Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fenntarthatóság mérnöki szemmel Jövőkereső országos konferencia Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMK Környezetmérnöki Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fenntarthatóság mérnöki szemmel Jövőkereső országos konferencia Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMK Környezetmérnöki Tanszék."— Előadás másolata:

1 Fenntarthatóság mérnöki szemmel Jövőkereső országos konferencia Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMK Környezetmérnöki Tanszék

2 2 a variabilitás megteremtése és a visszacsatolás biztosítása. Az ökológiában a jövő ismeretlen kihívásaira való felkészülés stratégiája Az ökológiai rendszerek önszerveződési stratégiája példaként szolgálhat a hatékony ökonómiai rendszerek tervezéséhez! A faj fennmaradása Közérdek Hosszú távú tervek Egyéni érdek Versenyképesség Az egyed fennmaradása VARIABILITÁS KREATIVITÁS, INNOVÁCIÓ VISSZACSATOLÁS ÖNSZABÁLYOZÁS KÉPESSÉGE

3 3 A bioszféra mint viszonylagosan állandó rendszer  A bioszféra szerves visszacsatolásai révén képes önmaga számára biztosítani a homeosztázist - nevezetesen azt, hogy fontos fiziológiai paraméterei egy megengedett tűréshatáron belül maradjanak és külső hatás után újra törekedjenek az optimális érték felvételére.  Szerves szabályozási (visszacsatolási) rendszerek gondoskodnak arról, hogy az egyes fiziológiai mennyiségek megengedett határokon belül maradjanak, illetve optimális értéket vegyenek föl. E rendszer a hatásait összetett hurkok hálózatain keresztül fejti ki, eltérő időállandóval és különféle funkcionális teljesítőképességgel, melyek mindegyike olyan bonyolult és összetett, hogy a teljes elemzésre ma még képtelenek vagyunk. Itt is érvényesül minden kibernetikai rendszer legfőbb sajátossága: a környezeti behatásokkal szembeni viszonylagos állandóság.

4 4 Napenergia, CO 2, Ásványi sók Termelők Fogyasztók Lebontók Szerves üledékek CO 2, Ásványi sók CO 2

5 5 Ökológia versus Ökonómia Ökológiai rendszerek jellemzői Önszabályozó (zárt) rendszer (Bio)diverzitás Gyors reagálási képesség a folytonosan változó körülményekre Visszacsatolás Energiaveszteség minimalizálása Nincs túltermelés, nincs felesleg Ökonómiai rendszerek jellemzői Nyitott rendszer Monokultúra (túlzott specializáció) vagy kisebb mértékű diverzitás Késedelmes reakció Hiányos, vagy hiányzó visszacsatolás Profitorientáltság Túltermelés és externáliák

6 6 A civilizáció súlyának növekedése a Föld ökoszisztémájában Ökonómia okozta probléma jelentősége idő Kezdetek Mezőgazdasági és ipari termelés megjelenése Ipari forradalom Fogyasztói társadalom Termelési korlátok: szükségletvezérelt ellátásorientált gazdaság Piaci korlátok: termelési lehetőségek „korlátlan” kibővülése a tudati változás nélkül Környezeti teherbírás korlátai: a megújuló erőforrások számára nincs idő az újraterme- lődésre

7 7 Civilizációnk hatása a bioszférára  Az elmúlt évezredek során rohamosan nőtt a „civilizációs hányad” a Föld többi élő tömegéhez képest. Ebből következőleg egyre nagyobb arányban veszünk részt a napenergia és más energiák, valamint anyagok továbbításában, vagyis egyre növekszik súlyunk a bolygó homeosztázisában.  Éppígy nő a „felelősségünk” is a bolygó egyensúlyi folyamatainak fenntartásában. Minden alkalommal, amikor a természetes szabályozási folyamat valamelyik részét jelentősen megváltoztatjuk, illetve új energia vagy információforrást tárunk fel, megnöveljük a valószínűségét, hogy a létrejövő változások egyike - a visszacsatolások változatosságát és hatóerejét csökkentve - befolyásolni fogja a teljes rendszer stabilitását.  Az ember által létrehozott gazdaság tulajdonképpen „nyitottá” tette az évmilliárdok alatt kialakult önszabályozó ökológiai rendszert. A jelen kihívása az, hogy milyen módon oldjuk meg ezt a problémát.

8 8 Ökológiai mintára szerveződő gazdasági modell kialakítása  Az emberiség számára a jövő ugyanolyan bizonytalan és kiszámíthatatlan, mint az volt az élővilág kialakulásának kezdeti szakaszaiban, tehát az ott kialakult, kísérletező, önszabályozó, számtalan visszacsatolással rendelkező hálózatok adhatnak egy mintát.  Az emberiségnek, miután a fejlődése során kilépett a bioszféra korlátozó, önszabályozó rendszeréből, ezt magának kell mesterségesen megoldania, tehát önmagának kell korlátokat állítania, hogy ugyanolyan stabilitást tudjon elérni, mint a bioszféra.  Ehhez számos tudományterület eredményeit kell összegezni és rendszerbe foglalni, mind a gazdaság, mind a természet- és műszaki tudományok területéről.  Ez tulajdonképpen az elmúlt évtizedekben kialakult rendszerszemlélet általános alkalmazását feltételezi.

9 9 Irányítástechnika, mint az önszabályozás eszköze A magyar műszaki szóhasználatban az irányítástechnika három fő résztudományt ölel fel. Ezek: méréstechnika vezérléstechnika szabályozástechnika

10 10 Szabályozástechnika  Szabályozástechnika valamilyen utasítás megvalósítása úgy, hogy az utasítás eredménye az utasításra visszahatással legyen (zárt, visszacsatolt információs rendszer)  A szabályozás egy zárt információ-láncot (zárt hurok) képez. A folyamat az utasításnak megfelelően alakul, és a beavatkozás eredményéről visszajelzés érkezik. Szabályozó berendezés Beavatkozó szerv Szabályozott berendezés Zavaró jelek Módo- sított jellemző Beavat- kozó jel Rendel- kező jel Alapjel Érzékelő szerv Ellenőrző jel Szabályozott jellemző Anyag energia Anyag energia

11 11 A pozitív és a negatív visszacsatolás  A pozitív visszacsatolás öngerjesztés, amikor egy hatásra, egy változásra ugyan olyan előjelű reakció születik. A keletkezett hatás nem mérséklődik, hanem erősödik. Ilyen jellegű folyamat a tőzsdepánik, a különböző, gazdasági, pszichológiai természetű válságok begyűrűzése.  Ezzel ellentétes folyamat a negatív visszacsatolás, amikor a beállt külső környezeti változással ellentétes válaszreakció születik, tehát negatív lesz a reakció, mérsékelni igyekszik a hatást. Ez gyakran iteratív folyamat eredményképpen új egyensúly elérését eredményezi.  Kérdés, hogy mennyi a várakozási idő, mekkora az információfeldolgozási képesség, a zavarok kiszűrésének a lehetősége.

12 12 MŰKÖDÉSI ÉS ELLÁTÁSI SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSE KOORDINÁTOR - INTERFACE SZERVEZETEK Üzleti szervezetek KOORDINÁL, KATALIZÁL, KONTROLLÁL, SZINERGIÁK, VISSZACSATOLÁS KOORDINÁCIÓ Egyéni és közösségi szükségletek PRIVÁT TŐKE BEVONÁSA, VERSENYKÉPESSÉG, HATÉKONYSÁG Nemzetállami szabályozás és döntéshozatal Uniós szabályozás és döntéshozatal Uniós támogatások és kötelezettségek Koordinációs modell Információk Visszacsatolás Kínálat Kereslet PIACI ÖNSZABÁLYOZÁS ELEMZÉS, KIÉRTÉKELÉS VEZÉRLÉS BEAVATKOZÁSMÉRÉSSZABÁLYOZÁS Információk Visszacsatolás Önkormányzatok, üzleti szervezetek

13 13  A koordinációs modell szándékolt eredménye olyan alkalmazott gazdasági rendszer létrehozása amely képes elősegíteni egy fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtését, ezáltal biztosítva költséghatékony infrastrukturális és működési hátteret, amely egyben a reálszféra versenyképességének fokozásához is hozzájárul.  A koordinációs modell alkalmazásának szintjei: Pécs Ökováros - Mecsek Dráva Ökorégió Program Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program Pécs Fejlesztési Pólus Program A koordinációs modell alkalmazásának lehetséges eredményei és szintjei

14 14 A stratégiai tervezés koncepcionális háttere: Pécs Ökováros - Mecsek-Dráva Ökorégió Program  A Program célja olyan egységes stratégiai tervezési keretrendszer létrehozása, amely elősegíti, hogy a regionális, megyei, térségi fejlesztés és a városüzemeltetés során a fenntartható fejlődés elemei érvényesüljenek; a környezetvédelmet érintő, részben már eddig is tervbe vett beruházások, fejlesztési elgondolások átfogó módon, egységes program keretében és komplex módon valósuljanak meg; az egységes programba illesztett fejlesztési elképzelések és az ezáltal létrejövő kooperációk növeljék az esélyt a sikeres forrásteremtésre.

15 15  A fejlesztések során az öko-szociális szemlélet érvényesüljön, miszerint a természeti környezet, a társadalmi csoportok és a gazdaság szereplőinek érdekei egymást erősítő, kooperatív módon jelenjenek meg.  A fenntartható fejlődés érdekében az erőforrások felhasználásának üteme ne haladja meg azt az ütemet, amellyel az ökoszisztéma képes azokat újratermelni.  A helyi erőforrásokra alapozva a város és a környezetében lévő kistérségek egymást erősítve kell, hogy a közösségi szükségleteik – pl. távhő, környezetterhelés-feldolgozási kapacitás, ivóvíz, szakorvosi ellátás, oktatás – kielégítése érdekében együttműködjenek. Az Ökováros-Ökorégió Program alapelvei

16 16 Az operatív tevékenységet segítő mérőeszközök  Az operatív tevékenységet segítő eszközként a következő mérési rendszerek kerültek kiválasztásra, amelyek használatával a környezetipari tevékenységek hatásai számszerűsíthetők: Az IPPC rendszer elsősorban csak egyes ipari beruházások esetén jelenik meg, mint kötelezően alkalmazandó eljárás. IPPC alapján különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. Az Ökológiai Lábnyom segítséget nyújthat a helyi környezeti erőforrásokkal történő környezettudatos gazdálkodáshoz, mivel ez egy adott népesség természeti „terhének” mértékegysége - az a földterület, mely a felmerülő összes környezetterhelés fenntartható feldolgozhatóságához szükséges.

