Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Ősz Edina 2012. október 31..  Tesztelés  Verifikálás  Validálás  Problématípusok  Alaptechnikák  Problématípusok és alaptechnikák kapcsolata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Ősz Edina 2012. október 31..  Tesztelés  Verifikálás  Validálás  Problématípusok  Alaptechnikák  Problématípusok és alaptechnikák kapcsolata."— Előadás másolata:

1 Készítette: Ősz Edina október 31.

2  Tesztelés  Verifikálás  Validálás  Problématípusok  Alaptechnikák  Problématípusok és alaptechnikák kapcsolata 2

3  Hiteles szakértő rendszerrel kapcsolatos minőségi követelmények:  megbízhatóság  védelem illetéktelen felhasználókkal szemben  biztonságosság felhasználó védelme  karbantarthatóság  hordozhatóság 3

4  Hiányzó követelményspecifikáció (vagy ha nem tartják be) – rendszerhibák 97 %-a  Szintaktikai és szemantikai hibák a tudásbázisban  Nem megfelelően reprezentált ismeretanyag  A következtetések nem illeszkednek a problémához hibás, vagy nincs megoldás 4

5  Verifikálás:  összehasonlító ellenőrzés  egy fejlesztési fázis eredményének értékelése  az eredmény megfelel-e a fázis kezdetén szabott követelményeknek és szabványoknak  követelményspecifikáció  szintaktikai és szemantikai hibák  tudásbázis konzisztenciája és teljessége 5

6  Validálás  az elkészült rendszer kiértékelési eljárása  a szoftver és dokumentáció megfelel-e a minőségi jellemzőknek  nincs megfelelően reprezentálva a tárgyköri ismeretanyag  a következtetések nem illeszkednek a problémához 6

7 Hagyományos szoftverekTudásalapú szoftverek Előre meghatározható tesztesetekA rendszer videlkedésének megfigyelése révén szerezhetőek be a tesztesetek Adott bemenethez meghatározható kimenet Adott bemenethez szakértő függő (elfogadható) kimenet, bizonytalanságkezelés Objektív és teljes körű ellenőrzés A tesztsorozat lefuttatása után a rendszer érvényesnek mondható Szubjektív és nem teljes körű ellenőrzés, az esetek sikeres lefuttatása még nem jelenti a rendszer érvényességét Laboratóriumi környezetben tesztelhetőLaboratóriumi környezetben nem tesztelhető 7

8  Nem lehet objektív különböző szakemberek eltérő véleménye  Nem lehet teljeskörű 8

9  Eleget tesz-e a rendszer a specifikációnak?  Nincsenek-e hibák a rendszerben?  A verifikálás hasonló a hagyományos rendszerekéhez  Fejlesztés verifikált eszközzel → elegendő a tudásbázist ellenőrizni 9

10  Specifikáció teljesítése  megfelelő a tudásreprezentációs módszer?  megfelelő a következtetési módszer?  megfelelő felhasználói felület?  megfelelő magyarázatadás?  … 10

11  Redundáns szabályok  szintaktikailag Szab-a1 if páratartalom = magas and hőmérséklet = forró then zivatar = várható Szab-a2 if hőmérséklet = forró and páratartalom = magas then zivatar = várható 11

12  Redundáns szabályok  szemantikailag Szab-a3 if páratartalom = magas and hőmérséklet = forró then zivatar = várható Szab-a4 if páratartalom = magas and hőmérséklet = forró then villámlás-dörgés-zápor = várható 12

13  Egymásnak ellentmondó szabályok  if páratartalom magas and hőmérséklet=forró then napsütés = várható.  if páratartalom magas and hőmérséklet=forró then not napsütés = várható 13

14  Magában foglaló szabályok  Szab-c1 if páratartalom = magas and hőmérséklet = forró then zivatar = várható  Szab-c2 if páratartalom = magas and hőmérséklet = forró and légnyomás = alacsony then zivatar = várható 14

15  Körkörös szabályok  Szab-d1 if testvérek(X,Y) then szülők-azonosak(X,Y)  Szab-d2 if szülők-azonosak(X,Y) then testvérek(X,Y) 15

16  Szükségtelen feltétel  Szab-e1 if piros-foltos = igen and lázas = igen then betegsége = kanyaró  Szab-e2 if piros-foltos = igen and lázas = nem then betegsége = kanyaró 16

17  Zsákutca szabályok  a szabály nem tesz tüzelőképessé más szabályokat  Hiányos vagy hiányzó szabályok  Elérhetetlen szabályok 17

18  Bizonyossági értékek esetén változik a helyzet  Szab-c1 if páratartalom = magas and hőmérséklet = forró then zivatar = várható  Szab-c2 if páratartalom = magas and hőmérséklet = forró and légnyomás = alacsony then zivatar = várható 18

19  Bizonyossági értékek esetén változik a helyzet  Szab-c1 if páratartalom = magas and hőmérséklet = forró then zivatar = várható cf 80  Szab-c2 if páratartalom = magas and hőmérséklet = forró and légnyomás = alacsony then zivatar = várható cf 90 19

20  Utolsó minőségellenőrzési lépés  Következtetések elfogadhatósága  Eleget tesz-e a felhasználói elvérésoknak 20

21  Informális  szakértők és felhasználók bevonása  rendszer futtatása  javaslatok megvitatása  modul fejlesztéséhez megfelelő  rendszer validálásához nem kielégítő 21

22  Validálás teszteléssel  előkészített tesztesetek futtatása  szakértők megkérdezése  javaslatok összevetése  a szakértők minősítik a rendszer javaslatait  fekete doboz  Turing teszt 22

23  Helyszíni teszt  valós esetek futtatása a helyszínen  nem várt hibák léphetnek fel  Validálás modulonként  független modulokra bontható rendszer  kisebb, kevésbé bonyolult  rendszerszintű validálás is kell  Érzékenység elemzés  bemenetek kismértékű módosítása 23

24  Összehasonlítás ismert korábbi eredményekkel  Összehasonlítás szakértői problémamegoldással  Összehasonlítás elméleti lehetőségekkel  Pontosság  Teljeskörűség 24

25  Lehetséges hibák  legális bemenet, téves következtetés A rendszer nem szabatos.  fel nem dolgozható bemenet A rendszer nem teljes körűen fogja át a problémát. 25

26 26

27  Hayes-Rooth osztályozás, 1983:  interpretáció  előrejelzés  diagnózis  objektumtervezés  tevékenységtervezés  őrzés vagy monitorozás  hibaelhárítás  javítás  oktatás  szabályozás 27

28  Probléma a Hayes-Rooth osztályozással: nem minden típus elemi  hibaelhárítás = diagnózis + javítás  diagnózis részosztálya az interpretációnak  Ezért nem lehet ezekre alaptechnikákat javasolni  Más típusú osztályozás 28

29  Harmon-féle osztályozás, 1990  procedurális problémák  diagnosztizáló problémák  monitorozó vagy őrző problémák  objektumtervező (design) vagy konfiguráló problémák  tevékenységtervező (planning) vagy ütemező (scheduling) problémák 29

30  A tárgyköri ismeretanyag leírható egyszerű eljárással  Probléma leírása:  egymás utáni lépések sorozatával  döntési fával 30

31  Jellemző megvalósítási alaptechnikák:  hagyományos programozás  esetleg tudásalapú technikák – amennyiben ▪ gyors fejlesztés ▪ inkrementális fejlesztés ▪ gyakran módosuló program ▪ a szakember nem ismeri a hagyományos nyelveket 31

32  Következtetés megfigyelésekből okokra  A lehetséges okok adottak, számuk kevés  Jellemző problémakör: hibakezelés zajos adatokon  problématér nagy és életlen  bonyolultan kapcsolódó lépések  döntési fa reprezentáció nem lehetséges 32

33  A szakértő  saját és más emberek megfigyeléseire is támaszkodik  egy vagy több okot választ ki, és megpróbálja igazolni  Példák:  orvos: a beteg panaszaiból és saját megfigyeléseiből következtet  autószerelő: hasonlóan 33

34  Jellemző megvalósítási alaptechnikák:  szabályalapú technika, célvezérelt következtetéssel  hibrid keretalapú technika ▪ ha nem nagyon bonyolítja a problémát 34

35  Jelek folyamatos figyelése  Hibás jel-minta esetén „akcióba lépés”  Hasonlít a diagnosztizáló problémára de csak a saját maga által észlelt jelben bízik  A környezetéből érkező összes jelet feldolgozza míg a diagnosztizáló csak a szükséges adatokat kérdezi meg a felhasználótól 35

36  Az észlelt jeleket elemzi, kevés transzformációval következtetést von le  Jellemző megvalósítási alaptechnikák:  szabályalapú technika, adatvezérelt következtetéssel  hibrid keretalapú technika (amennyiben indokolt) 36

37  Másnéven konfiguráló problémák  Nincs előre megadva az összes lehetséges megoldás  A megfigyelések és a felhasználói igények alapján a rendszer dolgoz ki javaslatokat 37

38  Adott:  a részegységek halmaza  ezek kapcsolata  a felhasználói igények  tervezzünk elfogadható konfigurációt  Kétféle problématípus:  korlátozásokkal megszorított objektumtervező problémák  nyílt vagy kreatív objektumtervező problémák 38

39  Korlátozásokkal megszorított problémák másnéven strukturált obj. tervező problémák  egyszerű ▪ objektumokra vonatkozó megszorítások  bonyolult (konfliktusfeloldó) ▪ a különböző korlátozások konfliktusba kerülhetnek  Nyílt objektumtervező problémák megoldásuk túl sok józan észt követel 39

40  Jellemző megvalósítási alaptechnikák:  szabályalapú technika, adatvezérelt következtetés  hibrid keretalapú technika ▪ bonyolultabb esetben alkalmazható ▪ specifikus technikák alkalmazása szükséges 40

41  Tevékenységek sorozatát határozzák meg amelyek végrehajtása a célhoz vezet  Események strukturált választása adott erőforrások és feladatsorrend mellett  Időkezelést is biztosító strukturált konfiguráló rendszer 41

42  Példák:  orvosi kezelések beosztása pl. egymás utáni kezelések közti idő korlátozott  termeléstervezés gépek optimális kihasználása  Jellemző bemenő adatok:  igények  források  korlátozások 42

43  Jellemző megvalósítási alaptechnikák  egyszerű esetben adatvezérelt technika  hibrid keretalapú technika ▪ nagyobb rendszer kivitelezésére specifikus technikák szükségesek 43

44  Induktív technikák  Szabályalapú technikák  célvezérelt (visszafelé haladó)  adatvezérelt (előrefelé haladó)  strukturált  Hibrid keretalapú technikák  Szimbólum-manipulációs technikák 44

45  Egyedi esetekből jut általános következtetésre  Gépi tanulás korai eredménye: következtetés példák és ellenpéldák alapján  Procedurális és egyszerű diagnosztizáló problémáknál jellemző  Gond: flexibilitás hiánya – többszintű heurisztikák kezelésére nem alkalmas 45

46  Adat- és célvezérelt stratégiák  A legtöbb szabályalapú rendszer kombinálja a kettőt  Hibrid rendszereknél célvezérelt stratégiát használnak 46

47 Célvezérelt szabályalapú technika Adatvezérelt szabályalapú technika Kevés cél (megoldási javaslat), sok kiinduló adat Sok cél (lehetséges megoldás), kevés kiinduló adat. Csak annyi kiinduló adatot kér be, amennyi az igazolandó cél, megoldási javaslat alátámasztásához szükséges Beéri annyi bemenettel, amennyit a felhasználó megad, és ezekből konstruál elfogatható célt vagy megoldást. Megadja az összes lehetséges javaslatot (közelebb áll a procedurális megoldáshoz, mint az adatvezérelt következtetés) Nem állít elő minden lehetséges megoldást – általában csak egyet, esetleg többet is. Jellemző problématípus: 1.diagnosztizáló: A megoldás oldaláról, a célból indul ki, amit a kiinduló adatokkal próbál igazolni Jellemző problématípusok: 1.konfiguráló/objektumtervező: 2.monitorozó/őrző: 3.tevékenységtervező/ütemező: 47

48  Az egyszerű esetek kivételével minden típusra alkalmazható  Nagyobb méretű rendszerek esetén specifikus eszközök ajánlottak 48

49 Könnyebb Jól definiált PROBLÉMA- TÍPUSOK Procedurális és Induktív eszközök Diagnosztizáló Célvezérelt szabályalapú eszközök Monitorozó/őrzőAdatvezéreltHibrid eszközök Konfiguráló és objektumtervező szabályalapúeszközök (Keret- struktúrák és Szabályok) Rosszul definiált Nehezebb Tevékenység- tervező vagy ütemező Kisméretű, egyszerű KözépméretűNagy, bonyolult A FELADAT MÉRETE ÉS BONYOLULTSÁGA 49 Hagyományos nyelvek és CASE eszközök

50 Sántáné-Tóth Edit: Tudásalapú technológia, szakértő rendszerek Németh Nóra és Horváth Milán hasonló munkája


Letölteni ppt "Készítette: Ősz Edina 2012. október 31..  Tesztelés  Verifikálás  Validálás  Problématípusok  Alaptechnikák  Problématípusok és alaptechnikák kapcsolata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések