Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számvitel I. Könyvviteltan Dr. Sziva Miklós. Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 2 I. Információ és számvitel Bevezetés számvitel és a közgazdaságtudomány.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számvitel I. Könyvviteltan Dr. Sziva Miklós. Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 2 I. Információ és számvitel Bevezetés számvitel és a közgazdaságtudomány."— Előadás másolata:

1 Számvitel I. Könyvviteltan Dr. Sziva Miklós

2 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 2 I. Információ és számvitel Bevezetés számvitel és a közgazdaságtudomány gyakorlatra orientált tudományterület több lépcsős tananyag és ismeretszint

3 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 3 I. Információ és számvitel alanyok – vállalkozás, gazdálkodó, szervezet, makrogazdaság elmélet és gyakorlat, példatár a számvitel jogi környezete

4 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 4 I. Információ és számvitel a számvitel jogi környezete adat és információ külső és belső információ gazdaság szereplői és az információ az információ, mint termelési tényező pontosság, gyorsaság

5 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 5 I. Információ és számvitel a számvitel által feldolgozott információ a számvitel előállított információ

6 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 6 I. Információ és számvitel érdekhordozók és információ igényűk tulajdonosok menedzserek hitelezők vevők-szállítók /piaci partnerek/ dolgozók költségvetés vetélytársak

7 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 7 I. Információ és számvitel az „ingyenes”, nyilvános információ minimuma: az éves beszámoló /2000. évi C. trv/ A számvitel a vagyon, a gazdálkodási folyamatok, a gazdasági események meg­figyelését, mérését, feljegyzését, előre kialakított rendszerben való feldolgozását, ellenőrzését, elemzését, és a megfelelő információs outputok előállítását jelenti passzív és aktív nyilvánosság

8 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 8 2. A számvitel és a vagyon /1. Gazdasági esemény és a vagyon gazdasági esemény és vagyon először valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet

9 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 9 2. A számvitel és a vagyon /1. a számvitel területei bizonylatolás könyvvezetés /könyvvitel/ beszámolás könyvvizsgálat letétbehelyezés, közzététel

10 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 10 2. A számvitel és a vagyon /1. a vagyon fogalma kétféle szemlélet – mi az? miből, honnan származik? eszközök fogalma források fogalma

11 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 11 2. A számvitel és a vagyon /1. Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk. Ha a vállalkozás vagyonát a származása, az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk.

12 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 12 2. A számvitel és a vagyon /1. a leltár fogalma a leltározás folyamata a leltár jellemző /vagyonelem mélység, fordulónap/

13 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 13 2. A számvitel és a vagyon /1. mérleg fogalma A könyvviteli mérleg egy olyan számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan.

14 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 14 2. A számvitel és a vagyon /1. mérleg létrehozása a mérleg jellemzői a mérleg és a leltár viszonya

15 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 15 2. A számvitel és a vagyon /1 Azonosságok: Mindkettő számviteli okmány. Mindkettő a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja be. Azonos fordulónapra vonatkoznak. Mindkettőt felelős személyek írják alá. A vállalkozás számviteli okmányainak hitelességéért a vállalkozás vezetője – menedzsere a végső felelős. (Függetlenül attól, hogy hozzáértő szakember vagy sem!)

16 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 16 2. A számvitel és a vagyon /1. a mérleg belső logikája és felépítése aktiválási és passziválási kritériumok múltbeli bekerülési érték és más értékelések – piaci érték likviditási sorrend, mérlegsémák főcsoport, csoport, tétel

17 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 17 2. A számvitel és a vagyon /1

18 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 18 3. Mérleg /2./ Eszközök a mérlegben főcsoportok befektetett eszközök csoportjai immateriális javak vagyoni értékű jogok egyéb immateriális javak

19 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 19 3. Mérleg /2./ tárgyi eszközök csoportja ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok műszaki és nem műszaki berendezések beruházások

20 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 20 3. Mérleg /2./ befektetett pénzügyi eszközök részesedések és más értékpapírok más pénzügyi eszközök

21 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 21 3. Mérleg /2./ forgóeszközök készletek vásárolt és saját termelésű készletek áru, anyag, göngyöleg kész, félkész és befejezetlent termelés állatok helye a mérlegben

22 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 22 3. Mérleg /2./ a besorolás alapja: az eszközben rejlő lehetőség és a gazdálkodó szándéka – példa: esztergagép

23 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 23 3. Mérleg /2./ követelések – elismertség vevők váltókövetelés – névérték és kamat

24 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 24 3. Mérleg /2./ forgóeszközként kezelt értékpapírok és más értékpapírok materializált és nem materializált papírok pénzeszközök devizás eszközök – választott árfolyam

25 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 25 3. Mérleg /2./ Források a mérlegben rendelkezésre álló vagyon saját vagyon, idegen tőke

26 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 26 3. Mérleg /2./ a saját tőke főcsoportja jegyzett tőke jegyzett, de be nem fizetett tőke tőketartalék eredménytartalék lekötött tartalék mérleg szerinti eredmény negatív elemek lehetősége a saját tőkében

27 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 27 3. Mérleg /2./ kötelezettségek főcsoport hátrasorolt kötelezettségek hosszúlejáratú kötelezettség hitelek, kölcsönök, kötvény

28 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 28 3. Mérleg /2./ rövid lejáratú kötelezettségek mérleg csoport átsorolások szállítók más rövidlejáratú kötelezettségek

29 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 29 3. Mérleg /2./ Számított eszközök és források a mérlegben időbeli elhatárolások és az összemérés elve aktív időbeli elhatárolások passzív időbeli elhatárolások

30 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 30 3. Mérleg /2./ céltartalék képzés és hatása a saját tőkére értékhelyesbítés és értékelési tartalék – piaci értéken való értékelés eszközökre adott előlegek szerepe a mérlegben

31 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 31 4. Könyvelés alapjai Vagyoni helyzet belső összefüggései és gazdasági események összes eszköz = összes forrás saját vagyon = saját tőke vagyonváltozások – szerkezet és nagyság gazdasági esemény = vagyonváltozás szándékolt és elszenvedett változások

32 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 32 4. Könyvelés alapjai

33 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 33 4. Könyvelés alapjai Gazdasági események típusai, hatásuk a mérlegre 1/ csak az eszközoldal változik + E – E struktúra változik, mérleg főösszeg nem

34 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 34 4. Könyvelés alapjai

35 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 35 4. Könyvelés alapjai

36 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 36 4. Könyvelés alapjai 2/ csak a forrás változik + F – F – pl. struktúra változik, mérleg főösszeg nem

37 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 37 4. Könyvelés alapjai

38 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 38 4. Könyvelés alapjai

39 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 39 4. Könyvelés alapjai 3/ mindkét oldal változik – nő + E – F – pl. struktúra változik, főösszeg nő

40 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 40 4. Könyvelés alapjai

41 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 41 4. Könyvelés alapjai

42 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 42 4. Könyvelés alapjai 4/ mindkét oldal változik – csökken - E – F – pl. struktúra változik, főösszeg csökken

43 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 43 4. Könyvelés alapjai

44 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 44 4. Könyvelés alapjai

45 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 45 4. Könyvelés alapjai probléma: több száz, millió gazdasági esemény naponta – információ vesztés + világosság elve megoldás – kettős könyvvitel

46 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 46 5. Könyvelés alapjai /2/ Könyvvezetés és a bizonylati rend információ megőrzése bizonylat, mint elsődleges információt hordozó eszköz a bizonylati rend a bizonylati elv – könyvelni csak hiteles irat alapján lehet külső és belső bizonylat szabályszerű bizonylat – alaki kellékek

47 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 47 5. Könyvelés alapjai /2/ szigorú számadási kötelezettségek alá vont nyomtatványok és fajtái bizonylat kiállítása, javítása a bizonylat útja és megőrzése bizonylati szabályzat és album

48 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 48 5. Könyvelés alapjai /2/ a főkönyvi számla a megválaszolandó kérdések – mi, mikor, milyen nagyságban egyszeres és kettős könyvvitel analitika – szintetika számlasoros – idősoros

49 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 49 5. Könyvelés alapjai /2/

50 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 50 5. Könyvelés alapjai /2/ a főkönyvi számla T. és K. oldal

51 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 51 5. Könyvelés alapjai /2/

52 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 52 5. Könyvelés alapjai /2/ eszköz és forrásszámla T. és K. forgalom a számla egyenlege könyvelési tétel szerkesztése – kontírozás pl.

53 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 53 5. Könyvelés alapjai /2/

54 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 54 5. Könyvelés alapjai /2/ főkönyvi számlára való könyvelése a négy alapvető gazdasági eseménynek 1/ gazdasági esemény - + E - E

55 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 55 5. Könyvelés alapjai /2/

56 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 56 5. Könyvelés alapjai /2/ 2/ gazdasági esemény - + F – F

57 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 57 5. Könyvelés alapjai /2/

58 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 58 5. Könyvelés alapjai /2/ 3/ gazdasági esemény - + E + F

59 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 59 5. Könyvelés alapjai /2/

60 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 60 5. Könyvelés alapjai /2/ 4/ gazdasági esemény - - E – F

61 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 61 5. Könyvelés alapjai /2/

62 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 62 5. Könyvelés alapjai /2/ ellenszámla főkönyvi számlavázlat /”akasztófa”/ és a valós főkönyvi számla formája, tartalma kéthasábos, több hasábos számlák

63 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 63 5. Könyvelés alapjai /2/

64 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 64 5. Könyvelés alapjai /2/

65 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 65 5. Könyvelés alapjai /2/

66 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 66 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás két számlasoros számlaelmélet számlák nyitása – zárása nyitó mérleg és nyitás

67 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 67 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás nyitás mérleg és forrás számlák egymással szemben nyitás technikai számlával – nyitómérleg számla technikai számla sajátosságai

68 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 68 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás

69 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 69 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás

70 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 70 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás

71 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 71 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás főkönyvi számlák zárása egyenleg megállapítás levonalazás zárás technikai számlával

72 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 72 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás

73 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 73 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás helyesbítő és kiegészítő számlák átvezetési számla tárgyi eszközök bruttó értéke, értékcsökkenése, nettó értéke megjelenése a könyvelésben elhasználtsági és használhatósági fok

74 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 74 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás

75 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 75 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás hibás könyvelés javításának módjai áthúzás és föléírás (a legegyszerűbb:). stornó tétellel való javítás

76 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 76 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás Az idősoros elszámolás a gazdasági eseményeknek a történés sorrendjében való nyilvántartása, könyvelése. Ezáltal a gazdasági esemény legalább két dimenzióban jelenik meg, az egyik a vagyonszerkezet változása (számlasoros), a másik a vagyon időbeli változása (idősoros). Az idősoros könyvelésben elsőbbsége a „mikor?” kérdésnek van és másodlagos a „mi?”, valamint a „hogyan?” kérdése

77 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 77 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás Idősoros könyvelés idősoros és számlasoros különbsége napló napló fajtái könyvelés naplóba – pl. átvitel – áthozat – napló zárás

78 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 78 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás

79 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 79 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás

80 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 80 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás

81 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 81 6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás ellenőrzési lehetőségek a naplóban, egyezőségek Az idősoros elszámolás és a számlasoros könyvelés között többféle egyezőségnek kell fennállni, amelyek a könyvvitel további ellenőrzési lehetőségei. A napló T és K forgalma meg kell, hogy egyezzen egymással és a főkönyvi számlák, így a főkönyvi kivonat (lásd később!) hasonló rovatainak végösszegével. A nyitás T és K forgalma egymással és a forgalmi kimutatás T és K nyitó egyenlegeivel. Hasonló egyezőségnek kell fennállni a záró T és K egyenlegek között

82 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 82 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások az áfa semleges adó értelmezése vállalkozó – vállalkozó - állami költségvetés áfás összefüggése

83 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 83 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások

84 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 84 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások az áfa fizetője és a teher viselője levonható és fizetendő áfa az áfa megfizetése három áfás számla értelmezése

85 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 85 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások fizetendő áfaszámla természetére nézve is forrásszámla K egyenlege van az előzetesen felszámított áfaszámla viszont alaptermészetében követelést testesít meg tehát eszközszámlának tűnik T egyenlege van az áfa pénzügyi rendezése számla az áfával kapcsolatos költségvetésbe átutalt és onnan érkező pénzmozgásokat fogadja be egyenlegétől függően (T vagy K) látszik forrás- vagy eszközszámlának mindhárom számla forrásszámla

86 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 86 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások könyvelés az áfás számlákra – pl. ugyanennek a gazdasági eseménysornak a lekönyvelése a másik vállalkozásnál

87 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 87 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások Az „A” vállalkozás januárban anyagot vásárol a „B” vállalkozástól (tehát „B” elad). A szállítói számla adatai: nettó ár 5 000 Ft, az áfa (20%) 1 000 Ft, bruttó ár tehát 6 000 Ft. Az „A” vállalkozás elad „B”-nek 20 000 Ft nettó eladási ár, az áfa (20%) 4 000 Ft, bruttó eladási ár 24 000 Ft. „B”-nél anyagként veszik raktárra. (Az eladáshoz kötődő készletváltozást még nem könyveljük. Az árbevételszámlát magyarázat nélkül csak jelöljük. (Ezek a következő fejezetek témáját ölelik fel.) Minkét tétellel kapcsolatban megtörténik a pénzügyi rendezés Megállapítják a költségvetési pozíciót az áfa szempontjából.

88 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 88 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások

89 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 89 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások

90 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 90 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások azonosságok és megállapítások

91 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 91 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások áfa kulcsok alulról és felülről Az áfakulcs (%), a nettó és bruttó érték (eladási ár)[1][1] Ha a nettó érték adott, akkor a megadott áfakulccsal (% tizedes tört alakban) történő szorzással adódik az áfa összege: 5 000 · 0,20 = 1 000 Ha a bruttó érték adott, akkor egy úgynevezett felülről számított kulccsal való szorzással adódik az áfa összege: 6 000 · 0,1667 = 1 000 [1] Itt a bruttó érték az áfá-val növelt nettó érték [1]

92 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 92 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások 0,1667,0 bruttó)áfa 0,201érték (nettó 1,20 %) (áfa 20,0  

93 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 93 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások összesítő kimutatások főkönyvi kivonat fogalma és kellékei a főkönyvi kivonat rovatai

94 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 94 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások

95 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 95 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások a főkönyvi kivonat összeállítása a főkönyvi kivonat oszlopainak értelmezése ellenőrzési összefüggések

96 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 96 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások az összes T forgalom = összes K forgalom, az összes T egyenleg = összes K egyenleg

97 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 97 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások

98 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 98 a forgalmi kimutatás fogalma a forgalmi kimutatás összeállítása az oszlopok értelmezése

99 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 99 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások

100 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 100 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások ellenőrzési lehetőségek a napló, a főkönyvi kivonat és a forgalmi kimutatás együttes ellenőrzési lehetőségei

101 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 101 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások analitikus nyilvántartások és könyvelés fogalma nyilvántartások értékben, mennyiségben és minőségben csak mennyiségi, csak értékbeni, egyszerre mennyiségi és értékbeni.

102 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 102 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások

103 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 103 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások

104 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 104 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások

105 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 105 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások analitikus és szintetikus könyvelés párhuzamosan analitikus és szintetikus könyvelés logikai alá- fölérendeltsége analitikus és szintetikus könyvelés feladás alapján

106 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 106 7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások Az analitikus és szintetikus könyvelés viszonyára alapvetően kétféle kapcsolódás jellemző: a logikai és tényleges alá-fölérendeltségi viszony, amikor az analitikai összesítés (feladás) lesz a szintetikus könyvelés alapja (itt az időbeli egymásutániság is megvalósul), párhuzamos, amikor az alapbizonylatokból egymástól függetlenül vezetnek nyilvántartást az analitikában és a szintetikában, tehát az egyidejűség sincs kizárva.

107 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 107 8. A számvitel éves folyamatainak összefoglalása és egy mintafeladat bemutatása folyamatábra alapján – áttekintés a nyitástól a beszámoló elkészítéséig, zárómérlegig komplex feladat nyitó mérlegtől, alapvető gazdasági eseményeken át a záró mérlegig

108 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 108 8. A számvitel éves folyamatainak összefoglalása és egy mintafeladat bemutatása

109 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 109 9. Költség és eredmény madártávlatból mérlegegyezőségeket szétfeszítő gazdasági események gazdasági esemény – értékesítés - + E – E, de a két változás nem egyezik meg egymással különbség = eredmény eredmény kezelése nettósítva eredmény kezelése bruttósítva, de csak mérlegszámlák felhasználásával

110 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 110 9. Költség és eredmény madártávlatból

111 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 111 9. Költség és eredmény madártávlatból Ez az összetett gazdasági eredmény két elemi eseményre bontható fel: az egyik+  E ; +  F (vevői követelés nő és a saját vagyon is) a másik–  E ; –  F (készlet csökken és a saját vagyon is)

112 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 112 9. Költség és eredmény madártávlatból

113 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 113 9. Költség és eredmény madártávlatból Kontírozva: 1.T Vevők K Eredmény számla Értékesítés eladási áron 10 000 2.T Eredmény számla K Késztermékek Értékesítés nyilvántartási áron 8 000 bruttó elszámolás elve

114 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 114 9. Költség és eredmény madártávlatból információ vesztés, szabályozással ellentétes megoldás

115 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 115 9. Költség és eredmény madártávlatból

116 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 116 9. Költség és eredmény madártávlatból erőforrás felhasználás (költségfelmerülés) is szétfeszíti a mérlegszámlák kereteit megoldás: befejezetlen termelés? – vagy

117 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 117 9. Költség és eredmény madártávlatból

118 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 118 9. Költség és eredmény madártávlatból információ vesztés – a világosság elve két számlasoros könyvvitelt felváltotta a mérleg-, költség-, eredményszámlák rendszere négy számlasoros számla elmélet és gyakorlat

119 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 119 9. Költség és eredmény madártávlatból költség fogalma kiadás költség – kiadás, azonosság különbség költség és kiadás időbelisége

120 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 120 9. Költség és eredmény madártávlatból A számvitelben a gazdálkodási, termelési tevékenység érdekében felmerült erőforrás (élő- és holtmunka) - felhasználás pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük.

121 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 121 9. Költség és eredmény madártávlatból minden költség előbb vagy utóbb kiadást is jelent A kiadás időben megelőzi a költség felmerülését és elszámolását (például az alapanyag-vásárlás készpénzkiadás, de költség csak akkor lesz, ha az anyagot ezután fel is használjuk). A kiadás időben követi a költség felmerülését és elszámolását (például a társadalombiztosítási járulékot előbb elszámoljuk költségként, és csak később utaljuk át, fizetjük ki, ugyanígy a béreket is előbb elszámoljuk költségként, azután történik a bérfizetés). A kiadás időben egybeesik a költségfelmerüléssel és - elszámolással (például kifizetik a taxiszámlát – természetesen az utazás a vállalkozás érdekében történt – a szolgáltatások nem készletezhetők, ezért az elfogyasztás és termelés egybeesik

122 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 122 9. Költség és eredmény madártávlatból ráfordítás költség és ráfordítás, különbsége, azonossága minden költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz Összegezve a költség és a ráfordítás különbözőségét, azt a következők szerint fogalmazhatjuk meg: a költség mindig a tevékenység (termelés) érdekében történő felhasználást, míg a ráfordítás az eredmény (kibocsátás) terhére történő elszámolást jelent.

123 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 123 9. Költség és eredmény madártávlatból költségek megjelenésük szerint azt jelenti, hogy a költség milyen erőforrás felhasználása miatt keletkezett, mi volt a költséghordozó. Így költségnemeket különböztetünk meg: anyag jellegű költségek (például anyagfelhasználás, szolgáltatás igénybevétele), személyi jellegű költségek (például bérek és járulékai), értékcsökkenési leírási költség (például tárgyi eszközök az elhasználódás arányában).

124 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 124 9. Költség és eredmény madártávlatból elszámolhatóság szerinti csoportosítás közvetlen /költségviselő/ közvetett /költséghely/ költség szintek

125 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 125 9. Költség és eredmény madártávlatból a közvetett költségeket egy-egy időszak végén rendezni kell (legalább évente egyszer), mert a költségszámláknak az időszak végén nem maradhat egyenlege a közvetett költségek teljes összegének átvezetését az eredmény terhére, a közvetett költségek teljes összegének felosztását a költségviselőkre, az előző kettő valamely kombinációja, ezek közötti választás alapvetően befolyásolhatja egy- egy vállalkozás adott évi eredményét, adózását

126 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 126 9. Költség és eredmény madártávlatból A költségfogalmak szoros kapcsolatban állnak egymással, a következők szerint: + KÖZVETLEN KÖLTSÉG + Üzemi általános költség = SZŰKÍTETT KÖLTSÉG + Vállalati általános költség = TELJES KÖLTSÉG

127 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 127 9. Költség és eredmény madártávlatból a fel nem osztott költség az általános költségeknek az a része vagy teljes egésze, amely az egyes tevékenységre, termékre felosztásra nem kerül, és emiatt egy-egy időszak eredményét (terheli) csökkenti. a fel nem osztott költség (FNOK) így költség és ráfordítás is egyidejűleg a FNOK tartalma és nagysága mindig attól függ, hogy melyik költségkategóriát választjuk értékelés alapjául (hiszen a FNOK, mint maradvány jelenik meg a kalkuláció után) ezért: minél kisebb a saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség tartalma, annál nagyobb a FNOK aránya, minél nagyobb a saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség tartalma, annál kisebb a FNOK aránya.

128 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 128 10. Költség elszámolás költségek a volumenhez való viszonyuk alapján fix, lépcsősen fix költség változó költség lineáris, progresszív, degresszív változások

129 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 129 10. Költség elszámolás egységköltség, önköltség önköltség kalkuláció előkalkuláció utókalkuláció közbenső kalkuláció

130 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 130 10. Költség elszámolás költségkimutatás fogalma költségnemi kimutatás a költségkimutatás olyan számviteli okmány, amely egy időszak költségeit összesítve és megfelelő részletezettségben is tartalmazza.

131 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 131 10. Költség elszámolás

132 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 132 10. Költség elszámolás időszakban felmerült és az időszakot terhelő költségek különbsége a megtérülések és az időbeli elhatárolások szerepe

133 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 133 10. Költség elszámolás

134 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 134 10. Költség elszámolás

135 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 135 10. Költség elszámolás a költség számla költség elszámolási módszerek elsődleges és másodlagos költségelszámolások

136 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 136 10. Költség elszámolás KÖLTSÉGSZÁMLÁK Költségfajta szerint (KÖLTSÉGNEMEK) Elszámolhatósági mód szerint Közvetlen költségszámlák (KÖLTSÉGVISELŐK) Közvetett költségszámlák (KÖLTSÉGHELYEK) – anyag jellegű költségszámlák – személyi jellegű költségszámlák – értékcsökkenési leírás (költség) számlák – termékelőállítás költségszámlái – beruházási tevékenység költségszámlái – szolgáltatások költségszámlái stb. – üzemi általános költségszámlák – vállalati általános költségszámlák

137 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 137 10. Költség elszámolás

138 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 138 10. Költség elszámolás

139 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 139 10. Költség elszámolás

140 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 140 10. Költség elszámolás

141 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 141 10. Költség elszámolás

142 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 142 10. Költség elszámolás költségnövekedés ha eszköz csökken – időbeli összefüggések ha forrás nő egyéb költségnövekedések

143 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 143 10. Költség elszámolás

144 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 144 10. Költség elszámolás költség csökkenés – megtérülések eszköz nő forrás csökken más változások – FNOK

145 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 145 10. Költség elszámolás

146 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 146 11. Eredmény /1/ eredmény hozam ráfordítás

147 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 147 11. Eredmény /1/ az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége. a számvitelben a hozam egy időszak tevékenységének társadalmilag elismert értéke. a ráfordítás a hozam elérése érdekében felhasznált erőforrások értéke, vagyis az a pénzben kifejezett összeg, amelybe a vállalkozásnak az adott tevékenység került.

148 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 148 11. Eredmény /1/ hozam és bevétel pénzügyi hozam és ráfordítás elismert hozam és ráfordítás egyéb hozam és ráfordítás

149 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 149 11. Eredmény /1/ A hozam (H) lehet: pénzügyileg is realizált – befolyt – ellenértéke (H1), a nettó (áfa nélküli) árbevételnek az a része, amelyet a vevők már kifizettek a gazdálkodói környezet által elismert – pénzügyileg még nem realizált termékek és teljesítmények értéke (H2). A kiszámlázott (a vevő által nem kifogásolt) teljesítmények értéke, amelynek ellenértéke még nem folyt be a vállalathoz. olyan létrehozott termékek és teljesítmények értéke, amely nem része az előző kettőnek (H3). Ide soroljuk azokat a vállalati teljesítményeket, amelyek nem kerülnek (például egy saját kivitelezésű beruházás), vagy még nem kerültek piacra (például a megtermelt javak az összes hozam: H1 + H2 + H3

150 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 150 11. Eredmény /1/ a pénzügyileg is realizált kibocsátott termékek és teljesítmények értékének könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke) (R1) a kibocsátott (elismert) termékek és teljesítmények könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke) (R2) – az R1 részt nem tartalmazza olyan létrehozott termékek és teljesítményekhez felhasznált erőforrások könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke), amely az előző kettőt nem tartalmazza (R3), az összes ráfordítás: R1 +R2 + R3

151 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 151 11. Eredmény /1/ pénzügyileg is realizált eredmény M1 = H1 - R1 elismert (pénzügyileg még nem realizált) eredmény M2 = H2 - R2 létrehozott, de a piac által még el nem ismert eredmény M3 = H3 - R3 az összes eredményM1 + M2 + M3

152 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 152 11. Eredmény /1/ eredmény állományi adatokból – /E – F/ eredmény forgalmi /időszaki/ adatokból – /H – R/

153 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 153 11. Eredmény /1/ Állományi adatokból kiszámított eredmény esetén a mérleg adott időpontra vonatkozó adatait használjuk fel, amelyekből: M = E – F aholEaz eszközök összege, Fa saját és idegen források összege Mrealizált eredmény: ha előjele +, akkor nyeresége (eszköztöbblete), ha –, akkor vesztesége (eszközhiánya) van a vállalkozásnak.

154 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 154 11. Eredmény /1/ Ha forgalmi adatok alapján számítunk eredményt, akkor az eredmény egy időszak hozamainak (árbevételének) és ráfordításainak a különbsége: M = H – R ahol H a hozamok összege, R a ráfordítások összege, M az eredmény, amely lehet nyereség (+), vagy veszteség (–), esetleg 0.

155 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 155 11. Eredmény /1/ hozam és pénzbevétel viszonya a bevétel időben megelőzheti a pénzbevételt (például értékesítés utólagos fizetés mellett), a bevétel és pénzbevétel időben egybeeshet (például értékesítés készpénzért), a bevétel időben követheti a pénzbevételt (például vevő által átutalt előleg, később történő eladás fedezetéül).

156 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 156 11. Eredmény /1/ eredményszámla hozam és ráfordítás számlák

157 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 157 11. Eredmény /1/

158 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 158 11. Eredmény /1/

159 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 159 11. Eredmény /1/

160 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 160 11. Eredmény /1/

161 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 161 11. Eredmény /1/ könyvelés a hozamszámlákra könyvelés a ráfordításszámlákra eszköz nő/csökken forrás nő/csökken egyéb változások

162 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 162 11. Eredmény /1/

163 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 163 11. Eredmény /1/ az eredmény szerkezete és a számlaszerkezet eredményszámlák zárása, eredmény megállapítás és eredmény felosztás

164 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 164 11. Eredmény /1/

165 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 165 11. Eredmény /1/ adó osztalék a mérleg szerinti eredményszámla pedig azt a tárgyévi eredményt tartalmazza, amellyel kapcsolatban a vállalkozásnak már semmiféle külső kötelezettsége nincs az adott évhez kötődően

166 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 166 12. Az eredmény /2/ szerkezete bevétel szerkezete – árbevétel, egyéb bevétel, pénzügyi bevétel, rendkívüli bevétel ráfordítás szerkezete

167 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 167 12. Az eredmény /2/ szerkezete

168 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 168 12. Az eredmény /2/ szerkezete

169 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 169 12. Az eredmény /2/ szerkezete

170 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 170 12. Az eredmény /2/ szerkezete forgalmi költség típusú ráfordítás szerkezete összköltség típusú ráfordítás szerkezete fedezetszámítás lehetősége

171 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 171 12. Az eredmény /2/ szerkezete

172 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 172 12. Az eredmény /2/ szerkezete az eredmény-kimutatások formája összköltség és forgalmi költség eredmény-kimutatás különbsége a saját termelésű készletek és saját teljesítmények szerepe a saját termelésű készletek állomány változása /STKÁV/ ráfordítás, vagy hozam korrekció

173 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 173 12. Az eredmény /2/ szerkezete

174 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 174 12. Az eredmény /2/ szerkezete

175 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 175 12. Az eredmény /2/ szerkezete A forgalmi költség eljárásra épülő eredmény- kimutatásokból a fedezeti összeget illetve a fedezeti hányadot lehet kiszámítani. A fedezeti összeg közelítően megfelel az árbevétel és a változó költség különbségének. + Értékesítés nettó árbevétele (áfa nélküli) – Értékesítés közvetlen ráfordításai = FEDEZETI ÖSSZEG – Értékesítés közvetett ráfordításai = EREDMÉNY

176 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 176 12. Az eredmény /2/ szerkezete a két kimutatás közötti különbség bemutatása naturális adatokkal, darabszámmal készlet mérlegegyenlet /nyitó készlet + növekedés = csökkenés + záró készlet/

177 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 177 12. Az eredmény /2/ szerkezete Egy vállalkozás év elején rendelkezik 100 db késztermékkel (a nyitómérlegben B.I.4 alatt található, természetesen pénzértékben), és év közben még termel 1 000 db-ot. Ha az 1 000 db-ot el is adja az év folyamán és többet nem, akkor a tárgyidőszak összes költsége szembeállítható az időszak összes árbevételével (hiszen azt adta el, amelyet az adott időszak erőforrás- felhasználásával termelt). Ekkor zárókészlete 100 db, ugyanolyan értékben, mint a nyitáskor (itt most eltekintünk az esetleges értékváltozásoktól – leértékelésektől, amelyek a készleteket is érinthetik ).

178 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 178 12. Az eredmény /2/ szerkezete Ha a vállalkozás a fenti termelés mellett 1 050 db-ot ad el (arányosan nagyobb árbevételért), és csak a tárgyidőszak összes költségét állítjuk vele szembe, akkor nagyobb eredményt fognak kimutatni, mint az előző változatban, pedig eközben a záró készletük 50 db-ra apadt le. Ha így tennének, akkor 50 db árbevételével szemben nem állna semmiféle ráfordítás.

179 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 179 12. Az eredmény /2/ szerkezete Ha 950 darabot ad el, és ezzel is a tárgyidőszak összes költségét állítja szembe, az eredmény kisebb lesz, mint az 1. változatban, miközben a záró készlet 150 db-ra nőtt. Ha így tennének, akkor 50 db költségével szemben nem állna árbevétel, tehát a ráfordítás 50 db termék közvetlen költségének értékével lenne nagyobb a valóságosnál.

180 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 180 12. Az eredmény /2/ szerkezete Az előbbi késztermék-eladási példában a forgalmi költség típusú eredmény-kimutatás a 3-féle árbevételhez 3-féle költséget rendel hozzá a II. és IV. pontban. Az összköltség típusú viszont a 3-féle árbevételhez ugyanazt az összköltséget (IV. + V. + VI.), ezért az összköltség típusú II-nek, az Aktivált saját teljesítmény értékének kiegyenlítő, egyenlegező szerepe van.

181 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 181 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika a vállalkozás folytatásának elve a teljesség elve a valódiság elve a világosság elve a következetesség elve a folytonosság elve

182 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 182 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika az összemérés elve az óvatosság elve a bruttó elszámolás elve az egyedi értékelés elve az időbeli elhatárolás elve a tartalom elsődlegessége a formával szemben a lényegesség elve a költség-haszon elv

183 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 183 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika számviteli politikai döntések milyen lesz a beszámolás formája, milyen eredmény-kimutatást készít: összköltség típusút vagy forgalmi költség- eljárás szerintit, hogyan, milyen módon kapcsolódik az analitikus nyilvántartás a szintetikához, milyen lesz az amortizációs rendszer, a maradványérték meghatározása, a leírási módok, az elszámolás gyakorisága, milyen lesz a készlet-nyilvántartási rendszer, milyen nyilvántartási árakat használnak, mekkora a jelentős és lényeges hiba határa a vállalkozásnál, milyen deviza árfolyamon tartja nyilván a devizás tételeket, mikor és hogyan készül a leltár, lesz-e leltározás, hogyan határozza meg a saját termelés közvetlen költségeit, stb.

184 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 184 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika számlarend a 10 számlaosztály tartalma a számlaszámon belüli pozíció tartalma számlatükör számlakeret a számlaosztályok összefüggése és az eredmény

185 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 185 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika főkönyvi számlák nagy csoportjai: eszközszámlák, forrásszámlák, költségszámlák, eredményszámlák.

186 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 186 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika

187 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 187 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika Az így felépített rendszerben az 12111 szám pl. jelezhetné a következőt: 1azt, hogy befektetett eszközről van szó, 12azt, hogy ezen belül tárgyi eszközről, 121azt, hogy ezen belül ingatlanról, 1211azt, hogy ezen belül épületről, 12111azt, hogy ezen belül raktárépületről.

188 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 188 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika A számlatükör megalkotása a vállalkozás számviteli politikájának része. A számlatükör létrehozása önmagában csak a számvitel anatómiáját jelenti, de hiányzik még a fiziológia, amelyet szintén meg kell határozni a jogszabályi keretek között. A számlakeret a főkönyvi számlák csoportosítására, elnevezésére, tartalmára, vezetésére vonatkozó szabályok halmaza

189 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 189 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika csak az eszközök és források körén belül idéz elő változást a négy alapvető gazdasági esemény (T. 1,2,3/K. 1,2,3 – T. 4/K. 4 – T. 1,2,3/K. 4 – T. 4/K. 1,2,3), tehát nincs eredményre gyakorolt hatása, erőforrás felhasználás a termelésben vagy azonnali vagy később bekövetkező eszköz csökkenéshez vezet ( T. 5/K. 1,2,3 – T. 5/K. 4), erőforrás megtérülés (pl. késztermék előállítás) eszköznövekedést okoz (T. 1,2/K. 5), eszköz csökkenés ráfordítás növekedést okoz azonnal vagy később (T. 8/K. 1,2,3 – T. 8/K. 4) a ráfordítás növekedést általában hozam és eszköz növekedés kíséri, de önálló jelenségként is létezik (T. 3/K. 9), a költség egy része ráfordítássá alakulhat át közvetlenül (T. 8/K. 5), és mindezek ellenkezője is megtörténhet.

190 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 190 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika Fontos következtetés, ha megállítjuk a könyvelés folyamatát, mindig igaz lesz a következő pár összefüggés (feltéve, hogy a könyvelés nem hibás, és a szükséges rendező tételeket lekönyvelték): összes T. forgalom = összes K. forgalom, összes T. egyenleg = összes K. egyenleg, ha az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege T., akkor a vállalkozás nyereséges, ha az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege K., akkor a vállalkozás veszteséges, továbbá mindig igaz, hogy az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege T. és adott összegű, akkor az 5-9. számlaosztályok összevont egyenlege ugyanekkora összegű és K. jellegű, a vállalkozás nyereséges és megfordítva, akkor a vállalkozás veszteséges.

191 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 191 13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika beszámolási kötelezettség nincs egyszerűsített beszámoló egyszerűsített éves beszámoló egyszerűsített éves beszámoló közzététel

192 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 192 14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és összefoglaló feladat az egyszeres könyvvitel fogalma az egyszeres könyvvitel könyvvezetése a naplófőkönyv

193 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 193 14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és összefoglaló feladat

194 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 194 14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és összefoglaló feladat

195 Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 195 14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és összefoglaló feladat összefoglalás


Letölteni ppt "Számvitel I. Könyvviteltan Dr. Sziva Miklós. Széchenyi István Egyetem KÖNYVVITEL 2 I. Információ és számvitel Bevezetés számvitel és a közgazdaságtudomány."

Hasonló előadás


Google Hirdetések