17 17 Ökováros-Ökorégió és az Ökológiai Lábnyom  Értelmezésünkben az ÖKOVÁROS vagy ÖKORÉGIÓ az a területegység, amely tudatosan törekszik arra, hogy ökológiai lábnyomával benne maradjon a rendelkezésre álló területben.  Ennek érdekében a helyi közösség a beruházások és a gazdaság élénkítése során olyan megoldásokat preferál, amelyek nem növelik - sőt lehetőség szerint csökkentik - a térség ökológiai lábnyomát.

18 18 A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program regionális gazdasági- és térségfejlesztési hatásai

19 19 Rendszerszemléletű településüzemeltetés I.  A keletkező kimenetek egyéb gazdasági folyamatokba, mint bemenetek becsatolásával – a hulladékgazdálkodási rendszer alapját képezheti egy regionális rendszerszemléletű, településüzemeltetési és fejlesztési modell kialakításának is. A lehetséges szinergikus hatások kihasználásával elérhető egy adott település vagy településcsoport igényeinek kielégítése a helyben rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával.  E megoldás eredményeként a településüzemeltetés területén kínálkozó lehetséges szinergiákat kihasználó települések vagy régiók összességében kedvezőbb díjtételű közszolgáltatásokat biztosíthatnak, ennek köszönhetően a termelői szektor beruházásai számára is vonzóbb helyszínt jelenthetnek. A rendszerszemléletű megközelítés tehát versenyelőnyt, az ebből fakadó gazdaságélénkülés pedig hosszú távú előnyöket biztosíthat egy település vagy akár egy régió számára is.

20 20  Hozzátehetjük, ha mindezek a fejlesztések kutatási tevékenységet is magukba foglalnak, megfelelő oktatási, képzési háttérrel nagymértékben elősegíthetik a több hozzáadott értéket produkáló és a helyhez sokkal jobban kötődő, tudásalapú gazdaság kialakulását.  A rendszerszemléletű településüzemeltetési és regionális fejlesztési megoldások alkalmazhatóságának azonban feltétele az, hogy a természeti környezet, a helyi közösségek és a gazdaság érdekei és igényei a kölcsönös előnyök szintjén, tehát nyerő-nyerő módon elégülhessenek ki, azaz ne az egymás hátrányára történő előnyszerzés határozza meg a viszonyokat. Rendszerszemléletű településüzemeltetés II.

21 21 Szinergiák a környezetgazdálkodás és a közösségi szükségletek piaca között

22 22 Összegzés I.  Ha ez a szemléletváltás teret nyer, akkor az emberiségre nehezedő kettős teher problémája - nevezetesen az egyre szűkülő nyersanyag- és energianyerési lehetőségek, valamint a civilizációnk okozta környezetterhelés - a régiók szintjéről egyfajta alulról induló önszerveződéssel léphet az egyre magasabb szinten történő megoldás irányába.  Ezzel tulajdonképpen újra a bioszféra területén már bizonyított elvek érvényesülnek, hiszen ott sem egyetlen nagy szabályozórendszer működik, hanem számtalan kisebb-nagyobb hálózat egymással is összefüggő rendszerének köszönhető a stabilitás.

23 23 Összegzés II.  A régiók szintjén kialakuló vertikális és horizontális, de egymáshoz is kapcsolódó hálózatok, klaszterek eredményezhetik a jövőben egy egész kontinensre vagy akár a Föld egészére kiterjedő „emberi” homeosztázis kialakulását, amely kedvező esetben vagy része lesz a bioszférának, vagy pedig speciális egymásrautaltsági, tehát szimbiotikus kapcsolatban fog vele állni.

24 24 Zárszó  Nem biztos, hogy ellenségei vagyunk a Földnek, kérdés, hogy milyen módon fog ez kiderülni.  Vannak jelek, hogy korlátozzuk magunkat a kibocsátásban, megjelent pl. a jövő nemzedékeink ombudsmanja.  Az emberiség lehet, hogy képes lesz nem csak egyénként, hanem fajként is intelligensen viselkedni.  Felmérjük, hogy a bolygót milyen külső hatások érhetik, amelyek az egész bioszférát veszélyeztetik. Eddig gyakorlatilag az ilyen jellegű hatások váratlanul és kivédhetetlenül érkeztek.  Az ember felhívja a figyelmet a veszélyre, vagy csökkentheti a hatásait, és akár el is háríthatja azt.

25 25 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Fenntarthatóság mérnöki szemmel Jövőkereső országos konferencia Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMK Környezetmérnöki Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések