Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Esélyegyenlőségi képzés Fony, 2010. június 3. Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Esélyegyenlőségi képzés Fony, 2010. június 3. Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális."— Előadás másolata:

1 Esélyegyenlőségi képzés Fony, június 3. Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése” ÁROP-1.1.5/C Az M&E Csoport Tagja Tanácsadó Iroda Consulting

2 Melyek a horizontális elvek? Horizontális elvek (vagy témák) alatt olyan átfogó jellegű, kiemelkedő jelentőséggel bíró kérdésköröket értünk, amelyek az Európai Unió minden részpolitikájában megjelennek, és az Unió minden egyes politikája, illetve programja esetében érvényesülniük kell. A Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályozás (1083/2006/EK rendelet) két horizontális elvárást emel ki: az esélyegyenlőséget és a környezeti fenntarthatóságot.

3 Mit jelent az, hogy „horizontális”? A „horizontális elvárás” azt jelenti, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósítandó minden egyes projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség és a környezetvédelem biztosításához, a projekt jellegéhez és témájához igazodva. Azaz minden pályázat esetében, annak tervezése, elbírálása és végrehajtása során is figyelembe kell venni ezen elveket.

4 Miért fontosak a horizontális elvek? A horizontális elvek szem előtt tartásával olyan európai értékek érvényesülése valósulhat meg, mint a szolidaritás, a társadalmi igazságosság vagy a természeti értékek védelme. A horizontális elvek érvényesülése által teremtődhetnek meg a gazdasági, környezeti és szociális szempontból kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődés feltételei.

5 Miért fontosak – a pályázat során? A horizontális szempontok – előbb említett fontosságuk folytán – kiemelt szereppel bírnak a Strukturális Alapok hazai intézményrendszerében is. Ezt jelzi, hogy a horizontális elvek teljesítése jogosultsági feltételként szerepel a pályázati rendszerben. Azaz az esélyegyenlőségi és a környezeti fenntarthatósági szempontok teljesítése nélkül (egy- egy minimum-pontszám elérése szükséges) nem támogatható egy pályázat, függetlenül a pályázat többi részétől.

6 Hogyan felelhet meg pályázatom a horizontális szempontoknak? A Strukturális Alapok forrásaira történő pályázat során az adatlap esélyegyenlőségre és a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó vállalásainak kitöltését külön útmutatók segítik (esélyegyenlőségi útmutató, fenntartható fejlődés útmutató).

7 Esélyegyenlőség

8 •Esélyegyenlőség fogalma, fontossága, alapelvei, jogszabályi követelmények •Esélyegyenlőség a szervezet mindennapi működése során •Esélyegyenlőség a projekt megvalósítása során •Pályázatok monitoringja

9 Az esélyegyenlőség fogalma, fontossága, alapelvei, jogszabályi követelmények

10 A diszkrimináció tilalma A diszkrimináció tilalma (másként az egyenlő bánásmód elve) azt jelenti, hogy senkit nem érhet hátrány azért, mert rendelkezik valamilyen tulajdonsággal. Ilyen tulajdonság lehet különösen a nem, az életkor, az etnikai hovatartozás, betegség vagy fogyatékosság vagy a szociális helyzet. Ez igaz kell hogy legyen, a projektek tervezése és végrehajtása során a szervezeten belül, és a projektekbe bevont célcsoport tagjaira vonatkoztatva is. Azaz amellett, hogy egy projekt nem alkalmaz diszkriminatív gyakorlatot a munkatársak felvételénél (például romák és nem romák, férfiak és nők között), ugyanígy alapvető elvárás az is, hogy az általa nyújtott szolgáltatást igénybevevők között sem tehet különbséget faji, nemi, vagy egészségi alapon. Tilos a diszkrimináció burkolt, rejtett formája is, amikor olyan feltételeket fogalmaz meg a szolgáltatások nyújtása vagy igénybe vétele során, amelynek keretében az érintett célcsoportok egy részét kizárja a munkavállalásból vagy valamely szolgáltatásból.

11 Az esélyegyenlőség fogalma A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a problémákat, nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával, de az esélyegyenlőség alapja a diszkriminációmentesség: sem a menedzsment, sem pedig a projektbe bevont célcsoport tagjai közül meghatározott tulajdonság miatt senkit hátrány nem érhet. Ezen felül mind a menedzsmentben, mind a projekt végrehajtása során elő kell segíteni, hogy javuljon a célcsoportba tartozók lehetősége a munkavállalásra, illetve hozzáférése a projekt által biztosított szolgáltatásokhoz.

12 Esélyegyenlőségi célcsoportok Különösen a következő társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítását kell szem előtt tartani: 1.Nők 2.Roma emberek (A vonatkozó törtvény alapján: valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. Így az tekinthető romának, aki annak vallja magát.) 3.Fogyatékossággal élő emberek (Azon személyek, akik érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.) (Ez persze nem zárja ki azt, hogy a projekt más csoportok esélyegyenlőségére is különös figyelmet fordítson.)

13 Mi akkor a tennivaló? Azzal még nem tesz eleget az esélyegyenlőség elvárásának, ha nem alkalmaz diszkriminációt. Ez még nem érdem a pályázatnál, hanem alapvető követelmény. A feladat az, hogy a projekt adottságainak és saját lehetőségeinek megfelelően megtalálja azokat a megoldásokat, amelyekkel elősegítheti a célcsoportok esélyegyenlőségének előmozdítását. Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy hatékonyan eléri őket a projekttel kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.

14 Mely területeken tudom érvényesíteni az esélyegyenlőséget? Alapvetően két területen tudja erősíteni az esélyegyenlőséget: 1.A saját szervezetén belül azzal tudja érvényesíteni az esélyegyenlőséget, ha figyel arra, hogy nagyobb esélyt kapjanak ezen célcsoportok a munkavállalásra és az előmenetelre. 2.A támogatásból nyújtott szolgáltatás és más tevékenység során pedig arra kell törekedni, hogy a célcsoportok tagjai: –minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, –személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak. –versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák a pályázó szolgáltatásai, –minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól.

15 Milyen jogszabályi kötelezettségeknek kell megfelelni? Amennyiben Önre vonatkozik az akadálymentesítési kötelezettség vagy az esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezettsége, akkor csak abban az esetben kaphat támogatást, ha ezen törvényi kötelezettségeinek eleget tesz. Akadálymentesítési kötelezettség: Az évi XXVI. törvény szerint január 1-jéig akadálymentessé kellett tenni valamennyi közhasználatú épületet. Esélyegyenlőségi terv: Az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni (2003. évi CXXV. törvény 63. § (4)).

16 Kire vonatkozik az akadálymentesítési kötelezettség? január 1-jéig akadálymentessé kellett tenni valamennyi közhasználatú épületet. Az akadálymentesítési kötelezettség nem csak középületekre vonatkozik, hanem a vállalkozások, alapítványok tulajdonában lévő, vagy általuk üzemeltetett közhasználatú épületekre. Közhasználatúnak pedig az a magán- vagy középület minősül, amely ügyfélforgalom számára, szolgáltatás nyújtására, képzésekre, tanácsadásra külső, azaz nem a szervezetben dolgozó személyek számára nyitva áll. Továbbá minden EU-s pályázat keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztésnek meg kell felelnie az akadálymentesítés követelményeinek.

17 Mi minősül akadálymentesnek (pályázati szempontból)? Infrastruktúra fejlesztés esetén a projekt kötelező eleme az akadálymentesítés, amely tartalmaz fizikai és info-kommunikációs hozzáférés biztosítást, az alábbiak szerint: •A pályázat keretében biztosítani kell az épület megközelítésének és bejáratának, valamennyi fogyatékosságra kiterjedő akadálymentesítését, és •a beruházással érintett ingatlan tekintetében kötelező a fejlesztéssel érintett épület/épületrész projektarányos, valamennyi fogyatékosságra kiterjedő komplex (fizikai és info-kommunikációs) akadálymentesítése, valamint •a szolgáltatás akadálymentes internetes elérhetőségének megvalósítása. „Segédlet az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez” c. dokumentumban foglalt minimum követelmények

18 Mit jelent a projektarányos akadálymentesítés? A projektarányos akadálymentesítés értelmezése szerint az infrastrukturális beruházással érintett valamennyi fejlesztésnek figyelembe kell vennie az akadálymentesítés követelményeit, legyen az festés/mázolás vagy elektromos rendszer felújítása, korszerűsítése, vagy új épületrész építése. A pályázati kiírásokban kötelező elem (tehát jogosultsági feltétel), hogy valamennyi építési, felújítási beruházás során komplex, valamennyi fogyatékossági ágra kiterjedő akadálymentesítést kell végezni.

19 Mit jelent a projektarányos akadálymentesítés? 2. Például, amennyiben az épületben vagy épületrészben kizárólag festés/mázolás történik, akkor a projektarányos akadálymentesítés teljesülése érdekében ezen munkálatok során az akadálymentesség követelményeinek teljesülését figyelembe kell venni a megfelelő színkontrasztok kialakításával (nyílászáró tokszerkezeteinek falfelülettől és/vagy ajtólaptól eltérő színű mázolása, stb.). Elektromos rendszer teljes felújításnál a projektarányos akadálymentesítés biztosítása érdekében a helyiségek kapcsolóit az új rendszer kialakítása során már a megfelelő magasságba kell áthelyezni, stb. Az akadálymentesség projektarányos teljesülése tehát egy preventív, megelőző gondolkodásmódot jelent, célja, hogy a pályázatban végrehajtandó beruházással már „akadályt” ne építsünk.

20 Mi az Esélyegyenlőségi Terv? Az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni (2003. évi CXXV. törvény 63. § (4)). A többi munkáltató (a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel együttesen) esélyegyenlőségi tervet fogadhat el, azaz esetükben ez egy lehetőség. (A pályázat elbírálásánál előnyt jelent, ha a projektgazda szervezet készített ilyen tervet vagy vállalja ennek elkészítését.)

21 Mi az Esélyegyenlőségi Terv? 2. 63/A.§ (1) A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás – a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével – öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról.

22 Az Esélyegyenlőségi Terv tartalma 63/A.§ (3) •Egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedések, •Oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, illetve az azzal szembeni fellépés, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedések, •A közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedések, •Olyan intézkedések, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

23 Az Esélyegyenlőségi Terv felülvizsgálata 63/A.§ (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, valamint a helyzetelemzésben megjelenített helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és szükség esetén felül kell vizsgálni, módosítani kell a helyi esélyegyenlőségi programot.

24 Az Esélyegyenlőségi Terv elkészítése Az esélyegyenlőségi tervet az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak kell elkészítenie! 63/A.§ (5) A helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, illetve (4) bekezdés szerinti áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába a külön jogszabály szerinti esélyegyenlőségi szakértőt be kell vonni. Az elfogadott helyi esélyegyenlőségi programhoz, annak (4) bekezdés szerinti áttekintéséhez, valamint felülvizsgálatához csatolni kell az előkészítésben részt vevő esélyegyenlőségi szakértő véleményét. A véleményt a (8) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell. (8) A hatóság a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetve a többcélú kistérségi társulás esetében a társulási tanács elnökének kérelmére megvizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal, és ezt a tényt a kérelem beérkezését követő negyvenöt munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatóság a hatósági bizonyítványokat a honlapján közzéteszi. (Hatóság kijelölése 13.§ (1))

25 Az Esélyegyenlőségi Terv további szükségessége 63/A.§ (6) A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. (7) A helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a társulást alkotó helyi önkormányzatok mindegyike az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.

26 Esélyegyenlőség a szervezet mindennapi működése során

27 Miért szükséges az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a szervezet szintjén? Az esélyegyenlőség számos projekt esetében könnyebben megragadható és értelmezhető a szervezet szintjén, mint projektszinten. Ennek az az oka, hogy az esélyegyenlőség emberekre vonatkozik, kik általában a projektet megelőzően és az után is a szervezet alkalmazottai. Ezért az esélyegyenlőség biztosítása a szervezet szintjén különösen fontos.

28 Az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése a szervezetben a mindennapi működés során A szervezet szintjén az esélyegyenlőséget két – egymással szorosan összefüggő vonatkozásban lehet érvényesíteni: •A munkakörnyezet vonatkozásában •A szervezeti felépítés tekintetében

29 Mit tehetek a munkakörnyezet kapcsán? E téren például a következő tennivalók lehetségesek: –Gyermekgondozási szolgáltatások (bölcsőde, óvoda) biztosítása, a gyermekes dolgozók munkavállalásának megkönnyítéséért, –Esélyegyenlőséggel foglalkozó munkatárs kinevezése, –Esélyegyenlőséggel kapcsolatos képzés biztosítása, –Rugalmas munkaidő, részmunkaidő, távmunka lehetőségének biztosítása (felmérés készítése ezzel kapcsolatban a dolgozók igényéről), –Diszkrimináció-mentes álláshirdetések, állásinterjúk biztosítása (ennek igazolása pl. a megjelent hirdetések szövegével, állásinterjúkon készült magnófelvétellel), –Eljárási mechanizmus („Viselkedési Kódex”) kidolgozása arra az esetre, ha valamelyik alkalmazott azt állítja, hogy diszkrimináció érte (kivizsgálás, fegyelmi eljárás, békéltetési eljárás, stb.) –Esélyegyenlőségi Terv kidolgozása (amennyiben nem kötelező)

30 A szervezeti felépítésben hogyan jelenhet meg az esélyegyenlőség? •A szervezeti felépítésben akkor valósul meg az esély-egyenlőség, ha a célcsoport tagjai a szervezet vezető testületeibe is képviselve vannak, •Ennek érdekében kapnak-e valamilyen segítséget a célcsoport tagjai? (képzés, speciális karriermodell, stb.) •Az is sokat elárul a cégről, hogy az esélyegyenlőség célcsoportjaként megnevezetteken kívül más – hátrányos helyzetű – csoportok milyen arányban vannak jelen a cég egyes szintjein (pályakezdők, gyesről visszatérők, 50 év felettiek, stb.)

31 Esélyegyenlőség a projekt megvalósítása során

32 Az esélyegyenlőség és a pályázati projekt A pályázati adatlapokon kötelezően megadandó esélyegyenlőségi indikátorok és a jogosultsági feltételeknek való megfelelés miatt kötelezően bevállalandó esélyegyenlőségi vállalások NEM a projektre, hanem a projektgazda szervezetre vonatkoznak. (Ugyanez érvényes a környezeti fenntarthatósági vállalásokra is.) Kötelezően megadandó esélyegyenlőségi indikátorok (példa): •Foglalkoztatottak szám (ezen belül nők száma) •Projekt által érintettek száma (ezen belül nők, romák, fogyatékos emberek száma)

33 Az esélyegyenlőség és a pályázati projekt 2. Az Esélyegyenlőségi útmutató leírja, hogy milyen vállalásokat lehet tenni adott pályázati kiírás kapcsán, valamint, hogy ezek a vállalások pontosan mit takarnak, és hogyan lehet leigazolni a vállalások teljesítését. Esélyegyenlőségi vállalások (példa): •Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek •Rendelkezik esélyegyenlőségi koncepcióval •Fogyatékossággal élő alkalmazottak száma •Roma alkalmazottak száma •Nők száma a foglalkoztatottak között •Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása, stb.

34 Az esélyegyenlőség és a pályázati projekt 3. Az egyes vállalások 0,2-0,5 pontot érnek. Összesen minimum 1 pont elérése szükséges a jogosultság megszerzéséhez. A horizontális (esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági) vállalásokból összesen maximum 5 pont szerezhető. Fontos! A vállalások betartása kötelező a projekt megvalósítása során és a fenntartási időszakban is! A vállalások megvalósításáról a PEJ-ekben és a PFJ-ekben kell számot adnia a projektgazdáknak.

35 Esélyegyenlőség a projektek tervezése és megvalósítása során Az esélyegyenlőségi vállalásokon túlmenően viszont szükséges, hogy a projektek tervezése, megvalósítása is megfeleljen az esélyegyenlőség elvének. (Ez már nem jogosultsági feltétel, hanem a szakmai értékelés része.) Az esélyegyenlőség esetében kisebb különbség van a projektek jellegéből adódóan (mint például környezetvédelemnél). Így az általános szempontok bővebbek, és a szempontrendszert általában csak kis részben árnyalják a projekt-specifikus elemek. (Kimondottan az esélyegyenlőség javítását fő célul kitűző projektek esetében természetesen a fenti megállapítás nem feltétlenül igaz.) A projektek tervezéséhez, megvalósításához kapcsolódó általános esélyegyenlőségi szempontok három csoportba sorolhatók: •A célcsoportok bevonása a projektbe •A célcsoportok tájékoztatása a projektről •A projekt hatása a célcsoportokra

36 Hogyan tudom bevonni a célcsoportot a projektbe? A minél szélesebb körű bevonást, és a projekt esélyegyenlőségi tartalmának megtöltését segíti: •Helyzetfelmérés, a projekt megkezdése előtt, az esélyegyenlőséggel, az érintett célcsoportok körével, igényeivel kapcsolatban •A pályázat készítésébe a célcsoportok tagjainak bevonása •Megvizsgálni, hogy a projektben, vagy a projekt által nyújtott szolgáltatásban részt tudnak-e venni a célcsoport tagjai, szükséges-e ehhez további beruházás, fejlesztés (pl. gyermekkel érkezők esetén a gyermekek elhelyezése)

37 Hogyan tudom elérni a minél szélesebb körű tájékoztatást? A tájékoztatás területén ügyelni kell arra, hogy az esélyegyenlőség célcsoportjaihoz is eljussanak a projekttel kapcsolatos, számukra fontos információk: •Az érzékszervi fogyatékosok számára is hozzáférhető információk (pl. „akadálymentes” honlapon keresztül), •A célcsoport civil szervezetein keresztül, •Annak egyértelmű kinyilvánítása, hogy a megvalósított szolgáltatások nyitva állnak az érintett célcsoportok számára is, •Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban szerzett tapasztalatok megosztása

38 Hogyan elérni a minél szélesebb körű tájékoztatást? A tájékoztatás területén ügyelni kell arra, hogy az esélyegyenlőség célcsoportjaihoz is eljussanak a projekttel kapcsolatos, számukra fontos információk: •Az érzékszervi fogyatékosok számára is hozzáférhető információk (pl. „akadálymentes” honlapon keresztül), •A célcsoport civil szervezetein keresztül, •Annak egyértelmű kinyilvánítása, hogy a megvalósított szolgáltatások nyitva állnak az érintett célcsoportok számára is, •Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban szerzett tapasztalatok megosztása

39 A horizontális vállalások monitoringja

40 A monitoring ugyanaz, mint az ellenőrzés? Nem. A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján lehetőséget ad arra, hogy a projekt előrehaladását vizsgálják a kitűzött célokhoz képest. Eltérés esetén a monitoringnak tanácsadó, segítő szerepe is lehet: javaslatokat, tanácsokat fogalmazhat meg az elmaradás korrigálására. Az ellenőrzés ezzel szemben egy állandó felülvizsgálatot jelent, melynek elsődleges célja a szabálytalanságok, csalások, visszaélések kiszűrése. A projektszinten végzett monitoring tevékenység együttműködik az ellenőrzéssel, de logikájában különböző.

41 Hogyan történik a monitoring? A monitoring történhet: •dokumentum-alapon (a kedvezményezett által rendszeres időközönként benyújtott Projekt Előrehaladási Jelentés alapján) •helyszíni látogatás során. Az elsődleges információforrást a támogatottak beszámolói jelentik, de az EU gyakorlata szerint valamennyi támogatott projekt esetén sor kerül monitoring látogatásra is.

42 Mi a PEJ és PFJ szerepe a horizontális témák monitoringjában? A Projekt Előrehaladási Jelentésben és a Projekt Fenntartási Jelentésben külön pontban szükséges bemutatni, hogy a projektgazda esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági területen az adott jelentési időszakban hogyan tett eleget a pályázatában megfogalmazottaknak, mi az, amit az adott időszakban megvalósított belőle. A jelentés azonban közvetett módon is utal arra, hogy a kedvezményezett mennyire tartja fontosnak a horizontális szempontokat. Képzés esetén például a csatolt jelenléti ívek a nemek közti esélyegyenlőség érvényesítéséről; építés-felújítás esetén pedig az építési napló; eszközbeszerzés esetében a beszerzett gép műszaki paraméterei tanúskodnak a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételéről.

43 A PEJ horizontális vállalások része

44 A PEJ horizontális vállalások része 2.

45 A PEJ horizontális vállalások része Esélyegyenlőség 9. Környezeti fenntarthatóság •Nem mindig töltendő, csak ha a KSZ úgy ítéli meg, hogy a jelentéstételi időszakban történhetett előrelépés. •„Nem kell kitölteni” / „Kitöltött”

46 Miért van szükség helyszíni látogatásra? A helyszíni látogatásra egyrészt azért van szükség, hogy a monitoringot végzők személyesen is kapcsolatba kerüljenek a projekttel, ne csak a jelentéseken keresztül közvetve. Másrészt, ha a Projekt Előrehaladási Jelentés nem egyértelmű, akkor ennek tisztázása is megtörténhet a helyszíni látogatás során. A helyszíni látogatáskor arra is lehetőség van, hogy a projekten túlmenően, az egész szervezetet tekintve, illetve a kedvezményezett más tevékenységeivel is kapcsolatba kerülve egy szélesebb kontextusban ítéljék meg, hogy a kedvezményezett szemlélete mennyiben mennyire felel meg a horizontális elveknek.

47 Miért van szükség helyszíni látogatásra? 2. A helyszíni látogatás azért is jó alkalom a horizontális vállalások teljesülésének megfigyelésére, mert a környezetvédelem és (még inkább) az esélyegyenlőség témaköre számos olyan, nehezen számszerűsíthető elemet tartalmaz, melyek a jelentések adataiból nehezebben ellenőrizhető, mint a gyakorlati tapasztalás során. A személyes találkozás arra is jobban megadja a lehetőséget, hogy a monitoring tanácsadó-segítségnyújtó szerepe is jobban kidomborodjon. Alapos és megalapozott tanácsot, útmutatást csak úgy lehet adni, ha a monitoringot végző szakértő nem a távolból, hanem a projekt „mellől”, személyes benyomásokkal, ismeretekkel is feltöltődve gondolja át a projekt jelenlegi helyzetét a célállapothoz képest.

48 Varga Viktor EX ANTE Tanácsadó Iroda 1024 Budapest, Margit krt. 5/a III/1. Tel: (06-1) Fax: (06-1) EX-ACT Project Tanácsadó Iroda 3530 Miskolc, Meggyesalja u. 38. Tel.: (06-46) Fax: (06-46) Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Esélyegyenlőségi képzés Fony, 2010. június 3. Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések