Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakesztétika A tömegkultúra esztétikája 1.. Három jelenség •1929. Bloomingdale-áruházlánc (később, napjainkig: Macy’s) •1930-as évek, Egyesült Államok:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakesztétika A tömegkultúra esztétikája 1.. Három jelenség •1929. Bloomingdale-áruházlánc (később, napjainkig: Macy’s) •1930-as évek, Egyesült Államok:"— Előadás másolata:

1 Szakesztétika A tömegkultúra esztétikája 1.

2 Három jelenség •1929. Bloomingdale-áruházlánc (később, napjainkig: Macy’s) •1930-as évek, Egyesült Államok: paperback-könyvek megjelenése •1930-as évek, Moszkva – egy új városkép kialakításának kísérlete (metró)

3 Áruházláncok 1. Pretty Woman Rodeo Drive – áruház

4 Áruházláncok •egységes, „esztétizált” külső megjelenés •minőségi – de megfizethető – árukészlet •újfajta vásárlóközönség

5 Paperback Értékes (és kevésbé értékes) irodalom – elérhető áron, nagy közönségnek Magyarországon: Gyulai Pál: Olcsó Könyvtár 2 vh. között: Filléres könyvek 50-es évek vége: Olcsó Könyvtár II. 60-as évektől: a Világirodalom Klasszikusai (Ifjúsági változata: az Én könyvtáram)

6 Moszkva a 30-as években •A diktatúrák kultúrafelfogása: -egyértelműségre törekvés (az értelmezési nehézségek minimalizálása – mert a szabad értelmezés akár veszélyes is lehet) -dekoratív ÉS demonstratív jelleg -a szocialista realizmus – Sztálin-barokk

7 Tanulságok •a könyv, az építészet beilleszkedik a tömegkultúrába •a „szépség”, a kultúra közszolgáltatássá válik •áruvá, fogyasztási cikké, ideológia hordozójává lesz •elérhető, megfizethető, nemcsak az elkülönült rétegek privilégiuma a fogyasztása

8 Tanulságok Robert ESCARPIT (irodalomszociológus) a kulturális áruról: •bizonyos szándékok szolgálatába állított •bizonyos gyakorlati felhasználásra alkalmas •meghatározott technikai eljárások gyümölcsként létrejött termék pl. az irodalmat termelik, kinyomják, tárolják, közvetítik, fogyasztják

9 Könyvfajták •tárgy-könyv (befektetés, díszítőelem, státuszszimbólum) •funkcionális könyv (lexikonok, tankönyvek stb.) •szépirodalmi könyv „piaci helyzetüket” tekintve nincs köztük lényeges különbség, legfeljebb fogyasztói körük és áruk tér el

10 A kultúra mint szerkezet 1. Mihail BAHTYIN François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája Hivatalos (egyházi és arisztokratikus) Népi (karneváli) •Egyetemes •Össznépi •Ambivalens •Ünnepi ELLENKULTÚRA! „Groteszk realizmus” 1.szertartások, színpadi formák 2.komikus nyelvi alkotások (paródiák) 3.familiáris vásári beszéd

11 A kultúra mint szerkezet 2. Pierre BEC – Paul ZUMTHOR (a középkori udvari és közköltészet kapcsán) ARISZTOKRATIKUS - MAGAS POPULÁRIS MIDCULT

12 •poétikai és szociológiai tények együttese •meghatározott műfaji kereteket, poétikai szabályokat, témát, toposzrendszert és műfaji konvenciók meghatározott rendszerét jelenti (sőt bizonyos esetekben még a nyelvet is meghatározza, választást az anyanyelv és a latin között) • e poétikai konvenciók egy meghatározott társadalmi réteghez kötődnek, részben mint a művek alkotóihoz •egy-egy réteg ideológiáját fejezik ki Ezek alapján: udvari regiszter, liturgikus regiszter, vágánsköltészet, populáris, illetve udvariság előtti regiszterről. (Zemplényi Ferenc: Az európai udvari költészet és a magyar irodalom )

13 Bec - Zumthor oralitás és mediatizáltság a midcult műfajai -újság -képregény -film -reklám -sláger -tévé -könyv (alkalmi, gyakorlati felhasználásra szánt)

14 A kultúra mint szerkezet 3. Umberto ECO (Mac Donald nyomán) A rossz ízlés struktúrája MAGAS KULTÚRA MASSCULT/TÖMEGKULTÚRA MIDCULT

15 Köznapi és esztétikai kommunikáció KÖZNAPI KOMMUNIKÁCIÓ •Egyértelmű (referenciális) •redundáns „PROSZPEKT” ESZTÉTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ Az esztétikai üzenet mindig többértelmű és önreflexív „LABIRINT”

16 ECO: Az esztétikai üzenetek létrejötte az édeni nyelvben •Szemantikai egységek és jelölő szekvenciák az édenkertben igen – nem AA – BB ehető – nem ehető ABA – BAB jó – rossz ABBA – BAAB szép – csúnya …. piros – kék …. kígyó – alma (!!!) ….

17 „Ádám abban a pillanatban érti meg a kód struktúráját, mikor éppen kétségbe vonja és szétrombolja. (…) Miközben szétzúzza a kódot, megérti annak valamennyi lehetőségét, s rájön, hogy urává vált. Röviddel ezelőtt még azt hitte, hogy a költészeten keresztül az istenek szólnak hozzá – most felfedezi a jel önkényességét.(…) Ádám akkor lépett ki az Édenkertből, amikor – félénken – először nyúlt a nyelvhez. Ebben az értelemben mondtuk, hogy Isten hibát követett el, mikor egy tilalom többértelműségével felkavarta az eredeti kód egyértelmű harmóniáját; olyan tilalommal, amly – mint minden tiltás – olyasvalamit tilt meg, ami kívánatos. Ettől a perctől kezdve – s nem attól, amikor Ádám valóban megette az almát – kezdődött a földi történelem.

18 Esztétikai üzenet •Referenciális funkciójában változást iktat be •Megszegi a kód szokványos szabályait •Kiküszöböli a redundanciát •Az üzenetnek saját maga által történő kiemelése •Művészet → nyitott élmény •Dekódoló találkozása a művészi üzenettel → interpretációs feszültség

19 ECO •magas kultúra •masscult/tömegkultúra – olyan tömegtermék, amelynek célja a hatáskiváltás, de nem próbálja meg meg a magas művészetet helyettesíteni, nem törekszik magasabb rendű esztétikai élmény elérésére •midcult – a masscult elfajzása, amely úgy jelenik meg, mint a magas szintű kultúra megrontása, s amely valójában a közönség kívánságait szolgálja (mint a masscult), de látszólag nehéz és kiváltságos élményhez invitálja a műélvezőt (v. ö. Hemingway: korai Aki nem adja meg magát vs. Az öreg halász és a tenger)

20 A midcult jellemzői (ECO) •avantgarde eljárásokat vesz kölcsön, ezeket egy mindenki számára érthető és élvezhető üzenet előrecsomagolásához használja •akkor használja fel őket, amikor már közismertek, elterjedtek, elcsépeltek, azaz elhasználtak •úgy építi fel az üzenetet, hogy az direkt hatást váltson ki •úgy adja el, mint művészetet •megnyugtatja a fogyasztót, meggyőzi arról, hogy (magas)kultúrával találkozott


Letölteni ppt "Szakesztétika A tömegkultúra esztétikája 1.. Három jelenség •1929. Bloomingdale-áruházlánc (később, napjainkig: Macy’s) •1930-as évek, Egyesült Államok:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések