1 Polónyi István: Szakképzés és műveltség oktatásgazdasági megközelítésben VIII. Közművelődési Nyári Egyetem Művelődés - műveltség Szeged, 2006. július.

Az előadások a következő témára: "1 Polónyi István: Szakképzés és műveltség oktatásgazdasági megközelítésben VIII. Közművelődési Nyári Egyetem Művelődés - műveltség Szeged, 2006. július."— Előadás másolata:

1 1 Polónyi István: Szakképzés és műveltség oktatásgazdasági megközelítésben VIII. Közművelődési Nyári Egyetem Művelődés - műveltség Szeged, 2006. július 5.

2 2 Szakértelem - műveltség Szaktudás = skill (közgazdasági megközelítésben). be skilled in doing something = jól ért valamihez, be skilled in an art = mesterségbeli/szakmai tudással rendelkezik, ért valamilyen szakmához/ mesterséghez. (Rimler Judit) A szakértelem az adott szakterület által meghatározott konkrét ismeretek, készségek és képességek együttese. Azonnal felhasználható, de nem alkalmazható széles körben, ez a tudás nagyon specifikus, szakterülethez, tartalomhoz kötött. (Csapó Benő) A műveltség az adott kultúrában releváns, felhasználható készségek, képességek, ismeretek összessége, társadalmilag értékes tudás. Elemeit az tünteti ki, hogy a társadalom elfogadja, értékeli az adott tudást. A műveltség olyan tudás, amely hatékonyan segíti az egyéni fejlődést, a személyes boldogulást, a másokkal való kapcsolattartást, a társadalmi munkamegosztásban való részvételt. (Csapó Benő) A műveltséget elsősorban meghatározottsága, szerveződése különbözteti meg a szakértelemtől. Ugyanazon területen, csaknem ugyanazokból az elemekből szerveződhet szakértelem és műveltség jellegű tudás is. A szakértelem esetében a szakterület szerveződési elvei, a műveltség esetében az egyént körülvevő társadalmi közeg, a tágabb kultúra (civilizáció) a meghatározó. (Csapó Benő)

3 3 A szakmai műveltség a korai időkben A történelem hajnalán a népesség meghatározóan földművelésből, gyűjtögetésből, halászatból, vadászatból élt, így a „szakmai műveltség” fogalmunkkal a megélhetéshez, túléléshez szükséges fogásokat, gyakorlatot, az eszközök elkészítésének és használatának ismereteit, a természeti megfigyeléseket stb. írhatjuk le. Ez a szakmai műveltség ekkor még alig választható le az „általános műveltségtől”. Az „úgynevezett barbár társadalmaknál, vadászoknál, pásztoroknál és még a földmívelőknél is ….. az emberek foglalkozásának sokoldalúsága minden embert arra kényszerít, hogy kifejlessze képességeit és hogy oly eszközöket találjon ki, melyekkel a folytonos nehézségeket le tudja küzdeni.” (Smith) Az ókori görög (pontosabban athéni) nevelésben, - amelynek alapvető célja a "jó poliszpolgár" nevelése volt, - a városi közösség egészének közösségi tudatát építő általános műveltség mellett természetesen kiemelt szerepet kapott a városi munkamegosztás alapját jelentő hierarchizált szakmai műveltség és természetesen a katonai mesterségben való jártasság kialakítása is. Ennek átadása persze még ekkor is meghatározóan a család feladata volt, a mesterségek ismeretei, fogásai apáról-fiúra hagyományozódtak. (Pukánszky - Németh ).

4 4 Szakmai műveltség és szakoktatás a középkorban A középkorban a szakmai nevelés feladatait a céhek és az egyetemek vették át. Egész Európában a legtöbb elismert céhben hét esztendő a kialakult szokásos tanoncidő. Hajdanában az elismert céheket universitásoknak nevezték …. A kovácsok universitása, a szabók universitása, stb. olyan kifejezések, amelyekkel minduntalan találkozunk ősi városok régi okleveleiben” (Smith)Nyilván arról van szó, hogy a kovácsok universitása magában foglal mindent (általános és szakmai tudást, szakmai fogást és erkölcsöt) amit a kovácsoknak tudni kellet Inas – legény – atyamester –Inasévek – inkább általános nevelés –Felszabadítás után (legény) kezdődik a tényleges szakképzés –A szakképzés végén walzerolás – vándorlás –Befejezésül mesteresztendő, mesterdarab készítés –Mesterré avatás A szakmai műveltségnek ez a fajtája – amit a mesterek, a céhek, az universitások – adnak át tanulóiknak alapvetően a szakma művelését célzó fogások, ismeretek. Mindezek mellett legalább ilyen fontos a szakma minőségi és erkölcsi szabályainak átadása, valamint e szervezet belső rendjének, moráljának, áthagyományozása

5 5 A kialakuló népoktatás A kialakuló népoktatástól sokféle hasznot reméltek. Az 1700-as évek végén Malthus így ír: "Ha az idők folyamán a közgazdaság legegyszerűbb törvényeiből egy néhány hozzáadatnék az ezen iskolákban adott oktatáshoz, a társadalom haszna csaknem kiszámítható volna." "Smith Ádám javasolja, hogy a mértan és erőműtan elemi részei tanítassanak a községi általános iskolákban, és én azt gondolom, hogy a piacot uraló közönséges elvek megtanítása jelentékeny haszonnal járna. Bizonnyal oly tárgy az, mely miután igen közelről érdekli a nép alsóbb osztályait, valószínűleg felköltené figyelmüket " Tehát egyik oldalról a céhes képzés – majd az ebből kialakuló inas képzés, s még későbben a formális és piacszerűen végzett szakképzés – a szűken vett szakmai műveltség mellett mindig igyekezett erkölcsi értékeket is átszármaztatni, bár ezek tantárgyakká igen ritkán szerveződtek. Másik oldalról a kötelező népoktatás az írás olvasás mellett az elvont általános művelést mindig is kiegészítette, s magába olvasztott valamilyen szakmai műveltséget, például a kártevők irtásáról, a gyümölcsfák metszéséről, a sebek kezeléséről és így tovább

6 6 Az indusztriális kor szakmai műveltsége A kialakuló indusztriális korszak új eleme a gyár, ahol: „A munkamegosztás fejlődésével a munkájukból élők legnagyobb részének, azaz a nép nagy tömegeinek foglalkozása gyakran csak néhány, egy vagy két igen egyszerű műveletre korlátozódik...” (Smith ) A szakképzés, az inasképzés: minimális az alapműveltség, - a gyárban megtanult szakmai fogásoknak van jelentősége. Az inas, vagy tanoncképzés heti egy napos képzést jelentett, a hét többi napján végzett 10-12 órás munka mellett. Például Magyarországon az 1877-ben megjelent első tanonciskolai szabályzat heti 11 órát írt elő, három évfolyamon, amit 1882-ben 7 órára csökkentettek (3 óra rajz, 2 óra olvasás és fogalmazás, 2 óra számtan és mértan tanítására). A tanonciskolák megszervezése és fenntartása egyébként az 1884. évi 17. törvény szerint a városok és községek kötelessége volt. (Illés Lajosné)

7 7 A 20. század elejének szakmai műveltsége A nyugati világ középosztálybeli gyermekei a 19-20 századfordulón John Dewey iskolájában az életre akarják felkészíteni. Dewey szerint az iskolának olyannak kell lenni, mint az életnek. Az ismeretszerzés készségét, problémamegoldó képességet kell elsajátítania a gyermeknek. Ebben az iskolában kiemelkedő szerepe van a laboratóriumoknak, műhelyeknek, műtermeknek, zenetermeknek, s az iskolai tevékenység szerves részét alkotja a konyha és az ebédlő, valamint a könyvtár és a múzeum is. (Pukánszky – Németh) Ebben az amerikai pragmatikus iskolában is kulcsszerepe van a gazdasági, üzleti ismereteknek A világ másik felén a szocialista iskola kezd kialakulni. Ennek alapja a marxi gondolat: „A gyárrendszerből… kisarjad a csírája a jövő nevelésének, amely minden gyermek számára egy bizonyos koron túl összekapcsolja majd a termelő munkát az oktatással és a tornával, nemcsak egyik módszerként a társadalmi termelés fokozására, hanem egyetlen módszerként a mindenoldalúan fejlett emberek termelésére” (Marx) A gazdasági válság, majd az erőltetett iparosítás idején a személyiség teljességének marxi koncepciójából a munka mozzanatát emelték ki a gyakorlatban, de a pedagógiai elméletalkotásban sohasem függesztették fel a marxi elvek hirdetését. Lunacsarszkij szerint (1920): „…Marxnak azt a gondolatát helyezzük előtérbe, hogy az oktatást szükségszerűen szorosan össze kell kapcsolni a munkával, természetesen a legtökéletesebb, a leghatékonyabb, vagyis a gyári, nagyüzemi munkával” (Turcsenkó).

8 8 Szakműveltség a szovjet típusú tervgazdaságban A szovjet típusú oktatás irányításában és finanszírozásában meghatározó súllyal jelentek meg az államszocialista, erőforrás-korlátos gazdaság preferenciái. –Tehát a gazdaság domináns szereplőinek rövid távú igényei határozták meg a képzés szerkezetét. –Más oldalról a bemenet oldalon, mint lakossági szolgáltatást erős "halasztási" hajlammal ("maradványelv" vagy "követési elv" szerint) tervezték - azaz a ráfordításokat a lehető legalacsonyabb szinten igyekeztek tartani, s a szükséges fejlesztéseket a működőképesség határig halasztották. De nem csak az oktatásba törekvők ütköznek hiányba, hanem a kibocsátási oldalon is hiány van, mert a szocialista vállalatok is állandó munkaerőhiánnyal küszködnek így az államszocialista gazdaság azonnal felszívja a végzetteket Az állam-szocialista erőforrás-korlátos gazdaságban a (nagy) vállalatoknak alapvető érdeke fűződik tehát a túlspecializált szakképzési rendszer konzerválásához. Mert ezek a végzettek –egyfelől, a felsőfokú továbbtanulástól elzártak, szűk szakmájuk miatt a munkahelyüktől való függenek, –másfelől már tanulóéveik alatt kvázi munkásként részt vesznek a termelőmunkában, tehát az adott gyárhoz szocializáltak.

9 9 A szakműveltség a szocializmus gyakorlatában Az államszocialista erőforrás-korlátos gazdaságban az oktatás gazdaságot szolgáló (termelő szolgáltató) funkciója törvényszerűen előtérbe kerül. Ebből adódóan a végzetteket felhasználó szervezetek erőforráséhsége alakítja a képzés szerkezetét és vele együtt a tananyagot. "A szakképző intézményekben a szaktudás fontossága, relevanciája annyival kézzelfoghatóbb, mint a >>kiegészítő<< anyagoké, hogy ez utóbbiakat teljesen mellőzötté degradálja. Ez a helyzet a szakmunkásképzésben, a szakközépiskolában és az egyetemen is, csak az egyetem esetében, ahol a nem szaktudás szintje eleve magasabb, kevésbé veszélyes, mint másutt" (Ferge).

10 10 Gazdasági és ideológiai bajok A szocialista rendszer meghatározó jellegzetessége az eszmények és a realitás közötti jelentős és növekvő távolság. –A praxis oldalát a vállalatok képviselték, –az elveket pedig az állami ideológusok és az elméleti pedagógusok, akik szerint a képzésben a szakmai műveltség jóval több, mint a napi igényeket kielégítő szakképzés, hanem az un. szocialista, mindenoldalúan fejlett ember nevelésének eszköze is. E két nézetrendszer képviselői folyamatosan ütköztek. A szakképzés a szocializmusban –egyik oldalon ideológiai célokat szolgált (a munkásosztály nevelését), s az idealisztikus társadalom és kapitalizmust utolérő, s meghaladó gazdaság képéből levezett műveltségtartalmakat közvetített. –Másik oldalról viszont – ugyancsak fontos feladataként - a közgazdaságilag irracionálisan fejlődő (pontosabban nem fejlődő) gazdaság igényeit kellett kiszolgálnia az alsó fokú oktatástól kezdve –„kettős nevelés”

11 11 A szakképzés a piacgazdaságban A piacgazdaságokban is ugyanebben az időben – a 60-as, 70-es években - az oktatást közgazdasági szemszögből beruházásként kezdték el értelmezni „A nevelés hozzájárulásának lényege …. a know-how és a know-what típusú tudás, vagyis a szakismeret és a befogadott tudás terjesztése.” (Machlup) A nevelésnek a termelés hatékonyságához való hozzájárulását három tényezőre bontja fel: –„munkáshatékonyságra”, - adott feladatot gyorsabban, vagy jobban végezzen el vagy mindkettő együtt. –„allokációs képességekre” - a lehető legalkalmasabb változat felismerése … a szakmunkás, a művezető, a felügyelő, az ellenőrző, a technikus, a mérnök, a tanácsadó, a kutató és persze a vezető allokációs képességéről van szó, –„újító képességekre”

12 12 A posztindusztriális kor és a szakképzés a fejlett országok gazdasága posztindusztrializálódik és a posztindusztriális kor szakképzése jól kitapinthatóan más. Az ipar visszaszorulásával kiszélesedő szolgáltatások : –sokkal inkább a kereslethez igazodóan decentralizáltak, –a kereslet mennyiségét és minőségét a fogyasztók erősen differenciált és szubjektív igényei határozzák meg, –a szolgáltatás általában nem ölt önálló dologi, tárgyi formát, hanem legtöbbször tevékenységet jelent, –a nem tárolható, a fogyasztótól elválaszthatatlan, –a kereslet nagyfokban heterogén, és ingadozó. –a szolgáltatás szétszórt, sokszínű, a fogyasztók gyorsan változó igényei (a divatváltozások) miatt nehezen tervezhető mind kapacitását, mind tartalmát tekintve. Így a szolgáltatások szakképzése is –decentralizált, nehezen tervezhető, –a szolgáltatáshoz szükséges szakmai ismeretekben inkább a fogyasztói kapcsolattartás elemei dominálnak, mint a technológiai ismeretek.

13 13 A szolgáltatások kiterjedése és az oktatás A szolgáltatások kiterjedésének hatása az oktatásra kettős. –Részint a képzési szint megemelkedik, –részint a mély szakképzés helyébe „előszakképzés” kerül. Az iskolai képzés egyre inkább az általános képzés erősítése felé fordul, s szakmai képzés egyre inkább a munkáltatóra marad. Az iskola feladata a képezhetőség, az átképezhetőség biztosítása, A gazdasági szféra szereplői eltérő módon állnak ehhez a folyamathoz. –A nagyvállalatok, a multinacionális cégek létrehozzák a maguk „akadémiáit”, vagy tréningjeit ahol a pályakezdők betanítását végzik. –A kis- és középvállalkozói szféra egyik része igyekszik az iskolarendszerű szakmai, gyakorlati képzésben részt vállalni, s ezzel részint magának olcsó (tanuló)munkaerőt, részint munkaerő utánpótlást biztosítani. Másik része pedig csak már gyakorlatot szerzett fiatalokat foglalkoztat, a igyekszik pályakezdőket nem fogadni. Az iskolarendszerből kiszoruló szakképzésnek gyorsan kialakul az iskolarendszeren kívüli kínálata, az gyorsan reagáló iskolarendszeren kívüli szakképzés.

14 14 A felnőttképzésből élethosszig tartó tanulás A posztindusztrializáció hatása a felnőttképzés kiterjedése –Részint a többszöri át és továbbképzés –Részint az oktatási fogyasztás kialakulása Egyre fontosabb szerephez jut a felnőttképzésben, - s a szórakozási, rekreációs célú képzésekkel együtt - meghatározó részévé válik az élethosszig tartó tanulásnak. Mint Kozma Tamás írja: a felnőttképzés szerepe korábban egyfajta kompenzálás, pótlás volt, - nevezetesen az igazságtalan oktatási rendszerből gazdasági, vagy társadalmi okok miatt kimaradtak számára lehetővé tenni a magasabb szintű végzettség megszerzését. - ez a pótló szerep ma is megvan azokban a társadalmakban, ahol nagy a bevándorlás „Ez a pótló, igazságtevő szerepe a felnőttképzésnek azonban látnivalóan eltörpült, visszaszorult mára./…./ A felnőttképzés e megváltozott szerepét éppen az jellemzi az 1990-es évek végén, hogy benne a felsőfokú végzettségűek aránya dominál. …..A felnőttképzésben mindinkább az iskolázottabb társadalmi csoportok vesznek részt – az iskolázatlanabbak pedig egyre kevésbé. A felnőttképzés nem pótolja, helyettesíti az iskolázottság hiányait, hanem folytatja és kiegészíti.” (Kozma )

15 15 Új gazdaság ? – új szakképzés? Információs gazdaság? Új gazdaság? Tudásalapú társadalom? Tudásalapú gazdaság? „Ezek a gyakran szajkózott közhelyek és klisék voltaképpen egy széles körben elterjedt kultusznak a hókuszpókuszai." (Roszak) Joseph E. Stiglitz is rámutat új könyvében, hogy, egyszerűen nem igaz az "új gazdaság" mítosza, mert bár a távközlési iparág a duplájára növelte GDP-beli részesedését a 90-es évtizedben, és az új munkahelyek kétharmadát, a beruházások egyharmadát hozta, de a tőzsdei buborék kipukkanása után ma a felesleges fejlesztések és csődbe jutott cégek jellemzik a korábbi csodát. Nem elsősorban az új tudás termelése gyorsult fel, - hanem az információk, a tudás átadásának-átvételének sebessége. „Az úgynevezett tudás alapú gazdaságokban az információs és kommunikációs technológiai (IKT) tudás felértékelődik, a számítógép használatának elterjedése, az internet a foglalkoztatást rugalmassá és innovatívvá teszi, így csökkenti a költségeket és növeli a versenyképességet…” (Halász – Lannert ) Az információ gyors áramlása, és a szolgáltatások említett sajátosságai a gazdaságban igen gyors szerkezetváltozásokat indukál, - ami értelemszerűen a munkaerőpiac szakmunkaerő keresletének szerkezetére is kihat, rövidtávon, kiszámíthatatlanná teszi.

16 16 A technikai fejlődés és a képzettség összefüggése 1 Az az alapkérdés, hogy a technikai fejlődés hogyan befolyásolja a munkafeladatok elvégzéséhez szükséges képzettséget? Az összefüggésről szóló elméletek fő típusai: –A növekvő kvalifikáció elmélete szerint a gépesítés és az automatizálás a munkaerő átlagos képzettségi szintjének a növekedéséhez vezet. –A dekvalifikáció elmélete szerint a tőkés üzemszervezés széttördeli a munkafolyamatokat, és elválasztja az önálló szellemi munkát a végrehajtó tevékenységtől. Ennek nyomán a termelőmunka végzéséhez szükséges képzettség csökken. –A polariáció elmélete szerint az automatizált termelésre való áttérés polarizálja a munkafeladatok elvégzéséhez szükséges képzettség. Az egyik póluson az egyszerű, egyoldalú, különösebb képzettséget nem igénylő, míg a másikon bonyolult, magas képzettséget igénylő feladatok jönnek létre. –Végkövetkeztetés: napjainkban mindhárom tendencia érvényesül, ám az eredő hatás végül is a magasabb képzettség iránti kereslet növekedését eredményezi. (Falusné Szikra Katalin ) De a csúcstechnika ugyanis csak szűk területre korlátozódik, és sokkal inkább tőke-, mint munkaigényes. Így azután a foglalkoztatást nem, vagy csupán igen kis mértékben növeli.

17 17 A technikai fejlődés és a képzettség összefüggése 2 Más megközelítés: technikai fejlődés háromféleképpen változtatja meg a munkát. –megszünteti azokat a munkákat, amelyek termékére nincs szükség, –a létrejövő új termékek, és szolgáltatások új munkákat teremt, –az új technika egyes régi munkákat átalakít. (Rimler Judit) A megszűnő szakmák korántsem biztos, hogy alacsonyabb szintű mesterségbeli tudást igényeltek, mint az újak. (Pl. sok magas színvonalú kézműves munka szűnik meg, de sok egyszerű is.) Az új munkák esetében is vegyes a kép: az új eszközöket felfedező, kifejlesztő kutatóknak, mérnököknek, technikusoknak igen mély ismeretekkel kell rendelkezni szakterületükön, ugyanakkor az általuk kifejlesztett eszközök kezelőinek olykor szinte semmivel. Az esetek többsége a középső kategóriába esik – a modern technika új foglalkozásokat teremt, s a régieket megújítja Felteszi a kérdést, hogy a fejlettebb technikával dolgozók munkája vajon magasabb színvonalú-e, mint az alacsonyabb szintű technikával dolgozóké? „Mondhatjuk-e, hogy egy teherautó sofőr munkája bonyolultabb, mint egy kocsisé? Inkább azt kell válaszolnunk, hogy más. A sofőrnek ismerni kell a gépét, a kocsisnak a lovait. Egyik sem könnyű.” (Rimler.)

18 18 A szubsztanciális tudás felől a proceduális tudás felé Igaza van-e Rimlernek? Valóban ugyanúgy ismeri-e a sofőr a gépét, mint a kocsis a lovát? Vagy a sofőr csak azt tudja, hogy hogyan is kell az autót vezetnie, de azt már nem tudja, hogy mi történik „odabenn”? Sőt, már az autószerelő sem tudja, hiszen csak mérési pontokat ellenőrzi, s ha nem egyezik a mért adat az előírttal, akkor fődarabokat cserél és nem javít. S csak keveseknek adatik meg a mindentudás (legalább is az autó működését illetően). Ez nem más, mint a fentebb már említett polarizáció jelensége. És a proceduális tudás kiterjedése. A posztindosztrializáció következménye, hogy az iskola által közvetített műveltségnek a szubsztanciális tudás felől a proceduális tudás felé mozdul el. (szubsztanciális – a jelenségeket, az alkalmazott sokféle eszköz működését megalapozó elméleti – tudás; procedurális tudás - az alkalmazás mikéntjére vonatkozó tudás) A szakképzésnek az iskolarendszerből történő kiszorulása – is ezt látszik igazolni. –A gyorsan változó proceduális ismereteket inkább lehet a munkaerőpiac igényeihez gyorsan reagáló iskolarendszeren kívüli képzésben tanítani. –Ezzel párhuzamosan viszont az iskolarendszerű köz- és felsőoktatás egyre inkább a széles általános, szubsztanciális műveltség közvetítése felé mozdul el.

19 19 EGY ESETTANULMÁNY A hazai felsőoktatás

20 20 PISA és IALS vizsgálatok Az oktatás eredményességének nemzetközi összehasonlítását teszi lehetővé a PISA és az IALS literacy vizsgálatok Az OECD PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat – 2000-ben (majd 2002-ben) kérdőívekkel több mint 30 országban a 15 éves tanulók – olvasási-szövegértési készségeit, –matematikai és –természettudományos ismereteinek szintjét kívánták felderíteni. OECD IALS (International Adult Literacy Survey) vizsgálat - 1994 és 1998 között a felnőttek –olvasási készségeinek vizsgálata. a „literacy” eredeti értelme az „írástudás” ahogy azt a PISA és az IALS keretében használják, közelebb áll a mi „műveltség” szavunkhoz, - magyarul az olvasáskultúra, természettudományos és matematikai műveltség (Csapó Benő)

21 21 Az IALS vizsgálat tanúságai A 16-65 éves népesség szövegértelmezésének eredménye az iskolázottság szintje szerinti (1994-1998)

22 22 A 16-65 éves és a 20-25 éves felsőfokú végzettségűek eredményei az OECD IALS vizsgálaton olvasás-értés vizsgálaton

23 23 OKOK 1 – Az autonómia? A hazai oktatás autonómiája - szocialista típusú önigazgatás? A hazai közoktatás – s különösen az alapfokú oktatás – 90-es évekbeli fejlődését leginkább a decentralizáció jellemezte. „Alig egy évtizeddel korábban a hazai és külső elemzők egyaránt még erősen centralizált, a „porosz hagyományokra épülő rendszerről” beszéltek, ezzel szemben a kilencvenes évek végére a magyar közoktatás világviszonylatban is az egyik leginkább decentralizált rendszerré vált. Az OECD által végzett elemzések szerint a kilencvenes évtized közepén a magyar közoktatás a nemzetközi szervezet valamennyi tagállamát figyelembe véve a leginkább decentralizált volt, azaz a tartalmi, a személyzeti, az infrastruktúrát érintő és a finanszírozási kérdésekben itt hozták a legkevesebb döntést központi és a legtöbbet helyi/iskolai szinten.”Halász Gábor (2001): A magyar közoktatás az ezredfordulón OKKER Budapest 22. old.

24 24 OKOK 2 A PISA és az IALS vizsgálat eredményei és az adott ország egy főre jutó GDP- jének összefüggései

25 25 OKOK 3 - A nemzetek sorrendje az analfabéták aránya a 7 évesnél idősebb népességben, illetve az újoncok között a XIX. százat második felében, illetve 15 évesek olvasás értése a PISA 2000 vizsgálat szerint ( Sáska Géza: : Európai képzetek – kézirat 2004)

26 26 OKOK 4 A tartalom elmaradt változása 1. szakasz: Humán-műveltség 2 szakasz : Természettudományos műveltség 3. szakasz: szubsztanciális helyett proceduális tudás és választhatóság

27 27 OKOK 5 Tömegesedés - a felsőoktatás átalakítási kényszere A 100 ezer lakosra jutó hallgató- létszám alakulása Következmény – a szakemberképzési funkció válsága. Hány csillagász, jogász, filozófus stb. kell az országnak?

28 28 Az új típusú felsőoktatási képzés

29 29 Búcsú a szakember vs. szakbarbár képzéstől? Régi típusú képzés Mély szakismeretek Kevés általános képzés Azonnal alkalmazható, kész szakemberképzés Szakbarbárképzés ? Új típusú képzés Több általános ismeret „Előszakképzés” Továbbépíthető, továbbépítendő képzés Értelmes ember képzés ?

30 30 Köszönöm a figyelmet