Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÜZLETI JOG (Igazgatásszervező szak, nappali és levelező tagozat) Előadás vázlat „Az üzleti jog alanyai, üzleti élet szervezeti és számviteli ismeretek”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÜZLETI JOG (Igazgatásszervező szak, nappali és levelező tagozat) Előadás vázlat „Az üzleti jog alanyai, üzleti élet szervezeti és számviteli ismeretek”"— Előadás másolata:

1 ÜZLETI JOG (Igazgatásszervező szak, nappali és levelező tagozat) Előadás vázlat „Az üzleti jog alanyai, üzleti élet szervezeti és számviteli ismeretek” c. tantárgy elsajátításához Dr. Lóránt Zoltán c. főiskolai tanár Székesfehérvár 2008/2009. NYUGAT-MAGYORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR Általános Jogi Tanszék

2 2 Piaci környezet Befektetők, tulajdonosokMunkavállalók Adóhatóságok Hitelezők Partnercégek VÁLLALKOZÁS

3 3 A számviteli információs rendszer felépítése kettős könyvvitel vezetése esetén Beszámoló Főkönyvi könyvelés szintje Analitikus könyvelés szintje Alapnyilvántartások szintje

4 4 Vagyon Eszközök (aktívák) Források (passzívák) A vagyon konkrét megjelenési formái: – Befektetett eszközök – Forgóeszközök – Aktív időbeni elhatárolások A vagyon származása, eredete: – Saját tőke (állandó saját forrás) – Céltartalékok – Kötelezettségek (Ideiglenes idegen forrás) – Passzív időbeli elhatárolások = Alapításkor az eszközöket (pénzeszközök, apport, vagyis nem pénzbeni hozzájárulás) az alapító bocsátják a vállalkozás rendelkezésére. Ekkor: eszközök értéke = saját tőke értéke

5 5 NYERESÉG Kft. Vállalkozó Állam Mérleg szerinti eredményOsztalékAdó

6 6 A beszámolók formái, részei, készítésük feltételei Beszámoló formája Éves beszámolóEgyszerűsített éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló Részei Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet + Üzleti jelentés Egyszerűsített éves beszámoló mérlege Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete Összevont (konsz.)mérleg Összevont (konsz.) Eredménykimutatás Összevont (konsz.) Kiegészítő melléklet + Összevont (konsz.) üzleti jelentés Egyszerűsített mérleg Eredménylevezetés

7 7 Könyvvezetés: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvveztés formái: egyszeres könyvvitel kettős könyvvitel

8 8 Kettős könyvvitel: az eszközökről és azok forrásairól, és az ezekben bekövetkező változásokról vezetett olyan nyilvántartás, amely az eszközökben (aktívákban) és forrásokban (passzívák- ban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, teljeskörűen, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.

9 9 Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megálla- podás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jog- szabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – füg- getlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilván- tartását) támasztja alá.

10 10 Bizonylati elv és bizonylati fegyelem Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bi- zonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizony- lat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményekre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a való- ságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat álta- lános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – elő- írásszerűen javítottak.

11 11 A számviteli törvény célja hármas meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvveztési kötelezettségét, meghatározza a beszámoló összeállítása és könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályo- kat, meghatározza a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit.

12 12 Gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapí- tott egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

13 13 A mérleg fordulónapja: általában tárgyév december 31. (az év utolsó napja). Amennyiben az üzleti év időtartama nem 12 naptári hónap, úgy a mérleg fordulónapja december 31-étől eltérő időpont. A mérlegkészítés napja: a mérleg egyes tételeihez kapcsoló- dóan meghatározott azon – az üzleti év mérlegfordulónapját kö- vető – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.

14 14 A letétbe helyezés és közzététel napja: a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállal- kozónál az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap, összevont (konszolidált) beszámoló esetében az anyaválla- latnál az összevont (konszolidált) beszámoló mérlegfordu- lónapjától számított 180 nap, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap.

15 15 A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállal- kozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli tör- vény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbíz- ható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi hely- zetéről, a működés eredményéről.

16 16 A vagyon fogalma, számviteli szemlélete „Mi az?” „Miből, honnan származik? Eszközök („mi a rendeltetésük?”) Források („miből finanszírozták?”) A vagyon értelmezése mindig egy adott időpontra vonatkozik, így a vagyon statikus mérőszám, állapotot tükröz.

17 17 Eszközök, források Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk. Ha a vállalkozás vagyonát a származása, az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk.

18 18 A.Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III.Befektetett pénz- ügyi eszközök B.Forgóeszközök I.Készletek II.Követelések II.Értékpapírok IV.Pénzeszközök C.Aktív időbeli elhatárolások Eszközök

19 19 D.Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III.Tőketartalék IV.Eredménytartalék V.Lekötött tartalék VI.Értékelési tartalék VII.Mérleg szerinti ered- mény E.Céltartalék F.Kötelezettségek I.Hátrasorolt kötelezettségek II.Hosszú lejáratú kötelezettségek III.Rövid lejáratú kötelezettségek G.Passzív időbeli elhatárolások Források

20 20 Leltár Olyan részletes vagyoni kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait fajtánként mennyiségben, minőségben és értékben mutatja ki egy adott időpontban. Nyitó leltár Záró leltár

21 21 A leltározás célja: Mérleg valódiságának biztosítása, A könyvelés, illetve nyilvántartások helyességének ellenőrzése, A vállalkozói tulajdon védelme az anyagi felelősök elszámoltatása, A csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása.

22 22 Gazdasági eseménynek (műveletnek) nevezzük azt a történést, amely a vállalkozás eszközeinek, forrásainak értékét, összetételét megváltoztatja. A gazdasági eseménynek mérhetőnek, értékben kifejezettnek, bizonylattal igazoltnak kell lennie. A könyvelés alapjai

23 23 Szabályszerű bizonylat amely a gazdasági eseményre vonatkozóan rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, amely megfelel az alaki előírásoknak, amelyet – hiba esetén – előírás szerint javítottak.

24 24 A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok Sorszám, elismervény ellenében kell átadni, illetve átvenni. Felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.

25 25 Könyvviteli mérleg Olyan számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan.

26 26 A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, amely: az eszközöket és a forrásokat adott időpontra vonatkozóan, megfelelően értékelve, pénzértékben összesítve, előírt szerkezetben tartalmazza. A MÉRLEG FOGALMA

27 27 Eredmény-alapfogalmak Az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége. Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan előre meg-határozott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás (vállalat) hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt.

28 28 I.Értékesítés nettó árbevétele II.Aktivált saját teljesítmények értéke III.Egyéb bevételek IV.Anyag jellegű ráfordítások V.Személyi jellegű ráfordítások VI.Értékcsökkenési leírás VII.Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) Eredménykimutatás

29 29 VIII.Pénzügyi műveletek bevételei IX.Pénzügyi műveletek ráfordításai B.Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C.Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) X.Rendkívüli bevételek XI.Rendkívüli ráfordítások D.Rendkívüli eredmény (X-XI) E.Adózás előtti eredmény (C+D) XII.Adófizetési kötelezettség Eredménykimutatás II.

30 30 Eredménykimutatás III. F. Adózott eredmény (E-XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (F+22-23)

31 31 Az egységes számlakeret 1.Számlaosztály: Befektetett eszközök 2.Számlaosztály: Készletek 3.Számlaosztály: Követelések, időbeli elhatárolás 4.Számlaosztály: Források (passzívák) 5.Számlaosztály: Költségnemek 6.Számlaosztály: Költséghelyek, általános költségek 7.Számlaosztály: Tevékenységek költségei 8.Számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordításai 9.Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek 0. Számlaosztály: Nyilvántartási számlák

32 32 A magyar számviteli törvény a következő alapelveket nevesíti: 1. a vállalkozás folytatásának elve 2. a teljesség elve 3. a valódiság elve 4. az óvatosság elve TARTALMI ALAPELVEK 5. az összemérés elve 6. a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv 7. az egyedi értékelés elve 8. a bruttó elszámolás elve 9. az időbeli elhatárolás elve KIEGÉSZÍTŐ ALAPELVEK 10. a lényegesség elve 11. a költség-haszon összevetésének elve 12. a világosság elve 13. a folytonosság elve FORMAI ALAPELVEK 14. a következetesség elve

33 33 Számviteli politika a vállalkozó adottságaihoz, sajátos körülményeihez igazított, a számviteli alapelvek, a szám- viteli jogszabályok alapján kialakított, a számviteli elszámo- lások az eszközök-források értékelése, a számviteli beszámo- ló készítése során alkalmazott számvitel-politikai döntések, végrehajtási módszerek, eszközök és sajátos szabályok összes- sége. A számviteli politika keretében hozott döntések, szabá- lyozások az adott vállalkozóra kötelező érvényűek.

34 34 A számviteli politika részei: a számvitel-politikai döntések, becslések az eszközök és a források értékelési szabályzata, az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat, a pénzkezelési szabályzat, a számlarend, a bizonylati szabályzat

35 35 Az üzleti terv fogalma Az üzleti terv a vállalkozás átfogó, minden üzleti szempontból figyelembe vevő leírása, amely a vállalkozás reális, biztos alapokon történő elindítását és/vagy tevékenységének sikeres folytatását esetleg módosítását szolgálja. Egyéni vállalkozásnak azt a gazdasági tevékenységet nevezzük, amelyet egy természetes személy folytat jövedelemszerzés céljából.


Letölteni ppt "ÜZLETI JOG (Igazgatásszervező szak, nappali és levelező tagozat) Előadás vázlat „Az üzleti jog alanyai, üzleti élet szervezeti és számviteli ismeretek”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések