Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar nyelv rokonsága. A nyelv változó rendszer nyelvváltozatoktörténeti nyelvtan, nyelvtörténet nyelvi jelenségeit a leíró nyelvtan vizsgálja nyelvi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar nyelv rokonsága. A nyelv változó rendszer nyelvváltozatoktörténeti nyelvtan, nyelvtörténet nyelvi jelenségeit a leíró nyelvtan vizsgálja nyelvi."— Előadás másolata:

1 A magyar nyelv rokonsága

2 A nyelv változó rendszer nyelvváltozatoktörténeti nyelvtan, nyelvtörténet nyelvi jelenségeit a leíró nyelvtan vizsgálja nyelvi jelenségek időbeli változásait vizsgálja nyelvi szinkrónia, szinkron nyelvvizsgálat nyelvi diakrónia, diakron nyelvvizsgálat egyéni nyelvhasználat eltűnikmegmarad tendencia ezeket a jelenségeket vizsgálja hangzókészlet, morfémák (mind a tő-, mind a toldalékmorfémák), szintagmatikus viszonyok mondat és a szöveg szintjén is változás egyidejűleg éli a fogyás és a gyarapodás állapotát. oka lehet külső ok (más nyelvű népekkel való gazdasági vagy kulturális jellegű érintkezés), illetve lehet belső ok (nyelv belső törvényszerűségeiből fakadó változás).

3 közös ősnyelv az egyes nyelvek önálló nyelvként fejlődtek, alakították ki törvényszerűségeiket nyelvtudományi módszerek más tudományágak néprajz szociológia történeti földrajz régészet monogenézis poligenézis

4 A nyelvek típusai (alaktani szempontból) 1. izoláló (elkülönítő) - nincsenek (vagy csak minimálisan) toldalékok - a nyelvtani viszonyokat a szórend, a hangsúly, és az önálló módosítószók és elöljárók fejezik ki - pl. vietnámi, kínai, indonéz, thai, burmai, khmer (Kelet-Ázsia) wo kaoszu ni: én mondom neked ni kaoszu wo: te mondod nekem 2. agglutináló (ragasztó, ragozó) - a szótő elé v. mögé „ragadt” különféle szóelemek jelölik a nyelvtani viszonyokat (elsősorban) - pl. finnugor nyelvek (magyar), altáji (mandzsu-tunguz, mongol, török), tibeti kabát + ja + i + m + at megszentségteleníthetetlen- ségeskedéseiteket 3. (2. b?) inkorporáló (bekebelező) - a nyelvtani viszonyokat kifejező elemeket a szó belsejébe építi be - pl. észak-amerikai indián nyelvek, eszkimó Anijokkoinehdek. Ani – jokkoi – ne – h – dek. nem – tud – mond – ás – enyém Nem érti, amit mondok. 4. flektáló (hajlító) - a nyelvtani viszonyokat a szótő hangjainak megváltoztatása jelöli - nyelvtani nemek használata - pl. indogermán nyelvek, balti-szláv, neolatin sprechen – spricht – sprach – gesprochen – Spruch – Sprüche angol

5 uráli alapnyelv i.e. 4. évezredig finnugor alapnyelv i. e. 3. évezredig szamojéd alapnyelv isz. kezdetéig északi szamojéddéli szamojéd enyec nyenyec nganaszan szölkup szajáni szamojéd finn-permi alapnyelv kb. i.e ugor alapnyelv kb. i.e. 500 finn-volgai ágpermi ág volgai nyelvek közfinn mordvin cseremisz finn vepsze vót lív inkeri karjalai észt ((lapp)) zürjén votják obi ugor ágősmagyar ág osztják (hanti) vogul (manysi) magyar

6 A nyelvrokonság nyelvi bizonyítékai A rokon nyelvek ragasztó (agglutináló) volta. Az alapszókincs egyezései (kb szó, melyről biztosan tudjuk finnugor eredetét) Testrészek: kéz, láb, fej Rokoni viszonyok: anya, atya, fiú, meny Számok: egy, kettő, három Ősi használati tárgyak: háló, nyíl, kés Természeti jelenségek: hó, jég, víz Cselekvések: van, él, hal, eszik, iszik, alszik stb. Szóelemek tekintetében az ősi képzők, jelek, ragok hasonlósága. birtokos személyjelek igei személyragok többesjel, a középfok jele néhány ősi határozórag Hangmegfeleltetési tendenciák *fgr. szókezdő k- (utána mély mgh.)m. h- *fgr. kala > m. hal, *fgr. kolme > m. három *fgr. szókezdő s-, š-m. Ø *fgr. šiŋere > m. egér, * fgr. seppe > m. epe *fgr. intervokális -t-m. -z (*fgr. kete > m. kéz, *fgr. kota > m. ház)

7 Magánhangzó-állományunk kikoptak veláris (mély) ihelyette palatális (magas) i nyilAs, hídOn, (rövid) åhelyette a csak nyelvjárási szinten, a palóc nyj.-ban Bekerültek, illetve létrejöttek ö, a hosszú mgh.-k. Az ún. tővéghangzó lekopott a hosszú mgh.-k kialakulásának az egyik forrása óm. utu > m. út, óm. hodu > m. had Kialakult, majd el is tűnt az ún. kettőshangok rendszere a hosszú mgh.-k kialakulásának másik forrása Kialakultak a hosszú magánhangzók.Általános tendencia a nyíltabbá válás óm. nop > m. nap, óm. nim > m. nem, nëm, óm. fuc > m. fok

8 Mássalhangzó-állományunk hangmegfeleltetési tendenciákKikopott bilabiális (két ajakkal képzett) ß fejlődése b, pl. lat. iwola> m. ibolya v, pl. *ősm. neßü > m. név, Ø, pl. óm. vimagguc > m. imádjuk torokban erősen képzett χ ősm. aχχϊn > m. asszony Bekerültek, illetve keletkeztek c, zs, v, dz, dzs, ty Ejtésben ly > j tendencia (írásban megőriztük a kettősségét!) „helyettesítő” hangok a hiányzók helyére szláv zsupan > m. ispán, szláv nemec > m. német, szláv kneža > m. Kenese (de később m. Kanizsa!)

9 Idegen eredetű szavaink jövevényszavakidegen szó hangzásában idomult a magyar nyelvhez, hasonlóan az alapszókincshez ezek a szavak is részt vesznek a toldalékolásban nem vagy alig veszik át a magyar nyelv hangzását, némelyik már úgy toldalékolható, mint a szókincs egyéb elemei, de ez nem általános (olykor nehéz megkülönböztetni a jövevényszavaktól), esetleg a magyar írásképet is felveszik

10 jövevényszavakat adó nyelvek IrániŐsi iráni arany, hét i.e. X – V. sz tehén, tej, nemez későbbi iráni (alán, perzsa) asszony, híd, vám, vásár Török (kb. 300)Honfoglalás előtti ló, ökör, karó, szőlő, homok Honfoglalás utáni (kun, besenyő, oszmán) komondor, balta, csősz, csuha, kefe, zseb Szláv (kb. 500 – 2000) Földművelés témaköreÁllattartásLetelepedésÁllami élet kasza, ugar, parlag, mezsgye, málna, gabona pajta, járom, iga, patkó udvar, konyha, kémény, ebéd király, nádorispán, kereszt, pap, szerdától vasárnapig a napnevek

11 Német (kb. 300 – 400) Városi, polgári élet kalmár, bognár, céh, erszény Főúri, társas élet kastély, herceg, gróf, dáma, lakáj, paróka Katonai élet páncél, pisztoly, mozsár, tarack, sánc, zsold, ostrom Latin (kb. 200) Egyházi műszó templom, monostor, oltár, próféta, mise, prédikál Tudományos szavak petrezselyem, citrom, hónapok nevei, fiskális, fundamentum

12 Újlatin Francia (kb. 50 – 100) lakat, kilincs, zománc, paraj, gavallér, kurázsi Olasz (kb. 50 – 100 ) piac, tréfa, opera, pálya, narancs, torta, remete Román (kb. 1-2 tucat, Erdélyben néhány ezer) cimbora, ficsúr, áfonya, tokány, kaláka Nemzetközi műveltségszavak, vándorszavak, modern nemzetközi szavak, tükörszavak Ezek egy része az antik kultúrából indul el, s az európai nyelvek többségében valamilyen formában megtalálható Motor, rádió, lottó, rakéta, trafik, csokoládé, egyetem, Matéria, világnézet, állatkert – ezek tükörfordítások (pl.: német tiergarten – magyar állatkert)

13 idegen szavak Ha van magyar megfelelője, kerülni kell a használatukat, bár néha a magyar a nehézkesebb tőkehaszon – profit autó, kombájn, menedzser, kalkulál, sport, gáz


Letölteni ppt "A magyar nyelv rokonsága. A nyelv változó rendszer nyelvváltozatoktörténeti nyelvtan, nyelvtörténet nyelvi jelenségeit a leíró nyelvtan vizsgálja nyelvi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések