Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi evolúció 12. Előadás A párválasztás rejtett stratégiája és logikája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi evolúció 12. Előadás A párválasztás rejtett stratégiája és logikája."— Előadás másolata:

1 Társadalmi evolúció 12. Előadás A párválasztás rejtett stratégiája és logikája

2 Néhány ezzel kapcsolatos érdekes könyv  Bereczkei Tamás: Rejtett indítékok a párkapcsolatokban. Kulcslyuk 2012  Tim Harford: Az élet rejtett logikája. HVG Könyvek,  Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek.  Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia Osiris  J. Forgách et al. Az evolúció és a társas megismerés

3 Az élőlények általános problémái  Az élőlények három alapvető problémával küszködnek: az éhség, a félelem és a szex, erre kell megfelelő megoldást kidolgozni és folyamatosan választ adniuk.

4 Az intézmények szintje A kulturális univerzáliák szintje A szimbólumok szintje A mentális modulok szintje A humán etológia szintje A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy Az ember Matrjoska modellje Az emberi befolyásolódás az un. Matrjoska modell alapján érthető meg. Ez a modell az emberi viselkedés hierarchikus döntési program- rendszerét tételezi fel, amelyek a körülményektől függően aktiválódnak

5 A házasság stb. intézmények szintje A házassági szabályok szintje A szimbólumok szintje A preferenciák szintje A párkapcsolati rátermettség szintje A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy A párkapcsolatok Matrjoska modellje Az emberi befolyásolódás az un. Matrjoska modell alapján érthető meg. Ez a modell az emberi viselkedés hierarchikus döntési program- rendszerét tételezi fel, amelyek a körülményektől függően aktiválódnak

6 A „költség-haszon” elemzés  Az evolúció egyik univerzális módszere, hogy folyamatosan „költség-haszon” elemzést végez. Keresi azt, ahol egyáltalán „nyereség” van, vagyis a „költségek” és a „hasznok” integrálja pozitív.  Olyan egyre fejlettebb morfológiai majd mentális eszközöket hoz létre, amelyek azt képesek megtenni: felfogni, integrálni és számon-tartani korábbi döntésének következményeit, majd ezt döntési vagy viselkedési szabállyá alakítani,  Először vagy ösztönszerű viselkedési programmá, majd mentális szabállyá, amelyet azután tovább tesztel, végül létrehozza a kultúrát és a tudományt, mint univerzális minta-kereső, és minta-tesztelő rendszert

7 Hogyan integrálja az agy a „költség-haszon” információkat a döntéshozás során?  A kutatás eredményei azt igazolták, hogy az agyban egy sajátos költség-haszon összehasonlító idegi hálózat alakul ki. Az idegrendszerben egyrészt előállítódik a döntéshez kapcsolódó jutalmakkal (haszon) arányos jel, és épp így a veszteséggel (költséggel ) kapcsolatos jel, amelyet az agy meghatározott része (VMPFC) összehasonlítja és az így kapott „költség-haszon” különbséget a parietal cortex-ban „felhalmozza”.  A kutatók ennek alapján egy olyan érték alapú költség-haszon döntési modellt javasolnak, amely lényegében ezeknek az információként való alkalmazására szolgáló idegi mechanizmust azonosít. A mechanizmus folyamatosan kiszámolja az összehasonlításból adódó „jutalom – veszteség” különbséget, és az ezzel kapcsolatos információt megjegyzi a parietal cortex-ban.  Vagyis, a kutatások kísérleti bizonyítékát találták annak, hogy a költség-haszon elemzést úgy kell elképzelni, mint a költséggel és haszonnal kapcsolatos információk folyamatos felhalmozása összevetése, és a különbségnek sztochasztikus döntési információként való alkalmazása

8 A befolyásolás 1. szintjei: a humán etológia  Az ember ez köztudott bizonyos körülmények között és bizonyos feltételek esetén állatként viselkedik. Ez azért van, mert az „ember” „állatból” is van!  Emberi koponyánkban „állati” agy is lakik.  R. Cialdini: A befolyásolás gyakori stratégiája az un. „kattan-indít” mechanizmusokon alapul. Cialdini hat ilyen „kattan –indít” mechanizmust elemzett: kölcsönösség, viszonosság, a csoport követése, a hasonlóság, a tekintély  Vannak még: Szex – nagy pupillájú nő, vagy szimmetrikus arc, vagy meghatározott „csípő-derék-mell” méret..  A valóságban ezek nem egyszerűen etológai programok, hanem etológiai alapú, de szociálisan kialakított és letöltött programok, de hasonló logikára működnek.  Ezen az alapon fognak majd működni az „előfeszítés” típusú módszerek (priming)

9 A befolyásolás 2. szintjei: a mentális modulok Az emberré válás – evolúciósan adaptív környezetnek nevezett – körülményei által felvetett problémákra kialakított viselkedési formák, Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek egy meghatározott adaptív probléma megoldásának eszközei, A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával döntjük el, megérzésszerűen, ki a csaló, ki lesz a megbízható apa, hűséges feleség, kiben lehet bízni, mit együnk, mitől óvakodjunk, Pszichológiai beállítódás, a viselkedést befolyásoló preferencia, amely az egyedet bizonyos fajta viselkedés irányába nyomja, és rendre meghatározott választ generál Pusztán a „csomagolással” befolyásolni lehet az emberek választásait.  Csorda-szellem 61 (társadalmi hatások: információk és csoportnyomás  Előfeszítés (76)

10 Befolyásolás „szemmel” vagy „virággal” Bateson kísérletében az irodában dolgozók önkéntes alapon fizettek az elfogyasztott tejért. A fizetés mértéke a melléket ábrán látható összefüggést követett: attól függően, hogy milyen képet (virágot vagy figyelő szemeket) helyeztek el a szobában eltérő módon alakult a „befizetett” pénz mennyisége

11 A szimbolikus forradalom hatása Szimbólumok jelzik:  A jó vadász, vagy van-e vagyona,  Hol helyezkedik el a közösségi hierarchián,  Milyen sikerei vannak,  A kívánatos partner-e,  Jó családból származik-e,

12 Letelepülés: neolit forradalom  Kulturális univerzáliák: a közösség szabályokat és szimbólumokat illeszt a párkapcsolat szervezéséhez és a kapcsolat megkötéséhez…

13 Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán) Ajándékozás Álomfejtés Boldogság-elképzelések Büntető-szankciók Család Demográfia Díszítő-művészet Életkor mint rendező elv Etika Etikett Étkezési idők Folklór Főzés Gesztusok Gyász Higiénia Gyógyítási hiedelmek Hit a természetfeletti lényekben Incestus tabuJátékok Jövendőmondás Kereskedelem Kozmológia Köszöntés formák Látogatások Lakás formák Mágia Mitológia Munkamegosztás Művelődés Naptár Nyelv Orvoslás Öröklési szabályok Partner szerzés Pubertás kori szokások Rokonsági csoport Sport Státus-differenciálás Személynevek Szerszám készítés Szexuális tilalmak Szülészet Tánc Zene Testdíszek Tisztaság elmélet Törvények, normák Tulajdon és tulajdon jog Uralmi forma Vallási rituálék Viccek Vendégszeretet Ünnepek Tűzgyújtás Temetkezési rituálék A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat.

14 Mit jelent a „kulturális elemek” szintje? A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját, azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző – kulturálisan konstruált „mémek”, A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A környezet és a közösség között egy széles kultúra- sáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben elválasztja attól a közösséget. Egészében a környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki, sokféle szerep, és szabály létezik, A szabálykövetést kikényszerítő normák (tabu) fokozatosan kezdenek szétválnak erkölcsi és hatalmi szabállyá. Rugalmasabbak és lassabban működnek. Ilyen ököl-szabályok: „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.” vagy „Amilyen az ‘adjon-Isten’, olyan a ‘fogadj-Isten’.”

15 Az intézményi forradalom  Az intézményi forradalom mindig olyan rendszerré szervezett jutalmak és büntetésekről szól, amelyek terelik az emberek viselkedsését, és amelyek felhasználják a korábbi fejlődési szinten létrehozott eszközöket (pl. szimbólumokat, szerepeket, szabályokat,  Itt a szüzesség, a házasság, a jegy-gyűrű, az ajándék, az eskü, és az esküvő, mind megvolt korábban de most rendszerré szerveződnek, ött,

16 Az evolúciós modell kiindulópontja, Darwin szerint..  Darwin szerint az élővilág egyetemes törvénye: •az egyik nem képviselői vetélkednek egymással, •miközben a másik nem tagjai választanak a szóba jöhető szexuális partnerek közül,  Ennek alapján a szexuális kiválogatódás kétféle fajtáját különítette el: intraszexuális és az interszexuális (epigám) szelekciót,  Az előbbi olyan morfológiai és viselkedési jegyeket hoz létre a populáció azonos nemű egyedeinél (többnyire a hímeknél), amelyek alkalmasak a nőstényért való vetélkedésre és a rivális hímek távoltartására (agancs, páncél, nagyfokú agresszivitás és kockázatvállalási hajlandóság),  A másik olyan tulajdonságokat hoz létre, amely növeli az egyik nemhez tartozó egyedeknek a másikra gyakorolt hatását, vonzerejét (a testi felépítés előnyös tulajdonságai szimmetria, egészséges tollazat, illetve a szülői gondoskodás, illetve elköteleződés mértéke, amit többek között az udvarlási rituálék (nászetetés) során jeleznek egymásnak az állatok.

17 A szülői ráfordítás (1)  Darwin nyomán Robert Trivers (1972) dolgozta ki a párválasztási stratégia un. szülői ráfordítás elméletét. Eszerint az élőlények olyan szexuális stratégiákat „dolgoznak ki”, és arra szelektálódnak, amely az adott körülmények között leginkább biztosítja génjeik képviseletét a következő nemzedékben.  Itt egy kényes egyensúly van (trade-off), amelyet a gyakorlatban kell feloldani: a szülői ráfordítás növeli az adott utód túlélési esélyeit, de azon az áron, hogy csökkenti a szülők képességét újabb utódok létrehozására,  A valóságban tehát az élőlények szaporodási sikereit nem egyszerűen a túlélő utódok száma adja, hanem az utódszám mint nyereség és a szülői ráfordítás mint veszteség között fennálló különbség.

18 A szülői ráfordítás (2)  A szülői ráfordítás tekintetében alapvető különbség van a két nem között. A nőstények rendszerint jóval többet invesztálnak a szaporodásba, és az utódok létrehozásába, mint a hímek,  Ez így van a ivarsejtek szintjén (a petesejt sokszorosa a hím-ivarsejtnek)  Ez így van a megtermékenyítés utáni szakaszban is, különösen a belső megtermékenyítésű állatoknál.  Ez tovább nő a megszületést követő gondozások figyelembe vételével

19 A szülői ráfordítás (3)  A szülői ráfordításbeli különbség alapvetően befolyásolja a hímek és a nőstények szexuális stratégiáit.  A hímek rövid idő alatt nagyszámú nőstényt tudnak megtermékenyíteni. Kisebb szülői befektetéseik miatt abban érdekeltek, hogy szaporodási sikereiket az utódok számának növelésével maximalizálják. Ezt a párzások számának növelésével érik el,  Mivel az elérhető nőstények száma korlátos, ezt úgy tudják megtenni, ha megakadályozzák más hímeknek, hogy hozzáférjenek a nőstényekhez.  Ezért olyan versengő stratégiára szelektálódnak, amely a riválisok kizárásával növelik szexuális partnereik számát, agresszív, gyakran heves, sőt halálos küzdelmekben mérik össze erejüket,  A játék neve: „nagy tét–nagy eredmény”, nagy energiaráfordítás és komoly kockázatvállalás

20 A szülői ráfordítás (4)  A nőstények szaporodási sikereit viszont alapvetően élettani korlátjaik jelölik ki. Minden faj esetén van egy fiziológiai elvi csúcs (fóka 10, szarvas 15, ember 20 utód). Ez a felső érték az utódokra fordítandó táplálék mennyisége és ennek kapcsán a anyai szervezet egészségével és fizikai állapotával függ össze,  A nőstény természetesen párosodhat több hímmel, de arra van kötelezve, hogy a megtermékenyített utódra fordítsa erőforrásait,  A nőstény ezért viszonylag kevés és nagy szülői befektetést igénylő utód biztonságos felnevelésére törekszik,  Vagyis, szaporodási sikerét nem az utódok számának növelésével, hanem a megfogant utódok túlélőképességének fokozása révén igyekszik növelni,  Ezért igyekeznek olyan hímeket választani, amelyeknek jó (genetikai) adottságaik, és/vagy magas-szintű apai gondoskodásuk hozzájárul az utódok szaporodási sikereihez

21 Az emberi szexualitás alapjai (1)  Noha az emberi szexualitás sok elemében különbözik az állatitól, alapmintázatást tekintve az állatvilágban leírható párzási stratégiák megtalálhatók az embernél is.  Noha a férfiak rendszerint lényeges szerepet játszanak gyermekeik felnevelésében, az anyaság nagyobb befektetést jelent (terhesség, szoptatás, gondoskodás),  Emiatt a férfiak szülői ráfordításai, bár meghaladják az emlősállatok hímjeinek apai gondoskodását, jóval kisebbek mint a nőké,  Egyes vezető férfiak még monogám és egalitárius társadalmakban is több tucat gyermeket nemzenek, ritka a 10-nél több gyermeket szülő nő,  A nemzett gyermekek számának változatossága nagyobb a férfiaknál mint a nőknél: több a sok-gyermekes és több a gyermek nélküli férfi, mint nő.

22 Az emberi szexualitás alapjai (2)  Az elmondottak miatt a múltban a férfiak párzási számaik növelésével tudták növelni szaporodási sikereiket (génjeik átörökítését)  Ennek megfelelően olyan pszichológia repertoárt alakítottak ki, amely nagy mértékben rövidtávú szexuális kapcsolatra való törekvés és az azonos neműekkel való rivalizálásra irányult (jobban mint a nőknél),  A nőknél viszont olyan pszichológiai repertoár alakul ki, amely az utódokról hosszú távon gondoskodni tudó és akaró partner kiválasztására irányul.  Ez nem azt jelenti, hogy a nők nem törekednének rövidtávú kapcsolatokra, de míg a férfiaknál a „félrelépések” száma és a változatosság az érdekes, a nők inkább a genetikai és a szociális minőséget keresik.

23 Az emberi hűtlenség aránya  Az egyes becslések szerint a nők körében míg a férfiaknál 25-50% a félrelépések gyakorisága,  Nem jelentenek kivételt ez alól a vadászó- gyűjtögető társadalmak sem, amelyek a legjobban modellezik az evolúciós környezet társadalmi szerkezetét, munkamegosztását és életstílusát. (93)

24 A kulturális minták (1)  Egy 52 országra kiterjedő 120 kutató által végzett kutatás érdekes univerzális trendeket azonosított.  Ez megerősíti az evolúciós magyarázatot, hiszen ha sikerül kimutatni olyan viselkedési stratégiák és attitűdök jelenlétét, amelyek társadalmi szerkezettől, gazdasági fejlettségtől és politikai berendezkedéstől függetlenek.  A szexuális ösztön bizonyos típusai valóban léteznek és ezek nagyon különböző társadalmi környezetben megnyilatkoznak.  A férfiak és nők alapvetően különböznek mindegyik kultúrában abban a tekintetben hány szexuális partnert tartanak kívánatosnak életük bizonyos szakaszán.  Akár egész életükben, akár az előttük álló egy hónapban a férfiak mindig több partnert tartanak ideálisnak mint a nők. Ez a különbség nagyfokú függetlenséget mutat a megkérdezett családi állapotától és szexuális orientációjától

25 A kulturális minták (2)  Hasonlóan nagy és jellegzetes különbség mutatkozott meg arra kérdésre adott válasz tekintetében, hogy milyen valószínűséggel létesítenének szexuális kapcsolatot egy számukra kívánatos személlyel egy havi ismeretség után.  A férfiak minden kultúrában nagyobb készséget mutatnak erre, mint a nők,  Érdekes eltolódás volt tapasztalható az újabb időkben a kultúrák között: Nyugat-Európában a nők gyenge pozitív választ adtak (lehetséges, hogy igen), míg más kultúrákban negatív választ (valószínű nem vagy semmiképpen nem).  A férfiak gyermekkoruktól kezdve arra szocializálódnak, hogy a férfi szerephez hozzátartozik az alkalmi szexuális kapcsolat,  Cl. Lévi-Strauss: „A megfigyelések együttesen arra mutatnak, hogy a férfiakban a nők megszerzésére irányuló tendenciák egyetemesek, és hogy elfojtásukért csak a környezet és a kultúra teremtett korlátozások a felelősek.”

26 A kulturális minták (3)  Miközben a férfiakra minden vizsgált társadalomban a kisebb szexuális önkorlátozás jellemző, mint a nőkre (jobban vágynak alkalmi kapcsolatokra, gyakrabban vannak szexuális fantáziáik ismeretlen nőkkel, és számolnak be több szexuális kapcsolatról) a fejlődés ezen némileg módosít,  Minél nagyobb a társadalmi és politikai egyenlőség, annál inkább kezdenek hasonlítani a férfiak és a nők szexuális attitűdjei és szokásai  Szocio-szexualitás tekintetében ott a legkisebb a különbség, ahol a nemi szerepekben nagy az egyenrangúság és egyenjogúság, és ott ahol magas az egy főre jutó jövedelem,  A szexuális forradalom hatása: 50-es évek USA férfiak 22 %-a nyilatkozta, hogy 5-nél több partnere volt, míg a nőknek csupán 1%-a es évek férfiak 29% míg a nők 12%.  Ha ma végeznék ez el, a különbség még kisebb volna!

27 A monogámia  Az emberiség szociális monogámiában él: Ez alapvetően társadalmi és gazdasági okok miatt alakult így még az ember korábbi evolúciós szakaszain, de éppen ezért nem olyan szigorú, mint az állatoknál, ahol alapvetően genetikai alapú,  Az emberek eszerint többnyire hosszú-távú és egynejű párkapcsolatokban élnek, de időnként készek rövidtávú kapcsolatokra és házasságon kívüli szexre.  A szexuális hűtlenség re vonatkozó adatok: a nők körében %, míg a férfiak körében 25-50% a félrelépések gyakorisága,  Nincs különbség a vadászó-gyűjtögető és az ipari társadalmak között (volt egy felmérés, amikor kidolgozták a vércsoportokat és világossá vált a gyerek apasága, és ezt az USA-ban több évtizeden keresztül nem hozták nyilvánosságra)  Az állatok többnyire ökológiai monogámiában élnek, ahol a környezet ezt kikényszeríti, ott alakítanak ki monogám kapcsolatot

28 A férfi féltékenység  A hűtlenség kockázata és költsége eltérő a férfiak és a nők számára, így érthető ha a féltékenység szex-specifikus,  A fejlettebb lényeknél az apaság valószínű, míg az anyaság biztos,  Így a hímet fenyegeti az a veszély, hogy nem saját génjeit neveli, és ráadásul értékes energiát és időt veszít a gondozásukkal,  Azoknak a férfiaknak génjei terjednek el, akik éberen őrködnek feleségük hűsége felett,  És különös módon valószínű, hogy az utódokban elterjedő gének között voltak olyanok, amelyek a féltékenységi mechanizmusok kialakításáért voltak felelősek,  Ez az a pszichológiai mechanizmus, amely az átlagosnál nagyobb érzékenységgel ruházza fel a férfiakat azokra a benyomásokra, vagy ingerekre amelyek hűtlenségről (vagy annak szándékáról) árulkodnak

29 A női féltékenység  Az eltérő női féltékenység két evolúciós kényszerből ered: apaság/anyaság valószínűségének aszimetriája, és a nők magas szülői ráfordítása.  A férfi félrelépés nem veszélyezteti közvetlenül a párjának szaporodási sikerét, de azért a férfi hűtlensége oda vezethet, hogy erőforrásait nem saját családjára fordítja,  Ez komoly probléma különösen az ipari előtt társadalmakban (az apa nélkül felnevelt gyerekek halandósága igen magas volt),  Ezért a nők olyan pszichológiai algoritmusokra szelektálódtak, amelynek segítségével érzékenyen reagálnak párjuk érzelmi kapcsolatainak gyengülésére és a férfi családi elkötelezettségének csökkenésére,  Érzelmi megcsalás esetén mindkét fél fájdalmat érez, és szexuális megcsalás esetén mindkét fél haragot mutat, de eltérő mértékben. A férfiak inkább haragot mutatnak, míg a nők inkább fájdalmat és szomorúságot élnek át,

30 Eltérő féltékenységek  A férfiak féltékenysége a szexuális aktusra koncentrálódik, míg a nőké arra, hogy nem tölt-e a férj túl sok időt más nők társaságában,  Egy kísérletben – a két nemnek el kellett képzelni, hogy párjuk szexuálisan megcsalja őket illetve hogy szerelemre gyullad egy ismeretlen iránt,  A férfiak 61 % erősebb szorongást élt át, amikor párjuk szexuális félrelépését tudták meg, és „csak„ 31% amikor érzelmi,  A nőket ezzel szemben 83%-ban bántotta ha párjuk emocionális kapcsolatot alakítottak ki ismeretlen nővel, és csak 17%-ukat viselte meg ha szexuálisan megcsalják őket,  Sőt, ez úgy is igaz, minél szorosabb a párkapcsolat, annál intenzívebb a szorongás az elképzelt hűtlenség kapcsán

31 „Hibakezelési” stratégia  Érdekes ebből a szempontból, hogy az elme olyan döntési szabályokra szelektálódik, amelyek jellegzetesen a a kevesebb költséggel és a nagyobb haszonnal járó viselkedést írják elő,  Ez abban a helyzetben olyan un. „hibakezelési stratégiát” írnak elő, amely minimalizálja a költséget,  A férfiak arra szelektálódtak, hogy csökkentsék a szexuális alkalmak elszalasztásának kockázatát, a nők feléjük irányuló szexuális érdeklődésének túlértékelésével kapcsolatban (ez azt jelenti, hogy a férfiak rendre túlbecsülik a másik feléje irányuló szexuális érdeklődését),  A nők ezzel szemben olyan stratégiával rendelkeznek, amely alulértékeli a potenciális partner várható hosszú-távú ráfordításait. Vagyis, előnyösebb ha tévesen ítélik meg, hogy párjuk nem hajlandó hosszú távú kapcsolatra, mintha hibásan azt feltételezik, hogy hajlandó arra. A nők sokkal hajlamosabbak túlértékelni párjuk kapcsolatból való kilépésének valószínűségét.

32 Udvarlás  A párválasztás rendszerint udvarlási periódussal kezdődik,  Az alkalmi vagy üzletszerű szexuális kapcsolatot kivéve minden kultúrára jellemző egy olyan időszak, amikor a leendő párok megismerkednek egymással, felmérik a lehetőségeit és esélyeiket egy jövőbeli kapcsolatban,  Az udvarlás nem humán-specifikus jelenség, a magasabb- rendű állatok többségénél, sőt számos gerinctelen állatnál is megfigyelhető,  A madarak és emlősök udvarlási rituáléinak több féle funkciója van: a hímek erőforrást birtokló képességének felmérése, a fizikai kondíció, a nőstény szexuális megbízhatóságának ellenőrzése, az agresszió mérséklése,  Az ember esetében a hangsúly egy rövidebb-hosszabb idejű egyezkedési vagy alkufolyamat, amelynek során a különböző felek elővezetik saját érdekeiket.

33 Udvarlás = önreklámozás  Az udvarlás kölcsönös önreklámozással keződik. A másik figyelmének felkeltése a megjelenés, öltörködés, viselkedési taktikák változatos eszközeibvel,  Számos nem-verbális jelzés van: szemkontaktus, szemöldökfelrántás, mosoly.  Kiderült, miközben hagyományosan a férfiak a kezdeményezőbbek, a nők szabályozzák a közeledésüket,  A nők a férfiaknál jobban képesek alkamazni a nem- verbális jelzéseket, és jobban is olvasnak azokban: pillantások elfordítása, majd ujra-visszafordítása, a testhelyzet elfordítása, vagy feléjük fordítása, a másik véletlen megérintésével bátorítani tudnak. A nők mindezt nagyon tudatosan alkalmazzák,

34 Udvarlás = önreklámozás (2)  A következő szakasz a közvetlen kapcsolatfelvétel  Ennek alapvserő eszköze a beszéd (mintha itt menne át a kapcsolat a etológiaiból, majd a evolúciós pszichológiaiból, szimbólikussá,  A beszéd eszközével mérjük fel a msáik intelligenciájt, személyiségét, kreativitását, a jövőbeli kapcsolat iránti elköteleződését,  Az emberek a megismerkedésük első szakaszában jóval többet beszélnek, mint párkapcsolatuk későbbi szakaszaiban,  Nagy energiákat mozgósítanak saját szepeük felnagyítására, a másik szórakoztatására, saját élmények elmesélésére,  A gazdag szókincs, a választékos kifejezésmód, az árnyalt érvelés a szexuális ornamentáció része, és szoros kapcsolatban van az IQ-val,  Mindennapi életünkben 200 szót használunk, az udvarlás során használt nyelv Pazar és barokkos túlzásokat mutat.

