Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jézus, az Emberfia. Az Emberfia a zsidóságban Filológiai jelentés  Görög: hüiosz tou anthropou arám: bar nasa héber: ben adam  A ‘bar’ gyakran szerepel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jézus, az Emberfia. Az Emberfia a zsidóságban Filológiai jelentés  Görög: hüiosz tou anthropou arám: bar nasa héber: ben adam  A ‘bar’ gyakran szerepel."— Előadás másolata:

1 Jézus, az Emberfia

2 Az Emberfia a zsidóságban Filológiai jelentés  Görög: hüiosz tou anthropou arám: bar nasa héber: ben adam  A ‘bar’ gyakran szerepel figurális értelemben: a hazugság fia = hazug ember bar nasa = az emberi nemhez tartozó: ‘ember’  Milyen értelemben nevezi magát Jézus ‘ember’-nek? Litzmann szerint az Emberfia a zsidóság körében nem volt fenségcím, a Dán 7,13 nem messianisztikus értelmű  Az Emberfiát csak az őskereszténység tette méltóságnévvé

3 Az Emberfia a zsidóságban Az Emberfia mint mennyei lény  Dán 7,13-14: Láttam az éjjeli látomásban, hogy íme, az ég felhőin valaki közeledik. Olyan volt, mint az Emberfia. Amikor az Ősöreghez ért, színe elé vezették. Hatalmat, méltóságot és királyságot adott neki… A továbbiakból úgy látszik: kollektív értelmű (a magasságos ég szentjei = Izrael vagy a szent maradék)  4Ezd: tengerből kilépő, felhőkön járó apokaliptikus megváltó  Etióp Hénok: aki mindenek előtt teremtetett, az idők végéig el van rejtve, akkor eljön kormányozni a mindenséget  Qumrán: használja a 2. Ádám kifejezést (ez szinoním) A politikain kívül létezett természetfölötti messiásvárás is.

4 Az Emberfia a zsidóságban Az Emberfia mint mennyei lény  Mennyei lény, messianisztikus… - Miért nincs neve? Miért csak ‘ember’?  Az ősembertan és a teremtéstan találkozása keleti vallások (főleg a gnózis): a platonizmus alapján az első ember ideális alak, prototípus. Az idők végén ő jön el az emberiség megváltására Teremtéstörténet: az ember Isten képmása, amely a bűnnel eltorzult; az ideális Ember hű képmásként megváltja a bukott emberiséget.

5 Az Emberfia a zsidóságban Az Emberfia problémája a zsidóságban  Éppen az első ember (a prototípus) a bűn szerzője, ezért nem lehet megváltó. A megoldás egyik iránya:  Csak az eszkatologikus aspektust (az eljövetelt) hangsúlyozzák, az Emberfia eredetét homályban hagyják (a tengerből, az égből jön el, titokzatos alak: Dán, 4Ezd, Hén) Tehát nem hangsúlyozzák a mennyei ember és az első ember azonosságát.

6 Az Emberfia a zsidóságban Az Emberfia problémája a zsidóságban 2. A megoldás másik iránya:  Nem hangsúlyozzák (vagy tagadják) az eredeti bűnt: Rabbinikus Ádám-spekuláció: bizonyítják az első ember tökéletességét Hénokh változatai: nem szól róla (pedig a bűn eredete érdekli), az angyalok bukásával helyettesíti (Gen 6 alapján), csak Éva vétkezett Gnosztikus keresztények: a bűnbeesést az ördög csempészte be az Írásba; Ádámban inkarnálódott először a próféta (  azonosítás Jézussal); az ember prototípusa Ádám, ő jön el Jézusban (nincs páli 2. Ádám!)

7 Az Emberfia a zsidóságban Az Emberfia problémája a zsidóságban 3.  Filón: közvetítő megoldást javasol A Genezisben két első ember szerepel: 1,27; 2,7  1,27: a mennyből való – tökéletes, nem mulandó, Lélektől telített, ösztönöktől mentes = keleti ősember  2,7: a földből való (úgy kellett életet lehelni bele), ő vétkezett, ő a bűn szerzője Pál is ismeri elméletét (ld. később) A filóni prototípus öröktől létezik, az időben nem történik kinyilatkoztatás, nem jön el, nincs eszkatologikus megjelenése

8 Az Emberfia a zsidóságban Összefoglalás A zsidóságban az EF két formában létezik:  Eszkatologikus mennyei lény (eredete homályos, feltehetően preegzisztens)  Ideális mennyei ember: azonos az első emberrel (inkább a kezdetek iránt érdeklődik, filozófiai és gnosztikus jellegű) Közös vonásaik: 1. mennyei ember, aki hű az istenképiséghez 2. valamilyen módon preegzisztens 3. egyik ág sem gondol a megtestesülésre (legfeljebb doketista módon: leereszkedik, egy prófétában inkarnálódik): a megváltó nem lép át a mitológiából a történelembe

9 Jézus és az Emberfia fogalom  Litzmannal szemben láttuk, hogy fenségcím Néhány helyen lehet köznapi értelmű:  a szombat van az emberért (Mk 2,27)  Ezért mondom nektek: minden bűnre és káromlásra elnyerik az emberek a bocsánatot, de a Lélek káromlása nem nyer bocsánatot. Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Lélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon. Mt 12,31-32 – kérdés, hogy az Emberfia itt Jézusra vonatkozik-e!  Nagyon sok helyen előfordul. Mivel az őskereszténységben az EF-teológia nem közkeletű, az evangéliumok annak emlékét őrzik, hogy Jézus így nevezte magát.

10 Jézus és az Emberfia Az Emberfia eszkatologikus említései  A fenség kifejezése Mert ahogy a cikázó villám az ég egyik szélétől a másikig villan, úgy jön el azon a napon az Emberfia is. Lk 17,24 Az Emberfiának eljövetelekor úgy lesz, ahogy Noé napjaiban történt. Mt 24,37 Aki ez előtt a házasságtörő, bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.” Mk 8,38 Jézus így válaszolt: „Én vagyok. És látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a hatalom jobbján, és eljön az ég felhőin.” Mk 14,62 Az Emberfia eszkatologikus feladata az ítélet: Jézus bírói szerepe az egész Úsz-ben hangsúlyos (Mt 25,31-46; 1Kor 4,5; 2Kor 5,10; ApCsel 10,42; 2Tim 4,8; Jn 12,48; Jn 5,27)

11 Jézus és az Emberfia Az Emberfia eszkatologikus említései 2. Bírói szerepének átalakítása:  E bírói feladat szoros összefüggésben van az Ebed Jahve bűnbocsátó, engesztelű művével  Az ítélet alapja az ember magatartása embertársaival, akiben az EF jelen van  Személyében a végidő már elkezdődött (nem az ég felhőin jött el, hanem megtestesült) jelenbeli (megtestesülés) és jövőbeli (parúzia) feladatát egységben látja.

12 Jézus és az Emberfia Az Emberfia összekapcsolódása az EJ-val  Mk 10,45: Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”  Mk 8,31: Ezután arról beszélt nekik, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad. = Az Emberfia az Ebed Jahve küldetését tölti be.  Az EF az átfogóbb fogalom, ebbe veszi fel az EJ-t. a legmagasabb fenség és a legmélyebb megaláztatás egysége valósul meg. ezzel az EF felvette a lealacsonyítás értelmét is (a fenség kifejezése mellett)  Az összekapcsolás alapja a helyettes elégtétel: az EF az emberiséget, az EJ Izraelt képviseli (sok az egyben)  Az Ember az embereket képviseli, osztozik a gyarlóságukban (ben adam)  Jézus tudatában is jelen volt a preegzisztencia gondolata, mint a zsidóság EF elképzeléseiben? „Az Emberfia eljött…” – erre utal, de nem az Ádám-spekulációk értelmében, legfeljebb az engedetlenség – engedelmesség párhuzamában

13 Emberfia krisztológia az őskereszténységben  A probléma: a szinoptikusok gyakran használják az EF kifejezést, de krisztológiai fogalmat nem építenek belőle. Melyik csoport tekintette a krisztológiai kérdés megoldásának?  Lohmeyer (1936): galileai és jeruzsálemi őskereszténység megkülönböztetése galileai: EF és Küriosz krisztológia jeruzsálemi: Messiás krisztológia Ez a felosztás mesterséges, csak a feltámadási megjelenésekre igaz.  De: létezik a hellenisták csoportja (zsidó hitükben keleti- szinkretista vonásokkal). Az EF krisztológiát is ők képviselhették.

14 Pál és az Emberfia  Az EF nem fordul elő nála, annál inkább a szinonímája, a második Ádám gondolata.  1Tesz 4,17: A felhőkön velük együtt elragadtatunk a magasba Krisztus elé, és így örökké az Úrral leszünk. – a kép a Dán 7-re megy vissza  A hangsúly azonban a második Ádámon van. Az EF és Ádám azonosítását az EF megtestesülésével oldja meg.

15 1Kor 15,45-49  Ahogy az Írás mondja: „Ádám, az első ember élő lénnyé lett”, az utolsó Ádám pedig éltető lélekké.  De nem a szellemi az első, hanem az érzéki, aztán következik a szellemi.  Az első ember földből való, földi; a második ember a mennyből való.  Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, s amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is.  Ezért ahogy a földi ember képét hordoztuk, a mennyeinek a képét is fogjuk hordozni.

16 1Kor 15,45-49 értelmezés  Filón elképzelésén alapul (első és utolsó Ádám = mennyei ember = Jézus), de az időrendet felcseréli! Nem a lelki ember az első, hanem a természeti  a mennyei ember  a teremtés emberével  Nincs két első ember (Gen 1,27 = Gen 2,7), csak egy van: a mennyei ember nem tartozik a teremtéselbeszéléshez, ő csak az idők teljességében jön el (megtestesülve)  Az EF először csak Jézusban jelent meg a világban, a teremtésben mint közbenjáró volt jelen, tehát afölött állt. (1Kor 8,6; Kol 1,15)

17 1Kor 15,45-49 értelmezés 2.  Az EF (= a 2. Ádám) azért jött, hogy jóvátegye Ádám bűnét: teljesítse azt a feladatot, amit Ádám nem teljesített.  Ádám és EF nem a személyükben, hanem a feladatukban azonosak Ádám a bűnével eljátszotta az emberiség istenképiségét az inkarnált mennyei ember azzal tette jóvá, hogy teljesítette az ember istenképi hivatását

18 Róm 5,12-19  Amint tehát egy ember által lépett a világba a bűn, majd a bűn folyományaként a halál, és így a halál minden embernek osztályrésze lett, mert mindnyájan vétkeztek...  Bűn volt a világon azelőtt is, hogy a törvény adatott, de a bűn, ha nincs törvény, nem számít bűnnek.  Mindamellett a halál Ádámtól Mózesig úrrá lett azokon is, akik nem vétkeztek a törvényt megszegve, mint Ádám, aki az Eljövendőnek előképe.  A kegyelemmel azonban nem úgy áll a dolog, mint a bukással. Mert ha egynek bukása miatt sokan meghaltak, Isten kegyelme, s az egy embernek, Jézus Krisztusnak irgalmából nyert ajándék még inkább kiárad sokakra.  A kegyelemmel tehát másképpen van, mint az egy ember bűnével. Az ítélet ugyanis egynek bűnéért rótt ki büntetést, a kegyelem pedig sok vétekből megigazulásra vezet.  Mert ha egynek bűnbeesése következtében egy miatt uralomra jutott a halál, mennyivel inkább uralkodnak az egy Jézus Krisztus által az életben azok, akik a kegyelem és megigazulás bőséges ajándékát kapják.  Amint tehát egynek vétke minden emberre kárhozatot hozott, ugyanúgy egynek üdvösséget szerző tette minden emberre kiárasztotta az életet adó megigazulást.  Ahogy egy embernek engedetlensége miatt sokan bűnössé váltak, egynek engedelmességéért sokan meg is igazultak.

19 Róm 5,12-19 értelmezés  Szorosan összekapcsolja az EF-t és az EJ-t.  A mennyei ember azzal hoz megváltást, hogy olyanná teszi az embereket, mint ő maga: Isten képmásává.  Ehhez nem elég a leereszkedés… gnózis: az embert az anyagtól kell megváltani  …hanem az ember általi kiengesztelés kell Egyetlen tett bűnössé tett, egy (de nagyobb) kegyelmi tett megvált  Ez a megváltó magába fölveszi a bűntől megszabadítottak közösségét (  az Egyház = Krisztus teste gondolata)  A jelen emberisége két pólushoz tartozik Ádámhoz: osztoznak vele a bűnben Krisztushoz: osztoznak vele a megváltásban ld. másutt: régi ember – új ember (Kol 3,9-10; Ef 4,24; új emberbe öltözés: Gal 3,27; Róm 13,14)

20 Fil 2,5-11  Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt.  Ő Isten alakjában (morfé) volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell,  hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember.  Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.  Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek,  hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban,  s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.

21 Fil 2,5-11: a kiindulópont  Morfé = eikón (Pesitta damutha fordítása alapján) – ez a kapcsolat a Gen 1,26-tal  Itt tehát nem Jézus isteni természetéről van szó, hanem arról, hogy az istenképiséget kezdettől magán hordja  Krisztus Isten egyetlen, preegzisztens, igazi képe = a mennyei ember  a mi megújulásunk Krisztus képére történik, ld. másutt: Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig. Kol 3,9-10 Akiket ugyanis eleve ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy Fiának képmását öltsék magukra, így lesz ő elsőszülött a sok testvér között. Róm 8,29

22 Fil 2,5-11: a küldetés értelmezése  …nem ragaszkodott istenképiségéhez… Ádám bűne, hogy olyan akart lenni, mint Isten: amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat. (Gen 3,5) – ezzel veszítette el istenképiségét (ebben állt engedetlensége) Krisztus önmagát kiüresítette:  „az” Ember „egy” emberré lett  megalázta magát a halálig (magára vette az EJ szerepét) Ebben állt Krisztus engedelmessége  az emberekhez lett hasonlóvá:: magára vette a bukott ember életét  egészen a halálig: engedelmességében addig elment  mégpedig a kereszthalálig: a leggyalázatosabb halált vette magára

23 Fil 2,5-11: krisztológiai értékelés  Az EF és az EJ teljes ötvözete mivel ez vsz. őskeresztény himnusz, e kapcsolat már Pál előtt is megvolt.  9-11: a Küriosz gondolata hüperüpszószen: ‘többet tett, mint felmagasztalta’  halálát követően nemcsak a preegzisztens létformájába tér vissza, hanem Küriosszá, a mindenség urává lett  Küriosz = Adonáj: Isten saját nevét (= hatalmát) adta neki  Ez nem adopcianizmus, mivel a ‘morfé’-t kezdettől birtokolta, ehhez járul itt az egyenlőség és a hatalmi funkciók.  Itt üdvtörténetről van szó, nem a természetek kérdéséről.

24 Emberfia az Újszöv. többi irataiban  Szinoptikusok: a logion hagyományok miatt 69x említik az EF-t, mindig Jézus ajkán  ApCsel: István kivégzésekor (7,56) ő a hellenisták közé tartozott: szerepük nagyobb volt, mint gondolnánk, ők vetették meg a misszió alapjait  János rokonszenvezik a hellenistákkal, evangéliumában az EF krisztológia jelentős

25 Az Emberfia Jánosnál  Senki sem ment föl a mennybe, csak aki alászállt a mennyből: az Emberfia (aki a mennyben van). 3,13 = a hagyományos EF képzet  úgy fogják fölemelni az Emberfiát is… (3,14) A megdicsőülés egyszerre jelenti fölemeltetését a keresztre fölmagasztalását Isten jobbjára  ugyanebben az értelemben: Elérkezett az óra, amikor megdicsőül az Emberfia. 12,23 Most dicsőül meg az Emberfia, s az Isten is megdicsőül benne. 13,31  „Bizony, bizony mondom nektek: Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, s az Isten angyalai föl- s leszállnak az Emberfia fölött.” a Gen 28,12-re utal. Jézus a híd ég és föld között; általa megnyílt az ég

26 Az Emberfia Jánosnál 2.  Az Emberfia bírói szerepe: Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában, s hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mert hiszen ő az Emberfia. (5,26-27)  Az Emberfia az egyház Ura, aki az eukarisztia által éltet: ne romlandó eledelért fáradozzatok, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, aki mellett maga az Atya tett tanúságot (6,27) Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. (6,53)  Nem véletlen a vakonszülötthöz szóló kérdés, tudja az olvasó, kit értsen rajta: Jézus meghallotta, hogy kidobták, s amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: „Hiszel az Emberfiában?” (9,35)

27 Az Emberfia Jánosnál – összegzés  Az EF a Logosznál is fontosabb (a két fogalom rokon: kezdettől Istennél volt mint Isten igazi képe)  Ezért az Ige hússá lett, nem emberré, nem kellett emberré lennie, hiszen kezdettől Ő volt az Ember: az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be. (1,14) = benne mint képmásban az Atya dicsőségét látjuk meg Ugyanez: 1Ján 1,2: Igen, az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk.

28 Az Emberfia a Jelenésekben  Kétszer fordul elő, mindkétszer utalás Dán-re: Amint odafordultam, hét arany gyertyatartót láttam, a gyertyatartók közt pedig az Emberfiához hasonlót. Bokáig érő ruhát viselt, aranyöv övezte mellét. (1,12b-13) Ezután fehér felhőt láttam, a felhőn ült valaki, aki az Emberfiához hasonlított. A fején aranykorona volt, a kezében éles sarló. (14,14)  Utalás a második Ádámra (a Gen kígyó történetének analógiája miatt: Ekkor a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje gyermekét… (12,4 és környező versek)

29 Az Emberfia a Zsidókhoz írt levélben  Mint dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget. A bűntől való megtisztítást elvégezve helyet foglalt az isteni Fölség jobbján… (1,3)  Az eljövendő világot, amelyről beszélünk, nem az angyalok uralma alá rendelte. Bizonyság erre az egyik helyen a következő: Mi az ember, hogy megemlékezzél róla? Mi az ember fia, hogy gondot viselsz rá? (  Ps 8) Az angyalok alá csak kevéssel aláztad, dicsőséggel, tisztességgel koszorúztad. Lába alá vetettél mindeneket, s úrrá tetted kezed művei fölött. Ha mindent uralma alá vetett, semmit sem hagyott, ami nem volna neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll. (2,5-8)


Letölteni ppt "Jézus, az Emberfia. Az Emberfia a zsidóságban Filológiai jelentés  Görög: hüiosz tou anthropou arám: bar nasa héber: ben adam  A ‘bar’ gyakran szerepel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések