Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szövegtan A szövegtan mint tudomány Bevezetés a szöveg elméletébe.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szövegtan A szövegtan mint tudomány Bevezetés a szöveg elméletébe."— Előadás másolata:

1 Szövegtan A szövegtan mint tudomány Bevezetés a szöveg elméletébe

2 A többszörösen összetett mondat mint konstrukció  1. Egy havas novemberi éjjelen, 2. amikor a hegyek között éles szél süvöltözött, 3. és a fenyőfák dideregve csapkodtak kopasz gallyaikkal, 1. azon a mély hegyi úton, 4. amely a nizsderi várnak kanyargott, 1. egy bozontos fejű vak ember bandukolt, kezében szíjat tartva, 5. amely egy kis fekete kutya nyakába volt erősítve. (Krúdy) _______ 1 _______ ↑↑↑↑ _______ 1 _______ ↑↑↑↑

3 A többszörösen összetett mondat mint konstrukció  1. A költő olyan, 2. mint a kisgyerek, 3.vagy mint az első ember a lapályon: 4. két lábra állni próbál, 5. hogy ne fájjon apró mivolta, 6. ne födje berek, 7. de lássa messziről, 8. mi közeleg, 9. mily isten fénylik a teljes tájon, 10. mily csönd szivárog, 11. hogy üreget vájjon alánk, 12.míg eltölt a gond és képzelet. (József A.)

4 A többszörösen összetett mondat mint konstrukció.

5 A félév anyagának vázlata 1. A szövegtan fogalma, tárgyafogalma, tárgya kialakulása, történetekialakulása, története tudomány-rendszertani helye (Szikszainé:17—37.)tudomány-rendszertani helye (Szikszainé:17—37.) 2. A szöveg mibenléte (38—55.) 2.1. A textualitás összetevői Szövegértékűség Szövegösszefüggés (56—75.) 2.2. A szöveggrammatika (141—165.) 2.3. A szövegszemantika (166—205.) 2.4. A szövegpragmatika (206—247.) 2.5. A szöveg szerkezete (248—280.) 3. Szövegtipológia (281—302.) 4. Szövegelemzés (408—415.)

6 Követelmények Kollokvium  Szóbeli: tételek az előadás anyagából Kötelező olvasmány: Szikszainé Nagy Irma 2006: Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest – a kijelölt részek

7 1.1. A szövegtan fogalma A szövegtan = a szöveg tudománya „A szövegtan tudományosan rendszerezett […] ismeretanyag a szövegről” (Deme László 1980: A szövegtan, a szövegismeret és a szövegszemlélet az anyanyelvi nevelés rendszerében. Magyar Nyelvőr, 332.)

8 A szöveg tudományának különböző elnevezései Szövegnyelvészet (text linguistics) Szövegelmélet (text theory) Szövegtudomány (science of texts) Szöveggrammatika (text grammar) Diszkurzuselmélet (theory of discourse) Diszkurzusgrammatika (discourse grammar) Textológia (textology) Szövegtan

9 1.2. A szövegtan tárgya A szövegtan mint tudományág tárgya: a szöveg A gyakorlatban: ezt elemzik, az elemzés eredményéből vonnak le következtetéseket az elméleti szövegfogalomra nézve.A gyakorlatban: ezt elemzik, az elemzés eredményéből vonnak le következtetéseket az elméleti szövegfogalomra nézve. Az elméletben: a szöveg általános fogalmát igyekszenek leírni, empirikus kutatások eredményeinek és gondolkodási műveleteknek a segítségével.Az elméletben: a szöveg általános fogalmát igyekszenek leírni, empirikus kutatások eredményeinek és gondolkodási műveleteknek a segítségével.

10 1.3. A szövegtan kialakulása Az ókortól kezdve több tudományág foglalkozott a szöveggel, ezek alkotják a szövegtan előzményeit:  az antik retorika, szövegkritika  a középkori „ars dictandi”  a hermenautika (szövegmagyarázat)  a homiletika (egyházi szónoklattan)  a stilisztika  a poétika  a modern nyelvelméletek és nyelvtudományi ágak (a strukturalizmus, a transzformációs generatív grammatika, a beszédaktus-elmélet, valamint az antropológiai nyelvészet, a szociolingvisztika stb.)  a kommunikációelmélet

11 1.3. A szövegtan kialakulása A szöveggel való foglalkozás kb éves – de a kutatásnak inkább az anyaga volt a szöveg, nem a tárgya A szövegtannak mint (nyelvtudományi) diszciplinának nemcsak anyaga, hanem kutatási tárgya is a szöveg Közvetlen forrásai  a mondatnál nagyobb nyelvhasználati egység Chomsky és követői (mondatlánc, szöveg)  a kommunikációelmélet, a beszédtettelmélet, a szemiotika és a pragmatika hatására: szövegközpontú nyelvszemlélet

12 1.4. A szövegtan tudomány-rendszertani helye A szövegtan mint tudomány besorolása összetett feladat: Nem kizárólag nyelvészeti tudományág: Nem kizárólag nyelvészeti tudományág: A szöveg nem csak nyelvi lehet A szöveg nem csak nyelvi lehet A nyelvi szöveget sem csak nyelvészeti szempontból lehet vizsgálni A nyelvi szöveget sem csak nyelvészeti szempontból lehet vizsgálni↓↓↓ Interdiszciplináris tudomány: a nyelvészet is csak más tudományágak érintésével vizsgálhatjaInterdiszciplináris tudomány: a nyelvészet is csak más tudományágak érintésével vizsgálhatja Multidiszciplináris tudomány: több tudományág eredményeit integráljaMultidiszciplináris tudomány: több tudományág eredményeit integrálja

13 1.4. A szövegtan tudomány-rendszertani helye A szövegtan a többi tudományhoz hasonlóan: nem egységes, nem egységes, nem lezárt. nem lezárt. De mint új tudományág és mint határtudomány (interdiszciplina)még kevésbé az:  Nem egységes: sokféle „iskolája” van, különböző elméleti háttérrel, kutatási szempontokkal.  Nem lezárt: sok a még feltáratlan területe, terminológiai tisztázatlansága, ingadozása

14 1.4. A szövegtan tudomány-rendszertani helye A szövegtan helye a nyelvleírás rendszerében Szövegtan: szövegszint (Viszonyítási pont:) Mondattan: mondatszint Szintagmatan: szintagmaszint Lexikológia: lexémaszint Morfológia: morfémaszint Fonológia: fonémaszint

15 2. A szöveg mibenléte  A szöveg szó jelentése „1. Írásban vagy nyomtatásban rögzített mondanivaló, ill. az ezt alkotó, kifejező mondatok összefüggő egésze, rendszerint hosszabb sora. 2. Olyan vers, amelyet rendszerint könnyű műfajokban megzenésítésre szántak, ill. megzenésítettek, vagy az ilyen műfajú dallamhoz írt vers (a dallammal ellentétben) 3. (ritka) Beszéd folyamán elhangzó, összetartozó mondatok együttvéve, elmondott beszéd mondatai. a/ (argó, bizalmas) Sok a ~! sokat fecseg(sz), ne fecsegj annyit, unom már, annyit beszél(sz).” (ÉrtSz.)

16 2. A szöveg mibenléte  A szöveg szó etimológiája (1835) „Nyelvújítási származékszó: a sző ige v-s tőváltozatából alkották -g képzővel […] Jelentéstani alapja a sző igének 3., ‘kigondol, tervez’ jelentése volt. Mintájául a latin texere ‘sző’: textus ‘szövet; szöveg’ összefüggés szolgálhatott.” (TESz) álmokat, ábrándokat, terveket, ill. összeesküvést, cselt, ármányt sző textus: a magyarban főként ‘bibliai szöveg’ jelentésű

17 2. A szöveg mibenléte  Mi szöveg? (Mi számít szövegnek?) A szövegjelleget általában intuitíve felismerjük. Kivétel: a határesetek, pl.: tartalomjegyzék értelmetlen gyerekmondóka verseskötet értelmetlen verse asszociációs szó-, ill. mondatsor töredék felkiáltás, parancs, vezényszó feliratmondás Szikszainé: szöveg, nem szöveg, antiszöveg, effektusszöveg, álszöveg, agrammatikus szöveg, töredékes szöveg

18 2. A szöveg mibenléte  Mi egy szöveg? (Hol a szöveg határa?) Általában ezt is meg tudjuk állapítani intuitíve. Kivétel pl.:dialógusok számozott versek sora szótár szócikksora o Szövegkomplexum pretextus – textus – poszttesztus Pl.: törvény, levél, jegyzőkönyv Pl.: törvény, levél, jegyzőkönyv o Szövegegész – részszöveg – szövegrész(let)

19 2. A szöveg mibenléte  Mi a szöveg? (Mi a szövegfogalom lényege?) a/ Elhatárolása a mondathalmaztól mondathalmaz: a mondatok önmagukban teljesek nem utalnak az előzményre nem utalnak az előzményre redundáns elemek redundáns elemek (Szikszainé: 47—48.)

20 Mi a szöveg? b/ Viszonya a szövegmondathoz szövegmondat – közlési alapegység, a szöveg alapegysége (nyilatkozat (utterance), megnyilatkozás) szövegmondat – szöveg – kommunikáció szövegmondat – szöveg – kommunikáció

21 Mi a szöveg? c/ Kapcsolódása a language szintjeihez langue (nyelv) parole (beszéd) langue (nyelv) parole (beszéd) szöveg ?szöveg (rendszer)mondat szövegmondat (nyilatkozat – utterance ↑ megnyilatkozás) ↑ megnyilatkozás)szintagmalexémamorfémafonéma

22 Mi a szöveg? d/ Az egyes elméleti kereteken belül szemlélve („szövegdefiníciók”) („szövegdefiníciók”) Kommunikáció-központú: a kommunikáció alapegysége Kommunikáció-központú: a kommunikáció alapegysége „A szöveg nyelvi formába öntött objektivációja az egyéni pszichikai tartalom egy részletének, olyan terjedelemben és megformáltságban, amely elegendő ahhoz, hogy adott helyzetben a kifejezés és/vagy tájékoztatás és/vagy befolyásolás feladatát ellátva a teljesség és lezártság érzetét is felkeltse.” (Deme László: A szöveg alaptermészetéről ).

23 Mi a szöveg? A továbbiak: A továbbiak: beszédaktus-elméleti, szemiotikai, szemantikai, pragmatikai stb., másféle dominanciákkal Definíció: nincs. Definíció: nincs.Magyarázat: „A szöveg – hasonlóan a szó, a mondat vagy a jel fogalmához – a nyelvtudomány nyitott, heterogén megközelítéseket lehetővé tevő, nem definiálható alapfogalma, amelynek heurisztikus funkciója van.” (Kocsány Piroska: Szövegnyelvészet versus szövegelemzés )

24 2.1. A textualitás SzövegjellemzőÖsszetevői:  szövegértékűség (szövegjelleg) ~ szövegszerűség, szövegiség (Szabó Z.)  szövegösszefüggés ~ szöveg-összefüggőség (Petőfi S.J.)

25 A szövegértékűség Egy nyelvi produktum szövegként való elfogadása a szövegalkotó és/vagy a szövegbefogadó által. A szövegértékűség kritériumai egyes szerzőknél különbözőek (Isenberg, Lotman, Beaugrande—Dressler, Schveiger) Általános jellemző: a szövegterjedelemtől független

26 A szövegértékűség A szövegértékűséget mutató nyelvi és nem nyelvi jellemzők (Szikszainé)  Belső sajátság Tartalmi folyamatosság: egységes téma Tartalmi folyamatosság: egységes téma Teljesnek és lezártnak találjuk Teljesnek és lezártnak találjuk Mondatai tartalmilag és grammatikailag kapcsolódnak Mondatai tartalmilag és grammatikailag kapcsolódnak Szerkezeti egységei egymásra épülnek Szerkezeti egységei egymásra épülnek Stilárisan egynemű Stilárisan egynemű Formailag/akusztikusan elkülönül Formailag/akusztikusan elkülönül  Külső sajátság A nyelvi kommunikáció egységének tekinthető A nyelvi kommunikáció egységének tekinthető

27 Szövegösszefüggés A szövegmondatok sorát megszerkesztetté tevőnyelvi és nem nyelvi sajátosságokból fakadó összefüggés-hálózat, amelynek következtében a mondatsort egységesnek, folyamatosnak, tehát szövegnek érzékeljük. Nyelvi jellegű Nyelvi jellegű Nem nyelvi jellegű összefüggés Nem nyelvi jellegű összefüggés↓↓↓ szövegösszetartó erő szövegösszetartó erő (szövegszervező erő) (szövegszervező erő)

28 Szövegösszefüggés  Nyelvi jellegű összefüggés A szomszédos mondatok között legalább egy elem ismétlődik, ill. korreferenciális (ugyanazon valóságdarabra vonatkozó) viszonyokban jelentkezik  Nem nyelvi jellegű összefüggés Fogalmak Fogalmak kapcsolódása és referenciális vonatkozása kapcsolódása és referenciális vonatkozása szituáció szituáció előismeret, világismeret előismeret, világismeret Referenciális azonosság v. vonatkozás: Helyettesítendő (szubsztituendum) Helyettesítendő (szubsztituendum) Helyettesítő (szubsztituens – Harweg) Helyettesítő (szubsztituens – Harweg)

29 Szövegösszefüggés  A szövegösszefüggés szintjei-fajtái Pragmatikai szintű összefüggés: koherencia Pragmatikai szintű összefüggés: koherencia jelentések és kontextus kapcsolata → koherens szöveg jelentések és kontextus kapcsolata → koherens szöveg Szemantikai szintű összefüggés: kohézió Szemantikai szintű összefüggés: kohézió nyelvi jelek és jelentésük kapcsolata → kohezív szöveg nyelvi jelek és jelentésük kapcsolata → kohezív szöveg Szintaktikai szintű összefüggés: konnexitás Szintaktikai szintű összefüggés: konnexitás nyelvi jelek kapcsolata a grammatika által → konnex szöveg nyelvi jelek kapcsolata a grammatika által → konnex szöveg + szerkezeti konnexitás, akusztikus, vizuális, intertextuális, stilisztikai kohézió + szerkezeti konnexitás, akusztikus, vizuális, intertextuális, stilisztikai kohézió

30 Szövegösszefüggés  A szövegösszefüggés foka, erőssége Koherens: erős a kapcsolódás Koherens: erős a kapcsolódás Inkoherens: nincs vagy nagyon gyenge a kapcsolódás Inkoherens: nincs vagy nagyon gyenge a kapcsolódás Átmenetek Átmenetek majdnem nem koherens kevésbé koherens majdnem koherens stb.

31 Szövegösszefüggés  A szövegösszefüggés az utalás iránya szerint Forikus elemek: utaló elemek  Szövegen kívülre: exofora  Szövegen belülre: endofora Anafora: amire visszautalunk: antecedensAnafora: amire visszautalunk: antecedens Szövegen belülre Szövegen belülre Deixis: rámutató funkció (helyre, időre, személyre stb.)Deixis: rámutató funkció (helyre, időre, személyre stb.) Szövegen belülre Szövegen belülre Szövegen kívülre Szövegen kívülre Katafora: amire előreutalunk: posztcedensKatafora: amire előreutalunk: posztcedens Szövegen belülre Szövegen belülre Szövegen kívülre Szövegen kívülre

32 Szövegösszefüggés  A szövegösszefüggés hatósugara  Lineáris: láncolatos grammatikai-szemantikai összefüggés  Globális: a szöveg nagyobb egységeire vagy egészére kiható, általában szerkezeti- szemantikai-pragmatikai összefüggés  A szövegösszefüggés az utalás kiterjedése szerint  Pontszerű utalás: egyetlen elemre, pl. egy szóra utal  Foltszerű utalás: több elemre utal, ha névmás, mindig magas hangrendű

33 Szövegösszefüggés  A szövegösszefüggés az utalás jellege szerint  Egyirányú: előre-vagy visszautalás, ill. rámutatás  Kölcsönös: összefonódik az előre- vagy visszautalás (pl. egyeztetéssel)  A szövegösszefüggés az utalás mértéke szerint  Teljes: a helyettesítő teljesen lefedi a helyettesített fogalmát (pl. névmás)  Részleges: a helyettesítő nem teljesen fedi le a helyettesített fogalmát (pl. rész-egész viszony)

34 2.2. Szöveggrammatika  A szöveggrammatika fogalma  A mondat- és szöveggrammatika szétválasztása  A szövegkonnexitás  A szövegkonnexitás eszközei

35 2.2. Szöveggrammatika A szöveggrammatika fogalma Kétféle jelentés: A mondategységen és a szövegmondaton túlmutató mondatgrammatikai eszközök vizsgálataA mondategységen és a szövegmondaton túlmutató mondatgrammatikai eszközök vizsgálata A szövegmondatok és a nagyobb szövegegységek között működő szöveggrammatikai eszközök vizsgálataA szövegmondatok és a nagyobb szövegegységek között működő szöveggrammatikai eszközök vizsgálata A kapcsolat természete: lineáris

36 2.2. Szöveggrammatika A mondat- és a szöveggrammatika szétválasztása A nehézségek oka: az eszközök sokszor azonosak: pl.: mutatónévmások (az)az eszközök sokszor azonosak: pl.: mutatónévmások (az) a kapcsolatok hasonlóak: mellérendelés, alárendelés a kapcsolatok hasonlóak: mellérendelés, alárendelés A mondat- és a szöveggrammatika érintkezési pontjai EgyeztetésEgyeztetés A diákok elmentek kirándulni. Két napot töltöttek a Bükk- fennsíkon. NévmásításNévmásítás Az a film lesz ma műsoron, amelyik tegnap is ment. Ez szól a húszas évek Írországáról. az – mondaton belüli utalás (általában) ez – mondatok közötti szövegutalás (általában)

37 2.2. Szöveggrammatika A szövegkonnexitás = grammatikai szövegösszefüggés A szöveggrammatikai eszközök funkciója: létrehozni determinálássaldeterminálással helyettesítéssel/utalással a korreferenciáthelyettesítéssel/utalással a korreferenciát az elő-, ill. utóinformáció ésaz elő-, ill. utóinformáció és a determináns, ill. forikus elemek közötta determináns, ill. forikus elemek között

38 2.2. Szöveggrammatika  Determinálás: határozottá tevés determináns: főnevet vagy főnévi csoportot határozottá tevő elem (pl.: határozott névelő)  Helyettesítés/utalás: fogalmi jelentésű szó helyettesítése jelentésbeli egyenértékűség alapján Proformák: helyettesítő elemek (pl. névmások) Pronomen: főnév vagy főnévi csoport névmási helyettesítője Proadjektivum: melléknév melléknévi mutató névmási helyettesítője Proadverbium: határozószó névmási határozószói helyettesítője Proverbum (igemás): az igének általános jelentésű igei helyettesítője Promondat: a mondat (ált.) módosítószói helyettesítője

39 2.2. Szöveggrammatika 2.2. Szöveggrammatika A konnexitás szöveggrammatikai kifejezőeszközei (a tankönyv szerint) NévelőkNévelők ProformákProformák Egyeztetés: ragozás, jelezésEgyeztetés: ragozás, jelezés Egyenes idézésEgyenes idézés

40 2.2. Szöveggrammatika 1. Névelők Határozott névelő: az előzetes közlésre, vagy általánosan ismert, vagy a közös előismeretekben szereplő dologra utal – utaló szerepű Határozatlan névelő: az információátadás új elemét jelzi Határozatlan névelő: az információátadás új elemét jelzi Névelőtlenség: általában hasonló a funkciója, mint a határozatlan névelőé Névelőtlenség: általában hasonló a funkciója, mint a határozatlan névelőé De: tulajdonnevek esetében határozottságot jelöl!!

41 2.2. Szöveggrammatika 2. Proformák – helyettesítők pronominalizáció – helyettesítés A fogalomszók és proformák egybekapcsolódása hozza létre az izotopikus folytonosságot. A proformák „üres” elemek, csak a szövegmondatban töltődnek fel jelentéssel (az ante- vagy posztcedens jelentésével)

42 2.2. Szöveggrammatika A proformák fajtái  Névmások  Főnévi névmások Személyes névmásSzemélyes névmás Pisti átment a barátjához. Útközben ø vett egy fagyit. Pisti átment a barátjához. Ma ő volt soron, holnap Zoli jön hozzájuk. Mutató névmásMutató névmás Jancsi 50 pontot ért el távolugrásban. Ezzel ő lett az első. Megfutamodni? Azt nem! Birtokos névmásBirtokos névmás Kérem vissza a tollat! Az enyémet! Kérem vissza a tollat! Az enyémet! Határozatlan névmásHatározatlan névmás A két gyerek közül az egyik zeneiskolába jár. A másik már évek óta teniszezik. A két gyerek közül az egyik zeneiskolába jár. A másik már évek óta teniszezik.

43 2.2. Szöveggrammatika Általános névmás Általános névmás Ma angol, magyar és fizika órám lesz. Mindegyikre tanultam.  Melléknévi névmás Nézd, de szép táska. Ilyen kell nekem is! + Névmási határozószó Már öreg a számítógépem. Újat kell venni helyette. + Sorszámnév Kati volt János második felesége.

44 2.2. Szöveggrammatika  Proverbumok Már megint nem értél haza időben! Még egyszer ne csinálj ilyet! (tesz, művel stb.) (tesz, művel stb.)  Promondatok – Örülnék, ha jönnél segíteni! – Örülnék, ha jönnél segíteni! – Hogy?! – Hogy?!

45 2.2. Szöveggrammatika 3. Egyeztetés Ragozás Ragozás  alany és állítmány egyeztetése: igei szám, személy  határozott tárgy és határozott igeragozás Jelezés Jelezés  igeidőjelek  birtokos személyjelezés 4. Egyenes idézés A mondat [=Bajnai Gordoné] így hangzott: „Magyarországban bíznak külföldön, minket emlegetnek bezzeg-országként„.


Letölteni ppt "Szövegtan A szövegtan mint tudomány Bevezetés a szöveg elméletébe."

Hasonló előadás


Google Hirdetések