Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar nyelv finnugor és török elemei Magyar őstörténet 2012/2013, 2. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar nyelv finnugor és török elemei Magyar őstörténet 2012/2013, 2. félév."— Előadás másolata:

1 A magyar nyelv finnugor és török elemei Magyar őstörténet 2012/2013, 2. félév

2 Az uráli nyelvek családfája

3 Finnugor alapszókincs/1. Testrészek fő ’fej’ (fi. pää) szív (v. sim) száj kéz (fi. käte-) A rokonsági terminológia szavai apa (fi. isä ’apa’) eme ’állat nősténye’ (fi. emä ’anya’) meny (v. miń) fiú A társadalmi szervezet szavai had (o. hont) szer Számlálás egy (fi. yhte) kettő (fi. kahte-) három (fi. kolme) olvas ’számol’ (fi. luku ’szám’)

4 Finnugor alapszókincs/2. A hiedelemvilág szavai lélek (v. lili) hagy, hagymáz (v. kul’, hul’ ’ördög, manó’) A vadászat szavai ideg ’íjhúr’ (v. jantew) nyíl lő (v. liγ-) nyúl (zrj. ńimal) A halászat szavai háló (fi. kalin) folyó (fi. joki) hal (fi. kala) nyj. fal ’a csíkvarsa vagy kas tömlöcrésze’ (eredeti jelentése: duzzasztógát a folyón) A gyűjtögető életmód szavai méz (fi. mesi) bogyó (fi. puola ’vörösáfonya’) nyj. mony ’tojás’ (o. mon)

5 Finnugor alapszókincs/3. A lakás és ruházkodás szavai ház (fi. kota) fél ’ajtófélfa’ (md. päl ’sövénykaró’) (ruha)ujj (zrj. soj) ágy fon köt varr A házieszközök, a munka és az anyagnevek szavai fúró (fi. pura) bőr (osztj. pär) kő vas (fi. vaski ’réz’) arany A táplálkozás szavai fazék (fi. pata) fő, főz nyj. köved ’abárolódik, párolódik’ lé (v. läm) vaj (v. woj) háj Az elemi életjelenségek, cselekvések és érzékelések szavai ad (zürj. ud ’megitat’) val-, vol- (létige) lesz, lev- (létige) él (fi. elä) eszik, ev- (mord. seve) tesz, tev- megy, men-

6 Finnugor alapszókincs/4. Az égitestek és a természeti jelenségek szavai hó ’hold’ (fi. kuu) húgy ’csillag’ felhő (fi. pilvi) jég (fi. jää) Az idő- és térbeli tájékozódás szavai év (cser. ij) al- ’alsó’ (md. al) tél tavasz hol- ’reggel’ A környezet és a növényvilág szavai víz (fi. vete-) fa (cser. pu) vad ’erdő’ (o. wont) fenyő szil(fa)

7 Néhány etimológia m. ősz ~ vog. TJ. tüks │ osztj. Trj. səγəs │ votj. Sz. siźil │ cser. KH. šəžə │ mord. E. śokś │ finn syksy │ észt sügis = *sükśe, *sikśe m. ad ~ zürj. Lu. P. PJ. udni │ votj. Sz. ud- │ mord. M. andəms│ finn antaa │ észt andma = *amta- m. nyíl ~ vog. Szo. ńāl │ osztj. DN. ńot │ zürj. Sz. ńil │ votj. Sz. ńil │ cser C. ńölə │ mord. E. nal │ finn nuoli │ észt nool ║ szam. jur. -ńi │ szelk. Csa. –ńī =*ńōle, *ńele

8 Mássalhangzó-változások

9 A jellegzetes alapnyelvi tőtípusok cvcv = fi. kala 'hal' cvccv = fi. kolme 'három' vcv = fi. elä- 'él' vccv = fi. anta- 'ad' cv = fi. te 'ti'

10 finnugor és ugor eredetű névszóragok a magyar nyelvben

11 Többesszámjelek a finnugor alapnyelvben *-t − A nominatívuszban jelölte a többes számot. *-j (*-i) − A függő esetekben jelölte a többes számot. (= m. -i birtoktöbbesítő jel: házai) *-k − A személyes névmásokban, a birtokos személyjelek és az igei személyragok végén jelölte a többes számot. (= m. ált. többesjel) *-n − A több birtokra utalt. (a teljes rendszer lényegében változatlanul fönnmaradt a finn nyelvben)

12 Birtokos személyjel A finnugor nyelvek közös sajátossága a birtokos személyjelek használata a birtokviszony kifejezésére. A toldalékok sorrendjében azonban eltérő típusok figyelhetők meg: Ugor nyelvek: tő+birtokos személyjel+esetrag (m. házamban). Mordvin+balti finn nyelvek: tő+esetrag+birtokos személyjel (fi. talossani ’ház+ban+m’). A cseremiszben mindkét sorrend előfordul.

13 Időjelek a finnugor alapnyelvben *-k − A jelen idő jele. Hiányzik a magyarból, az osztjákból és a lappból. Etimológiailag azonos a felszólító mód jelével. Mindkét funkciója alapnyelvi. *-j − A múlt idő jele. Az obi-ugor nyelvek közül csak a déli osztjákban van nyoma, egyébként általános. (= m. –a/-e,-á/-é) *-ś − A múlt idő jele. Ismerik a szamojéd nyelvek, a mordvin és a cseremisz, nyomai megmaradtak a balti finn nyelvekben is. A két múltidő-jel csak formailag különbözik, ugyanazt az időt jelölte.

14 A finnugor alapnyelv mondattani sajátosságai Sorrend: ATÁ=SOV (Pista almát eszik.) Egyeztetés: öt ház, piros alma Páros testrészek egyes számban Irányhármasság (hol?, honnan?, hová), nem a cselekvés helyét, hanem a kiinduló vagy célpontját fejezi ki a szerkezet

15 Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/1. Rotacizmus Ez talán a legjellegzetesebb, legkönnyebben felismerhető hangváltozás. A köztörök nyelvek szó belseji -z hangja helyett a csuvasban és a magyar nyelv csuvasos jellegű jövevényszavaiban -r hangot találunk: m. ökör ~ csuv. v ă k ă r ~ kt. (köztörök) öküz, ögüz m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz m. szűr- ~ csuv. sĕr- ~ kt. süz- (Ide sorolható még pl. borjú, görény, gyűrű, iker, tenger, térd szavunk is)

16 Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/2. Lambdacizmus Kevés példával adatolható hangváltozás, csuvasos jellege vitatott. A köztörök nyelvek szó belseji -š hangja helyett a magyar és csuvas változatokban -l hangot találunk. m. süllő ~ csuv. š ă l ă, šala ’Lucioperca’ ~ kt. tiš-aq m. dél ~ kt. tüš (a csuvas alak nem ismert)

17 Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/3. Köztörök szókezdő s-, csuvas és magyar szókezdő š- Ez a hangfejlődés a mongolban is végbe ment, a csuvas fejlődéstől függetlenül. A régi magyar jövevényszavak e jellegzetességét a szakirodalom csuvasos vonásnak ismeri el. m. söpör ~ csuv. š ă p ă r ~ kt. sipir- m. serte ~ csuv. š ă rt ~ kt. sïrt m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz

18 Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/4. Őstörök szókezdő y- E hang az ócsuvas nyelvi korszakban ĵ-vé változott, majd ősmagyar kori dzś- átmenetet keresztül vált a magyarban gy- hanggá. A mai csuvasban folytatása ś-. Gyakori változás, kb. 20 darab gy-vel kezdődő török jövevényszó ismert a magyarban. m. gyümölcs ~ csuv. śimĕś ~ kt. yimïš m. gyertya ~ csuv. śurt ă ~ kt. yarut- ’világít’ m. gyom ~ csuv. śum ~ kt. yoŋ

19 Török jövevényszavak/1. Lovasnomád életmód gyeplő, balta Törzsi rend, nomád társadalom gyula, kündü, karcha, kapu, sereg, tábor, bilincs, törvény, tanú Népnevek besenyő, nándor, böszörmény, káliz, bular (belár) Vallás, hiedelemvilág báj, ige, igéz, boszorkány, ünnep, egyház, búcsú, gyónik

20 Török jövevényszavak/2. Állattartás barom, ökör, bika, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, kecske, disznó, ártány, tyúk, túró, író, köpű, ól, karám, vályú, komondor, kuvasz Földművelés arat, búza, árpa, őröl, ocsú, kölyű, eke, sarló, tarló, borsó, gyümölcs, alma, körte, som, dió, kökény, kender, csalán, tiló, csepű, orsó, szőlő, bor, seprő, csiger Halászat gyalom, vejsze, tok, süllő, gyertya ('éjszakai halászathoz használt fáklya') Solymászás, madarászás sólyom, keselyű, ölyv, turul, karvaly, tőr ('háló, hurok, csapda')

21 Török jövevényszavak/3. Mesterségek ács, szűcs Közlekedés tengely, szál ('tutaj') Kereskedés bársony, gyöngy, bors, tár, szatócs Lakás, eszközök sátor, cserge, karó, szék, teknő, bölcső, koporsó Ruházat süveg, saru, ködmön, csat, tükör

22 Török jövevényszavak/4. Természeti környezet tenger, sár, szél Állatvilág oroszlán, bölény, gödény, túzok, ürge, borz, bögöly Növényvilág gyertyán, kőris, katáng, kóró, gyékény, gyom, bojtorján, kökörcsin, üröm Család gyermek, kölyök, iker Test, testi tulajdonságok térd, boka, gyomor, köldök, tar, csipa, szeplő

23 Török múltidőrendszer a magyarban Hasonló rendszer található a permi és cseremisz nyelvekben. Feltehetőleg török hatásra jött létre. Eredetileg azt fejezte ki, hogy a mesélő szemtanúja volt-e az eseményeknek vagy sem.


Letölteni ppt "A magyar nyelv finnugor és török elemei Magyar őstörténet 2012/2013, 2. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések