hajtások előnyei Kedvezőek a hűtési lehetőségek, a hajtómű elemei egymástól jelentős távolságban lehetnek, kezelése egyszerű. Az áttételek folyamatosan szabályozhatók, üzembiztos és kicsi a balesetveszély. Legnagyobb hátránya, hogy az átvihető teljesítmény erősen korlátozott. A felső teljesítményhatárt az alkalmazott nyomások növelésével emelik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

15 Hidromotorok csoportosítása A hidromotorok két nagy csoportba oszthatók: – forgó mozgást létrehozó hidromotorok (ezek általában a szivattyúk megfordítottjai), – haladó mozgást végző gépek. Utóbbinál a nagynyomású olaj egy dugattyút és egy hengert mozgat el egymáshoz képest. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

16 A hidraulikus munkahenger A haladó mozgást megvalósító hidromotor hengerből és dugattyúból áll  hidraulikus munkahenger. Ennek az egyes irányokban való mozgatását a vezérlő tolattyú szabályozza. A munkafolyadék nyomásának és a dugattyú felületének szorzata tart egyensúlyt a terheléssel. A dugattyú sebességének szabályozása pedig a folyadékmennyiség szabályozásával történik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

17 A dugattyú és a dugattyúrúd mozgatása a hengerhez képest Debreceni Egyetem Műszaki Kar Kétoldali dugattyúrudas hidraulikus munkahenger Egyoldali dugattyúrudas (differenciáldugattyús) hidraulikus munkahenger Vezérlő tolattyú Henger Dugattyú I-es üzemállapot: a dugattyú jobbra halad; II-es üzemállapot: a dugattyú balra halad.

18 Hidraulika vezérlőtömb (nyomásszabályozó szeleppel) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

19 Az erőkifejtés és a dugattyúsebesség A dugattyú hasznos felülete: Az erőkifejtés: A dugattyúsebesség: Debreceni Egyetem Műszaki Kar D – a dugattyú, illetve a henger átmérője, d – a dugattyúrúd átmérője. p – a hidraulikus rendszer olajnyomása. q – a vezérlő tolattyú által biztosított térfogatáram (m 3 /s).

20 Differenciáldugattyús munkahenger A szerszámgépek asztalmozgatásánál gyakran használnak differenciáldugattyús megoldást. Ilyenkor a dugattyú két oldalának hasznos felülete különböző, azaz: Ha a két különböző irányban történő haladáskor a q térfogatáram azonos, akkor: amelyből a két haladási sebesség aránya: Debreceni Egyetem Műszaki Kar Differenciáldugattyús hidr. munkahenger

21 Egyszeres működésű hidraulikus munkahenger Debreceni Egyetem Műszaki Kar 1 – hengerfedél;2 – állító csavar;3 – dugattyútest;4 – henger(fal); 5 – vezetőpersely;6 – tömítés;7 – szennylehúzó gyűrű A dugattyú az F terhelő erő hatására tér vissza eredeti pozíciójába, miután a hidromotor működését leállítottuk. F

22 Kétszeres működésű hidraulikus munkahenger Debreceni Egyetem Műszaki Kar 1 – dugattyú;2 – dugattyúrúd;3 – vezetőpersely; 4 – körgyűrű alakú kis nyomófelület;5 – teljes nyomófelület;

23 Egy differenciáldugattyús hidraulikus munkahenger szerkezeti felépítése Debreceni Egyetem Műszaki Kar Részlet egy – a Debreceni Egyetem Műszaki Karán kiadott – féléves hallgatói projektfeladatból („6-os típusú” hidraulikus munkahenger) – AutoCAD tervrajz.

24 Egy differenciáldugattyús hidraulikus munkahenger szerkezeti felépítése Debreceni Egyetem Műszaki Kar 1-hengercső, 2,3-hengerfedelek, 4-dugattyúrúd, 5-zárófedél, 6-vezetőpersely, 7-fődugattyú, 8-véghelyzetcsillapító dug., 9-rögzítőgyűrű, 10-távtartó gyűrű, 11-menetes orsó, 12-gömbcsuklós fej, 13-csőcsatlakozó, 17,18-hernyócsavarok, 19-szennylehúzó gyűrű, 20,21-”U”gyűrű, 22,23,24,25-”O”gyűrű, 26-vezető gyűrű

25 Hidraulikus munkahenger szerkezeti felépítése Debreceni Egyetem Műszaki Kar

26 Hidraulikus munkahenger Debreceni Egyetem Műszaki Kar MTZ hidraulika munkahengere (az előző munkahenger típusával megegyezik).

27 Hidraulikus munkahenger Debreceni Egyetem Műszaki Kar

28 Véghelyzet csillapítás A dugattyú sebessége a q szabályozásával változtatható. Ezt használják fel annak megakadályozására, hogy a dugattyú végállásban a hengerfalhoz verődjék. A 126. ábra szerinti kivitelnél a dugattyú mindkét oldalához enyhe kúposságú (2° ~ 3°) fojtótest csatlakozik és ezek, a végállások felé közeledve, a kiömlőnyílásokba hatolva, azt fokozatosan fojtják. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

29 Forgó-lengő mozgást végző hidraulikus motorok A forgó-lengő mozgást végző hidraulikus motorok korlátozott szögelfordulású váltakozó forgásértelmű mozgások előállítását biztosítják. A hidrosztatikus hajtások szabályozó, irányító és vezérlő elemei a munkaközvetítő folyadék nyomását, mennyiségét és a folyadék áramlásának útját megszabó elemek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

30 Nyomásszabályozók A nyomásszabályozók feladta a berendezésben – esetleg annak csak egy részében – a munkafolyadék nyomásának meghatározott értéken való tartása. Ide tartoznak a nyomáshatároló és biztosító szelepek, túlfolyó szelepek merev és beállítható kivitelei, továbbá a be- és kikapcsoló elemek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

31 Nyomásszabályozó szelepek Debreceni Egyetem Műszaki Kar Gombbal állítható nyomásszabályozó szelep Kulccsal állítható nyomásszabályozó szelep

32 Nyomásszabályzó szelep Debreceni Egyetem Műszaki Kar Citroen bx hidraulikájának nyomásszabályzó szelepe

33 Nyomásszabályozók Debreceni Egyetem Műszaki Kar Fiat Common Rail nyomócső Common rail nyomásszabályozó szelep (gázolaj nyomásszabályozás)

34 Mennyiségszabályzók A mennyiségszabályozók feladta a térfogatáram beállítása, ezért áramszabályozónak is nevezik azokat. A mennyiségszabályozás fojtással történik. A fojtás lehet – állandó – és állítható. A legtöbb áramszabályozó változtatható. A fojtással való szabályzás hátrányos tulajdonsága, hogy az átáramló mennyiség a viszkozitás függvénye. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

35 Mennyiségszabályzók (Térfogatáram szabályzó) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hidraulikus fojtószelep

36 Útváltó szelepek Az áramlás irányát, útját vezérlő elemek azt biztosítják, hogy – a hidraulikus folyamatot vagy annak egy részét megindítsák vagy leállítsák, – a munkavégző szervek mozgási értelmét megváltoztassák, – a munkafolyadék rendszeren belüli áramlási útját megszabják, terek töltését, illetve ürítését különböző sorrendben és rendszerben való összekapcsolását biztosítsák, – szükség szerint csak egyirányú áramlást engedjenek meg. Az utolsó csoport kivételével általában tehermentesített tolattyúkról van szó, amelyeket el- és hozzávezető nyílásokkal ellátott házban helyeznek el, és axiális irányú eltolásuk vagy elforgatásuk révén hajtják végre feladatukat. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

37 Útváltó szelepek Debreceni Egyetem Műszaki Kar 3 utas váltószelep (3/3-as) 4 utas váltószelep (4/3-as)

38 Útváltó szelepek Debreceni Egyetem Műszaki Kar 2/2-es tolattyús kivitel

39 Útváltó szelepek Debreceni Egyetem Műszaki Kar 3/2-es útszelep

40 A hidrosztatikus körfolyamat Az ún. hidrosztatikus körfolyamat egyszerűsített elvi sémáját a 128. ábra szemlélteti. Eszerint a hajtógép teljesítményét a szivattyúval (Sz) nyomás alá helyezett munkafolyadék közvetíti. A rendszerben a V szabályozóelem gondoskodik arról, hogy a motorok a feladatnak megfelelően működjenek. Munkát kifelé a munkahenger (H), illetve a forgó mozgást előállító motor (M) végezhet. A körfolyam végül a T tartályon keresztül zárul.

41 A hidrosztatikus körfolyamatok ábrázolásához egyezményes rajzjeleket alakítottak ki. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

42 Egy hidraulikus rendszer sematikus felépítése Debreceni Egyetem Műszaki Kar

43 Hidraulikus rendszerek felépítése Debreceni Egyetem Műszaki Kar

44 Hidrosztatikus körfolyamok A hidrosztatikus körfolyam két jellegzetes változata az ún. nyitott és zárt körfolyam. Egy körfolyamatot akkor tekintenek nyitottnak, ha azt légköri nyomású tartály szakítja meg, azaz a szivattyú ilyen tartályból szív, és a munkavégzés után a munkaközeg e tartályba kerül vissza. Ezzel szemben zárt az a körfolyam, amelyet ilyen tartály nem szakít meg, a munkaközeg a munkavégzés után magába a szivattyúba jut a motorból vissza. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

45 Hidrosztatikus körfolyamok Debreceni Egyetem Műszaki Kar Zárt rendszer Nyitott rendszer Traktorok hidraulikus körfolyamai

46 Hidrosztatikus körfolyamat Ebben a rendszerben is található egy légköri nyomású tartály, ez azonban a körfolyamban nem vesz részt, csupán a munkafolyadék tárolását biztosítja, ahonnan az elszivárgások miatt fellépő folyadékveszteség pótolható. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

47 Az elektromos, a hidraulikus és pneumatikus rendszerek összehasonlítása Debreceni Egyetem Műszaki Kar

48 Az elektromos, a hidraulikus és pneumatikus rendszerek összehasonlítása Debreceni Egyetem Műszaki Kar

49 Hidraulika alkalmazási területei Járműrendszerek (erőátvitel, fékek, Perkins-vezérlés, stb…) Présgépek Emelők Szállítópályák, felvonók Szerszámgyártás Debreceni Egyetem Műszaki Kar A modern CNC-vezérlésű szerszámgépeknél a szerszámok és a munkadarabok befogása hidraulikus elemekkel történik. Az előtolás és az orsóhajtás szintén hidraulikus kivitelű lehet.

50 A hidraulikus szervofék alkotórészei Tekercs szelep Reakciós rúd Gumi reakciós lemez Visszanyomó rugó Szabályozó dug. Központi szelep Főfékhenger dugattyú Töltőkamra Munkadugattyú Működtető rúd Visszanyomó rugó Szabályozó rész Főfékhenger részSzervofék rész Debreceni Egyetem Műszaki Kar Toyota hidraulikus szervofék Szervofék = fékrásegítő

51 Gépjárművek hidraulikus fékköre Debreceni Egyetem Műszaki Kar Tárcsafék (első kerék) Fékfolyadék utántöltő tartály Dobfék (hátsó kerék) Kettős nyomóterű hidraulikus fő- fékmunkahenger Fékpedál

52 Gépjárművek fékhidraulikájának működési elvének alapja Debreceni Egyetem Műszaki Kar

53 Hidrosztatikus hajtás A hidrosztatikus hajtást gyakran használják nagy tömegű építőipari gépek (kotró-, rakodó-, tológépek stb.) járószerkezetének hajtására. A mellékelt ábra lánctalpas járószerkezetű rakodógép egyszerűsített működési vázlatát szemlélteti. A belső égésű motor a nyomatékelosztó fogaskerék- áttételen keresztül két, egymástól függetlenül működtetett axiáldugattyús szivattyút hajt. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

54 Hidrosztatikus hajtás Mindegyik szivattyú térfogatáramát a ferdetárcsa elven kialakított karral vezérlik, és az olajt merev csővezetéken és tömlőn keresztül vezetik a hidraulikus motorhoz. A ferdetárcsás vezérlés mechanizmusából adódóan a menetirányító kar semleges helyzetében a szivattyúk ferdetárcsái „nulla” állásban vannak, azaz a szivattyúk nem szállítanak olajat a hidraulikus motorokhoz, és a járószerkezet láncágai mozdulatlanok. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

55 Hidrosztatikus hajtás A menetirányító-kar egyik vagy másik irányú elmozdításával a magas energiaszintű olaj az axiáldugattyús hidraulikus motort forgásba hozza és fordulatszám-csökkentő fogaskerékhajtáson át a járószerkezetet hajtó lánckereket forgatja. Ha az egyik hajtott lánckerék előre, a másik ugyanolyan fordulatszámmal hátrafelé forog, akkor a rakodógép „helyben” megfordul, ami ún. jó manőverező képességet tesz lehetővé. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

56 A lánctalpas járószerkezetű rakodógép hidrosztatikus erőátvitelének egyszerűsített működési vázlata. 1- belső égésű motor; 2- fogaskerékhajtás, 3- hidraulikus szivattyú; 4- hidraulikus motor; 5- hajtott lánckerék; 6- hidraulikus csővezeték

57 Mélyebb hidrosztatikai és hidrodinamikai ismeretek a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Általános Géptan – 4. előadásában (Hidrosztatika és Hidrodinamika) találhatóak meg. 0el%c5%91ad%c3%a1sok- %c3%baj/4.%20el%c5%91ad%c3%a1s.pptx Debreceni Egyetem Műszaki Kar

58 Hidrodinamikus erőátvitel A hidrodinamikus erőátvitel működési elvét a mellékelt ábra szemlélteti. Az erőgép egy, a fordulatszámnak és teljesítményének megfelelően méretezett szivattyút hajt. Így az erőgép a szivattyún átfolyó cseppfolyós közeg – általában kis viszkozitású olaj, ritkábban víz – energiatartalmát növeli. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

59 Hidrodinamikus erőátvitel A megnövelt energiatartalmú folyadék a turbinát hajtja, amely alkalmas módon a munkagéphez van kapcsolva. Ily módon – a villamos erőátvitelhez hasonlóan – mechanikai kapcsolat nélküli erőátvitelt hoznak létre. Az ábra felső középrészén látható ezen elvi megoldásnak a gyakorlat számára igen előnyösen kialakított tényleges vázlata. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

60 Hidrodinamikus erőátvitel A két-két lapátkoszorú, a szivattyú és a turbina közös házban helyezkedik el. Az elrendezés előnye, hogy: – elmarad a csővezeték  nincs csővezeték-veszteség, – a szivattyúból kilépő folyadék közvetlenül a turbinarészre vezethető  a sebességi energiának a potenciális energiává alakításával és visszaalakításával járó veszteségek elmaradnak. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

61 Hidrodinamikus erőátvitel Nincs kilépési veszteség, mert a turbinából kilépő folyadékot közvetlenül a szivattyúkerékhez vezetik vissza. Ezek az előnyök eredményezik, hogy egy ilyen, szivattyúból, turbinából és vezetőkerékből álló gépcsoport hatásfoka a – 85…90%-os csúcsértéket is eléri, – sőt hidrodinamikus tengelykapcsoló esetében a 98…99%-ot is. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

62 Hidrodinamikus erőátvitel Az előbbiekben vázolt hidrodinamikus erőátvitelnek két fő szerkezeti megoldása van; ezek a Föttinger stettini hajógyári gépészmérnök (később berlini műegyetemi tanár) által 1905 és 1909 között feltalált, illetve kifejlesztett hidrodinamikus nyomatékváltó és hidrodinamikus tengelykapcsoló. Ezekből, illetve ezeknek fogaskerekes hajtóművekkel való legkülönfélébb kombinációiból épülnek fel a különböző hidrodinamikus hajtóművek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

63 Hidrodinamikus erőátvitel Debreceni Egyetem Műszaki Kar A hidrodinamikus erőátvitel elve. S- szivattyú; T- turbina; V- vezetőkoszorú

64 Hidrodinamikus nyomatékváltó A hidrodinamikus nyomatékváltó szerkezetének elvi vázlatát a mellékelt ábra szemlélteti. Az erőgép a szivattyútengelyen keresztül n 1 fordulatszámmal hajtja a szivattyúkereket, amely a nyomatékváltó töltőfolyadékát a turbinakeréken áthajtva azt n 2 fordulatszámmal forgatja. A folyadék a vezetőkoszorún keresztül jut vissza a szivattyúhoz. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

65 A hidrodinamikus nyomatékváltó szerkezeti felépítése Debreceni Egyetem Műszaki Kar 1- szivattyútengely; 2- turbinatengely; S- szivattyúkerék; T- turbinakerék; V- vezetőkoszorú

66 A hidrodinamikus nyomatékváltó szerkezeti felépítése Debreceni Egyetem Műszaki Kar

67 Hidrodinamikus nyomatékváltó metszeti képe Debreceni Egyetem Műszaki Kar

68 A nyomatékváltó teljesítményei A nyomatékváltó hasznos teljesítménye: míg a motoroldalról bevezetett teljesítmény: ahol M 1 és M 2 a szivattyúoldali, illetve a turbinaoldali tengelyen mérhető nyomaték. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

69 A nyomatékváltó hatásfoka és kinetikai áttétele Ezekből következően a nyomatékváltó hatásfoka: Az nyomatékáttétel (nyomatékmódosítási tényező) és az kinematikai áttétel (fordulatszám-módosítási tényező) bevezetésével Debreceni Egyetem Műszaki Kar

70 A nyomatékváltónak az erőgép és a munkagép közé való beiktatása révén előálló üzemi viszonyokat a nyomatékváltó jelleggörbéinek ismeretében, illetve a jelleggörbéknek a munkagép és a hajtómotor jelleggörbéivel történő egybevetése révén lehet meghatározni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

71 Hidrodinamikus nyomatékváltó rendszer Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hidrodinamikus nyomatékváltó rész Mechanikus sebességváltó rész

72 Mazda Skyactiv Debreceni Egyetem Műszaki Kar

73 Hidrodinamikus tengelykapcsoló A hidrodinamikus tengelykapcsoló a hidrodinamikus nyomatékváltó különleges változata, abból a vezetőkoszorú elhagyásával származtatható. Szerkezeti felépítését és működési elvét a mellékelt ábra szemlélteti. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

74 Hidrodinamikus tengelykapcsoló A szivattyúkerék radiális, általában sík lapátozású, a motortengellyel közvetlen kapcsolatban van. (A szivattyúkerék egyben a tengelykapcsoló egyik házfelét is képezheti.) Vele szemben van a turbinakerék elhelyezve, amelynek lapátozása hasonló a szivattyúéhoz. Az A vezetőmagot egyes tengelykapcsoló- szerkezetnél el is hagyják. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

75 A hidrodinamikus tengelykapcsoló szerkezeti felépítése Debreceni Egyetem Műszaki Kar S- szivattyúkerék; T-turbinakerék; A- vezetőmag

76 A hidrodinamikus tengelykapcsolók üzemi jellemzői A hidrodinamikus tengelykapcsolóban a nyomatékegyenlet szerint: A hidrodinamikus tengelykapcsoló hatásfoka: A hidrodinamikus tengelykapcsoló hatásfoka a ki- és bemeneti fordulatszámok arányával, az i fordulatszám-módosítási tényezővel fejezhető ki. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

77 A hidrodinamikus tengelykapcsolók üzemi jellemzői Tengelykapcsolóknál az fordulatszám-módosítás helyett az kifejezéssel definiált csúszás (szlip) értéket használják az üzemállapotok meghatározására. A hatásfok a fenti összefüggések figyelembe vételével Debreceni Egyetem Műszaki Kar

78 A hidrodinamikus tengelykapcsoló legfontosabb üzemi tulajdonságai Debreceni Egyetem Műszaki Kar A mellékelt ábra a csúszás függvényében ábrázolja az M/M n nyomatékviszony és az hatásfok változását állandó n 1 motoroldali fordulatszám függvényében.

79 A hidrodinamikus tengelykapcsoló legfontosabb üzemi tulajdonságai Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ábrából látható, hogy ha M n értékűre veszik fel az üzemi (névleges) nyomatékot (amire a tengelykapcsolót méretezik, hogy azt tartós üzemben, általában 2…3% csúszás mellett át tudja vinni), akkor a 100%-os csúszáshoz tartozó nyomaték az üzemi nyomaték hatszoros (esetleg nyolcszoros) értékét is elérheti a szerkezeti kialakítástól függően.

80 A hidrodinamikus tengelykapcsoló legfontosabb üzemi tulajdonságai Debreceni Egyetem Műszaki Kar A hidrodinamikus tengelykapcsolónak jelenleg sokféle szerkezeti változata ismert, amelyek a munkatérben kialakuló áramlást befolyásoló feltétekben különböznek egymástól: – meridiánmetszet, – lapátozás, – töltöttség, – szabályozhatóság.

81 Köszönöm figyelmüket! Viszont látásra! Debreceni Egyetem Műszaki Kar


Letölteni ppt "ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések