Szociológia és szociológiatudomány

Az előadások a következő témára: "Szociológia és szociológiatudomány"— Előadás másolata:

1 Szociológia és szociológiatudomány

2 Mi is a szociológia? A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány Más módon is lehet? Szépirodalom Szociográfia A mindennapi élet tapasztalataival (pl. a két világháború közötti magyar társadalom Móricz novelláival, Illyés: Puszták népe) Más módszerrel ha megfogalmazódik valamilyen probléma, megpróbálunk elméleti magyarázatot adni, és a valóságból nyerhető információk alapján igazolódik vagy megcáfolódik az elméleti magyarázatunk. Karl Popper (1976): sohasem tudjuk elméleti hipotézisünket végérvényesen igazolni, legfeljebb cáfolni…

3 Igazságkeresők és megtalálók…
André Gide francia író „higgyünk azokban, akik az igazságot keresik, de kételkedjünk azokban, akik azt állítják, hogy megtalálták az igazságot” A szociológusok többsége szerint nem az a posztmodern jellemzi ezt a tudományt hogy „anything goes”, vagyis minden elmélet egyenértékű vagyis tudományos igazság nem is létezik, hanem igenis lehetséges,hogy kutatásaink közelebb visznek a valóság megismeréshez Tudományos paradigmaváltás (Kuhn, 1984) Idővel felismerjük, hogy halmozódó ismereteink nem magyarázhatók meg a valósággal, ezért félredobjuk az eddigi megközelítést és új kérdéseket fogalmazunk meg, új nézőpontból közelítünk az igazsághoz. Tudományos forradalom -> nem használhatatlan az előttünk összegyűjtött tudományos ismeret -> újraértelmezzük új megvilágításba helyezzük A szociológia lényege: az elmélet összevetése a valósággal

4 Az ember, mint társadalmi lény
Társadalmon kívül nem élhetünk – a társadalomban való együttélésnek vannak bizonyos szabályszerűségei – ezeket kutatja a szociológia A szociológia kérdései: milyenek a különböző társadalmak? hogyan működnek? hogyan változnak? Társadalom: szerkezet (struktúra) intézmények kultúra Szerkezet (struktúra): az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok (pl. alá- és fölérendeltség) Intézmények: a társadalom tagjainak többsége által végtett tevékenységek alapvető módja, mintája. Normák és értékek, amelyek az intézményesült viselkedést előírják. Kultúra: anyagi javak + normák és értékek.

5 Az egyén a társadalomban
A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzetük. 3 példa: Durkheim (1887): a társadalmat a bronzhoz hasonlította, nem az alkotórészek összege (réz és ón) Giddens (1995): a társadalmi struktúrát, intézményeket, kultúrát egy lakóházhoz hasonlítja – a falak, az ajtók és ablakok meghatározzák a benne lakók tevékenységeit (de a lakók folyamatosan átépítik) Egy elkeseredett római szerint: „A római szenátorok jó emberek, de a szenátus rossz bestia” – a társadalmi csoportok tevékenysége nem egyszerűen az egymástól elszigetelt egyének szándéka szerinti tevékenységek összege. Beágyazottság a társadalomban: pl. egy öngyilkosságnál nem elég az elkövető lelki sajátosságait, egyéni élettörténetét vizsgálni, hanem az egész társadalom jellemzőit, hol helyezkedett el a társadalmi szerkezetben, milyen intézményi lehetőségek állnak rendelkezésre problémái megoldására, mi a társadalmi környezet értékítélete a tettéről, stb.

6 Volt, van, lesz a társadalomtudományok történeti alakulása
Először a filozófia – a társadalomról való gondolkodás egyidős az emberiség kezdeteivel a XVII. század közepén a demográfia Demográfia: a népesség számának és összetételének alakulására ható folyamatok vizsgálata (John Graunt a pestist vizsgálta) A XVII. század második fele: John Locke politikatudományi munkái – jogi gondolkodás, a lassan erősödő polgárság törekvései Egy évszázaddal később: Adam Smith, közgazdaságtan 1790 Homo oeconomicus – az egyes emberek önérdeket követő viselkedése optimális gazdasági eredményhez vezet – a „láthatatlan kéz” – a piac „A nemzetek gazdasága” 1776

7 A szociológia előfutárai
Társadalomkritikus gondolkodás, a valóság feltárása. Claude Henri Saint – Simon ( ) az első szociológus az ipari társadalom elmélete – társadalomkritikus gondolkodás, a valóság feltárása Auguste Comte – ő adott nevet a szociológiának (1798-ban született Franciaországban ben halt meg) Az igazságos társadalmat kereste,így jutott el a meritokratikus, érdemeken alapuló társadalom elméletig. Alexis de Tocqueville ( ) – Az amerikai demokrácia. Miért marad liberális a demokrácia az USA-ban? Marx ( ) Durkheim (1858 Épinál-1917 Párizs)1902-ben a párizsi Sorbonne szociológia tanszékének vezetője lesz…

8 A nagy elődök és a szociálpszichológia
Max Weber ( ) – hatalom és uralom problematika, valamint a bürokrácia, a bürokratikus szervezet kérdései A hatalom külső kényszer, az uralom pedig legitim: tradicionális karizmatikus racionális A szociálpszichológia születése Az egyén a nagyobb társadalmi csoportokban másképpen viselkedik, mint elszigetelt egyénként. A XIX-XX. század fordulóján született a pszichológiából. Le Bon ( ): tömeglélektan Társadalomnéprajz (USA – kulturális antropológia, Anglia – szociális antropológia, EU és közép EU- néprajz) A gyarmatokon élő népek gondolkodásának és viselkedésének megértése az alap.

9 A szociológia tárgya, módszerei, szemlélete
Tárgya: A társadalom egészét vizsgálja, a társadalmi élet valamennyi jelenségét kutatja. Miben különbözik más társadalomtudományoktól? - közgazdaságtudomány: gazdasági jelenségek - demográfia: népesedési folyamatok - politikatudomány: politika - szociálpszichológia: az egyén és csoporthatás összefüggése rokon tudományok: társadalomnéprajz történettudomány Módszere - empirikus adatgyűjtés (kérdőív, interjú, statisztika) - az adatok elemzése

10 A szociológia tárgya, módszerei, szemlélete (folyt.)
Szemlélete: az ember életének minden jellemzőjét – életesélyeit – erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helye jövedelem lakásviszonyok gyermekek száma várható élettartam deviancia (alkoholista lesz-e vagy börtönbe kerül) Nem determinisztikus, hanem sztochasztikus, vagyis valószínűségi jellegű pl ban egy 40 éves férfi orvos 12% esély, hogy 60. születésnapja előtt meghal elektroműszerész: 16% egy bányász: 26% mezőgazdasági dolgozó: 27%

11 A társadalomtudományok emberképe
Klasszikus közgazdaságtan: homo oeconomicus, adott ráfordítással maximális hasznon Szociológia: homo sociologicus (Dahrendorf 1958), az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. E mögött értékek állnak – a társadalom kultúrájának alapvető – alkotóelemei. Politikatudomány: homo politicus, a hatalom megszerzése és megtartása, a közösség életének befolyásolására.

12 Mire jó a szociológia? Segítségével jobban megértjük a társadalmat, amiben élünk. Jobban tudunk védekezni a manipulációval, demagógiával, félrevezető nézetekkel szemben és jobban tudunk segíteni embertársainknak. Nem jós! (1991. Láttuk-e, hogy jön? konferencia) Robert K.Merton (1980) amerikai szociológus A szociológia középszintű törvényszerűségek kutatására használható, ezért csak középszintű elméleteket fogalmaz meg. Egy jól körülhatárolható és definiálható jelenség (pl. Mertonnál a deviancia) előfordulását értelmezheti egy adott társadalomban, egy adott korszakban.

13 A szociológus szerepei
Raymon Aron francia szociológus szerint 1.az uralkodó tanácsadója 2.a nép orvosa 3.a tudomány főpapja a kormányzatnak szakértő tanácsokat ad a szegények, elnyomottak, kizsákmányoltak problémáit kutató, őket a problémáik megoldásában segítő szociológus egyetemeken, kutatóintézetekben elvont elméleti és módszertani problémákkal foglalkozó szociológus Ferge Zsuzsa

14 Szociológia és politika
A folyamatok feltárásának következményei vannak (Hitler és Sztálin tiltotta) Prófétaság helyett tudományos szakszerűség. A tudománynak objektív megállapításokat kell megfogalmaznia, nem befolyásolhatják a kormány, a pártok, különböző társadalmi csoportok – ha ugyanis befolyásolják a tudományos munkát, akkor ideológiáról van szó. Az ideológia olyan világkép, ami az emberek egy részének érdekeit szolgálja.

15 Kövekeztetések Mit vizsgál,milyen problémát?
A szociológusnak tisztában kell lennie azzal,hogy minden társadalomtudós munkásságát befolyásolja saját társadalmi helyzete. Ez határozza meg,hogy: Mit vizsgál,milyen problémát? Hogyan fogalmazza meg a kérdéseit? Milyen módszerekkel gyűjti és elemzi az adatokat? Milyen következtetéseket von le?

16 Mire törekedjen a szociológus?
Arra kell törekednie, hogy kutatásait minél kevésbé befolyásolják saját értékei, minél inkább az objektív igazság, a valóság feltárását szolgálja. A társadalmi valóság tárgyilagos szociológiai feltárása elősegíti a társadalmi viszonyok javulását. A szociológia a társadalom tevékenységeit kutató tudomány, amely a tudományos megismerés kritériumai szerint a valósággal való összevetés útján végzi kutatásait. A XIX. század közepén láthatóvá vált,hogy az iparosodás és a kapitalizálódás súlyos társadalmi problémákat okoz, a szociológia ma is a társadalmi problémákra összpontosít.

17 Köszönöm a figyelmüket!