Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Személypercepció. Érzelmek nem verbális kifejezése Arc: száj, szemöldök, bőr, arcmozgás Szem: mennyire van nyitva, pupilla tágulása, tekintet mennyisége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Személypercepció. Érzelmek nem verbális kifejezése Arc: száj, szemöldök, bőr, arcmozgás Szem: mennyire van nyitva, pupilla tágulása, tekintet mennyisége."— Előadás másolata:

1 Személypercepció

2 Érzelmek nem verbális kifejezése Arc: száj, szemöldök, bőr, arcmozgás Szem: mennyire van nyitva, pupilla tágulása, tekintet mennyisége Gesztus: kéz alakja, kéz mozdulatai, hogyan tesszük össze őket, kéz archoz vitele Testtartás: feszes vagy laza, mennyire felemelkedett, a mozgások stílusa Hang: magasság, sebesség, erő, ritmus, zavarok

3 A nem verbális csatorna kontrollálhatósága 1. képes nagy számú elkülöníthető értelmes üzenetet közvetíteni 2. az észlelés számára jól szembetűnik 3. külső visszajelzést, különösen kommentárt vált ki 4. világos belső visszajelzéssel szolgál küldője számára

4 A személypercepció és jelentősége a társkapcsolatokban •Személypercepció = sajátos folyamat, melyet mások megismerésére használunk. •A fizikai észlelés közvetlenül megfigyelhető. •  Társas észlelés: -Közvetlenül nem megfigyelhető. -Következtetünk rá. -Megkonstruáljuk. -A társas valóság egy verziója. -Motivációs elfogultság jellemzi. -Érzelmek és attitűdök befolyásolják.

5 A megfeleltetési (korrespondáló) következtetés Az a folyamat, amikor valakit olyan személyiségvonással jellemzünk, ami megfelel megfigyelt viselkedésének

6 Igazolt megfeleltetési következtetés •Szabadon választott viselkedés •A viselkedésnek nincs specifikus hatása •A viselkedés váratlan, nem tipikus

7 Igazolt megfeleltetési következtetés •Szabadon választott viselkedés •A viselkedésnek nincs specifikus hatása •A viselkedés váratlan, nem tipikus

8 Megfeleltetési torzítás Az a tendencia, hogy a cselekvő személyes jellemvonásaira következtetünk a megfigyelt viselkedésből akkor is, ha a következtetés nem igazolt, mivel a viselkedés magyarázatára más lehetséges okok is vannak.

9 Személypercepció: a benyomások szerveződése •ASCH: központi vonások elmélet. -A benyomás nem a célszemély tulajdonságainak átlagolásával történik, hanem -a központi vonások kiugranak, nagy hatást gyakorolnak. -A többi infó ekörül kristályosodik ki.

10 Személypercepció •A tulajdonság egyebek között attól lesz centrális vagy perifériális, hogy milyen egyéb infó áll rendelkezésre. •Kritika: nem biztos, hogy a valóságban is így működik. •Kelley megismétli a valóságban, ugyanazt az eredményt kapja.

11 Személypercepció •Aritmetikai modellek: 1.Összegzési modell: az általános benyomás a személyről = a birtokolt jellemzők értékének az összege. (A kedvező tulajdonság növeli a „jó benyomás”.) 2.Átlagolási modell: végső benyomás = a bemeneti jellemzők átlaga. (Csak az az infó növeli az átlagot, amely kedvezőbb, mint az átlag.)

12 A személypercepció hibái 1.Háttér és környezet: az infót mindig kontextusban értelmezzük. Az észlelt tulajdonság jelzése függ a háttértől, helyzettől, körülményektől, korábbi infótól. (Forgas – Brown: párokról készült képek hideg-meleg háttérrel.) 2. Holdudvar hatás: az észlelőnek az a hajlama, hogy feltételezi: az észlelt személy valamely jó/rossz tulajdonsága a többi tulajdonságával összhangban van. (Aki okos, becsületes is)

13 A személypercepció hibái •Külső tulajdonságokból következtetünk a belsőre. (Szép nő okos is.) - DION: Mennyire bűnös a vizsgán csaló diák? A mosolygó kevésbé. - Iskolai fogalmazás értékelése: ritkább nevű diák rosszabb osztályzat. •Elsőbbségi és újdonsági hatás. (Az elsőnek kapott infó aránytalanul megnő, a későbbi jelzők jelentése elmozdul az elsőnek bemutatott felé. Jelentésasszimiláció. JONES: tesztkitöltőket figyeltet 1. jól kezd => romlik. 2. rosszul kezd => javul. Az első az intelligensebb. )

14 A személypercepció hibái •Torzítás negatív irányba: ha az első infó negatív, akkor annak nagyobb a súlya a benyomás kialakításánál. Nehéz megváltoztatni. (Nem felel meg a társadalmi elvárásoknak => informatívabb.)

15 Burkolt személyiségelméletek •Felhalmozott hipotéziseink + elvárásaink összessége arról, hogy hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok és jellemvonások. Kelly: személyes konstruktumok elmélete. (Konstruktumokat hozunk létre, amelyen keresztül a világot észleljük. Ezeket a mintákat próbáljuk a valóságra ráilleszteni.)

16 A hibák következménye •Hibás megítélés => nem tudok a személlyel kapcsolatot kialakítani. •Az általam kialakított kép alapján elvárásaim lesznek vele szemben, ő eszerint kezd el viselkedni (Pygmallion effektus). •Feloldás: a társ pontosabb megismerése beszélgetéssel, empátiás készség, nyitottság: ős is változhat.)

17 Megfeleltetési torzítás Az a tendencia, hogy a cselekvő személyes jellemvonásaira következtetünk a megfigyelt viselkedésből akkor is, ha a következtetés nem igazolt, mivel a viselkedés magyarázatára más lehetséges okok is vannak.

18 Az ANOVA-modell A kovariáló információ felhasználása Az okok 3 fő kategóriája: •A cselekvő •Az inger •A szituáció Az információ három kategóriája: •Disztinktivitás •Konszenzus •Konzisztencia

19 Példa: a diák hízeleg a professzornak Attribúció az ingernek •Magas konszenzus: mindenki hízeleg a professzornak •Magas disztinktivitás: a diák senki másnak nem hízeleg •Magas konzisztencia: a diák mindig hízeleg ennek a professzornak

20 Példa: a diák hízeleg a professzornak Attribúció a személynek •Alacsony konszenzus: senki sem hízeleg a professzornak •Alacsony disztinktivitás: a diák mindenkinek hízeleg •Magas konzisztencia: a diák mindig hízeleg ennek a professzornak

21 Példa: a diák hízeleg a professzornak Attribúció a szituációnak •Alacsony konszenzus: senki nem hízeleg a professzornak •Magas disztinktivitás: a diák senki másnak nem hízeleg •Alacsony konzisztencia: a diák ritkán hízeleg ennek a professzornak

22 Önmagát beteljesítő jóslat Az a folyamat, amelynek során egy ember másokkal kapcsolatos elvárásai előidézik azt a viselkedést, amely megerősíti az elvárásokat.

23 Az esküdtek torzító ítélete

24 Sztereotípiák •A z a kognitív folyamat, amelyben a csoport bizonyos (jellegzetes) tulajdonságait a csoport minden tagjára általánosítjuk úgy, hogy nem vesszük figyelembe az egyedi tulajdonságokat. (Angol férfi => öltöny + nyakkendő + esernyő.) A sztereotípia az előítélet kognitív komponensévé válhat, mely negatív megkülönböztető attitűdöt fejez ki a csoport tagjaival szemben.

25 Klasszikus társas összehasonlítás elmélet •Festingernek eredeti elmélete –Feltételez egy olyan motivációt, mely szerint meg akarjuk tudni, hogy a véleményünk helyes-e, és azt, hogy mire vagyunk képesek (pontos önértékelés mint motiváció). –A társas összehasonlítási folyamat megjelenési feltételeiről a következőket mondhatjuk el: •Akkor jelenik meg, ha a képességek mérése közvetlenül nem lehetséges •Ekkor az értékelés csak akkor lehetséges, ha másokhoz hasonlítjuk magunkat •Az összehasonlítás arra motivál, hogy képességeink és véleményünk hasonlóbb legyenek másokéhoz •Általában magunkhoz hasonló szinten lévőkkel has. magunkat a releváns dimenzióban •Ezt az uniformizáló motivációt nagyban felerősíti a csoport fontossága, relevanciája és vonzósága

26 Félelem és affiliáció - Schachter hozzájárulása •1959-ben Schacter megállapította, hogy az emberek inkább vállalnak közösséget félelemmel teli környezetben. •A félelem során megjelenő affiliáció részben a társas összehasonlítási mozzanatokkal magyarázható. –azt mondták a ksz-eknek, hogy elektromos áramot fognak kapni – a ksz-ek szívesebben várakoztak valaki olyannal, aki hasonló helyzetben volt, mint ők maguk. –„Misery doesn’t love just any kind of company, it loves only miserable company.” –Úgy vélte, hogy a társas összehasonlítás a legfontosabb magyarázótényezője a félelmi helyzetben létrejövő affiliációnak. –A megmagyarázatlan arousal emelkedés egy bizonytalan állapotot hoz létre, amit meg kell magyarázni – mások érzelmi állapota nyújthat egy ilyen címkét. •Azóta több helyről is úgy tűnik, hogy az affiliatív szükségletek különösen erősen jelen vannak bizonytalan helyzetekben, főleg akkor, mikor bizonytalan a saját viselkedését (munka, házasság – Buunk) illetően (Gerard&Rabbie, 1961; Gerard, 1963; Mills, Mintz, 1972)

27 Affiliáció a kórházban •Kulik és Mahler kutatásait Schachter inspirálta – az affiliáció információs értékével foglalkoztak •Szerintük nem a hasonlóhoz fordulnak az emberek, hanem ahhoz, akinek több információja van a fenyegetésről. •És ebben az esetben az affiliáció fő funkciója az, hogy csökkentse a stresszt és nem az, hogy a saját érzelmi reakcióit hasonlítsa másokéhoz. •Összességében viszont úgy tűnik, hogy nem a hasonlóság, hanem az információ az, ami motiválja az affiliációs preferenciáikat. •A helyzet veszélyessége miatt szeretnénk minél több információt megtudni a kompetens embertől. •A betegek, pl. akik bypass műtétre várnak inkább vannak együtt olyannal, akik átestek a műtéten, mint azokkal, akik még nem (azonos szituban vannak) •Fenyegetett helyzetben pl. a nonverbális kommunikáció is leginkább azokra irányul, akik kompetensebbek a témában.

28 Rang – sorrend paradigma •A vsz-ek kitöltenek egy tesztet, majd információkat kapnak arról, hogy hogyan teljesítettek. •Lehetőségük nyílik, hogy megnézzék mások hogyan teljesítettek, és megnézhetik mások eredményét is. •Kérdés, hogy hasonlóét, vagy különbözőét, jobbét vagy rosszabbét nézték meg. •Wheeler (1962, 1966) egy szeminárium keretén belül alkalmazta a paradigmát, ahol a diákok egy része magas, másik része alacsony motivációval rendelkezett. •A diákok egy része arról értesült, hogy eredményei a közepesnél vagy kicsit gyengébben, vagy kicsit erősebben sikerültek. •Amikor motiváltak az emberek, akkor inkább hasonlítottak felfelé •Azok is szívesebben hasonlítanak felfelé, akik olyan információt kaptak, hogy csak kevéssel vannak lemaradva egy magas teljesítményűtől. „majdnem olyan jó, mint a legjobbak” érzés

29 Rang – sorrend paradigma •Thornton és Arrowood (1966) voltak az elsők, akik kétfajta motivációt feltételeztek a társas összehasonlításban –Önértékelés – azzal szemben, aki mintaként jeleníti meg a tulajdonságot –Én-felnagyítás – amikor felmerül a „Milyen messze vagyok tőle” kérdés •Hankmiller (1962, 1966) demonstrálta a lefelé hasonlítás jelenségét. –6 fős csoportokat teszteltek a szülőkel való ellenségesség tekintetében –Teszt validálás (MMPI, GBR) volt a fedő történet –Két csoport: nagyon ellenséges jön ki (fenyegető), nem ellenséges jön ki (nem fenyegető) –Ezután megnézhették valaki más eredményét, és azt találták, hogy az emberek jobban szerették valaki olyannak nézni az eredményét, aki még ellenségesebb –Hakmiller ezt úgy magyarázta, hogy minél inkább fenyegetés éri az önbecsülést, annál inkább jellemző az én felnagyobbítása, melynek jele a lefelé hasonlítás

30 A lefelé hasonlítás csillaga •Tom Wills (1981) írja az első integratív elméletet a lefelé hasonlításról: –Jellemző az elmozdulás az önértékelési motívum felől az én-felnagyítási motívum felé. Wheeler 1991-ben az én-felnagyítás szakaszát a Neo SC-nek nevezi. –Wills elméletének magja: •Az emberek azáltal növelik szubjektív jóllétüket, hogy valaki kevésbé szerencséshez hasonlítják magukat. •Az alacsony önértékelésűek inkább hasonlítanak lefelé a nagyobb én- felnagyítási szükséglet végett. –Wills lefelé hasonlításának fajtái: •Becsmérlés által – aktív •Azáltal, hogy másoknak kárt okoz – aktív •Passzív módon – olyanhoz hasonlít, aki rosszabb lehetőségekkel bír. •Gibbons különbséget talált magas és alacsony önértékelésű emberek lefelé hasonlító stílusa közt (1991): –A magas önértékelésűek inkább aktív módon, becsmérlik a másik felet szemben az alacsony önbecsülésűekkel a „jókedv” érdekében

31 A lefelé hasonlítás csillaga •Shelley Taylor ( ) és tanítványai mellrákosokkal készítettek interjúkat: –Többségük spontán módon hasonlította magát náluk rosszabb helyzetben levőkhöz. •Wills lefelé hasonlítás elmélete Taylorék kutatása révén került reflektorfénybe •A mellrák kutatások emellett az aktív kognitív természetét hangsúlyozták az elméletnek – a betegek gyakran létrehozták a saját összehasonlítási „személyüket” •Megjelenik a társas összehasonlítás hagyományos funkciói mellett egy újabb is, ahol az aktív és passzív összehasonlítás mint megküzdési mechanizmus jelenik meg (főleg betegeknél)

32 Tesser – önértékelés fenntartás •Két fontos dimenzió: közelség és a terület relevanciája •Akik közel vannak hozzánk, azoknak vagy sütkérezünk a sikerében, vagy nagyon szenvedünk. •Akkor sütkérezünk, ha az összehasonlítási dimenzió nem releváns, és akkor szenvedünk, ha az. •A modellt kiterjeszthetjük egész párokra is, igaz lesz tehát az inverz is. •A párok tagjai szeretik felülmúlni egymást (jó érzés nekik), de főleg akkor, ha az a másik félnek nem fáj (nem releváns nekik a terület) •Ha releváns a másik félnek a terület, akkor nem olyan boldogok, ha felülmúlják a partnert. •A legjobb kombó az, ha a partnert egy olyan területen szárnyaljuk felül, ami nekünk fontos, viszont a másiknak nem az.

33 Pozitív affektus és lefelé hasonlítás •Gibbons és mtsai 1986 óta állítja, hogy a lefelé hasonlítás fenyegetett helyzetben segít csökkenteni a negatív érzéseket. –Ezt a pozitív affektus jelenséget megtalálták dohányzóknál, droghasználóknál, szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél, rákosoknál… •Különbséget talált magas és alacsony önértékelésű emberek lefelé hasonlító stílusa közt (1991): –A magas önértékelésűek inkább aktív módon, becsmérlik a másik felet szemben az alacsony önbecsülésűekkel a „jókedv” érdekében

34 Kritikák a lefelé hasonlítás •Azonban a betegektől származó adatok módszertanilag megkérdőjelezhetőek voltak (narratív és korrelációs adatok – Suls, Wheeler) (Buunk (2007) ezzel szemben azt mondja, hogy 23 olyan cikket talált, ahol az egészségügyi fenyegetettség lefelé hasonlítást okoz, DE…)

35 A lefelé hasonlítás elkerülése •Vannak olyan helyzetek azonban, mikor a lefelé hasonlítás helyett az emberek a felfelé hasonlítást választják fenyegetettség hatására: –Pl. szocioterapeuták leírása szerint minél mélyebb a vsz. kiégettsége, annál több negatív affektus kíséri a lefelé hasonlítást (Buunk, 2001) – Wheeler and Miyake (1992) is azt találta, hogy az emberek hajlamosabbak felfelé hasonlítani, ha rosszkedvűek és lefelé, ha jó a hangulatuk. –Ezen felül azok, akik házassági, munkahelyi stresszt élnek át mutatnak számos esetben felfelé hasonlító tendenciát (Buunk 1991, 1995)

36 Most akkor mi van a stresszben felfelé hasonlítókkal? •Az érzelem-központú és a probléma-központú probléma megoldási stratégiával lehet magyarázni a jelenséget (Taylor & Lobel, 1989). –A lefelé hasonlítás érzelemközpontú megküzdés a stresszel szemben. –Azonban, mikor a stresszhelyzetben olyanokkal hasonlítjuk magunkat, akik jobban teljesítenek nálunk, akkor vagy az önértékelés pontossága, de inkább az önfejlesztés (Wood, 1989) miatt – a „problémából való kimászás”, a „remény”, a „jó modell” végett – kerül a fókuszba. •DE, a normál (pozitív önértékeléssel bíró és nem stresszelt) populációban is igen erősen jelen van a lefelé hasonlítás (intelligencia, vonzóság területén) és jól bejósolja a jóllétet – úgy tűnik fontos kelléke a pozitív önértékelésnek (Kleinke, Miller, 1998) – ezt nem magyarázza Taylor és Lobel… - viszont ezt a tézist csak 2 cikk támogatja explicite…

37 Feltételek, melyek mérséklik a lefelé hasonlítást •Akkor sokkal inkább hasonlítanak lefelé az emberek, mikor kicsi a valószínűsége, hogy ők maguk is olyan helyzetbe kerüljenek, mint a másik fél (első éves egyetemista, aki nehezen küzd meg a követelményekkel) •De mikor a másik fél olyan szituba kerül, amibe az adott személy is belekerülhet (nehezen talál munkát egyetem után), akkor kevésbé hasonlít lefelé. (Lockwood, 2002) • Az emberek stresszes környezetben ritkán használják az aktív lefelé hasonlítást, ehelyett inkább a passzív oldal kerül előtérbe, de csak addig, amíg ők maguk nem kerülhetnek ugyanabba a helyzetbe, mint a másik. –Egyébként az információs oldal a fontos. •Azoknál, akik aktuálisan rosszul teljesítettek inkább jellemző, hogy lentebb teszik a lécet, mint a lefelé hasonlítás. •Azonban ez a legtöbb esetben tiszavirág-életű stratégia, mert nem nyújt hosszú távú megoldást (Buunk, 2007)

38 SC & SC & önértékelés •A kontraszt – asszimiláció kutatások eredményei: –Az én felnagyítás kontrasztot eredményez a gyengébbel szemben, míg az önfejlesztő motívum inkább asszimilációt a nálunk jobbal (Wood, 1989) –Az észlelt kontroll nagyobb akkor, mikor a nálunk jobbhoz asszimilálunk és kontrasztolunk a gyengébbtől (Aspinwall, 1997; Lockwood & Kunda, 1997) –Vizsgálták az aktivált szelf moderáló szerepét - pozitív, semleges, negatív (Schwinghammer, Stapel& Blanton, 2006) –Az összehasonlítás fókuszát: közepesen jókhoz, vagy nagyon jókhoz asszimilálunk-e? (Pozitívabb önértékelés, amikor a közepesen jókhoz. (Mussweiler, 2001)

39 Automatikus és szublimináris összehasonlítás •Az összehasonlítás kétlépcsős folyamat (Gilbert, 1995): –Az első lépés automatikus, akár akarjuk, akár nem megtörténik –Ezután jön a második lépés, amikor próbálkozunk kompenzálni az automatikus összehasonlítás negatív következményei miatt –Ez viszont energia befektetést igényel – nem megy, mikor kognitíve elfoglaltak vagyunk –Ha igaza van Gilbertnek, akkor ez azt jelenti, hogy sokkal több összehasonlítás van, mint azt elsőre gondolnánk

40 Géniusz és jobb, mint az átlag hatások •Géniusz hatás –Amikor valaki nagy különbséggel marad alul az összehasonlításban, hajlamos a célszemélyt magasabbra értékelni, mint amilyen az valójában, így saját gyengébb szintjét is feljebb húzza •Jobb, mint az átlag hatás –Az emberek többsége azt gondolja képességeinek jó részéről, hogy jobb benne, mint az átlag –Ez az észlelt különbség csökken annak függvényében, hogy milyen a kapcsolat minősége – fizikai kontakt / megfigyelés / leírás –A saját teljesítmény ha alulmarad, a többi dimenzióban gondoljuk, hogy jobbak vagyunk, mint akivel szemben könnyűnek találtattunk

41 Társas identitás •1970-es évek Európa: ingroup-outgroup •Tajfel: társas identitás: az egyén tudása, hogy egy biz. csoporthoz tartozik. Tartalmaz érzelmeket és értékeket ezzel a csoporttagsággal kapcsolatban. Társas id. és összehas. más csoportokkal: Cél: pozitív identitás 1. csoport státusa 2. státus stabilitása 3. státus legitimitása 4. permeabilitás

42 Társas identitás •Társas identitás növeli az önbecsülést •Bizonytalanság csökkentés igénye  •Festinger: „tudjam, hogy igazam van” •Tajfel: koherencia keresés •Társas összeh. eredménye: prototípus •Ha nem értünk egyet azokkal, akikkel egy csoportba soroljuk magunkat  befolyásolás

43 Befolyásolás Normák, mint standardok •Sherif kís.: sötét szobában egy fix világító pont (nincsenek támpontok, amihez viszonyítani lehet)  norma kialakulása •Moscovici: kisebbség befolyásol Kitartás – aláássa a többség erejét, bizonyosságát Lassabb, komplexebb döntés

44 Befolyásolás •Társas lazsálás Ringelman 1913 mezőgazd. mérnök Csoport teljesítménye jobb, mint az egyéné, de rosszabb, mint amire képesek Ok: összehasonlítás – ki mennyit ad a közös teljesítménybe? Pl. brainstorming

45 Egyéni különbségek •Wheeler (2000) szerint a SC-ban megjelenő inkonzisztenciák nagy része személyiségbeli eltéréseknek tudható be. •Általánosan elmondható, hogy az alacsony önértékelésű és depressziós emberek hajlamosabbak pozitív érzelmekkel reagálni a lefelé hasonlításra. (Wills, 1981) •A neuroticizmus a gyakori összehasonlításokkal és az abból fakadó negatív érzésekkel korrelál. (Van der Zee, 1998) •Egy olyan tanulmányban, ahol a v.sz.-eknek fel kellett jegyeznie spontán interakcióikat, akikre jellemzőek voltak „agentic” tulajdonságok (domináns, ambíciózus, versengő) több lefelé hasonlításról számoltak be, mint felfelé vagy hasonló szintűről. •Szemben a többiekkel, akik egyenlő arányban mondták mindhármat.

46 Egyéni különbségek •Egyesek (Gibbons, Buunk, 1999) feltételezik, hogy a társas összehasonlítás orientáció (SCO) mentén az embereket el lehet különíteni egymástól. •Szerintük a tipikus összehasonlítókra a következő jellemző: 1.Krónikusan magas szelf-aktiváció, ami a public és privát öntudatosságon keresztül mutatkozik meg. 2.Érdekli őket, hogy mások mit éreznek, mik a szükségleteik és magas empátia 3.A szelf bizonytalansága és negatív affektivitása, alacsony önbecsülés, neuroticizmus.

47 Egyéni különbségek •Az SCO nem korrelál az alacsonyabb függetlenséggel és kreativitással, ill. magasabb konformitást jelent (Gibbons, Buunk, 1999) •Korrelál viszont a nárcizmussal (Nárcizmus Personality Inventory) •Akik magas SCO-val bírnak, azokra jobban hat érzelmileg az összehasonlítás – általában negatívan. •Összességében úgy tűnik, hogy a magas SCO embereknek dinamikus szelf koncepciójuk van, ami a különböző helyzetekben mást-mást hoz elő belőlük.

48 Társas kogníció Motiváció és érzelem hatása az ítéleteinkre

49 •Hatással vannak az ítéletünk meghozatalakor alkalmazott fogalmainkra, vélekedéseinkre, szabályokra •Előnyben részesítjük a hangulatunkkal összhangban lévő kogníciókat •Befolyásolja, hogy perifériás, felszínes, heurisztikus információfeldolgozáshoz folyamodunk-e, vagy centrális, kidolgozott, szisztematikus feldolgozáshoz

50 Motiváció vagy kogníció? •Intelligencia-teszt jó hírű amerikai egyetem hallgatóival. Hamis véletlenszerű visszajelzés az eredményről: egyik csoport jó, másik rossz teljesítményről értesült •Utána meg kellett ítélniük a teszt validitását. Akik úgy tudták, hogy jól sikerült, jó véleménnyel voltak róla, akik úgy tudták, hogy rosszul sikerült, fikázták •A kognitív magyarázat: elit egyetem diákjai, már sokszor bizonyítottak, joggal várták, hogy ezzel a teszttel sem lesz másként

51 Függés a másiktól •Ha valami módon függök a másiktól, akkor érdekelt vagyok abban,hogy pozitívan ítéljem meg •Ha ez az összefüggés bizonyítást nyer, akkor alátámasztja azt a felfogást, hogy a társas kogníciót befolyásolják az egyéni motivációk

52 Motivált logika •A halálbüntetés ellenzői és támogatói vettek részt •Két tanulmányt olvastak a halálbüntetés visszatartó hatásáról –Az egyik azt állította, hogy a halálbüntetés hatékony visszatartó erő –A másik szerint a halálbüntetés értéktelen mint visszatartó erő •A két tanulmány eltérő módszereket alkalmazott. A módszereket úgy egyensúlyozták ki, hogy egy módszert a résztvevők fele esetében a halálbüntetés mellett működőként, másik fele esetében a halálbüntetés ellen működőként mutattak be •Mindkét tábor úgy gondolta, hogy az ő álláspontját cáfoló kutatásokat gyengébb színvonalon végezték el, mint az ő álláspontját alátámasztó kutatásokat. Más szóval, ugyanazok a módszerek elfogadhatóak voltak, ha alátámasztották az álláspontunkat, és elfogadhatatlanok, ha cáfolták •A végeredmény az lett, hogy mindkét csoport még inkább meg volt győződve a maga igazáról

53 Ajándék, hangulat, ítélet •Bevásárlóközpontban a vásárlók egy részét megajándékozzák egy apró ajándékkal, hogy a cégüket bemutassák. Nők egy jegyzettömböt, férfiak egy szöghúzót kapnak, azonos értékben •50 m-el odébb közvélemény kutató szólítja meg az embereket, aki nem tudja, hogy ki kapott ajándékot, és ki nem. Arra kéri őket, hogy osztályozzák le autójuk és TV készülékük teljesítményét •Akik az imént kaptak egy kis ajándékot, jelentős mértékben magasabbra értékelték autójuk és TV készülékük teljesítményét, mint a kontrollok

54 A hangulat hatásának elméletei •A hangulat mint memória előhangoló tényező – a hangulattal összhangban lévő emlékezeti folyamatokon alapul – pl. a memória hálózat modell •A hangulat mint információ – attitűdünket építhetjük közvetlenül a hangulatunkra – az a kockázata, hogy nem vagyunk tisztában hangulatunk valódi forrásával, és tévesen az attitűdtárgynak tulajdonítjuk

55 A hangulat és a kognitív stratégiák •A rossz hangulat az alapos, szisztematikus információ-feldolgozásnak kedvez –A rossz hangulat problémára figyelmeztet, s ez alapos feldolgozást kíván –A rossz hangulat önmagában rossz, amitől eltérít az alapos gondolkodás •A jó hangulat a felszínes, heurisztikus gondolkodásnak kedvez –A jó hangulat annak jele, hogy minden rendben –A jó hangulatot nem szívesen térítjük el az alapos gondolkodás erőfeszítésével

56 Hangulat és meggyőzés •Szomorú hangulatban a meggyőző üzenet érveinek erőssége befolyásolja a meggyőzést •Vidám hangulatban az érvek erősségének nincs hatása az üzenet meggyőző voltára •Ez azonban elsősorban akkor van így, ha attitűddel ellentétes meggyőzéssel dolgozunk, ami önmagában kellemetlen •A jó hangulat is vezethet alapos feldolgozáshoz akkor, ha arra számítunk, hogy az érvek pozitív irányba fognak mutatni, miáltal azzal kecsegtet alapos feldolgozásuk, hogy jó hangulatunk meghosszabbodik

57 Hangulat és sztereotipizálás •Mivel vidám hangulatban inkább hajlunk a leegyszerűsített feldolgozásra, jobban támaszkodunk a sztereotípiákra is •Rossz hangulatban ezzel szemben kisebb mértékben hagyatkozunk a sztereotípiákra, s jobban igénybe vesszük az objektív adatokat

58 A memorabilitást fokozó tényezők •Elvárások és értelmezés: az elvárásaink befolyással vannak a kétértelmű ingerek értelmezésére, s az ily módon értelmezett információt jegyezzük meg •Elvárások és figyelem: várakozásaink irányítják, hogy a szituáció mely elemeire figyelünk jobban oda, s ezeket fogjuk megjegyezni, később felidézni

59 Elvárások és figyelem •A várakozásainkkal összhangban lévő információ hatása: egy szituáció eltérő, vagy akár ellentmondó mozzanataiból a várakozásainkkal összhangban lévőt jegyezzük meg •A várakozásainkhoz nem illeszkedő információ hatása: a várakozásainkat megsértő információra különösen jól emlékszünk

60 Várakozások és visszaszerzés •Egy embernek egy sor pozitív és negatív magatartásáról hallottak a résztvevők. Ezután elolvasták az illető önjellemzését, amely vagy arrogánsnak és önteltnek, vagy szerénynek és tisztelettudónak ábrázolta •Az önjellemzés utólagos várakozást keltett az illető jelleméről, s ez odavezetett, hogy akik negatív önjellemzést olvastak, azok a negatív viselkedésekre emlékeztek jobban, akik pozitívat, azok a pozitívra

61 Az interjú-illúzió •Az emberek tévesen úgy vélik, hogy egy rövid beszélgetés nyomán meg tudják jósolni, hogy a jövőben hogy fogják megítélni az illetőt •Ez az illúzió annak ellenére tartja magát, hogy sokszor tapasztaljuk, fokozatosan változik a véleményünk emberekről, ahogy egyre inkább megismerjük őket; egyszerűen nem tudatosodik bennünk, hogy már másként érzünk, mint amikor az interjú zajlott •Mivel gyakran tapasztaljuk, hogy „előre láttuk, milyen lesz az illető”, kialakul az a meggyőződésünk, hogy az interjú alapján sikerrel tudjuk megítélni egy ember tartós tulajdonságait

62 Bezzeg az én időmben •Mivel arra számítunk, hogy a magatartásunk, viszonyunk a környezethez stabil, nem igen változik az életünk során, a mai, felnőtt magatartásunknak, erkölcsi elveinknek megfelelően emlékezünk ifjúkori önmagunkra •„It is all too common for caterpillars to become butterflies and then to maintain that in their youth they had been little butterflies. Maturation makes liars of us all.” (Vaillant, 1977, 197.o.)

63 A múlt és a jelen közötti különbség eltúlzása Ha változásra számítunk, akkor a változás elmaradása esetén is úgy emlékszünk, hogy változás történt •Erre példa a képességfejlesztő tanfolyam kísérlet •Példa minden olyan eset, amikor valamilyen beavatkozás hatására változásra számítunk (pl. különböző gyógymódok)

64 Az eredmény ismerete megváltoztatja az emlékezetünket Ha már tudjuk egy esemény kimenetelét, akkor utólag úgy emlékszünk, eleve erre számítottunk •„Láttuk-e, hogy jön?” – a rendszerváltás utólagos magyarázatai •Mekkora valószínűséget adtunk emlékezetünk szerint a választások előtt egy fél évvel, hogy a választásokon végül is győztes párt kapja a legtöbb szavazatot

65 Mögöttes mechanizmusok •A megelőző események új jelentést és fontosságot öltenek magukra azután, hogy kiderült, összhangban vannak a kimenetellel. Tehát újraértelmezzük a lényeges bizonyítékokat •Ha már értelmezésünket kiigazítottuk a jelenlegi ismereteinknek megfelelően, fokozottan nehéz elképzelnünk, hogy milyen más fordulatot vehettek volna az események – rendelkezésre állás heurisztikája •A kontroll motívuma

66 Hamis emlékek beültetése •Megkérték öt egyén családtagjait, hogy győzzék meg őket, hogy öt éves korukban huzamosabb időre elvesztek •Az ötből négy később arról számolt be, hogy jól emlékszik az eseményre •Pl. a 14 éves Chris-t emlékeztette a bátyja, hogy elveszett egy bevásárlóközpontban, míg végül egy idősebb úr megmentette. Chris később elmondta, hogy pontosan emlékszik, hogy nézett ki az illető úr, mi volt rajta, és hogy mit mondott a mamája,amikor végül meglett

67 Az aludtam rá hatás (The Sleeper Effect) •Egy hiteltelen kommunikátor által kiváltott attitűdváltozás nagyobb késleltetést követően, mint a kommunikáció után azonnal •A hatás azon alapul, hogy szétválik az üzenet tartalma, és az üzenet forrását hiteltelenné tevő információ

68 Az aludtam rá hatás feltételei •A kommunikáció legyen hatékony, azaz, legyen befolyása, amikor már levált a hiteltelen forrásáról •Az forrást diszkreditáló információ is legyen meggyőző •Az attitűdöt optimális késleltetéssel kell mérni: elegendő idő teljen el, hogy az üzenet tartalma leválhasson a diszkreditáló információról; ne legyen olyan hosszú az eltelt idő, hogy maga az üzenet elfelejtődjék


Letölteni ppt "Személypercepció. Érzelmek nem verbális kifejezése Arc: száj, szemöldök, bőr, arcmozgás Szem: mennyire van nyitva, pupilla tágulása, tekintet mennyisége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések