Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számítógép- ergonómia I.. 5. fejezet: A VDU tág környezete  Munkahely: berendezés, testtartási követelmények (ISO 9241-5)  Környezet: természetes és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számítógép- ergonómia I.. 5. fejezet: A VDU tág környezete  Munkahely: berendezés, testtartási követelmények (ISO 9241-5)  Környezet: természetes és."— Előadás másolata:

1 Számítógép- ergonómia I.

2 5. fejezet: A VDU tág környezete  Munkahely: berendezés, testtartási követelmények (ISO )  Környezet: természetes és mesterséges megvilágítás, hangok és zaj, levegő minősége, termikus környezet, elektromágneses mező, mechanikus rezgések, statikus elektromosság, szoba térbeosztása (ISO )

3 A VDU széles környezete  Reflexió (ISO )  Billentyűzet (ISO )  Más beviteli eszközök (ISO )

4 5. fejezet, 1. rész: Munkahely  A munkahely definíciója: több munkaállomás együttese a köztük lévő környezettel  Munkaállomás: egy vagy több felhasználó helye, amely fel van szerelve minden, az adott feladathoz szükséges berendezéssel

5 Munkahely (ISO )  Szabványos testtartás tervezése: A munkahelytervezéshez meghatároztak egy referencia testtartást amelyből a viszonylagos elhelyezkedések és a kiterjedések meghatározhatók

6 Munkahely  Feladat analízis: Olyan folyamat, amely meghatározza a speciális magatartásokat amelyeket az emberek végeznek egy eszköz használata vagy a munkavégzés során

7 Munkahely  A vizuális figyelem területei: A feladat területei vagy a vizuális rendszer által meghatározott aktív figyelmet igénylő közvetlen fizikai környezet

8 Munkahelyek tervezése és kiválasztása  5 vezérelv a munkahelyek tervezéséhez és kiválasztásához  1. Sokoldalúság és rugalmasság: tervezés alkalmazkodása a különböző embertípusokhoz

9 Munkahelyek tervezése és kiválasztása  2. Alkalmasság: biztosítania kell az alkalmasságot különböző speciális igények esetén is pl. fogyatékosok esetén  - Méretskála  - Szabályozhatóság, beállíthatóság  - Rendelésre készíthető

10 Munkahelyek tervezése és kiválasztása  3. Testtartás változtatása (mozgás): A mozgás lehetőségének biztosítása hogy a elkerülje a statikus izomterhelést és a krónikus vázizomzat problémákat  4. Gyakorlás: hogyan alakítsák saját munkahelyüket

11 Munkahelyek tervezése és kiválasztása  5. Fenntarthatóság-alkalmazkodási képesség: könnyen cserélhető (technikailag)

12 Feladat analízis  A munkahely tervezését meg kell előznie egy feladatanalízisnek  Egy ilyen analízis információkat adhat azokról a különböző feladatok és részfeladatok végrehajtásáról és a hozzájuk kapcsolódó eszközök használatáról

13 Feladat analízis  1. Nagyobb feladatok és kölcsönhatásaik - időtartam és a használat típusa  2. A vizuális figyelem területei  - VDU: 3D  - Hagyományos iroda: 2D

14 Feladat analízis  3. A kéz tartása és használata  testtartás, eszközök elérése és eszközkezelés  gyakoriság, időtartam, a mozgás bonyolultsága

15 Javaslatok a munkahely tervezéshez  A VDU munkahely összeállítása a kényelmes és hatékony munkafolyamat biztosításához  A munkahely általában a képernyő, a billentyűzet és más beviteli eszközök használatát támogatja

16 Ülő testtartások  A monitort, a beviteli eszközöket és az ezekhez kapcsolódó feladatokhoz tartozó egyéb anyagokat támogató felületek feladata, hogy megfelelő térközt biztosítsanak a szabad mozgásra, a testtartás változtatására  A billentyűzet használatánál a felület magasságának olyannak kell lennie amely kényelmes és hatékony tartást ad a felkarnak az alkarnak és a csukónak

17 Irodai berendezés tervezés  Antropometriai adathalmaz kiválasztása  Nagy mintahalmaz kialakítása: 16 és 65 éves kor között  Különböző ruházat figyelembe vétele  Laza tartás faktor

18 Álló testtartás  Minden állva végzett munkának a rövid ideig kell tartania

19 A munkahely méretezése  Antropometriai adatok használata a tervezett felhasználói populációt figyelembe véve  Az optimális vizuális távolság (600 mm) és a rugalmasság határa (+-150mm)kiválasztása a maximális vizuális kényelem elérésének követelménye ésszerű munkahelymérteket figyelembe véve

20 A munkahely méretezése

21 Referencia testtarás tervezése ülő helyzethez  Csak tervezéshez. Nem az optimális munka testtartás

22 A bútorok igazításának könnyű kezelhetősége  Az általános munka testtartásban végrehajtható  Végrehajtása nem kényszerűségből történik  Nincs szükség különleges gyakorlásra vagy eszközökre az igazításhoz

23 Billentyűzet és monitor támogató felületek  Megfelelő tér a munkafelület alatt: comboknak, térdnek, lábszárnak, lábfejnek

24 Billentyűzet és monitor támogató felületek  Nézési távolság és látószög: a felhasználó képes elfordítani, billenteni, vagy forgatni a monitort úgy, hogy elkerülje a zavaró tükröződéseket és vakítást, minimalizálja az illesztési törekvéseket és ezzel egyidőben természetes és laza munka testtartást valósul meg tekintet nélkül a szem magasságára a munkafelület fölött

25 Nézési távolság és látószög  A monitor magasságának igazítása szintén elvárható  A beesési szögnek 0°-nak kellene lennie, és semmilyyen esetben sem haladhatja meg a 40°-t az képernyő aktív területén

26 Nézési távolság és látószög

27

28 Billentyűzet és monitor támogató felületek  A munkafelület kidolgozása, simasága nem haladhatja meg a “selymesen matt”=45 fényességi egységet, a fényvisszaverődés minimalizálása érdekében. Kerülni kell az éles sarkokat – a minimális sugár 2 mm.

29 Biztonsági és stabilitási szempontok  A munkafelület (a tervezett eszközökkel együtt) nem borulhat fel, ha egy ember bármelyik oldalára támaszkodik, vagy ráül  Azoknál az asztaloknál, ahol a magasság állítható nem lehet meg az összeomlás kockázata  A beállítás nem járhat sérülésveszéllyel

30 Hővezető-képesség  A hővezető-képességnek alacsonynak kell lennie: a felület nem lehet sem hideg, sem meleg

31 Ülőhely  A vérkeringést a combokban nem szabad akadályozni  Kis izommunka szükséges a testtartás fenntartásához  A gerinc terhelését minimalizálni kell  A mozgás és a testtartás változtatásának lehetőségét biztosítani kell

32 Ülőhely  Az ülés magassága állítható  Ülés magassága: megfelelő legyen a gerinc hajlásának megakadályozásához  Ülés szélesség: a csípő maximális szélességének megfelelően  Háttámla: támasztékot adjon a test különböző részeinek – ágyéki területek

33 A széktervezés kívánatos vonásai

34 A testtartás változatásának támogatása

35 A kéz, alkar, csukló támasztása  A billentyűzet helyzete és a kéz, a csukló, az alkar támasztásának biztosítása a felső végtagok statikus mozgásának magakadályozására, a nyak, a váll izmainak munkájának csökkentésére

36 Kartámasz  Támogatást ad valamint segítség lehet a felálláshoz és a leüléshez  Nem korlátozhatja a felhasználó kedvelt munkahelyzetét, változtathatónak vagy levehetőnek kell lennie

37 Gurítókerék, bútorgörgő  A kis ellenállással rendelkező görgők nem alkalmazhatók biztonságosan kemény felületű padlón

38 Dokumentumtartók  Azokban a feladatokban amikor a felhasználó nyomtatott anyagból dolgozik dokumentumtartó használata ajánlott. Ezzel lehetővé válik a dokumentum elhelyezése a monitor magasságában, távolságában és síkjában. Ez csökkenti a köztük történő pásztázás során fellépő fej, nyak és szem mozgások mennyiségét. A dokumentumtartó magasságának, szögének és távolságának állíthatónak kell lennie

39 A munkaállomás elhelyezése a szobában  Megközelíthetőség követelménye: hely a székek mögött  Kezelési követelmények: eszközök megközelíthetősége, vezetékek,…  Munkacsoportok, munkafolyamat, szociális helyzetek  Osztott munkaállomások szükségessége

40 Kábel kezelés  Biztonság  A táp és adatkábelek különválasztása  Elegendő hosszúság  Könnyű hozzáférés  Alakíthatóság

41 5. fejezet, 2. rész: Környezet (ISO )  Természetes és mesterséges megvilágítás  Hang és zaj  Mechanikus rezgések  Elektromágneses mezők  Termikus környezet  Munkahely elrendezés

42 Irányadó referenciák az ISO höz  ISO 8995:1989 – A vizuálergonómia alapelvei – Belső munkahelyek megvilágítása  CIE 29/2: Belső megvilágítás irányelvei

43 Fogalmak  Akkomodáció: A szem azon képessége vagy az a folyamat hogy a szem képes a különböző távolságokra fókuszálni  Adaptáció: az a folyamat amelyben a vizuális rendszer állapota megváltozik az előző és a jelenlegi ingerek megvilágításának megfelelően. A megvilágítás különböző fénysűrűséggel, spektrális felbontással és nyílásszöggel rendelkezhetnek

44 Fogalmak  Világosság: a vizuális érzet egy tulajdonsága, melyik terület tűnik világosabbnak  Villogás: gyorsan változó világosság vagy szín érzékelése, a különböző fázisok nem különíthetőek el élesen  Káprázás: zavaró vagy rontó vizuális észlelés amelyet túlzott világosság kontraszt idéz elő a látómezőben  Tükröző káprázás: a káprázás azon fajtája amelyet egy fényforrás visszaverődő képe vagy a látómezőben lévő fényvisszaverő felület idéz elő

45 Fogalmak  Általános megvilágítás: a szoba megvilágítása amely körülbelül ugyanolyan vizuális körülményeket biztosít a szoba egész területén  Helyi megvilágítás: bizonyos munkahelyek külön megvilágítókkal való ellátása  Színvisszaadás: a fényforrásokra használt fogalom, amely leírja, hogyan hat a megvilágító a megvilágított színes felület megjelenésére

46 Fogalmak  Fénysűrűség egyensúly: a megjelenített kép és a közvetlen környezetének vagy a gyakran látott felületek fénysűrűségének aránya  Átlagos megvilágítás: egy szoba (vagy a szoba egy részének) megvilágításának aritmetikai középértéke

47 Fogalmak  Visszhang: egy hang folytatódása zárt térben a forrás elzárása után  Visszaverődés ideje: az idő, amelyre a hangnak szüksége van, hogy 60dB-el lecsengjen, miután a hangforrást hirtelen kikapcsolják

48 A munkakörnyezet tervezése  A biztonságot biztosítani kell  Az egészségben nem okozható kár  A felhasználó kényelme  A munkarendszer hatékonysága  Az eszközök és a környezet kölcsönhatásainak csökkentése

49 Természetes és mesterséges megvilágítás  A megvilágítás hatással van az egészségre, a vizuális teljesítményre a vizuális kényelemre, aktivitásra és a munkabiztonságra.  A fénysűrűség és a kontraszt kedvező eloszlása az irodában  A megvilágítás vízszintes és függőleges iránya, ezek aránya

50 Megvilágítás  Ablakok:  Vizuális kapcsolat a külvilággal  Megfelelő fénysűrűség biztosítása a szobában

51 Világosság egyensúly  Két vizuális funkció:  A monitoron  Nem a monitoron  Fontos az egyensúlyi fénysűrűség eloszlás látómezőben

52 Káprázás  Közvetlen káprázás: fényforrásból származó káprázás  Kontraszt káprázás: különbségekből származik (egymást követő vagy egyidejű)  Tükröző káprázás: A visszaverődő fény következtében

53 A direkt káprázás csökkentése - napfény  A káprázás elleni eszközöknek (függönyök) spektrálisan neutrálisnak kell lenniük és nem lehet hatással a munkaállomásra szín szempontjából valamint a külső világ megjelenésére  A mozgatható eszközöket a felhasználónak kell vezérelnie

54 A direkt káprázás csökkentése – mesterséges megvilágítás  A káprázási hatással kapcsolatos döntő faktorok:  Fénysűrűség  Elhelyezkedés a látómezőben  Térbeli elhelyezkedés  Adaptációs állapot

55 A direkt káprázás csökkentése – mesterséges megvilágítás  A lámpák és a mennyezeti megvilágítók átlagos fénysűrűségének 500 cd/m 2 alatt kell lennie (CIE 29.2)  Ajánlott: cd/m 2.

56 A kontraszt káprázás csökkentése  A látómezőben lévő nagy fénysűrűség különbség zavaró hatásokkal jár, pl.:  Lámpák és a mennyezet között  A mennyezet és a fal között  Monitor és a bútorok között  A monitor és az ablak között  Külső források pl, sötét épületek és a világos ég között

57 A tükröző káprázás csökkentése  Megfelelő elhelyezéssel: - A monitor elfordítása - Magasság változtatása - A monitor mozgatása

58 A tükröző káprázás csökkentése  Eszköz tervezéssel:  pozitív monitor bevezetése (fekete betűk fehéren)  káprázás megfigyelés hozzáadása  ernyő használata  Lapos képernyő bevezetése

59 A tükröző káprázás csökkentése  Világítással:  Megvilágítók mintájának változtatása  Megvilágítók helyzetének változtatása  Káprázás ellen árnyékolt források

60 Megvilágítók típusának kiválasztása  Mesterséges és természetes fény kombinálása  A vizuális feladatok és az általános megvilágítás követelményei  Általános és egyéni munkaállomások megvilágítása közötti különbségek  Közvetlen és közvetett megvilágítás

61 Általános megvilágítás  Az egész iroda megvilágítása megfelelő kontraszt fénysűrűség egyensúly és színvisszaadás biztosításával

62 Az egyéni munkaállomás megvilágítása  A felhasználó környezetének közvetlen megvilágítása, előnyök:  A megvilágítás szintjének egyéni beállítása lehetséges  Alkalmazkodik a különböző feladatok különböző igényeihez  Különböző igények a különböző vizuális adottságoknak megfelelően  Nem használható negatív polaritást (fehér betűk feketén) alkalmazó VDU esetén

63 A fény iránya és árnyékosság  Árnyékosság: Szükséges egy bizonyos árnyékhatás biztosítása ahhoz, hogy a megvilágított tárgyak jól felismerhetőek legyenek, de tartózkodni kell a mély árnyékoktól  Az egyensúlyi mesterséges fény : E z /E h terjedelemben.  E z : függőleges síkban, E h : horizontális síkban.

64 Színelrendezés az irodában  Színelrendezés az irodában és a lámpák spektruma  Elősegíti a koncentrálás képességét  Befolyásolja a színes információk felismerését  Hatékonyságromlást okozhat  Csökkentheti a hibákat  Mérsékli a stressz körülményeket  Hozzájárul a baleset megelőzéshez

65 Színelrendezés az irodában  A jelek és a biztonsági színek  Nagy felületek, hátterek: fakó színek (pasztell árnyalatok)  Kis objektumok: nagy telítettségű árnyalatok használata  Mennyezet: világos, falak: közepes, padló, sötétebb

66 Színelrendezés az irodában  Monoton munka: stimuláló színek  Fárasztó munka: ha a látótengely gyorsan változik, tompa árnyalatokat kell használni  Színvisszaadási index: 80 felett  A lámpák villogásának megszüntetése

67 Hang és zaj  A zajnak köszönhető káros hatások:  Hallás romlása  A centrális és az automatikus idegi rendszer reakcióinak romlása  A verbális és egyéb kommunikáció akadályozása  Csökkenő hatékonyság és kognitív funkciók  Más kellemetlenségek

68 Zaj hatásainak csökkentése  A gépek dokumentációiban a zajszint kibocsátás tanulmányozása  Irodák akusztikus optimalizálása

69 Az akusztikus környezet felügyelete  A környezeti zajszint csökkentése  A külső zajok elleni védelem  Hangelnyelés növelése  Jel-zaj arány optimalizálása  A hangszint csökkentése beszéd esetén  Verbális kommunikáció javítása

70 Az akusztikus környezet felügyelete  Hang csökkentése az irodában  Hang elnyelő mennyezet  Válaszfalak  Megfelelő távolságok  Visszaverődés csökkentése

71 Mechanikai rezgések  A mechanikai rezgések negatívan befolyásolják az egészséget, a munkabiztonságot és a közérzetet  Források: klímaberendezések, nyomtatók, üzemek közelsége

72 Mechanikus rezgések  Monitorok olvashatósága: 2Hz és Hz (a szem rezonanciájának terjedelme) veszélyes  A vizuális aktivitás maximum 20%-al csökkenhet  Észlelés ideje: 50-szeresére nőhet  A billentyűzet használatának teljesítménye szintén csökken

73 A rezgések okozta stressz elkerülése  Terjedés csökkentése (rezgés elnyelő rendszerek)  Alacsony rezgésekkel rendelkező eszközök kiválasztása

74 Elektromágneses mezők  Az elektromágneses mezők ronthatják a monitorok minőségét és a jelek átadását  A röntgensugárzás elhanyagolható

75 Elektromágneses mezők  Két sáv létezik az MPRnek megfelelően:  50 Hz...2kHz, az áramellátásból adódik és a vertikális frissítési egységből  15 kHz...80kHz, a horizontális elhajlási egységből és a bekapcsolt állapotú energiaellátásból származik

76 Statikus elektromosság  A CRT monitorokon elektrosztatikus potenciál a belső felületen alkalmazott pozitív feszültségnek megfelelően alakul ki. Ez a pozitív feszültség az elektronok gyorsítására szolgál

77 Az elektromágneses hatás csökkentése  Áramköri mérések  Árnyékolás  Eltérítő tekercsek árnyékolása  Csillapítás

78 A statikus elektromosság hatásának csökkentése  Anti-sztatikus anyagok használata  Megfelelő bútorok használata  A monitor lemágnesezése  Védett eszközök

79 CRT emissziós karakterisztika  CRT = Cathode Ray Tube, katódsugárcső  az MPR 1990:8 -ból  (MPR Box 878, S-50115, Boras, Sweden)

80 CRT röntgensugárzás  A röntgen sugárzás a CRT katódsugárcsövében keletkezik az elektronok összeütközésének következményeként.  A katódsugárcső nem ereszti át ezt a sugárzást

81 CRT röntgensugárzás  Helyesen működő CRT esetében a mindig jelenlévő háttérsugárzás felett nem mérhető a röntgensugárzás szintje, ha egy átlagos VDU munkahelyet veszünk alapul  A háttérsugárzás a teszt laboratóriumban nem lépheti túl a 100 nGy/h-t (nanogray per hour)

82 Elektrosztatikus kisülés  A felhasználó körüli elektrosztatikus mező részben a CRT felületi potenciáljából, részben a felhasználón felhalmozódó dörzselektromosságból tevődik össze

83 Elektrosztatikus kisülés  A felhasználó töltésmentesítésének egyszerű és hatékony útja egy vezető szál segítségével útvonal kiépítése a földig néhány gyakran használt eszköz (pl. billentyűzet) érintésével

84 Termikus környezet  A hőmérsékleti körülmény olyan tényező, amely közvetlenül befolyásolja a dolgozók jólétét és teljesítményét a munkahelyen  Helyi fűtést és forró levegőt nem szabad alkalmazni

85 Termikus környezet  Védeni kell a felhasználókat a hőmérsékleti stressztől. Ha nem akkor csökken a teljesítmény, betegség következhet be  A VDU munkahelynél a mikroklímának irányíthatónak kell lennie  Az optimális hőmérséklet:  C  Megengedhető változtatás: 3  C  Levegő mozgása < 0.15m/s

86 Termikus környezet  A hőmérséklet és a relatív páratartalom elfogadható kombinációi: 20  C  max % 22  C  max % 24  C  max % 26  C  max %

87 A munkahelyek és az eszközök elrendezése  A munkahely elrendezését befolyásoló tényezők  1. Munkaszervezés  Feladat követelmények és munkafolyamatok  Csoportmunka  Jóléti gondoskodás  Támogatás  Rugalmasság

88 A munkahelyek és az eszközök elrendezése  2. Kommunikáció  Vizuális körülmények  Akusztikus körülmények  3. Személyes környezet  Magánélet  Személyes tér  Kezelhetőség

89 5. fejezet, 3. rész: Visszaverődések (ISO )  Mennyiségek:  E: Megvilágítás a monitoron, lx  L: fénysűrűség, cd/m 2  LR: fénysűrűség arány a karakter és a háttér között  R D : A monitor diffúz visszaverő felületének fénysűrűsége és a megvilágításának aránya, sr -1

90 Karakter fénysűrűsége  Visszaverődés meglétekor a karakterek (előtér) fénysűrűsége: L F =L F0 +L D +L S  L F0 : egy karakter fénysűrűsége sötét szobában  L D = R D * E: diffúz visszaverődés fénysűrűsége  L S : tükröződő visszaverődés fénysűrűsége

91 Háttér fénysűrűsége, fénysűrűség arány  L B =L B0 +L D +L S,  LR=L F /L B (negatív polaritás esetén)  LR=L B /L F (pozitív polaritás esetén)  LR ≥ 3

92 5. előadás, 4. rész: Billentyűzet (ISO )  Egy jól tervezett billentyűzet feladata, hogy biztosítsa a felhasználó számára hogy pontosan, gyorsan és kényelmetlenség nélkül megtalálja és használja a megfelelő gombokat

93 Billentyűzet  A gépelés hatékonyságát befolyásoló billentyűzet tulajdonságok:  Az alfabetikus billentyűk elhelyezkedése  A numerikus billentyűk elhelyezkedése  Az egyes billentyűk fizikai tulajdonságai  A burkolat egészének tulajdonságai

94 Billentyűzet  Csuklótámasz: Ha van csuklótámasz, akkor az A sor előtt legalább 100 mm magasságot kell biztosítani  Ha nincs csuklótámasz, akkor az A sor előtti térnek minél közelebb kell lennie a billentyűzet elülső éléhez

95 ábra: billentyűzet

96 A billentyűzet magassága  A C sor magassága nem haladhatja meg a 30 mm-t  Az A sor magassága meghaladhatja a B sor magasságát, de nem haladhatja meg a C magasságát, lásd következő ábra  Billentyűzet profilok: lejtős, lépcsős, mélyített

97 2. ábra: Billentyűzet profilok

98 Felületi és anyagi tulajdonságok  Nem lehet zavaró visszaverődés <4.5 tükrözési egység  Diffúz visszaverődés:  Nem lehetnek éles élek és sarkok a burkolaton

99 Billentyűzet elhelyezés  Könnyen visszaállítható – elmozdítható a munkafelületen  Nincs csúszás vagy himbálódzás  Változtatható a meredeksége

100 Billentyűk elhelyezése  Két szomszédos alfanumerikus billentyűzet távolsága középpontjuktól mérve 19+-1mm, horizontálisan és vertikálisan

101 Billentyűk felületének tervezése  A billentyűk felületének legalább 110 mm 2 területűnek kell lennie, a szélességének 12 mm és 15 mm között kell lennie  Az alfanumerikus és numerikus billentyűkön kívül lévő billentyűk lehetnek kisebbek, de nagyobbnak kell lenniük mint 64 mm 2

102 Billentyűk elmozdulása  A billentyű elmozdulása 1.5 mm és 6.0 mm között lehet  „pattanó” és „ellenálló” billentyűk, 3. ábra

103 3. ábra: „pattanó” és „ellenálló” billentyűk

104 Visszajelzés  Tapintható visszajelzés: érezhető elszakadó erőkifejtés a „pattanó” műveletnél. Kedveltebb mint a többi visszajelzés. Az ellenálló műveletnél az elmozdulás egyedül nem ad elegendő tapintható visszajelzést ezért kiegészíthető hang visszajelzéssel

105 Visszajelzés  Hangos visszajelzés: a felhasználóknak tudniuk kell állítani a hangerőt  Vizuális visszajelzés: egy billentyű hosszú távú állapotát mutatja

106 Karakter ismétlő funkció  A rögzített ismétlő értéknek /s kell lennie egy kezdeti, legalább 500ms késleltetés után  A 750ms-nál nagyobb kezdeti késleltetést túl soknak érezhetjük  A felhasználó állíthassa az ismétlő értéket  Erősebb funkció (pl. file törlése) esetén az ismétlő funkció blokkolva van

107 Billentyű feliratok  Olvashatónak kell lennie a munkapozícióból  Karakterek magassága > 2.4mm  Karakterek szélessége: %-a a karakterek magasságának  Írásjel, ékezet szélessége/karakter magassága=1:7... 1:14  Kontraszt a karakter és a háttér között > 3:1

108 5. fejezet, 5. rész: Egyéb beviteli eszközök (ISO )  Műveletek:  Közvetlen rámutatás: a felhasználó megtalálja a célt a rendszer visszacsatolás nélkül  Pl. közvetlen rámutatás ujjal vagy mutatópálcával  Közvetett rámutatás: A felhasználó a rendszer vizuális visszacsatolását használja a cél eléréséhez  Pl. amikor a rendszer vezérli a mutatót az egér mozgásának megfelelően

109 Érintési stratégiák  Első érintkezés: A képernyő területének működésbe hozása a felület érintésével  Utolsó érintkezés: a képernyő területének működtetése az érintés megszüntetésével

110 Érintési stratégiák  Nyomon követés: Egy kép körvonalának követése a kurzor vagy más beviteli eszköz mozgatása a kép vonalai vagy alakzata felett  Nyomkövetés: egy mutató vagy egy előre meghatározott jel mozgatása a képernyő felületén egy céltárgyat követve

111 Visszajelzés  A visszajelzés egy utalást jelent a felhasználó tapintásos, auditív vagy vizuális műveletének eredményére. Ez a művelet lehet egy bemeneti eszköz mozgatása vagy aktiválása.

112 Visszajelzés  Vizuális és auditív visszajelzés  Mozgási visszajelzés: olyan művelet amely az izületekben, izmokban és az inakban található receptorok érzékeléséből származik amely a végtagok vagy más testrészek tudatos helyzetéből, mozgásából vagy súlyából ered

113 Visszajelzés  Tapintásos visszajelzés: a felhasználó műveletének eredményére való utalás amely tapintással érzékelhető

114 Eszközök: fénytoll  Fényérzékeny bemeneti eszköz, amellyel a monitor egy meghatározott pontjára rámutatva meghatározza az eszköz helyzetét a képernyőhöz viszonyítva

115 Eszközök: tábla  Speciális sík felület íróvesszővel vagy koronggal, amellyel kiválasztani, rajzolni lehet vagy a megjeleníteni kívánt kép helyzete határozható meg.

116 Eszközök: korong  Egérhez hasonló eszköz négyzetráccsal vonalazott nagyítólencsés keresővel. Általában rajztáblán használják

117 Korong keresővel

118 Eszközök: íróvessző  Toll alakú mutatóeszköz amellyel képernyőre vagy rajztáblára lehet képeket rajzolni az íróvessző hegyének vagy egy aktiváló gombnak a megnyomásával

119 Eszközök: íróvessző

120 Eszközök: érintésérzékeny képernyő  A pozícionáló vagy kiválasztó bemeneti jelet a képernyő ujjal történő érintése vagy az ujj mozgatása jelenti

121 Eszközök: Trackball

122 Referencia testtartás tervezése  Egy bizonyos rendeltetésnek megfelelő munkaállomáshoz meghatározott testtartás tervezése a rá vonatkozó méretek és elhelyezkedések tervezésével


Letölteni ppt "Számítógép- ergonómia I.. 5. fejezet: A VDU tág környezete  Munkahely: berendezés, testtartási követelmények (ISO 9241-5)  Környezet: természetes és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések