Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sejttan. Sejtmembrán  Sejtet határoló hártyarendszer, elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel  Alkotórészei: –Foszfatidok:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sejttan. Sejtmembrán  Sejtet határoló hártyarendszer, elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel  Alkotórészei: –Foszfatidok:"— Előadás másolata:

1 Sejttan

2 Sejtmembrán  Sejtet határoló hártyarendszer, elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel  Alkotórészei: –Foszfatidok:  2 rétegben, apoláris részeikkel fordulnak egymás felé  Az egyes molekulák oldalirányban könnyen mozognak –Fehérjék  Lehetnek felszínen elhelyezkedők, bemerülők, vagy a membránt teljesen átérők –Szénhidrátok:  Fehérjékhez vagy lipidekhez kapcsolódnak  A hártya külső felületén helyezkednek el

3  A membránok specifitását a fehérjék és a szénhidrátok adják  A membránok vékonyak, nagy felületűek, rugalmas, hajlékony tulajdonságúak  Típusai: –Határoló membrán: sejthártya –Belső membránok: ER, Golgi-készülék, lizoszómák, vakuolumok  A membránokon keresztül zajlanak a sejt transzportfolyamatai

4 A transzport folyamatok  Szabad transzport: –Részecskék önállóan jutnak át a membránon –A folyamat diffúzió –Energiát nem igényel –Pl: víz, szteroidok, légzési gázok, lipidoldékony kisebb molkeulák  Könnyített transzport: –Fehérjékből álló transzportrendszer végzi a szállítást – megköti és a másik oldalon leadja, vagy csatornát képez –Szubsztrátspecifikus –Pl: glükóz, aminosavak, ionok –A könnyített transzport lehet: aktív és passzív

5 –Passzív transzport:  ha a molekula átjuttatása nem igényel energia befektetést  Ha koncentráció különbséggel megegyező irányba szállít (nagy konc.-tól a kicsi felé) –Aktív transzport:  ha a molekula átjuttatása energia befektetést, vagy ATP-t igényel  Konc,.különbséggel szemben szállít (kis konc.-tól a nagy felé)  Membránáthelyeződéssel járó transzport: –Endocitózis: sejthártya lefűződik membránhólyag alakban  Ha szilárd anyagot vesz fel: fagocitózis  Ha folyadékot vesz fel: pinocitózis –Exocitózis: a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak és kiürülnek

6 Sejtmembrán, sejthártya  5-10 nm vastag  Fehérjéihez szénhidrátok kapcsolódnak – glikokalix  A sejthártya terméke a sejtfal –Baktériumnál: szénhidrátot, fehérjét, lipideket tartalmaz –Gombák sejtfala kitines –A növények sejtfalában pedig, pektin, cellulóz és az idősebbeknél lignin van

7 Endoplazmatikus retikulum (ER)  Kiterjedt tömlő alakú hártyarendszer a citoplazmában, a sejtmagtól a sejthártyáig terjedhet  Kapcsolatban áll a sejtmaghártyával  Típusai: –Simafelszínű endoplazmatikus retikulum – SER  membránlipidek és szteroidok szintézise folyik itt  Mérgező anyagok lebontását is végzi, méregtelenít  A máj sejtjeiben van sok

8 –Durvafelszínű endoplazmatikus retikulum – DER  Felületén riboszómák vannak, itt zajlik a fehérjeszintézis  A kész fehérje a DER üregeibe kerül, és ott nyeri el végleges térszerkezetét

9 Golgi-készülék  Belső membránrendszer, széleiről hólyagocskák fűződnek le  ER és a sejthártya között található  Az ER-tól kapott fehérjéket átalakítja, átcsomagolja és a rendeltetési helyére küldi, vagy kiüríti a sejtből  Itt szintetizálódnak egyes poliszacharidok (kitin, pektin)

10 A lizoszómák  DER-ről, Golgi-készülékről, sejthártyáról lefűződő hólyagocskák, melyek bontóenzimeket tartalmaznak – így a sejten belüli emésztést végzik  Savas kémhatásúak  Típusai: –Fagoszóma vagy előlizoszóma:  Lebontandó anyagot tartalmazza, emésztés még nem folyik benne –Ha ez idegen anyag: heterofág lizoszóma –Ha saját anyag: autofág lizoszóma

11 –Elsődleges lizoszóma  Csak emésztőenzimeket tartalmaz, azokat raktározza –Másodlagos lizoszóma  Egy fagoszómából és egy elsődleges lizoszómából jön létre  Intenziv emésztés folyik benne –Harmadlagos lizoszóma, maradványtest  Emésztés már kismértékű  Tartalmuk emészthetetlen  Szerepük: a sejtbe bekerült anyagok, az elöregedett sejtalkotók, lárvakori szervek lebontása

12 A riboszóma  rRNS-ből és fehérjéből felépülő sejtalkotók, a fehérjeszintézis helyei  A sejtmagvacskában jönnek létre  2 alegységből áll  Prokariótákban. kicsik, szabadon a sejtplazmában  Eukariótákban: nagyobbak, szabadon és ER-hez kötve is előfordulnak

13 A sejtplazma (citoplazma)  A sejt alapállománya: –kitölti a sejtet –magába zárja a sejtalkotókat –Nyersanyagokat tartalmaz  2 részre osztható: –Vizes fázis (citoszol): vízben oldott sók, szénhidrátok, fehérjék, valamint lipidek és nukleinsavak –Sejtváz (citogél): fehérjék térhálózata, melyek párhuzamosan vagy szabálytalanul helyezkednek el a vizes fázisban; folyamatosan bomlik és újraépül

14 A mitokondrium  Energiatermelő sejtalkotó, minden eukarióta sejtben megtalálható  Alak: hosszúkás vagy fonal  Számuk: sejttípusonként változó – intenzív anyagcseréjű sejtnek több  Mérete: µm-es, vagyis baktérium nagyságrendű  Szerkezete: –Külső membrán: sima –Belső membrán: betűrődések – felületnövelő –Alapállomány: belső membránon belül –Saját DNS az alapállományban

15  Funkciói: –Külső membrán: elhatárolás –Belső membrán: magas a fehérjetartalma, itt zajlik a terminális oxidáció és ezzel együtt az ATP szintézis –Alapállomány: citrát kör helyszíne –Saját DNS: semiautonóm – saját riboszómák és saját fehérjeszintetizáló apparátus  Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza  Anyai öröklődésű

16 A színtest  Kizárólag növényi sejtalkotók, a fotoszintézis helye  Alak: moszatokban lemez vagy szalag; moháktól lencse alakú  Számuk: fényviszonyoktól függ  Mérete: µm-es, vagyis baktérium nagyságrendű  Szerkezete: –Külső membrán: sima –Belső membrán: redőzött – gránum tilakoid, sztróma tilakoid –Alapállomány(sztróma): belső membránon belül –Saját DNS

17  Funkciói: –Külső membrán: elhatárolás –Belső membrán: magas a lipid és fehérjetartalma, itt vannak a színanyagok, itt zajlik a fotoszintézis fényszakasza –Alapállomány: sötét szakasz helyszíne –Saját DNS: semiautonóm – saját riboszómák és saját fehérjeszintetizáló apparátus  Típusai: –Zöld színű: kloroplasztisz - fotoszintézis –Sárga vagy vörös: kromoplasztisz – csalogatás –Színtelen: leukoplasztisz – raktározás  Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza

18  Az endoszimbionta elmélet szerint a mai mitokomdriumok és színtestek valaha önálló prokarióták voltak, melyeket egy eukarióta sejt bekebelezett, de nem emésztette meg, hanem sejten belüli együttélés jött létre. E prokarióták alakultak át hosszú idő alatt színtestté és mitokondriummá.  Színtest őse: fotoszintetizáló kékbaktérium  Mitokondrium őse: heterotróf baktérium  Bizonyítékok: mérete, belső membrán prokarióta jellegű, semiautonom, képes önállóan osztódni

19 A sejtmag  Eukarióta sejtekre jellemző, információt tartalmazó sejtalkotó, hártyával körülvett maganyag  Alakja: gömb, ovális, pálcika, karélyos  Általában a sejt közepe táján, ritkán a hártya mellett  Száma: általában egy, ritkán több  Felépítése: –Maghártya: –Kettős falú, kapcsolatban áll az ER-mal –pórusok törik át: szelektív szűrő  Bejutnak a szabályozó fehérjék  Kijut mRNS és a riboszómák alkotórészei

20 –Magplazma (magnedv)  Sejtplazmához hasonló felépítésű, fehérjék, ionok, szerves molekulák vizes oldata  Ebben: kromatin állomány – DNS + hiszton fehérje; sejtosztódáskor jobban összetömörül és kromoszómákká alakul –Magvacska (nukleolus)  Apró, tömör testecske  Riboszómák készítésének helye: olyan DNS szakaszt tartalmaz amelyről rRNS és riboszómális fehérje szintetizálódik

21  A kromoszómák két kromatidából állnak, melyek a befűződésnél kapcsolódnak egymáshoz. A kromoszómát a befűződés karokra osztja.  Egy adott faj bármilyen sejtjében a rá jellemző számú, alakú és nagyságú kromoszóma van. –Ha minden kromoszóma csak egyszer van jelen: a sejt haploid (n) pl: ivarsejtek –Ha minden kromoszóma két példányban található meg: a sejt diploid (2n) pl: testi sejtek  Az ember testi sejtjeiben 46 darab, azaz 23 pár kromoszóma van. A párok egyik tagja apai eredetű, másik tagja anyai eredetű – homológ kromoszómapárok

22 A sejtközpont  Valamennyi állati és növényi sejtben megtalálható  2 egymásra merőleges helyzetű, hengeres képződmény  A hengerek falát 9 db, egyenként 3 csőből álló köteg alkotja, melyek a henger palástja mentén rendeződnek  Szerepe a sejtosztódás irányítása

23 A mozgásszervek  Felépítésükben mikrotubulusok és mikrofilamentumok vesznek részt  Mikrotubulusok: –Cső alakú képződmények –Tubulin nevű fehérje építi fel – globuláris fehérje –Feladatuk a sejten belüli szállítás, pl: kromoszómák mozgatása sejtosztódáskor

24  A sejtközponthoz kapcsolódnak – a sejtközponttól távolabbi folyamatosan épül, a másik folyamatosan bomlik, így a csőben lévő molekulák befelé áramolnak

25  Mikrofilamentumok: –Aktinmolekulák összekapcsolódásával keletkezik –A sejtben hálózatot alkot –Irányítják az egész sejt mozgását, osztódó sejt kettéfűzését –Miozin kapcsolódásával az állati izomműködés alapja  Csilló, ostor: –Határozott belső szerkezettel rendelkező, mozgástevékenységet végző plazmanyúlványok –Egysejtűben a sejt mozgatását végzi; de megtalálható a többsejtű szervezetben is, pl: orrnyálkahártya, hímivarsejt –Csilló: sok, rövid –Ostor: kevés számú, hosszú

26 –Szerkezetük megegyezik - alapi test + csilló, ostor  Alapi test: 9x3 mikrotubulus  Csilló, ostor: 9x2 + 2 mikrotubulus –Működése:  alapi test irányítja  A kerületen lévő csövek elcsúsznak  A csillók mozgása összehangolt, az ostoroké csapkodó vagy körkörös

27 A sejthalál  A sejtek élettartalmát genetikai program határozza meg, ez a program feltehetően azt határozza meg, hogy egy sejt hányszor osztódhat.  Az utolsó osztódás után a sejtek még sokáig életben maradhatnak, de előbb-utóbb öregedni kezdenek, és végül elpusztulnak.  Két különböző mechanizmussal lezajló sejthalált ismerünk: –Nekrózis, nem programozott sejthalál –Apoptózis: programozott sejthalál

28  Programozott sejthalál: –A sejtben feldarabolódik a DNS –A sejt membránja ép marad, a citoplazma a benne lévő sejtalkotókkal együtt feldarabolódik és un. apopttótikus testek keletkeznek, melyeket a fagociák távolítanak el. –Egy sejtet érint  Nem programozott sejthalál: –Károsító tényezők hatására bekövetkező traumás folyamat –Általában sejtcsoportot érint –A membránok károsodásával jár, a sejt megduzzad és felszakad –Genny keletkezésével jár


Letölteni ppt "Sejttan. Sejtmembrán  Sejtet határoló hártyarendszer, elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel  Alkotórészei: –Foszfatidok:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések