Az ökomarketing, mint a gazdasági-társadalmi folyamatok egy meghatározó önszabályozó eszköze Kiss Tibor elnök MTA PAB Hulladékgazdálkodási Munkabizottság.

Az előadások a következő témára: "Az ökomarketing, mint a gazdasági-társadalmi folyamatok egy meghatározó önszabályozó eszköze Kiss Tibor elnök MTA PAB Hulladékgazdálkodási Munkabizottság."— Előadás másolata:

1 Az ökomarketing, mint a gazdasági-társadalmi folyamatok egy meghatározó önszabályozó eszköze
Kiss Tibor elnök MTA PAB Hulladékgazdálkodási Munkabizottság

2 Ökológia versus Ökonómia
Ökológiai rendszerek jellemzői Ökonómiai rendszerek jellemzői Zárt rendszer Nyitott rendszer (Bio)diverzitás Gyors reagálási képesség a folytonosan változó körülményekre Monokultúra (túlzott specializáció) vagy kisebb mértékű diverzitás Késedelmes reakció Visszacsatolás Hiányos, vagy hiányzó visszacsatolás Energiaveszteség minimalizálása Nincs túltermelés, nincs felesleg Profitorientáltság Túltermelés és externáliák

3 Az ökonómiai rendszerek főbb paradigmaváltásai
Környezeti teherbírás korlátai: a megújuló erőforrások számára nincs idő az újraterme-lődésre Piaci korlátok: termelési lehetőségek „korlátlan” kibővülése a tudati változás nélkül Ökonómia okozta probléma jelentősége Termelési korlátok: szükségletvezéreltellátásorientált gazdaság Marketing, mint az értékesítési problémák megoldását segítő eszköz Szabályozási, visszacsatolási probléma: igény az ökomarketingre Kezdetek Mezőgazdasági és ipari termelés megjelenése Ipari forradalom Fogyasztói társadalom idő

4 Az ökomarketing egy lehetséges meghatározása
Az ökomarketing egy olyan környezettudatos etikai elveken nyugvó módszer, amely a marketing teljes tudományos és gyakorlati eszköztárát felhasználva azon munkálkodik, hogy az ökonómia rohamosan növekvő világa átalakuljon egy intelligens, önszabályozó rendszerré, ahol a folyamatok visszacsatolása révén elsősorban koordinatív eszközökkel határozza meg azok belső korlátait, törekedve ezzel az ökológiai rendszerek önfenntartó szintjének elérésére, megelőzve az esetlegesen bekövetkező, és/vagy elháríthatatlan külső hatásokat.

5 Az ökomarketing alkalmazásának egy gyakorlati módja: integrátor-interface szervezet
TÁRSADALMI CSOPORTOK Pontos igényekre alapozott kínálat Nemzetek feletti szabályozás és döntéshozatal tudatformálás társadalmi elvárások fogyasztói igény Közösség felé irányuló szolgáltatások Nemzetállami szabályozás és döntéshozatal VISSZACSATOLÁS Helyi szabályozás és döntéshozatal KOORDINÁCIÓ, KONTROLL, KATALIZÁLÁS, VISSZACSATOLÁS Szükséges mennyiségű és minőségű árú INTEGRÁTOR-INTERFACE SZERVEZETEK SZABÁLYOZÁS Magántőke üzleti szervezetei (Környezet)Tudatos döntés a termék milyenségére és mennyiségére vonatkozóan Termék

6 Integrátor-interface szervezet jellemzői
Az ökomarketing tevékenység gyakorlásához szükség van egy olyan speciális üzleti szervezetre, amely egyrészt a közösség tulajdonában van ezáltal integrálja a közösségi szereplőket és képviseli a közösségi igényeket, másrészt az üzleti szférával is kapcsolatban áll, ismeri annak működési szabályszerűségeit, mindebből következően képes egyszerre koordináló, katalizáló és kontrolláló szerepet is ellátni, létrehozva ezáltal a 3K modellt, amely kiegészítője lehet a már ismert PPP modellnek. A 3K modell megteremti a lehetőséget, hogy a közszolgáltatások területe is hatékonyan kapcsolódjon be egy adott térség versenyképességének környezet-tudatos alapon történő fokozásába.

7 Az integrátor-interface modell megvalósításához szükséges relációk számszerűsítése
A természeti erőforrások számszerűsítése a beruházások esetében a már törvényileg szabályozott IPPC rendszer alkalmazásával történhet, míg a település egészére vonatkozólag a még kidolgozás alatt álló ökológiai lábnyom számítása adhat egy viszonyítási alapot. A pénzügyi, gazdasági területen már több módszer létezik, így például a PSC (Public Sector Comparator) a PPP-konstrukció hozzáadott értékét vizsgálja, és olyan összehasonlítási alapot jelent, amely a tárgyalásos eljárás, illetve a végső ajánlatok hozzáadottérték-szempontú kiértékeléséhez szükséges. További fontos tényező a kockázatmix, amely a partnerek közötti kockázatviselés megoszlását rögzíti. A PPP (Public Private Partnership) a közfeladatok ellátásának az a módja, amikor az állam a szükséges létesítmények és/vagy intézmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetés útján bevonja a magánszektort. A PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az állam részére, átvállalja az állam feladatait és ezért a szolgáltatásért az állam és/vagy a szolgáltatások tényleges igénybe vevője szolgáltatási díjat fizet. A konstrukció keretében az állam, mint megrendelő azt határozza meg, hogy milyen szolgáltatást, milyen minőségben és mennyi ideig - jellemzően év - kíván igénybe venni, tehát a szolgáltatás nyújtását a magánszektor végzi, az állam monitoring szerepet tölt be. A PSC feladata, hogy áttekintse a projekt teljes futamideje alatt felmerülő költségeket, az esetleges bevételeket és az ezekhez kapcsolódó kockázatokat. A PSC a hagyományos közbeszerzési eljárás során felmerülő költségeken és az üzemeltetés időszakában fellépő költségek és bevételek becslésén alapul. A PPP-konstrukciók egyik legfontosabb jellemzője az adott projekttel kapcsolatban felmerülő lehetséges kockázatok megosztása az állam és a magánszféra között. Általános alapelvként kimondhatjuk, hogy akkor optimális a kockázatmegosztás, ha minden kockázati tényező esetében az viseli annak lehetséges következményeit, aki a leghatékonyabban képes az adott kockázatot kezelni. A kockázatok megosztása a gyakorlatban általában egy ún. kockázatmátrix összeállításával körvonalazódik, majd a tényleges megosztás – a lehető legpontosabb megfogalmazások alkalmazásával és lehetőség szerint szankciók meghatározásával – az állam és a magánpartner közötti szerződésben ölt testet. A kockázati mátrix legegyszerűbb formájában egy táblázat, amely minden szóba jöhető főbb kockázati tényező felsorolása mellett megnevezi a kockázatviselő felet is.

8 Az integrátor-interface modell alkalmazásának hatásai
A modell segítségével a nagy közgazdasági elméletek [a klasszikus, a keynesi és a (neo)liberális elképzelés] összeegyeztethetővé válnak, de nem makro, hanem mezoszinten, egy régió, vagy (kis)térség gazdaságpolitikai jövőképében, lehetőséget teremt az uniós csatlakozásnak köszönhetően megnyílt források igénybe vételére, és azok hatékony felhasználására, eredményeként a szinergiák kihasználása révén megvalósulhat a jelenleginél gazdaságosabb, környezettudatos alapokon szervezett város-, és település-üzemeltetés kialakítása is oly módon, hogy az infrastrukturális beruházások és azok multiplikatív hatásai élénkítik a helyi gazdaságot.

9 Térségi gazdaságfejlesztés - szinergiák kihasználása az ökomarketing eszközeivel
Uniós kötelezettség: megújuló energiaforrás növelése, környezetvédelem, infrastruktúra-fejlesztés, stb. Közösségi szükséglet kielégítése: távfűtés hőigényének biztosítása, energiafüggőség csökkentése Keresletgenerálás:biomassza igény növekedése Integrátor-interface szervezet PPP Energia erdő, energia fű Rossz minőségű termőföldek kivonása a művelésből (EU ajánlás) Koordináció KKK Helyi foglalkoztatás növelése Népességmegtartó-képesség fokozása Gazdálkodási kultúra megőrzése A versenyképességi stratégia kiterjeszthető az energetikai rendszerre, melyhez a vidékfejlesztés, mezőgazdaság, munkahelyteremtés, decentralizált energiarendszer kapcsolódik. Párhuzamosan megjelenik egy gyártási folyamat is például a lágyszárú növények égetéséhez szükséges kazánok kifejlesztésének gyártási technológiájában. Az energetikai blokkban szerepeltethető még az energiatakarékos rendszerek preferálása, elterjesztése (Pl.: napkollektorok, hőszivattyúk, tüzelőanyag-cellák), ez egy újabb gyártási blokk. Megoldandó közösségi probléma: Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt Környezetterhelés csökkentése: depókapacitás-megtakarítás Komposzt

10 Szinergiák kihasználása – az ökológiai lábnyom csökkentése

11 A ökomarketing alkalmazásának lehetséges színterei
Az integrátor-interface modell szándékolt hatása olyan alkalmazott gazdasági rendszer létrehozása amely képes elősegíteni egy fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtését, ezáltal biztosítva költséghatékony infrastrukturális és működési hátteret amely egyben a reálszféra versenyképességének fokozásához is hozzájárul. A környezettechnológiai-integrátor modell lehetséges színterei: Pécs Ökováros - Mecsek Dráva Ökorégió Program Pécs Fejlesztési Pólus - Környezetipari klaszter Program Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program

12 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !