Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Szakértő rendszer problématípusok és a tudásalapú rendszerépítés jellegzetességei Sántáné-Tóth Edit: Tudásalapú technológia, szakértő rendszerek könyve.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Szakértő rendszer problématípusok és a tudásalapú rendszerépítés jellegzetességei Sántáné-Tóth Edit: Tudásalapú technológia, szakértő rendszerek könyve."— Előadás másolata:

1 1 Szakértő rendszer problématípusok és a tudásalapú rendszerépítés jellegzetességei Sántáné-Tóth Edit: Tudásalapú technológia, szakértő rendszerek könyve alapján Horváth Milán

2 2 Tartalom  Szakértői rendszer problématípusok  Alaptechnikák és problématípusok kapcsolata  A tudásalapú stratégia kidolgozása  Feladat kiválasztása, elemzése  Tudásszerzés Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

3 3 Szakértő rendszer problématípusok osztályzása Klasszikus osztályzás szerint (Hayes-Rooth):  interpretáció  előrejelzés  diagnózis  objektumtervezés  tevékenységtervezés  őrzés/monitorozás  hibaelhárítás  javítás  oktatás  szabályozás Felhasználói szituációt alapul vevő osztályzás. Nem minden típus elemi, - vannak speciális esetek: diagnosztizáló részhalmaza az interpretáló rendszereknek - lehetnek összetett típusok is: pl. hibaelhárítás= diagnózis + javítás Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

4 4 Problématípusok realizáló technikák szerinti csoportosítása (Harmon):  procedurális problémák  diagnosztizáló problémák  monitorozó/őrző problémák  konfiguráló vagy objektumtervező (design) problémák  tevékenység tervező (planning) vagy ütemező (scheduling) problémák Szakértő rendszer problématípusok osztályzása Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

5 5 Procedurális problémák  Az adott tárgyköri ismeretanyag leírható valamely egyszerű eljárással  Algoritmikusan leírható vagy döntési fába rendezhető  Jellemző megvalósítási alaptechnika:  hagyományos programozás  Tudásalapú rendszert használunk procedurális nyelv helyett, ha :  gyorsan és inkrementálisan szeretnénk fejleszteni  a programot gyakran kell módosítani  a rendszerfejlesztő szakember nem ismeri a hagyományos (procedurális) nyelveket Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

6 6 Diagnosztizáló problémák  Megfigyelések (mint okozatok) halmaza fölötti következtetés egy vagy több lehetséges javaslatra (okra, okokra).  A lehetséges okok felsorolása eleve adott, és számuk – az okozatok számához képest – kevés.  Jellemző problémakör: hibakezelés zajos adatokon  Jellemző típusjegyek:  A szakértő saját és más ember megfigyeléseire alapozza következtetéseit.  A szakértő egy vagy több okot választ ki egy meghatározott listából és megpróbálja igazolni azokat  Jellemző megvalósítási alaptechnikák:  szabály alapú technika (célvezérelt következtetéssel)  hibrid technika  Példa: orvos és beteg, autószerelő Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

7 7 Monitorozó vagy őrző problémák  Jelek/jelzések folyamatos figyelése során akcióba lépés, ha a kívánttól eltérő szituáció áll elő, vagy hibás jel/minta adódik  A monitorozó és diagnosztizáló problémák összevetése:  A monitorozó rendszer a környezetből felé áramló összes bemenő adatot feldolgozza, elemzi, majd viszonylag kevés transzformációval hozza meg következtetéseit  Csak a saját maga által észlelt jelekben bízik  A felhasználótól a problémamegoldás során csak a számára éppen szükséges adatokat kérdezi meg.  Jellemző megvalósítási alaptechnikák:  szabály alapú technika (adatvezérelt következtetéssel)  hibrid technika (ha indokolt és nem nagyágyú)  Példa: folyamatvezérelt rendszerek valósidejű diagnosztizáló rendszerei Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

8 8 Konfiguráló vagy objektumtervező problémák  A megfigyelések és a felhasználói igények alapján maga a rendszer dolgoz ki egy vagy több lehetséges megoldást, javaslatot.  Jellemző megvalósítási alaptechnikák:  szabályalapú technika adatvezérelt következtetéssel  bonyolultabb esetben hibrid technika  Kétféle konfiguráló problématípust különböztetünk meg:  kényszerfeltétellel megszorított  nyílt vagy kreatív problémák  Példa: részegységek halmaza, az egyes egységek kapcsolata, valamint a felhasználó igényeinek figyelembevételével az elfogadható konfigurációk kidolgozása Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

9 9 Tevékenységtervező vagy ütemező problémák  A tevékenységek olyan sorozatát határozzák meg, melyeknek az adott körülmények között történő végrehajtása célhoz vezet  Jellegzetes tevékenységtervező/ütemező probléma:  Események strukturált választása erőforrások és feladatsorrendek felett, ahol az események sorrendje nem tetszőleges, hanem specifikus, kényszerfeltételekkel korlátozott. Ez a rendszer tekinthető tehát időkezelést is biztosító strukturált konfiguráló rendszerként.  Jellemző megvalósítási alaptechnikák:  hibrid technika  egyszerű esetben adatvezérelt technika  Példa: termelésszervezés Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

10 10 Tevékenységtervező vagy ütemező problémák  A problémát meghatározó bemenő adatok jellemző csoportjai:  Igények: az igényelt feladatok, szolgáltatások és események  Források: a feladat ellátását biztosító források és szolgáltatások  Kényszerfeltételek: megkötések az időre, meghatározott forrásokra, korlátozások a választható alternatívákra és egyéb opciók Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

11 11 Induktív technikák  Jellemző problématípusok:  Procedurális típus  Egyszerű diagnosztizáló típus  Problémák:  Flexibilitás hiánya  Nem lehet kezelni sem komplex, sem heurisztikák többszintű halmazát Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

12 12 Szabályalapú technikák  Az alkalmazott cél- és adatvezérelt stratégiák erőteljesek és flexibilisek.  A legtöbb szabályalapú rendszer kombinálja a kétféle láncoló technikát  Hibrid rendszereknél a stratégiát megadó, átfogó stratégia a célvezérelt. Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

13 Célvezérelt szabályalapú technikaAdatvezérelt szabályalapú technika Kevés cél (megoldási javaslat), sok kiinduló adatSok cél (lehetséges megoldás), kevés kiinduló adat. Csak annyi kiinduló adatot kér be, amennyi az igazolandó cél, megoldási javaslat alátámasztásához szükséges Beéri annyi bemenettel, amennyit a felhasználó megad, és ezekből konstruál elfogatható célt vagy megoldást. Megadja az összes lehetséges javaslatot (közelebb áll a procedurális megoldáshoz, mint az adatvezérelt következtetés) Nem állít elő minden lehetséges megoldást – általában csak egyet, esetleg többet is. Jellemző problématípus: 1.diagnosztizáló: A megoldás oldaláról, a célból indul ki, amit a kiinduló adatokkal próbál igazolni Jellemző problématípusok: 1.konfiguráló/objektumtervező: Kiinduló adatokból indul ki, amely alapján cél(oka)t, vagyis lehetséges ép konstrukciókat állít elő. 2.monitorozó/őrző: Kiinduló adatokból indulva, azokat elemezve, okukat keresve figyelmeztet, ha a kívánttól eltérő esetről van szó. 3.tevékenységtervező/ütemező: Tevékenységek olyan sorozatát határozza meg, melyeknek az adott körülmények között történő végrehajtása az elején kitűzött célhoz vezet. Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

14 14 Hibrid technikák  Jellemző problématípusok:  minden típus, kivéve az egyszerű eseteket  Az eszközök sokszínűek, univerzálisak, azonban felhasználásuk nem javasolható a hagyományos nagy rendszerek, ill. bizonyos egyszerű, kisméretű tudásalapú alkalmazások esetén Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

15 15 Problématípusok és javasolható alaptechnikák Könnyebb Jól definiált PROBLÉMA- TÍPUSOK Procedurális és Induktív eszközök Diagnosztizáló Célvezérelt szabályalapú eszközök Monitorozó/őrzőAdatvezéreltHibrid eszközök Konfiguráló és objektumtervező szabályalapúeszközök (Keret- struktúrák és Szabályok) Rosszul definiált Nehezebb Tevékenység- tervező vagy ütemező Kisméretű, egyszerű KözépméretűNagy, bonyolult A FELADAT MÉRETE ÉS BONYOLULTSÁGA Hagyományos nyelvek és CASE eszközök Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

16 16 A tudásalapú rendszerépítés jellegzetességei  A gyakorlatban jól használható tudásalapú rendszereket létrehozni és működtetni csak megfelelő vállalati stratégia mellett lehet!  Tudásalapú/szakértő rendszerek tervezésének javasolt első lépései:  Feladat elemzés: milyen a feladat külső természete (feladatvégzés környezetének és a feladatvégző ember viselkedésének elemzése)  Az elemzés során rendszerint kiderül az is, hogy érdemes-e egyáltalán a feladattal tovább foglalkozni  Feladat szerkezet meghatározás: milyen a feladat struktúrája, „belső természete”. (Mi megy végbe a szakértőben feladatvégzés során, és milyen a tudásának szerkezete) Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

17 17 Jellegzetes tudásalapú stratégiák A. Intelligens feladatmegoldó segédletek PC-n B. Középméretű tanácsadó rendszerek munkaállomásokon C. Középméretű tanácsadó rendszerek nagygépeken, hálózatokon D. Nagyméretű LISP-alapú rendszerek E. Beágyazott rendszerek Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

18 18 Intelligens feladatmegoldó segédletek PC-n  Feladatmegoldó segédlet pl.:  személyre szabott címjegyzék  telefonkönyv  egy elemes bútor összeszerelési útmutatója  egy szoftver installálási kézikönyve  egy hypertext technikával felépített „help”  Az ilyen intelligens feladatmegoldó segédletek problématípusa jellemzően procedurális vagy diagnosztizáló és a felhasználónál képzettebb szakember tudását tartalmazza  Példa: Oracle Credit Advisor hiteltanácsadó: hitelképességet ellenőrzi Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

19 19 Középméretű tanácsadó rendszerek munkaállomásokon  Ezek a nagyobb méretű és bonyolultabb tudásalapú rendszerek alternatív megoldásokat figyelembevevő javaslataikkal nagyban hozzá tudnak járulni a felhasználói döntések előkészítéséhez  Nem azt mondják meg, hogy mit kell tenni, hanem hogy mit lehet!  Jellemző problématípusok:  diagnosztizáló  monitorozó  konfiguráló  ütemező  Példa: ASEA Maintenance Advisor karbantartási tanácsadó: robotegységek hibáinak felderítésében és karbantartásában segít Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

20 20 Középméretű tanácsadó rendszerek nagygépeken, hálózatokon  A nagygépeken és hálózatokon működtetett tanácsadó rendszerek több felhasználót szolgálnak ki – különböző hozzáférési jogokkal  A jellemző problématípusok megegyeznek a munkaállomásokon működtetett tanácsadó rendszerekével  Példa: DASD Advisor: direkt elérésű tárolóegységek finomhangolásánál ad tanácsot Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

21 21 Nagyméretű LISP-alapú rendszerek  Az amerikai nagy MI kutató/fejlesztő központok jellemző stratégiája ez (pl.: Department of Defense, NASA, különböző egyetemek), számuk 500 körüli  Példa:  VAX számítógépeket konfiguráló R1/XCON.  MYCIN orvosi diagnosztikai szakértő rendszer Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

22 22 Beágyazott rendszerek  Meglévő rendszerekbe beágyazott kiegészítő technika  Példa:  Intelligens felhasználói felület  intelligens utófeldolgozó komponens Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

23 23 Tudásalapú rendszerek felhasználási lehetőségei ELŐTTEUTÁNA a. Helyettesíti az (emberi) szakértőt: Probléma Javaslat b. Részben helyettesíti a szakértőt: Probléma Javaslat Javaslat A szakértő rendszer belépése előtti/utáni helyzetek Emberi szakértő Szakértői rendszer Emberi szakértő Szakértői rendszer Emberi szakértő Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

24 24 ELŐTTEUTÁNA c. Támogatja a szakértőt: Probléma Javaslat Probléma Javaslat d. Támogatja a számítógépes alkalmazás felhasználását – intelligens feladatmegoldó segédletként: Felhasználó Eredmény Emberi szakértő Emberi szakértő Szakértő rendszer Számítógépes alkalmazás Számítógépes alkalmazás Szakértő rendszer Tudásalapú rendszerek felhasználási lehetőségei Felhasználó Eredmény Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

25 25 ELŐTTEUTÁNA e. Számítógépes alkalmazásba ágyazott: f. Számítógépes alkalmazáshoz előtét rendszerként hozzáépített – intelligens felhasználói felület biztosítva: Számítógépes alkalmazás Számítógépes alkalmazás Szakértő rendszer Számítógépes alkalmazás Szakértő rendszer Számítógépes alkalmazás Tudásalapú rendszerek felhasználási lehetőségei Felhasználó Eredmény Felhasználó Eredmény Felhasználó Eredmény Felhasználó Eredmény Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

26 26 ELŐTTEUTÁNA g. Számítógépes alkalmazáshoz utófeldolgozó komponensként hozzáépített : h. Helyettesíti magát a (kinyomtatott) dokumentumot: Szakértő rendszer Számítógépes alkalmazás Számítógépes alkalmazás Nyomtatott dokumentum Szakértő rendszer Tudásalapú rendszerek felhasználási lehetőségei FelhasználóEredmény Felhasználó Eredmény Felhasználó „Javaslat” Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

27 27 Intelligens feladatmegoldó segédletek  Célszerű feladatmegoldó segédletekkel dolgozni, ha:  a válaszidő nagysága nem olyan fontos, mint a válaszadás pontossága  viszonylag ritkán fordul elő, hogy meg kell oldani problémákat  kis hibák súlyos következményekkel járhatnak  a feladatmegoldás sok lépésben, vagy bonyolult döntéshozatali folyamat során valósulhat meg  A feladatmegoldó segédletek típusai:  információszolgáltatás  eljárás alkalmazásában segítségadás  algoritmikus döntéshozatalnál segítségadás  heurisztikus jellegű döntéshozatalnál segítségadás Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

28 28 Feladat kiválasztása  A tudásalapú stratégia kidolgozása után hozzá lehet kezdeni a tudásalapú technológiával megépítendő, lehetséges feladatok felmérésének  Feladat-elemzési munkalap kitöltése: segít a feladatok megismerésében  A feladatmegoldás jelenleg/szakértői rendszer segítségével: Felhasználó Javaslat Bemenet Kimenet Feladat elemzés (Szabályok, következtetések) Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

29 29 Kulcs-kritériumok  Ha ezen kritériumon közül valamelyik nem teljesül, az még nem kizáró ok!  tárgyköri szakértő rendelkezésre áll  teszt-esetek rendelkezésre állnak: átlagosak és szélsőségesek  szűk problémakörből vett, jól definiált a feladat  procedurális: a megoldást olyan lépésekre tudjuk bontani, melyek sorrendje előre rögzíthető  strukturált elemzéssel oldható meg: nem bontható lépésekre, döntési fával, vagy hibafával írható le  verbális ismeretek a jellemzők Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

30 30 Kizáró kritériumok – elkerülendő feladatok  Ha csak egyik kritérium is fenn áll, akkor az kizáró ok!  „köznapi tudás ” kezelése  analógián alapuló következtetések  érzékeléssel összefüggő ismeretek kezelése  nagyon gyakran változó tárgyterületek  a szakértők egyetértése nem biztosítható  bonyolult geometriai és térbeli következtetések  bonyolult oksági, vagy időkezelést igénylő következtetések Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

31 31 Felhasználói szempontok  Fel kell mérni, hogy:  a leendő felhasználók igényelnek-e egyáltalán támogatást  ismeri-e a felhasználó a számítógépet, milyen esetekben használja  milyen szoftvereket ismernek a felhasználók, és melyeket használnak rendszeresen  A rendszerrel szemben támasztott követelmények:  sebesség  elfogadható pontosság  magyarázatadás igénye  Felhasználó motiváltsága  Oktatás és betanítás Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

32 32 Vezetői szempontok, a rendszer értékelése  projekt támogatása  változtatásoktól idegenkedő vezetők meggyőzése:  a termelékenység növelhető és/vagy  költségmegtakarítás érhető el,  a döntéshozói munka minősége, következetességének mértéke emelkedni fog,  új termék vagy szolgáltatás kidolgozása válik lehetővé,  kulturális hatások Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

33 33 Feladatelemzés  A feladatvégzés környezetének elemzése: megvizsgáljuk, hogy milyen a feladatvégző ember és a tárgyköri szakértő viselkedése és ebből kiindulva érdemes-e tovább foglalkozni a feladattal  A feladatelemzés szempontjai:  milyen problémájuk van az embereknek, miközben a feladatot végzik  milyen okokra vezethető vissza  egy hagyományos adatfolyam elemzés segítene-e az elemzésben Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

34 34 Munkakörnyezet Tárgyköri szakértő Szakértői javaslat Feladatvégző ember Telefon Számító- gép SzituációKimenet Eredmények Visszacsatolás A feladatvégző ember teljesítményének elemzése Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

35 35 A feladat elemzéséhez szükséges első interjúk  Az első interjúk addig tartanak, amíg nem tisztáztuk teljesen a feladat-végrehajtás lényegét.  Eközben válaszolni kell a következő kérdésekre:  KI lesz a szakértő rendszer felhasználója?  MI CÉLBÓL fogják használni a rendszert?  HOL fogják a rendszert használni?  MIKOR fogják használni (feladat-végrehajtás közben, előtte vagy utána)?  MIÉRT fogják használni a rendszert? (Mi fogja meggyőzni őket, hogy használják?) Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

36 36 Feladat szerkezet meghatározása  A feladat szerkezet, vagyis a tárgyköri ismeretek szerveződésének meghatározása a tudásalapú technológia központi kérdése  Az adott problémával kapcsolatos kognitív elemzés során valósul meg, amelynek célja kideríteni, hogy a szakértő mit tud, és ismereteit hogyan mozgósítja a probléma megoldása során  Ez a szemléletmód a hagyományos szoftver tervezésre nem jellemző Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

37 37 Tudásmérnök  Olyan személy, aki tudásalapú/szakértő rendszert tervez és fejleszt. Általában magasan képzett informatikai szakember, aki jártas az MI módszereinek és eszközeinek alkalmazásában  A jó tudásmérnök legfontosabb tulajdonságai:  kíváncsiság, türelem, kitartás, személytelenség, jó  kommunikációs képesség  a szakértővel szembeni tisztelet, kritikusság  hit a munka fontosságában és sikerében  A szakértővel való együttműködés főbb problémái:  a jó szakértő megtalálása  egy vagy több szakértő bevonása a munkába  a felhasználók bevonása  a rendszertesztelő szakértő kiválasztása  kommunikációs problémák Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

38 38 Tudásszerzés (Knowledge Acquisition)  Nem csak a szakértő rendszer fejlesztés végéig tartó folyamat, hanem a tárgyterület változásait figyelembevevő, folyamatos tudásbázis aktualizálásának is elengedhetetlen összetevője  A tudásszerzés a következő tevékenységekre terjed ki:  a tudásalapú rendszer által kezelendő tárgyterületi ismeretek forrásainak feltárása összegyűjtése, elemzése, rendszerezése, finomítása  az összegyűjtött ismeretanyag formalizálása megvalósítása (számítógéppel feldolgozható formában)  A tudásszerzés folyamatának szereplői:  tárgyterületi szakértő  tudásmérnök  rendszerszervező  tudásbázis-adminisztrátor Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

39 39 Tudásszerzés egyes rendszerfejlesztési fázisokban Tudásszerzési módokRendszerépítési fázisok Kezdeti interjúk a szakértővel vagy szakértőkkel és a felhasználókkal Projekt kiválasztás Kezdeti tudásszerző interjúkElemzés, tervezés Esetek tesztelése és további tudásszerző interjúk Prototípus fejlesztés Tesztelés felhasználókkal és további szakértők bevonásával Rendszerfejlesztés Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

40 40 (Teszt-)esetek felhasználása a rendszerépítés során (Teszt-)esetek generálása Néhány eset kell a prototípus- fejlesztéshez Több kiválasztott eset felhasználása a rendszerépítésnél A végleges rendszer futtatása „élő” és „validáló” esetekkel A végleges rendszer tesztelésére, validálására félretett esetek Prototípus fejlesztés Rendszerfejlesztés A végleges rendszer kifejlesztése, helyszíni tesztelése és validálása Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

41 41 A tudásszerzés módszerei  Közvetlen módszerek:  A szakértői ismeretanyag emberi segédlettel történő kibontása  Direkt módszerek:  A tudásmérnök a probléma megoldásának folyamatát figyelve, arra vonatkozó kérdések segítségével igyekszik megszerezni az ismereteket  Indirekt módszerek:  A tudásmérnök a rejtett szakértői tudást igyekszik felderíteni, különleges pszichológiailag átgondolt feladatok elé állítva a szakértőt Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

42 42  Közvetett vagy automatikus módszerek:  Adott információkból számítógéppel történő „tudáskigyűjtés”, általában a gépi tanulás eszközeinek felhasználásával  Induktív eszközök:  Egyik legismertebb az ID3 algoritmus, amely objektumok adott tulajdonságok szerinti osztályzásával optimális döntési fát generál  Adatbázisokból való automatikus tudásszerzés  adatbányászat, tudásfelfedezés A tudásszerzés módszerei Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

43 43  Leggyakrabban az általános elvek tisztázásával kell kezdeni  Nem szabad kényszeríteni a szakértőt a számára szokatlan formalizmusra  Nem helyes megszakítani a szakértőt  Célszer magnóra/videóra venni a beszélgetést  Írásos és egyéb forrásokból is célszerű tájékozódni Néhány praktikus elv a tudásszerzéshez Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

44 44 A prototípuskészítés mint technikai segédeszköz  A prototípusok tulajdonképpen felfoghatók az emberek közti olyan kommunikációs csatornának, amelyek nagyszámú és sokféle döntést közvetítenek a másik fél felé  Prototípusok szokásos csoportosítása:  kutató/feltáró  kísérleti  végrehajtás/teljesítmény bemérő  szervezési  evolúciós Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

45 45 Célszerű a prototípus technika alkalmazása:  a rendszerrel támasztott követelmények meghatározásánál  egy lehetséges megoldás megtervezésénél  a fejlesztés részvevőinek együttműködési készségének eldöntésére  a felhasználói felület és szolgáltatások kikísérletezésére  a tervezett rendszernek az alkalmazói környezetre való hatásának vizsgálatára  a felhasználók betanításánál, mint segédeszköz  marketing célú demonstrációk tartására A prototípuskészítés mint technikai segédeszköz Probléma- típusok Alap- technikák Stratégia Feladat Tudásszerzés

46 46 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Szakértő rendszer problématípusok és a tudásalapú rendszerépítés jellegzetességei Sántáné-Tóth Edit: Tudásalapú technológia, szakértő rendszerek könyve."

Hasonló előadás


Google Hirdetések