Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Az új távhő árszabályozás 2. Megújuló támogatási rendszer Hizó Ferenc Főosztályvezető Távhőszolgáltatási szakmai napok 2011. november 21.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Az új távhő árszabályozás 2. Megújuló támogatási rendszer Hizó Ferenc Főosztályvezető Távhőszolgáltatási szakmai napok 2011. november 21."— Előadás másolata:

1 1. Az új távhő árszabályozás 2. Megújuló támogatási rendszer Hizó Ferenc Főosztályvezető Távhőszolgáltatási szakmai napok november 21.

2 2 Tartalom I.Az új távhő árszabályozás II.Megújuló támogatási rendszer

3 3 KÁT rendszer problémái  Egyoldalú áramátvételi támogatás, nem ösztönözte a hőtermelést  Nem vette figyelembe a fenntarthatóságot (kvótarendszer hiánya)  Közel egységes ár minden termelőre, nem differenciál  A támogatás mértéke és feltételrendszere nem tükrözi a nemzetgazdasági célokat  Nincs előre garantált átvételi időtartam  Alacsony hatékonyságú energiatermelés néha csupán 20-30%

4 4 A KÁT rendszer átalakítása Előzmények:  A villamos energiát hővel kapcsoltan termelők kivezetése a KÁT rendszerből július 1-jei hatállyal kerül sor;  Az új, hő-oldali támogatási rendszer tervezett bevezetése október 1., a fűtési szezon kezdete. Az új támogatási rendszer forrása:  Kapcsolt erőművekre fordított támogatások megtartása érdekében a VET módosításara került;  Bevezetésre került a kapcsolt szerkezetátalakítási díj, melynek mértéke 1,2 Ft/kWh, minden villamos energia fogyasztó számlájában megjelenik től;

5 5 Árszabályozás szempontjából kritikus területek A távhő árszabályozás szempontjából jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes települések között:  Eltérő tulajdonosi szerkezetek:  hőtermelő: magán tulajdonban; önkormányzati tulajdonban; közös tulajdonban;  hőszolgáltató: önkormányzati tulajdonban; közös tulajdonban.  Jelentősen eltérő költségszerkezet:  különböző technológiák;  a kapcsolt termelés kötelező átvételi árából átengedett támogatás mértéke is eltérő;  Jelentősen eltérő díjstruktúrák  fix és változó díjak aránya  díjelemek meghatározásának módszere

6 6 Az új támogatási rendszer  A kialakításra kerülő új támogatási rendszerben éves szinten 42 milliárd forint válik szétoszthatóvá a es fűtési szezonban (kapcsolt szerkezetátalakítási díj).  Ennek az összegnek elsődlegesen a távhőszolgáltatók hatékony működését kell ösztönöznie, a hőtermelők szigorú hatósági felügyelete mellett. Az új támogatási rendszer sarokpontjai:  A támogatási rendszer ne ütközzön az EU-s előírásokkal és szabályokkal  Biztosítsa az indokolt költségek realizálását, azonban extra profitot ne eredményezzen a termelők és a szolgáltatók számára  A távhő ellátás a 2011/12 fűtési szezonban biztosítva legyen Mindezek alapján a távhőszolgáltatók tevékenységének olyan mértékű hő-oldali támogatására van szükség, amely költség és bevételi szerkezetük alapján indokolt, de a szolgáltatás fenntartását biztosítja.

7 7 A távhő árszabályozás évi módosítása  Az Országgyűlés március 16-án fogadta el az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényt, melyben – a csomag részeként – döntöttek a távhő hatósági árszabályozás alá vonásáról.  Az új távhő árszabályozásra, valamint az az alapján alkalmazandó árakra a Hivatal augusztus 31-ig tesz javaslatot.  Az újrafogalmazott szabály szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslatának figyelembevételével az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg  a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját: 50/2011 (IX. 30.) NFM rendelet  a távhőszolgáltatás támogatását: 51/2011 (IX. 30.) NFM rendelet

8 8 A Magyar Energia Hivatal vizsgálata  A MEH a szabályozás tavaszi módosításának megfelelően a távhőszolgáltatók és a távhőszolgáltatóknak hőt értékesítők adatszolgáltatása alapján minden engedélyesre elvégezte az indokolt költség-számítást  Az adatszolgáltatás minősége összességében nem volt kielégítő, szinte minden adatot szolgáltató esetében adatpontosításra volt szükség  A megkapott adatokat alapul véve benchmark értékek megállapítására került sor;  Ezt követően – a benchmark értékeket alapul véve - minden termelőre és szolgáltatóra elkészült az indokolt költségek számítása

9 9 További feladatok  A termelők és a szolgáltatók költségeinek tételes, helyszíni vizsgálata, a hatósági árak pontosítása érdekében.  A villamos energia piacokon történő értékesítési lehetőségek ösztönzése, illetve a téli és a nyári működések sajátosságainak figyelembe vétele  A beszerzési szerződések alapján az gázköltségre vonatkozó javaslat pontosítása  A nyilatkozatok benyújtására vonatkozó szabályok áttekintése  A díjtételekre vonatkozó szabályok módosítása  Az engedélyköteles tevékenység végzésével összefüggő szabályok áttekintése

10 10 Tartalom I.Az új távhő árszabályozás II.Megújuló támogatási rendszer

11 11 Jövőkép „szén – atom – zöld” forgatókönyv Primer energiafelhasználás növekedése maximum 5% A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható Eközben 50 %-kal növekszik a villamosenergia igény Megújuló energia részarány 20 %-ra növekszik

12 12 Megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett növekedése 2020-ra Megújuló energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv

13 13 Az EU-ban alkalmazott átvételi ösztönzési rendszerek Leggyakoribb (jó tapasztalat): - FIT rendszer; - típusonként (méretenként) differenciált; -az árak, feltételek jogszabályban rögíztettek.

14 14 Megújuló energia átvételi rendszerrel szembeni elvárások Környezeti fenntarthatóság Költséghatékonyság – legkisebb költség elve Kitűzött ágazati célok teljesítésének irányába hasson Hosszú távú kiszámíthatóság - stabil rendszer Kockázatközösség a beruházókkal EU konformitás Nemzetgazdasági célok teljesítéséhez történő hozzájárulás Villamos energia rendszerbe illeszthetőség Alapelv: társadalmi költségek és hasznok együttes figyelembevétele

15 15 Megújuló és alternatív energiaforrások átvételének támogatásának átalakítása Régi (KÁT) rendszer problémái Egyoldalú áramátvételi támogatás, nem ösztönözte a hőtermelést Nem vette figyelembe a fenntarthatóságot, „erdők eltüzelésre” ösztönözhet Fenntarthatósági problémák a túlzott méretű biomassza erőművek miatt Közel egységes ár minden termelőre, nem alkalmas a differenciálásra, pazarló A támogatás mértéke és feltételrendszere nem tükrözi a nemzetgazdasági célokat Nincs előre garantált átvételi időtartam Alacsony hatékonyságú energiatermelés néha csupán 20-30% Térségi fenntarthatóságot nem veszi figyelembe Fogyasztói árakra gyakorolt hatást nem veszi figyelembe Új (METÁR) rendszer alapelemei Kombinált hő- és villamos energia támogatás – a hasznos hőtermelés támogatása Szigorú fenntarthatósági kritériumok bevezetése az erdészeti biomasszára Energiaforrás típusonként felső mérethatár (biomassza 10 MWe, távhő esetén 20 MWe) Technológiánként, mérethatáronként megkülönböztetett átvételi ár Nemzetgazdasági szempontok alapján kiegészítő bónuszok alkalmazása Jogszabályban rögzítet átvételi ár, egységes (15 év) futamidőre nyújtott támogatás Hatékonysági minimum követelmények felállítása Térségi fenntarthatósági kvóták meghatározása Kétéves ciklusokra bontott kiosztási kvóták meghatározása

16 16 Megújuló és alternatív energiaforrások átvételének támogatása A három pillérű támogatási konstrukció alapelemei Teljes támogatási összeg Zöldáram termelés (bázisár) Zöldhő termelés Fix 15 éves futamidőre nyújtott (vissza nem térítendő támogatás esetén csökkentett) - technológiánként - méretkategóriánként differenciált Barna tarifa Biomassza esetében a már megtérült, de magas változó költséggel rendelkező (alapanyag ár) és nemzetgazdasági okból (munkahely, vidékfejlesztés) fenntartani indokolt erőművek, valamint a szén-biomassza vegyes tüzelés. Bónusz felár Megújuló bázisú elektromos energia termeléséhez nyújtott kötelező átvételi támogatás. Biomassza, geotermia esetében a jelenleginél várhatóan alacsonyabb (kizárólag kapcsolt hőtermeléssel együtt biztosítja a megtérülést) Társadalmi, nemzetgazdasági előnyök átvételi árban történő elismerése. ( leghátrányosabb térségben történő fejlesztés, technológiai innováció, hulladék kezeléshez történő hozzájárulás, kiszabályozásra való alkalmasság) Hasznos hőtermelés (távhő) során nyújtott bónusz támogatás

17 17 Az átvételi támogatásra vonatkozó szabályok I. A támogatási tartalommal rendelkező átvételi ár nem egyedileg, projekt szinten, hanem az azonos fajlagos üzemeltetési, beruházási költség- és árbevételi összetevőkkel leírható tipizált mintaprojektek vizsgálatával kerül meghatározásra. A benchmark alapján kiszámított árak jogszabályban kerülnek rögzítésre. Egyedi beruházási költség-vizsgálat nem kerül lefolytatásra. Az érintett erőműegység esetében az adott méretnagysághoz, előállítási módozathoz, technológiai típushoz rendelt, jogszabályban összegszerűen rögzített átvételi ár kerül alkalmazásra.

18 18 Az átvételi támogatásra vonatkozó szabályok II. BAT technológia megválasztása Optimális megvalósítási helyszín Kogenerációra alkalmas technológia esetében hasznos hőtermelés Az átvételi áraknak legalább kétévente történő felülvizsgálata tervezett annak érdekében, hogy a piaci árakban, a benchmark mutatókban bekövetkező változások, és különösen a technológiai fejlődés eredményei figyelembe vételre kerülhessenek. A felülvizsgált árak új belépőkre vonatkoznak.

19 19 Szigorú fenntarthatósági előírások Zárt rendszerű faanyag igazolási és ellenőrzési rendszer kialakítása - kitermeléstől a felhasználásig. Biomassza esetében területi potenciálok kerülnek meghatározásra (fás- és lágyszárú növényekre külön): Kiemelt szempont, hogy az új erőműi blokk keresletével együtt az összesített biomassza kereslet ne haladja meg az ellátási körzet biomassza potenciálját. Felső kapacitáshatár és minimális hatásfok kerül megállapításra. Nem támogatható olyan geotermikus beruházás, amely veszélyezteti az adott hidrogeológiai bázison működő ivóvíz célú, balneológiai, kertészeti, illetve fűtési célú haszonvéteket.

20 20 Megújuló és alternatív energiaforrások átvételi árak, bónuszok, mérethatárok EnergiaforrásMérethatárokTechnológia típusokBónuszok Biomassza 0,5 – 10 MWe (távhőnél magasabb érték) Fás biomassza Lágyszárú biomassza Hátrányos helyzetű térség Hőbónusz Hűtési bónusz Biogáz (légnemű biomassza) 0,5 – 10 MWe Szennyvíziszap-biogáz Depóniagáz Egyéb biogáz Hátrányos helyzetű térség Fertőtlenítő, semlegesítő egység Termokémiai gázelőállítás Biogáz tároló Kiegyenlítési (kiszabályozási) bónusz Napenergia0,05 – 0,5 MWeNapelem (PV) Hátrányos helyzetű térség Kiegyenlítési (kiszabályozási) bónusz Szélenergia0,5 MWe – 20 MWeSzélerőmű Hátrányos helyzetű térség Kiegyenlítési (kiszabályozási) bónusz Vízenergia0,05 – 10 MWe Új kis duzzasztó Meglévő duzzasztó Átáramlásos turbina Kiegyenlítési (kiszabályozási) bónusz Geotermikus erőmű0,5 – 20 MWe ORC Kalina Hőbónusz Alternatív energiaforrások 1 – 50 MWe (hulladéktüzelés) 0,5 – 10 MWe (egyéb) Hulladéktüzelés Termálmetán Magas hőfokú termokémiai eljárás Hátrányos helyzetű térség Hulladéklerakó rekultivációja Barna-tarifa0,5 – 20 MWe Fás biomassza Lágyszárú biomassza Szén-biomassza vegyes Biogáz

21 21 Finanszírozási feltételek Átvételi árak támogatása – áramtermelés + kapcsolt hőtermelés Beruházási támogatás – hőtermelés Az új belépők finanszírozási igényét a végfogyasztói árba beépülő díjtétel növelésével lehet biztosítani  függ az átlagos támogatás-tartalomtól  a teljes villamosenergia fogyasztás mértékétől  a termelés önköltségétől  a kiszabályozás költségétől Az NCST-be foglalt célok teljesítésével összefüggésben a villamos energia végfogyasztói árát a fogyasztók mindenkori teherbíró képességének figyelembe vételével lehet növelni.

22 22 Támogatási kockázatok Németországban a magas támogatási igényű technológiák ugrásszerű elterjedése 7.5 %-kal megemelte a villamosenergia árát – versenyképességi korlátként jelentkezett Spanyolországban a villamos átviteli rendszer szabályozhatatlanságát eredményezte Bulgáriában és Csehországban a lakossági tarifák megemelkedését okozta – megfizethetőségi korlát Ezért a fogyasztói árakra nyomást gyakorló támogatási igénynövekedés korlátozása érdekében indokolt a rendelkezésre álló támogatási források és az NCST szerinti növekedés együttes figyelembe vételével, támogatás kiosztási kvóták meghatározása.

23 23 Kvótakiosztási szempontok Lehetőséget kell biztosítani minden megújuló energiaforrás típusnak legalább egy minimális részarány elérésére – diverzifikáció, innováció. A társadalmi, környezetvédelmi és költséghatékonysági szempontból legjobb megoldásokat kell előnyben részesítenie. Figyelembe kell venni az elért összes megújuló energiaforrás növekedést, az üvegházgáz kibocsátás elkerülésének mértékét, a foglalkoztatási hatást, a rendszerbe illesztés költségét.

24 24

25 25

26 26 Megújuló energiaforrások helyben történő alkalmazásával elérhető előnyök, hasznok - Külső energiafüggőség csökkentése; - Az energia ára helyben marad; - Energiaköltségek mérséklése; - Új és megtartott munkahelyek; - Hozzájárulás a nemzetgazdasági célokhoz; - Gazdaságfejlesztés, helyi adóbevétel.

27 27 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "1. Az új távhő árszabályozás 2. Megújuló támogatási rendszer Hizó Ferenc Főosztályvezető Távhőszolgáltatási szakmai napok 2011. november 21."

Hasonló előadás


Google Hirdetések