Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EGÉSZSÉG, BALESET-MEGELŐZÉS ÉS KÖRNYEZET

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EGÉSZSÉG, BALESET-MEGELŐZÉS ÉS KÖRNYEZET"— Előadás másolata:

1 EGÉSZSÉG, BALESET-MEGELŐZÉS ÉS KÖRNYEZET
Takács Béla Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 2006.

2 Az ergonómia fogalmáról Miért kell ezzel foglalkozni?
MIRŐL LESZ SZÓ? Az ergonómia fogalmáról Miért kell ezzel foglalkozni? Az ergonómia mely területei fontosak különösen számunkra? A fizikai környezet kialakítás Informatikai- és szoftver ergonómia Munkaszervezési feladatok Szociális környezet

3 MI AZ ERGONÓMIA? (Bárány Tamás munkája alapján)
Az ergonómia egyszerűen fogalmazva „a dolgozó és a munkakörnyezet közötti kapcsolat tanulmányozása.” A szó a görög „ergos” szóból, ami munkát jelent, illetve a “nomos” szóból származik, ennek jelentése törvény. Látszólag a munkakörnyezet minden tényezője az ergonómia tudományába tartozik.

4 MIÉRT KELL MEGISMERKEDNÜNK AZ ERGONÓMIÁVAL?
A számítógép használat egészségügyi és pszichológiai is problémákat is okozhat. Jól dolgozni csak optimális környezetben lehet. Ehhez pedig nem árt ha figyelembe vesszük az ergonómiai elveket! 1999-ben megjelent 50/1999.(XI.3.) EüM rendelet előírja a számítógépes munkahelyek kialakításának minimális követelményeit, amit a jan. 1. után létesített számítógépes munkahelyek esetében kötelező betartani!

5 AZ ERGONÓMIA TERÜLETEI (1.)
1. A fizikai környezet kialakítás és elemei Hőmérséklet Megvilágítás Zaj Berendezés Személyes tér Helyes testtartás 2. Szoftver-ergonómia 3. Munkaszervezés és feladatok

6 AZ ERGONÓMIA TERÜLETEI (2.)
4. Pszichológiai és szociális környezet munkaerő kereslet személyes kapcsolatok munkakapcsolatok a dolgozó egyéni tulajdonságai (fizikai, pszichológiai) Ezekkel a kérdésekkel itt az órán nem foglalkozunk!

7 HŐMÉRSÉKLET, SZELLŐZÉS, PÁRATARTALOM
A meghatározó elem a hőmérséklet, a többi „csak” módosító jellegű. Az a hőfok, amelynél az ember kellemesen érzi magát, egyénenként különböző, és függ még a végzett tevékenység jellegétől (pl. ülő vagy álló helyzetben végzett kézi munka, szellemi tevékenység vagy nehéz fizikai munka) illetve az egyes emberek fizikai és pszichikai adottságától, illetve érzékenységétől is.

8 Hatékonyságnövelési „receptek”
Az irodai dolgozók „nyári hatékonyságát” lehet növelni az alábbiakkal: az árnyékolástechnikát alkalmazva (redőny, sötétítő függöny, hőárnyékoló ablakbevonat, stb.) ventillátor illetve légkondicionáló használatával.

9 MEGVILÁGÍTÁS (1.) Ha munkánk során a világítás nem megfelelő, a szem izomzata idő előtt kifárad. A szem elfáradása után fejfájás, idegesség, majd teljes szellemi és fizikai elfáradás jelentkezik, amely a teljesítmény leromlásával járhat.

10 MEGVILÁGÍTÁS (2.) A szem idő előtti elfáradását okozhatja: - a gyenge megvilágítás, - a nagy fénysűrűség, amely káprázást okoz, - a túl nagy kontraszt, - a nem megfelelő színellentét a tevékenység tárgya és a környezete között. (beleolvad a környezetébe, pl. szürke asztalon szürke berendezést szerelnek, stb.)

11 ZAJ Bár a zaj megengedett szintjét hatósági előírás tartalmazza, nemcsak az egészségkárosító határértéket kell figyelembe venni! Ha nagy a zaj csökken az ember figyelemkoncentrációja, fokozódhat az idegessége, romolhat a kommunikáció a munkatársaival, ami az együttműködés rovására mehet. Egy tevékenység tervezése során nem elég csak arra törekedni, hogy az egészségi károsodás okozó zaj a hatóságilag előírt szint alatt legyen, hanem a pszichológiai megfontolásokra is figyelemmel kell lenni. A zajszintnek olyannak kell lennie, hogy ne nehezítse az ember figyelemkoncentrálását, hogy ne idegesítse, és hogy elég alacsony szintű legyen ahhoz, hogy az emberek például egy irodában beszélgetni tudjanak egymással.

12 KAR-, KÉZ-, VÁLL-, HÁT-, NYAKFÁJDALMAK
A stressz forrása az izomzati feszültségek és fájdalmak, amelyeket a rosszul megválasztott eszköz, vagy a jó eszköz, de annak rossz használata okozza. Ez leginkább a hátfájdalmakban jelenik meg, amit rosszul tervezett székek, vagy bár jól tervezett, de rossz ülőhelyzetben használt székek okozzák.

13 SZEMÉLYES TÉR Az emberek igénylik, hogy elegendő személyes terük legyen a munkahelyükön és otthon is. Más ember is okozhat stresszt, ha hívatlanul lép be az egyén személyes terébe. A személyes tér felállításának ideális módja, ha saját irodával rendelkezik, amelyben ellenőrizheti a belépést. (A proxemika tudom.) Ha ez nem lehetséges, akkor a tereket korlátozhatja bútorokkal, berendezésekkel, térelválasztókkal.

14 TESTTARTÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK (1.)
Az ismétlődő mozgások sok problémát okozhatnak. A leggyakrabban igénybe vett testrészek : hát, kar, kéz, nyak, váll, csukló. A hátfájások akkor fordulnak elő, amikor a dolgozó egyáltalán vagy csak kevésbé állítható széken, illetve rosszul kialakított munkaállomáson dolgozik, és ebben a pozícióban tölt el hosszú időt.

15 TESTTARTÁS (1.) Fej/Nyak: Max.: 30° előre hajlításnál (A)  Max.: 20° csavarás (B)  Könyök:  Munka közben  ° között (C)  A könyököknek ellazulva kell tartani a felsőtesthez képest Kéz/csukló: Az alkarnak, csuklónak, és a kéznek kényelmes helyzetben kell lennie.

16 TESTTARTÁS (2.) Felsőtest/comb: 90 - 120° (D) Comb/Térd: 60 - 90° (E)
Az ülőmunkából kifolyólag az évek során kialakulhat aranyér, a comb nyomása miatt lecsökken a vérnyomás pangás lép fel a visszerekben.

17 A KÁROS MONOTONITÁS A monotonitás pszichés elfáradást okozhat, ami álmosságérzettel, csökkenő szellemi kezdeményező-képességgel, alacsonyabb reakciókészséggel jár. Ez pedig teljesítménycsökkenést, rosszabb közérzetet eredményez. (Munkaszervezési környezetkialakítási feladat)

18 Miért épp ezekben a testrészekben alakulnak ki problémák?
Nézze meg a Dr. Hódos Tibor munkája alapján készült prezentációt! Hódos_ergonómia.ppt A kérdésre a válaszok kb. a 8. diánál kezdődnek Ezért az az előtte levőket NE NÉZZE MEG!

19 SZEM PROBLÉMÁK (1.) A nyitott pupilla (amikor nagyon figyelünk) hamarabb kiszárad, égni kezd, idővel be is gyulladhat. Ha a számítógép nagyon leköti a figyelmünket, a természetes reflexből működő pislogások száma lecsökken (normálisan 3-4 mp-enként pislogunk, a monitor előtt mp-enként). Ez azért rossz, mert a pislogással nedvesítjük meg a szemünket, ezzel tisztítjuk azokat, tehát a monitor előtt ülve ritkábban nedvesítjük meg.

20 SZEM PROBLÉMÁK (2.) A régebbi nem LR (kis sugárzású) monitorok a töltött porszemcséket a szemünkbe, szemünk felé lőtte. Az állandóan egy irányba, egy helyre nézés a szemben fókuszálási problémákat okoz.(Időnként életlen, tompa látás) A tükröződés, a kis képfrissítési frekvencia, bár a szemen keresztül érvényesül, mégis inkább idegi megterhelést okoz.

21 Mit lehet tenni az egészségmegőrzés érdekében?
Ergonómikus munkahelyet tervezünk, terveztetünk, alakítunk ki. Ergonómiailag megtervezett eszközöket használunk. Megfogadjuk azokat a tanácsokat, amelyek egészségvédelmünket szolgálja!

22 Folytatás valamikor … Tervezett témák: Szoftver-ergonómia
Kidolgozható témák! Tervezett témák: Szoftver-ergonómia Az ergonómikus irodakialakítás Pénzbe nem kerülő megoldások (szemtorna, tornagyakorlatok, stb.) Házi feladat: A prezentációban szereplő dolgok ismerete.


Letölteni ppt "EGÉSZSÉG, BALESET-MEGELŐZÉS ÉS KÖRNYEZET"

Hasonló előadás


Google Hirdetések