Jó gyakorlatok, próbálkozások az intézményesített gondoskodás fejlesztésére 1. A besorolást segítő kérdéssor és az önellenőrző lista, mint az ügyfélrizikó.

Az előadások a következő témára: "Jó gyakorlatok, próbálkozások az intézményesített gondoskodás fejlesztésére 1. A besorolást segítő kérdéssor és az önellenőrző lista, mint az ügyfélrizikó."— Előadás másolata:

1 Jó gyakorlatok, próbálkozások az intézményesített gondoskodás fejlesztésére 1. A besorolást segítő kérdéssor és az önellenőrző lista, mint az ügyfélrizikó értékelés (profiling) eszköze 2. Az Álláskeresők Teaháza 3. Palló projekt- információs munkatanácsadás a közművelődési szférában

2 A három kategória Önálló Elhelyezhető segítséggel Veszélyeztetett

3 Önálló álláskeresők Az első kategóriába tartoznak azok az álláskeresők, akik reális munkaerő-piaci célokkal, annak megfelelő munkaerő-piaci értékkel, az önálló elhelyezkedéshez megfelelő motivációval rendelkeznek. Ők azok, akik az önkiszolgáló rendszerek alkalmazása révén, az ÁFSZ személyzetének igénybevétele nélkül, vagy legfeljebb minimális segítséget igényelve önállóan megtalálják maguknak a nekik megfelelő állást.

4 Tartós munkanélküliség által veszélyeztetettek
Azok az álláskeresők, akiknek az elhelyezkedéshez segítségre van szüksége és nagy valószínűséggel az ÁFSZ kompetenciájába tartozó támogatások és szolgáltatások biztosításával a munkaerőpiacra visszavezethetők. ! Az „Álláskereső +” (integrált szociális – munkaügyi – rehabilitációs modell) felépülésével 2009 után ez a kompetenciakörünk jelentősen meg fog növekedni.

5 Önálló álláskeresésre, elhelyezésre alkalmatlanok
Azok az álláskeresők, akik nem rendelkeznek az elsődleges munkaerőpiacon eladható, piacképes munkavégző képességgel, jelentős mértékben elveszítették munkaerő-piaci értéküket (vagy sohasem rendelkeztek azzal) és nagy valószínűséggel az ÁFSZ eszközei és szolgáltatásai révén, belátható időn belül nem tudnak visszakerülni az elsődleges munkaerőpiacra Az ebbe a kategóriába tartozó ügyfelek vagy csak hosszabb idő alatt, speciális – a foglalkoztathatóságot javító – (pl.: tranzit foglalkoztatási) programok, illetve egyéb – a munkavállalást akadályozó tényezők kiküszöbölésére irányuló – alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevétele útján válhatnak alkalmassá arra, hogy a fent említett „2” csoportba kerüljenek.

6 A Besorolást Segítő Kérdéssor család (BSK)

7 A szocio-kulturális pillér indokoltsága a profilingban
álláskereső személy személyes kompetenciái, megjelenése nem modellezhető matematikailag. Minden besoroláshoz szükséges az ügyintéző személyes benyomását is figyelembe venni. Ez a benyomás több kell, hogy legyen, mint „a piaci kofa” becslése (bár néha ez a mód óramű pontosságú!) Az ügyintéző, mint önálló praxissal rendelkező, sok álláskeresővel találkozó szakember segíti a besorolást. Ennek támogatását segíti a BSK család.

8 A BSK rendszere BSK FRISS a regisztrációba életükben először belépő ügyfelek felmérésére (kliens tölti ki!) BSK 3-6 hó regisztrációs idő után ügyintézői kérdéssor (üi. tölti ki!) BSK VISSZALÉPŐ (munkanélküli karrier) (kliens tölti ki!) Az ügyintézőt segítő önellenőrző lista (üi. tölti ki!) – (álláskereső SWOT analízise)

9 A kérdéssor célja Az ügyintéző szubjektív értékítéletének támogatása (az ügyintézők eddig is kategorizáltak, de ez nem volt rendszerszemléletű!) A kliensre jutó idő előzetes „kiterjesztése” – vö. önkitöltéssel már a várakozás alatt elkészülhet, csökkentve ezzel a várakozás okozta frusztrációt és ráhangolódva az ügyintézői beszélgetésre A BSK a gépi profiling kiegészítésre szolgál

10 A BSK FRISS Az ÁFSZ szervezetével első alkalommal kapcsolatba kerülők
vagy legalább 4 éve nem voltak velünk kapcsolatban (közhasznú munka – regisztráció – bértám stb. körforgások nem tartoznak ide ld. BSK Visszalépő később!)

11 A BSK FRISS felvétele Várakozás során az álláskereső maga tölti ki,
Az ügyintéző az első interjú során elkéri és értelmez, rákérdez a részletekre Ez alapján (+gépi támogatás) elkészíti az álláskereső profilját (besorolja) Az álláskeresési tervet a besorolásnak megfelelően építi fel.

12 3. 6. hónapok ügyintézői kérdőív
A 3. és 6. hónapban egy rövid közbenső közvetítői beszélgetés keretében az ügyintéző értékel A kérdőív az ügyintéző előtt fekszik, ez alapján kérdez szisztematikusan A feltárt problémák alapján módosítja a megállapodást, ill. amennyiben szükséges a besorolást 9 hó után az értékelés alapján gondoljuk át, hogy kell -e fokozottabb támogatás (tanácsadó, pszichológus, családsegítő, mentor stb.)

13 CSAK A FOLYAMATOSAN KARBANTARTOTT BESOROLÁSNAK VAN GYAKORLATI HASZNA!
LEGALÁBB 3 HAVONTA MINDENKIT FELÜL KELL VIZSGÁLNI! AZ ERRE FORDÍTOTT IDŐ MEGTÉRÜL! A TÁMOGATÁST (HUMÁN, PÉNZBELI) A KATEGÓRIÁHOZ KELL IGAZÍTANI

14 BSK VISSZATÉRŐ Abban az esetben használható, ha az álláskereső 4 éven belül többedszer is visszakerül az ÁFSZ-hez (attól függetlenül, hogy melyik kirendeltségre) Fokozottan ügyeljünk az eredményre: támogatás igénye nő!

15 Az ügyintézői SWOT lap

16 Az ügyintézői segédlet eredeti francia változata (ANPE)

17 A hazai változat

18 Álláskeresők Teaháza

19 Bercsák Nóra - Borbély Tibor Bors - Kazsimér Antalné
szociális munkás – munkaügyi kutató- munkavállalási tanácsadó 2005. október 27.

20 Naplónkból... A Családsegítő Szolgálat angol tanfolyamot szervezett, Hilda azt kérte, hogy, akik szeretnének részt venni rajta, írják le a címűket, mert nem telefonon, hanem levélben fogja értesíteni a hallgatókat, mikor indul el a tanfolyam. A képzés nagyon alapfokú és ingyenes. A tagok elmondták, hogy egyre nehezebb állást keresniük, elkeseredettek a visszautasításoktól és nincs kedvük semmihez. Van, akit azért nem vettek fel, mert sovány. A kezdő programozót, informatikust, mert nincs gyakorlata. Nagyon sérelmezik, hogy a munkáltatók önéletrajzukra, levelükre még válaszra sem méltatják őket. A bemutatkozás során kiderült, hogy ismét két klubtagunknak a jövőben lesz állása, és talán nem kell eladnia lakásukat sem. Igaz csak rövid időre veszik fel őket, de reménykednek, hogy hosszabb távon is sikerül majd elhelyezkedniük. Zsolt visszamegy a BKV-hoz az orvosi vizsgálat eredményét várja.

21 Az eredeti ötlet és cél váratlan vendégeknek ( dropper-in)
Piaci viszonyok között felnőttek folyamatos életpálya támogatása Magyarországon nem megoldott műfaj forrása: Észak-Amerika (USA, Kanada) (community counseling) Lehessen csak úgy valahová számos további kötelem nélkül „beesni” (drop-in) csoport ahonnan van mód szakszerű segítséget kérni Erőforrások közötti átjárhatóság a felhasználók érdekében (FMK- CSSK) „Közös nyelvet beszéljen !” a szociális és a munkaügyi szakember (közösségi szociális munka és közösségi tanácsadás)

22 A csoport működtetése Minden hétfőn, 3 éve, 1/2 5 és 6 között
Kognitív célként az álláskeresési ismeretszerzés megajánlása - nyíltan „nem vagy egyedül” érzés - mint rejtett cél önálló ügyféldöntés: „maradok vagy megyek” papírmentesség facilitáló jellegű vezetés A csoport 0 Ft támogatásból működik, a vezetők sem kapnak óradíjat professzionális segítők, további csoportok a háttérben (közösségi pszichiátria, meditáció, álláskeresési tréning, adósságkezelés, pályatanácsadás, angol nyelvtanfolyam, FMK- Álláskeresők Klubja, pszichiátria, háziorvos, szakorvos, OOSZI, TB, NYFI, stb.)

23 „Kitermelt” eredmények
ÁT körül kialakult közösség (állásbörze hírhozók, webes álláskeresők, Időbank, stb.) vártnál nagyobb létszámú csoportok (néha fő) /ÁKJ-bevezetése/ 2005. november 1. Álláskeresési támogatás és utána??? számos informális kapcsolat kialakulása (pl. elhelyezkedés a klubtag segítségével) Az ÁT eredetileg tervezett informáló - orientáló jellege jól vizsgázott

24 ÁT / ÁK összevetése Álláskeresők Klubja (Job Club JC)
Álláskeresők Teaháza (Jobseekers’ Teahouse: JSTH)

25 Az ÁT a karrierfejlesztés, életpályavitel folyamatában
Álláskereső, Inaktív aktív Állásban álló, karrier/ LLL gondozó ÁT- utókövetés ÁT ÁK munkahely, képzés Egyéb intézmények csoportok pl. CSSK, civilek, műv.házak, pszichiátria, ideggondozó, nagycsaládosok stb.

26 Statisztikai adatok 2003-2004 2003-ban 372 látogatás
(márciustól december végéig) 2004-ben 588 látogatás elhelyezkedett: 37 fő majdnem kétszeres nőtöbblet résztvevők többsége középfokú végzettségű

27 2005. I-X. hó Csepeli ÁT: 366 látogató Baross u. ÁT (V.-X. hó): 84 fő
Önállóan elhelyezkedett 14 fő Támogatással elhelyezkedett 2 fő (BTM, VVT) Képzés 3 fő Baross u. ÁT (V.-X. hó): 84 fő

28

29 Az álláskeresők teaházának szabályzata
.A Teaház feladat a szakmai életpálya gondozása és NEM a konkrét állásközvetítés. .A Teaház tagjai tegezik egymást .Ittas, drogos személy nem vehet részt a beszélgetéseken. .A beszélgetések közben nem lehet dohányozni. .A Teaház nem “panaszdélután” .A Teaház tagjainak tudomására jutott állás-, szakképzési- és elhelyezkedési információkat kötelességük megosztani egymással. .Elhelyezkedése érdekében minden tag vállalja az önálló álláskeresést és az erről szóló élménybeszámolókat. .A csoport tagjai a teaházban elhangzott személyes információkat (családi állapot, személyes problémák stb.) nem adják ki másoknak. .Ugyanakkor a tagok feladatuknak tekintik a külvilág felé a Teaház céljainak propagálását, az itt megszerzett pontos ismeretek átadását. .A tagok különös figyelemmel hallgatják meg egymást, és igyekszenek segíteni egymásnak. .Az itt felsorolt szempontokat minden új és régi tag önmagára nézve kötelezőként elfogadja .A Teaház szabályzata a jelen lévő tagok egyszerű többségének szavazati és igényei szerint bővíthetőek. .A Teaház mindazok számára nyitott, akik a fenti szempontokat elfogadják. .A tagok tisztában vannak munkaerejük piaci értékével és büszkék erre a szaktudásra. Készítették: Az Álláskeresők Teaházának tagjai Budapest, Csepel, március 24.-én

30 Gyakorlati tapasztalatok
A szociális és a munkaügyi szakigazgatás közös munkájának gyakorlati haszna a munkatársak életében és a felhasználók (kliensek) életében

31 A PALLÓ projekt

32

33

34 Köszönöm a figyelmet és a közreműködést!