Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar nyelv finnugor rokonsága 02-15-07 2. A nyelvek sokfélesége: nyelvcsaládok, nyelvcsoportok. Térbeli, időbeli és strukturális összefüggések.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar nyelv finnugor rokonsága 02-15-07 2. A nyelvek sokfélesége: nyelvcsaládok, nyelvcsoportok. Térbeli, időbeli és strukturális összefüggések."— Előadás másolata:

1 A magyar nyelv finnugor rokonsága A nyelvek sokfélesége: nyelvcsaládok, nyelvcsoportok. Térbeli, időbeli és strukturális összefüggések

2  A nyelvi hasonlóság okai:  Genetikai  Areális  Tipológiai  Elemi  Véletlen

3 A nyelvi hasonlóság típusai:  1. rokonságból eredő: (szókészlet: alapszókincs nyelvtani rendszer: anyagi és típusbeli egyezés)  2. átvételből eredő (szókészlet: nem alapszókincs nyelvtani rendszer: típusbeli egyezés)  3. tipológiai (szókészlet: nincs nyelvtani rendszer: típusbeli egyezés)

4 Nyelvrokonság-elméletek  1.Mítikus magyarázatok  2. Tudományos magyarázatok  August Schleicher (1821−1868) − családfaelmélet  Schleicher gondolatai Darwin nyomán:  Darwin tanai alkalmazhatók a nyelvtudományra (Darwin:„a leszármazás közössége azon rejtett kötelék, melyet a természetvizsgálók öntudatlanul is kerestek…”)  a nyelv természeti organizmus, a nyelv fejlődésébe az emberi akaratnak nincs beleszólása,  nem volt egyetlen ősnyelv (korábban Európában a hébert − a Biblia nyelvét − tartották minden nyelvek ősének),  az eltérő nyelvi jelenségek külső körülmények hatására jönnek létre,  két rokon nyelv annál régebben vált el egymástól, minél nagyobb köztük a nyelvi távolság,  az egyes nyelvcsaládok közös ősnyelve, az alapnyelv valóban létező, beszélt nyelv volt.

5 Johannes Schmidt − hullámelmélet  : „Egy kép teheti érzékletessé ezeket a bonyolult viszonyokat. Képzeljük el magunknak a nyelvet mint egy vizet lapos tükörrel; ez úgy kerül mozgásba, hogy különböző helyeken hullámközpontok képződnek, amelyeknek rendszere, a bennük ható kisebb vagy nagyobb erők intenzivitásának mértéke szerint keresztezi egymást.”  Schmidt elméletének fő vonásai:  Az egyes indoeurópai nyelvi alcsoportok között vannak átmeneti nyelvek, illetve alcsoportok. ez ellentmond a családfának, mert azon modell szerint, ha az ágak szétválnak, utána már nincs kapcsolat köztük.  El kell vetnünk a másodlagos, köztes alapnyelvek feltételezését.  Az alapnyelv már nyelvjárásokban létezett.  A kikövetkeztetett nyelvi alakok egyidejűsége nem állapítható meg → az alapnyelvnek nemcsak nyelvjárásai, hanem története is volt.  Az alapnyelv fikció, nem történeti valóság.

6 Hugo Schuchardt (1842−1927) − szivárványelmélet  Schuchardt elméletének fő vonásai:  A földrajzilag egymáshoz közelálló nyelvek annál jobban keverednek, minél nagyobb köztük a nyelvi hasonlóság.  Sohasem létezett egységes spanyol, francia vagy pl. lombard nyelv, ezért nem tételezhetjük fel, hogy a latin feloszlott spanyolra, franciára stb., s azok tovább osztódtak. Tehát a „román” nyelvek fejlődése és kialakulása nem írható le a családfamodell segítségével.  Schuchardt a valóság sokfélesége mellett érvelt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenségek nem osztályozhatók egyértelműen „A román nyelvek egész területe fehér volt, amely különböző árnyalatokon, átmeneteken keresztül felvette a szivárvány összes színeit, ahogy a fehér szín is felbomlik összetevőire. Ha Dél- Olaszországból elindulnánk, eljuthatunk úgy Észak-Franciaországba, hogy sohasem érintünk két olyan szomszédos falut, amelyek egymást nem értenék. A szivárvány színei is ugrás nélkül mennek át egymásba.” „A román nyelvek egész területe fehér volt, amely különböző árnyalatokon, átmeneteken keresztül felvette a szivárvány összes színeit, ahogy a fehér szín is felbomlik összetevőire. Ha Dél- Olaszországból elindulnánk, eljuthatunk úgy Észak-Franciaországba, hogy sohasem érintünk két olyan szomszédos falut, amelyek egymást nem értenék. A szivárvány színei is ugrás nélkül mennek át egymásba.”

7 Nyelvtípusok izoláló (elszigetelő) pl. kínai vo ka ni ’én nézlek téged’ ni ka vo ’te nézel engem’ pl. kínai vo ka ni ’én nézlek téged’ ni ka vo ’te nézel engem’ csungo kuo ’közép-ország (birodalom)’ csungo kuo ’közép-ország (birodalom)’ kuo csung ’az ország (birodalom) közepe’ kuo csung ’az ország (birodalom) közepe’ északi-kínai (pekingi) mā ’anya, öregasszony’, ’len; juta’, ’ló’, ’átkoz’ északi-kínai (pekingi) mā ’anya, öregasszony’, ’len; juta’, ’ló’, ’átkoz’

8 flektáló (hajlító)  pl. angol foot ’láb’, feet ’lábak’  (to) sing ’énekelni’, sang ’énekelt’ (egyszerű múlt idő), sung ’énekelt’ (befejezett melléknévi igenév), song ’ének’

9 agglutináló (ragozó)  pl. finn talo-ssa ’ház-ban’, metsä-ssä ’erdő- ben’, talo-ssa-ni ’ház-am-ban’  török kardeš-ler-imiz-den ’fivéreinktől’

10 poliszintetikus vagy inkorporáló (bekebelező)  pl. grönlandi eszkimó qasuiisagwigsagsingitluinagnagpuq ’vki végleg képtelen volt pihenőhelyet találni’  qasu- ’fáradtnak lenni’ + iiq ’nem lenni’ + saq ’okozni vmit’ + wikhelyképző-elem + si ’találni’ + ngit ’nem’ + luinaq ’teljesen’ + naq ’vki’ + puq személyre utaló igei végződés  eszkimó illujuaraalummuuttuviniugaluaqpungalittauq ’de én is egyike vagyok azoknak, akik még a nagyon nagy házhoz mentek el  középső alaszkai jupik: keluqvaareniggem enlillruyukluci ’Azt hittem, hogy a házaidat a parttól távolabb építetted (de látom, hogy közel vannak a parthoz).’  nyivh: pəi-mu-meń-vo-ńivχ (repül-csónak-kormánylapát- vesz-ember)

11 Areális csoportosítás  N. S. Trubetzkoy (1923), R. Jakobson  Sprachbund ’nyelvszövetség’  „Az a szoros kapcsolat, amely a szomszédos nyelvek között eredetüktől függetlenül kialakul, s bennük számos szintaktikai, morfológiai és fonetikai egyezést hoz létre.”  Izoglosszákkal jellemezhető

12 Európa nyelveinek areális csoportosítása (Décsy Gyula)  SAE („Standard Average European”) (né, fr, ang, ol, or)  Litorális nyelvek (holland, sp., baszk, port., máltai)  Szigetnyelvek (lux., réto-r., szorb, gagauz)  Diaszpora nyelvek (jiddis, cigány, örmény, ladin, karaim)  Viking szövetség (norv., sv., dán, izl., kelta ny-ek, fi., lp., vepsze)  Pejpusz-csoport (észt, vót, lív, lett)  Rokitno-csoport (le., litv., bel., ukr., kasub)  Balkáni szövetség (ro., bolg., mac., alb., gr., tr., mold.)  Kámai szövetség (csuv., tat., bask., kalm., md., mari, udm., komi, nyeny.)  Dunai nyelvszövetség (cseh, szl., ma., szlov., szerb, horv. – [né]) ++++  (11) nyugat-szibériai nyelvi area (szam [nyeny., eny., ngan., szelk.], obi- ugor [hanti, manysi],, ket, jukagír, jakut, dolgán, tunguz stb.)


Letölteni ppt "A magyar nyelv finnugor rokonsága 02-15-07 2. A nyelvek sokfélesége: nyelvcsaládok, nyelvcsoportok. Térbeli, időbeli és strukturális összefüggések."

Hasonló előadás


Google Hirdetések