Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Versenyképesség és jóllét Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Versenyképesség és jóllét Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány."— Előadás másolata:

1 Versenyképesség és jóllét Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány

2 Dánia a Világgazdasági Fórum es listája szerint a világ 5. legversenyképesebb országa A jövedelmi egyenlőséget nézve első a világon. Egészségügyi, jóléti és oktatási mutatói alapján, illetve lakóinak elégedettsége alapján „a világ legboldogabb helye” A világ második legbékésebb állama a 2008-as és 2009-es Béke Világindex szerint ban a Transparency International szerint a világ legkevésbé korrupt állama.

3 Hogyan? széles alapokon nyugvó és magas jövedelmi adókkal működő adórendszer A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni, tekintet nélkül foglalkoztatási és családi helyzetére. A rendszer univerzális

4 Mi a titok? Magas bizalomra építő társadalom fokozott együttműködési hajlam egymás tiszteletére alapoznak Kompromisszumkészség, konfliktuskezelés a stabil oktatási rendszer, erős szakszervezeti képviselet, a nemek közötti egyenlőség és egyenjogúság ambiciózus környezetvédelmi politika.

5 Egyenlőség, kompromisszum Egyenlőség, helyi autonómia, fenntarthatóság Kis mértékű hierarchia, vagy annak hiánya, „lapos” stuktúrák” Háromoldalú béralku Kohéziós társadalom konzultáció, konszenzusos politika, a politikai kompromisszum Janne Haaland Matlary professzor, Osloi Egyetem, Politológia Tanszék Korábbi külügyi államtitkár, Norvégia

6 Nők a munkaerőpiacon: % A gyermekgondozás rendszere kiváló, bőkezű közpolitika, átlagos vagy jó születésszám Az óvoda a közpolitikai javak közé tartozik Az apák is kiveszik a részüket a gyereknevelésből és a házimunkából Az anyák 70-80% százaléka teljes munkaidőben dolgozik

7 Egyensúly, átláthatóság Valódi egyensúly a bíróságok, a parlament és a végrehajtó hatalom között Az előléptetéseknél nem jellemző a klientúraépítés és a pártfogói rendszer A politikai okból kinevezettek indikátora a végrehajtó hatalomban – Görögország vezet, Magyarország a középmezőnyben, a skandináv államok az utolsók Extra erőfeszítés a korrupció és kivételezés megelőzésére A politikusok nem kerülhetnek kivételezett helyzetbe, nem szerezhetnek vagyont, elszámoltathatóság Svédországban minden adóbevallás nyilvános

8 Oktatás, információ Független és szabad sajtó, valódi pluralizmus Jó iskolák, j ól képzett munkaerő, a fizikai munkát végzők között is A közoktatásban a középiskola után is nagy arányban vesznek részt, népfőiskolák Erős internet-penetráció – otthon is szélessávú internet használata

9 Gazdasági modell Nagy redisztribúció Adómentes beruházási alapok Magasabb hozzáadott értékű munkahelyek Cél: teljes foglalkoztatás, a munkavállalói függés csökkentése Regionális politika Független jegybank, rögzített árfolyampolitika Belső kereslet ösztönzése „Hitelszocializmus” Olcsó vízienergia, olaj, szél

10 Svéd tripartit modell nagyvállalati túlsúly de jól szervezett, erőteljes és hatalmas tagsággal rendelkező ágazati szakszervezetek, illetve az önszerveződő középosztály civil mozgalmai. A munkaadók és a munkavállalók folyamatosan ágazati kollektív megállapodásokat kötöttek, ahol maga a kormányzat alig több mint facilitátorként vett részt.

11 Csakis anyagilag független és a közügyekben tájékozódásra képes, tehát képzett, művelt középosztály képes demokráciát működtetni. Széles középosztály hiányában a demokrácia hamar elhal, névlegessé, autokráciává silányul és eluralkodik rajta a magánérdek. (Pogátsa Zoltán)

12 Jóléti célok A cél az volt, hogy ha egy középosztálybeli úgy gondolja, hogy hosszabb-rövidebb időre a munkaerőpiacon kívül kíván maradni, akkor azt megtehesse. Ennek oka lehet tanulás, továbbtanulás, gyermekvállalás, gyermeknevelés, egészségügyi kezelés, vagy bármi. A jólétben, biztonságában élő polgárok sokkal megalapozottabb demokráciát működtetnek, a minőségi részvétel az ellenőrzés és a felvilágosult választói hozzáállás pedig mindenképpen visszahat a gazdaságra is.

13 Az állam szerepe Az állam jóval nagyobb szerepet vállal a polgárok számára elérhető jóléti ellátások finanszírozásában és megszervezésében, mint más európai országokban. Ehhez az adórendszernek is alkalmazkodnia kellett: az adók széles bázisúak és magasak. Az ellátások jelentősebbek, mint például a brit Beveridge modell esetén és jóval nagyobb állami újraelosztást eredményeznek, mint a Bismarck jóléti modell.

14 Univerzális A skandináv modellben megtalálhatók a munkavégzéshez kötött, valamint az alanyi jogon járó univerzális ellátások is - de az utóbbiak dominálnak. Ez a rendszer az egyén individuális jólétére épül, ellentétben a bismarcki modell család-alapú megközelítésével. 50 év távlatában a modell legtisztább formáját alkalmazó Svédország az egyik legsikeresebb ország Európában, amely a jövedelem-újraelosztáson keresztül mérsékelte a jövedelmi különbségeket,elsősorban a keresetkiesés magas szintű kompenzálásával és a teljes népességet lefedő univerzális ellátásokkal.

15 Nők Skandináviában kiemelkedően magas a táppénzt igénybe vevő kisgyermekes nők aránya, beteg gyermekük ápolása miatt. Ennek hiányában a nők kevéssé tudnák összeegyeztetni családi és munkahelyi kötelezettségüket. Így a skandináviai táppénzszabályozás nagymértékben hozzájárul a magas női munkaerő-piaci részvételi arányhoz, és az európai viszonylatban magas népszaporulathoz

16 Két út Északi modell jól képzett, rugalmas jóllétben élő „szervezett” munkaerő Demokratikus, átlátható társadalom Távol-Keleti modell alacsony képzettségű olcsó kiszolgáltatott munkaerő Autoriter társadalom

17 Drága? Egyes vélemények szerint a "drága" skandináv modellt alkalmazó gazdaságoknak már össze kellett volna omlaniuk a közkiadások súlya alatt. Ehhez képest a világ öt legversenyképesebb állama közé tartoznak.

18 Globalizáció Bevándorlás Idegengyűlölet A politikai osztály kritikája A multik viselkedése Káros médiahatások Szenvedélybetegségek

19 Finn példa A mozgáskorlátozottakról szóló, 1946-ban elfogadott törvény szerint az államnak teljeskörűen kompenzálnia kell az érintett csoportok hátrányait. Ennek eszközei a szükség esetén lakhatást biztosító intézmények, a speciális szakmai képzések, az állam által biztosított munkalehetőségek és a fizikai rehabilitációt biztosító intézmények. Létezik egy 12 iskolából álló hálózat is, azok számára, akik állapotuk miatt nem tudnak a közoktatás intézményrendszerében tanulni (egyébként az oktatás integrált). Az ellátás része a különféle speciális berendezések, protézisek és egyéb eszközök biztosítása is.

20 Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány

21 Nagy piac 800 ezer embertársunk ellátásáról van szó milliárdos állami költés 5-7 milliárd hiány milliárd kellene a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre fordított közpénzek aránya a fejlett országokban 3:1 Magyarországon 7:1 8-9 milliárd forintnyi térítési díj a felhasználóktól A közgyógyellátásban kiszolgált eszközök után a helyi önkormányzatok kb. 3 milliárd forintot fizetnek. A szolgáltató cégek további milliárd forint értékű eszközt szállítanak a kórházakba Összességében milliárdos piac

22 Állami kiadás a kifizetett támogatás 55-65%-át az állam adó formájában visszakapja azt követően, hogy egészségnyereséget létrehozva „megforgatta” a GYSE- piacon. Mindeközben a gyártók és forgalmazók adózás utáni eredménye összesen nem haladja meg az 1 milliárd forintot.

23 Rendszerhibák A „támogató-emancipáló” modellt kell preferálni, minőségi termékekkel és betegközpontúsággal. A mai ellátás ezzel szemben az „elfektető modell” szerint szerveződik, a mennyiségi szemlélet és a betegek kiszolgáltatottsága jellemzi. „A magyarországi GYSE finanszírozás elavult, pazarló és betegellenes, jelenlegi formájában történő továbbműködtetése jelentős társadalmi veszteséget okoz.” Dankó Dávid – dr. Molnár Márk Péter: Gyógyászati segédeszközök – Javaslatok egy minőségi ellátási rendszer kialakítására - Vitaanyag Budapest, november 20.

24 TÁMOGATÁSI RENDSZER A támogatási rendszer változásai kiszámíthatatlanok, így nem lehet szolgáltatást nyújtani A közgyógyellátási rendszer torz piaci érdekeltségeket hoz létre, és minőségromboló hatású A támogatási rendszer az eszközökhöz és nem a betegeknek nyújt támogatást, így az üzleti szempontok a betegérdekek fölébe kerekednek A betegek által átmeneti ideig használt eszközök kölcsönzése vagy tartós használatba adása nem megoldott

25 TÁMOGATÁSI RENDSZER A gyógyszertámogatás rendszerét mechanikusan alkalmazzák itt is A támogatási rendszer nem veszi figyelembe az eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások fokozódó jelentőségét

26 PIAC A fűnyíró-elvű beavatkozások hatására a rövid távú üzleti szemlélet előtérbe kerülése Megosztott, részérdekeket képviselő érdekképviseletek piaci befolyás alatt álló betegszervezetek korrupció

27 ELLÁTÁS SZABÁLYOZÁSA Nem megoldott a gyártók és a forgalmazott eszközök minőségi kontrollja, a nem-megfelelő termékek és szállítók kiszűrése A GYSE-ellátással kapcsolatos felelősségek túl sok hatóság között oszlanak meg, így a piac valójában szabályozatlan Az orvosok GYSE-vel kapcsolatos ismeretei nem elegendőek

28 HATÓSÁGI FOLYAMATOK A termékbefogadási eljárások bürokratikusak Az egyedi és bizonyos adaptív eszközök kérelemre történő befogadása működésképtelen A támogatáselszámolás rendszere elavult

29 Rendszerszinten kell kezelni A szociális ellátásokkal együtt kell kezelni a problémát A gyógyászati segédeszközök a TB pénzbeli ellátásait es a szociális ellátórendszert is tehermentesíteni tudják. A GYSE-be való befektetés többszörösen megtérülhet a munkaerőpiacon

30 Közös felelősség Fokozott állami szerepvállalás Reintegrációs szemlélet Betegközpontú szolgáltatás Minőségbiztosítás Bérlet, kölcsönzés és szervíz A korrupciós jelenségek letörése

31 Köszönöm a figyelmet! Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány


Letölteni ppt "Versenyképesség és jóllét Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány."

Hasonló előadás


Google Hirdetések