35 Udvarlás = önreklámozás (3)  Az udvarlási folyamat kezdetén a férfiakat általában nagyob kezdeményezőkészség jellemzi. Ők a bemutatkozás, a meghívás, a témaválasztás aktív szereplői,  Ebben a szakaszban töbet beszélnek, központi témájuk: a státuszuk, és presztízsük, izgalmas életük, sikereik és eredményeik,  Kevesebbet beszélnek, mint anők személyes kapcsolatokról, társasági ügyekről viszont többet olyan témákról ahol felértékelhetik magukat, befolyásos barát ismeretsége, fonts beosztás, sportbeli ügyesség)  A nők viszont nagyobb teret szentelnek szociális témáknak  A férfiak háromsor olyan gyakran beszélnek saját tanulmányaikról amikor más férfiak is jelen vannak,  A férfiakra a Cyarno-effektus jellemző: szépen beszélnek, és dalolnak,  Nőkre a Seherezádé effektus: megpróbálják folyamatosan fenntartani a férfiak érdeklődését

36 Figyelem felkeltési taktikák  Nagy különbség van a alkalmai partnert kereső vagy a hosszútávú kapcsolatot kereső férfiak között,  Az alkalmi partert keresőknél sok a manipulatív elem és a szexről folytaott leplezetlen beszéd,  A hosszúttávú kapcsolatot kereső férfiak viszont, megpróbálják felbecsülni a nő megbízhatóságát, stabil kapcsolatra való készségét. Ezért a nem manipulatív őszinte és a jövőt illető tervek kerülnek előtérbe,  A kérésüket feltételes módban fogalmazzák meg: Volna-e kedve meginni valamit?  A másik stratégia közvetlen: Gyere igyunk meg valamit! De ez felveti a visszautasítást  Alapvetően fontos a másik felé fordított arc, az érdeklődő tekintet és a mosoly.

37 Ornamentáció  A testi jelzések két szempontból hordoznak információt:  Egyrészt a potenciális partner elérhetőségére utalnak ( jegy- gyűrű, haj-, és ruha-viselet, virágkoszorú)  Másrészt ez vonzerő jelzéseit közvetíti. A test díszítésével és az öltözködéssel a saját értéket igyekszik növelni,  Bizonyos öltözködési kellékek ( fűző, melltartó, ) fokozzák a szexuális vonzerőt,  Bizonyos díszítések: ajakrúzs, ékszerek, hasonlóképpen vonzerő növelők,  Régebben divat volt a pupilla kitágítása ( ami közismerten a növeli a női szexuális vonzerőt),  A férfiak öltözködése a férfiasságot emeli ki (széles váll, keskeny csípő) és bizonyos pozícióra utaló ruda vagy dísz. Régebben a mobiltelefon is a férfiak „kulturális ornamentációjának” része volt. A férfiak nők és más férfiak jelenlétében gyakrabban veszik elő, és használják

38 Párválasztás 1  Régebben sokan gondolták, hogy a párválasztás alapvetően ízlés dolga, vagyis nincs egységes szempont arra, ki és miért tetszik, miért vonzódunk hozzá, miért tartjuk szépnek,  Léttuk azonban, hogy a megfelelő partner kiválasztása közvetlenül befolyásolja evolúciós sikereinket, így várható, hogy az evolúció kialakít olyan stratégiákat, amelyek ezt biztosítják,  Egyetlen példa: „Ha férfi vagy és hosszú távú partnert választasz, azokat a testi és viselkedésbeli jelzéseket preferáld, amelyek a fiatalsággal kapcsolatosak”.

39 Párválasztás 2  A férfiak minden kultúrában fontosabbnak tartják partnerük testi vonzerejét, mint a nők.  Nagyobb hangsúlyt fektetnek a szépségre, fiatalságra, az alakra és megjelenésre.  Pl: az apróhirdetésekben a férfiak 80% sorolta fel elvárásai között a szépséget és az előnyös alakot, míg a nők 25% említette fontosnak párja testi megjelenését és ezen belül is felében csak egy szempont volt fontos: a magasság.  Minél magasabb státuszú a férfi annál nagyobb az elvárása párja testi adottságaival kapcsolatban

40 Párválasztás 3  A nők – a férfiakhoz hasonlóan – magasra értékelik a intelligenciát, őszinteséget és megbízhatóságot, de eltérő preferenciáik is voltak,  Lényegesnek ítélték párjuk jövedelmét, foglalkozását, társadalmi helyzetét: szocio- ökonómiai státuszát,  Az apróhirdetésben 3-szor annyi nő, mint férfi tartotta fontosnak, hogy partnere rendelkezzen saját házzal autóval, vezető beosztású legyen,  Minél csinosabbnak érezték magukat a nők, annál nagyobbak voltak az elvárásaik partnerük státuszával kapcsolatban

41 Párválasztás 4  Úgy tűnik, a rövidtávú kapcsolat preferenciái alapvetően különböznek a hosszú-távútól. Az ok: alapvetően eltérő a szaporodási érdek,  A férfiak minden kultúrában nagyobb érdeklődés és nyitottságot tanúsítottak az alkalmai kapcsolatok iránt mint a nők,  A hirdetésekben kétszer annyi férfi keresett rövidtávú kapcsolatot mint nő,  A férfiak fizikai vonzerő irányultsága felerősödik a rövidtávú kapcsolat esetén, viszont a szelektivitás csökken, vagyis szélesebb körből választanának, (Minél több időt töltöttek a férfiak a szórakozóhelyen, annál vonzóbbnak tartják az oda betérő nőket),  A nők esetén, a rövidtávú kapcsolat szintén felerősíti a szexuális vonzerő szerepét, a széles váll, izmos alkat, ugyanakkor a státusz is fontos, de ennek az a szerepe, amely az ajándékozási képességre utal.

42 Szépség-ideál: test  A partner kívánatosságára utaló jelek egy része szociális jelzés, a másik testi adottság,  A adottságok egy rész az arcon található, a másik része a különböző testtájakon: női mell, férfi izmok,  Mindkét fél a fellelhető jegyek alapján a másik genetikai megfelelőségét – egészségét és rátermettségét – teszteli,  A férfiak minden társadalomban a fiatal, teltebb, de nem túl sovány, nem túl kövér nőket kedvelik,  Változás: régebben a kövérség státuszemelő volt, ma státusz csökkentő.

43 Szépség-ideál: derék/csípő arány  A kutatók azt találták, hogy az alacsony es derék- csípő arányt (DCSA) - az un. „homokóra” formát – a férfiak minden kultúrában vonzóbbnak ítélik, mint a nagyobb értékkel (09-1) rendelkezőket,  Más kutatók azt találták, hogy az alacsony DCSA megbízhatóan jelzi az átlagnál jobb egészségi állapotot és a termékenységet,  Egy USA vizsgálat azt mutatta, hogy a férfiak nagyon érzékenyek erre, már egy kicsi módosítás is erőteljesen csökkenti az érzékelt vonzerőt.  Ebből arra következtettek, hogy a DCSA mint elsődleges szűrő szerepel, mintegy kiszűri az átlagosnál rosszabb egészségi állapotú partnert

44 Szépség-ideál: arc  A legvonzóbb női arc: nagyobb szem, kisebb orr, vékony, kevésbé hangsúlyos áll, duzzadt telt ajak, magasan ülő párnázott járomcsont,  A legvonzóbb férfi arc: viszonylag széles, nagy áll, erőteljes állcsúcs, vastag és hangsúlyos szemöldök ív, kiugró csontos járomrégió, orrtő és felső ajak nagy távolsága,  Fontos elem a szimmetria: a testté is, és az arcé is. Mindkét nem magasabbra értékeli a másik vonzerejét, ha nagyobb az arc szimmetriája,

45 Izraeli kibuc Incestus tilalom: A közeli rokonok között a szexuális vonzalom csekélyebb…(Westerman szabály.) A kibucban az első generációnál a gyereket a szülőktől külön épületben közösen nevelkedtek fel, és évtizedek mulva azt találták, hogy a egymás közelében felnevelkedett gyerekek házassága kevésbé volt tartós, Valami ugyanilyent tapasztaltak Tajvan-on, ahol a fogadott gyerekek és a saját gyerekek házasságát nézték…

46 Hartford: orális szex terjedése

47 Az általános trend  58. oldal

48 A féltékenység 2  Biológiai válaszok 71-73

49 2  77-76


Letölteni ppt "Társadalmi evolúció 12. Előadás A párválasztás rejtett stratégiája és logikája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések