Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nők szerepváltozása az 50-es években Dorn Anita Dorn Anita andragógia andragógia 2007.10.06. 2007.10.06.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nők szerepváltozása az 50-es években Dorn Anita Dorn Anita andragógia andragógia 2007.10.06. 2007.10.06."— Előadás másolata:

1 A nők szerepváltozása az 50-es években Dorn Anita Dorn Anita andragógia andragógia

2 Az öltözködés és a divat „államosítása”  1947:a Magyar Divattervező Művészek Szakszervezete divatbemutatót rendezett  Az Asszonyok februári száma szorgalmazta a konfekcionált típusruházat kialakítását.  1949-ben megjelenő Nők lapja praktikus tanácsokat adott a polgári ruhadarabok átalakításához  után már korántsem a divatkövetés volt a legfontosabb kérdés,hanem a minimális ruházati szükségletek kielégítése  Uniformizált öltözködés korszaka következett  Megváltozott a női ideál  Az 50-es években kezdett megszűnni az anyaghiány

3  Nagy divat volt:a kockás,az apró pepitától a nagykockás szövetig,illetve a kétrészes tavaszi szövetruha  1950 januárjában a flanel lett a divat  Új divatlap,az Ez a divat es számában úgy vélte,hogy az egyszerűség a divat irányzata  Ez a divatlap a magyar nők legjobb olvasmánya lett  1951:ritkák a divattal és az öltözködéssel kapcsolatos írások a Nők lapjában  A közel egyformán öltözködő tömegben nem lehetett megkülönböztetni pusztán a ruházata alapján senkit,az öltözködés elvesztette társadalmipozíció-jelző szerepét

4  1950-re már nemcsak az „öncélú divatozás” vált elítélendővé,de „kispolgári szokássá” minősítették a lakkcipő viseletét,valamint a rúzs,a smink és a körömlakk használatát is  A vezető pocíziókat betöltő nők többsége egyszerű,általában barna,angol szabású kosztümöt viselt fehér blúzzal  A ruhák kiválasztásánál az olcsóság és a beszerezhetőség vált meghatározó szemponttá  Az 50-es évek elején a választék beszűkült  A nők többsége kartonruhát,szoknyát és kockás flanelblúzt viselt  A „kényszerpuritanizmus”,az overall és a lódenkabát egyhangúságát csak a „jampecdivat” próbálta megtörni

5  A jampeclányok szűk szoknyákat és zsákkabátokat viseltek,általában lófarokba font vagy dauerolt frizurával  Később ők hordták elsőként a farmert is  A jampecek feltűnő viseletéhez társultak az egyéb feltűnőnek minősített szokások:mint például a vad tánc  Az egyéni tervezést háttérbe szorította a divattervezés  A divatirányító szalonok helyébe 1950-től a Ruhaipari Tervező Vállalat lépett  Az állami divatközpont feladata:dolgozó nőknek való,ízléses,célszerű modellekkel ellátni az állami ruházati ipart,a szabószövetkezeteket s a mértékszabóságokat

6  1952:létrehozták az OKISZ Labort feladatai:- szabásmintákkal,tervezetekkel lássa el a textilruházati szövetkezeteket lássa el a textilruházati szövetkezeteket - meghatározza a különböző ruhaféleségek - meghatározza a különböző ruhaféleségek anyagnormáját anyagnormáját - modellkollekciókat állítson össze - modellkollekciókat állítson össze - divatbemutatókat szervezzen - divatbemutatókat szervezzen  A ruházati kereskedelem rendszere is átalakult  1948: létrehozták az Állami Áruházak Vállalatot  A divat és az öltözködés illemtani és erkölcsi kérdéseket is felvetett  A szoknya hossza,a nők nadrágviselete,a jampecek öltözködése gyakran éles vitákat keltő probléma volt

7  1953 júliusától kezdve számos importárú került forgalomba Magyarországon az NDK-ból és Lengyelországból behozott kozmetikumok,szövetek,román bőrcipők és szovjet karórák.  A ruházkodás mellett ekkoriban már egyre hangsúlyosabbá vált a szépségápolás, és a kozmetikai ipar is kezdett fellendülni. Gyakorivá váltak a kozmetikai bemutatók, amelyek során gyári munkásnők arcát sminkelték  javultak az életviszonyok, kissé lazultak a kötöttségek, és ez lehetővé tette a nők számára is az önmagukkal való fokozottabb törődést.

8  A hímzések, horgolások, szövések nagy pillanata volt ez az időszak.  A lapokban megjelent a sportos nő alakja is, képriportokban mutatták be a síeléshez, korcsolyázáshoz és evezéshez hordható ruhadarabokat.  Míg a korábbi években mintegy „egyenruhába” bújtatott nők jártak az utcákon, az ös év elhozta újra a nőiesség, az egyéniség vállalásának kultuszát.

9 A ruházkodás és a ruházati ellátottság néhány jellemzői  A magyar társadalom ruházkodása igen alacsony színvonalúvá vált  Átlagosan még a váltáshoz szükséges minimális mennyiséggel sem rendelkeztek  A fogyasztók ágyneműállománya általában rendkívül alacsony volt  Számos olyan ruházati cikk volt,amelyekből a lakosság egy darabbal sem rendelkezett.  A nők átlagosan kilenc különféle ruhával rendelkeztek. Ezek többsége a legegyszerűbb szövetruha volt. Elvétve találtak nyári ruhákat, kosztümöket és divatos selyemruhákat.  A családoknak mintegy fele a ruházkodásra fordítandó létminimum alatt volt.

10 A nők jogi helyzetének változása  A magyar nők definiálásánál a példakép a „szovjet nő” volt.  Az új nőideál megteremtése együtt járt a női szerepek megváltozatására irányuló törekvésekkel,amelynek megjelenési formája a nők társadalmi munkamegosztásba való bevonása volt.  Megkérdőjeleződtek az évszázados törvények, szokások és eljárások.  A nők jogi helyzetének változására a gazdaság szerkezetének átalakulása,illetve a második világháború után kialakult nemzetközi helyzet volt hatással.

11 Politikai és állampolgári jogok  Az MDP célja: a nők politikai és állampolgári megítélésének a férfiakéhoz azonos jogi alapokra kerülése, megszüntetve ezáltal a nemek között fennálló jogegyenlőtlenséget.  1945:A választójogi törvény alapján biztosították,hogy a nők a férfiakkal azonos módon gyakorolhassák állampolgári jogaikat  A nők politikai és állampolgári jogainak általánossá válása rövid idő alatt megteremtette annak lehetőségét,hogy a nők a társadalmi lét különböző területein a férfiakkal azonos jogot élvezhessenek.  A jogszabályok célja:megszüntessék a nők férfiakhoz viszonyított hátrányos helyzetét,mind a köz-és mind a magánélet területén.

12  1947-es kampányban kiemelt szerepet tulajdonítottak a nők felé irányuló propagandának.  1947-es választási eredményeket értékelve a kommunista párt nőpolitikájának sikereként tüntette fel,hogy a 402 képviselő között 71 nő található.  A nők 14. életévük betöltésekor a férfiakhoz hasonlóan személyi igazolványt kaptak,így megváltozott társadalmi megítélésük.  A külön igazolvány személyiségi jogaik elismerését jelentette,és ettől kezdve a férjezett nők megszűntek a férj tartozékává válni.  A családon belül,mint szülők is egyenjogúvá váltak a férfiakkal

13  novemberétől a nő is kinevezhető gyámnak vagy gondnoknak.  Az állampolgári jogok mellett a nők művelődéshez,pályaválasztásához és a férfiakkal egyenlő munkavállaláshoz való jogát is definiálták.  1945.augusztus 18.-án megjelent rendelet lehetővé tette a nők számára is az állam-és jogtudományi karokra való bejutást.  1946.október 21-én megjelent XXII. számú törvény valamennyi egyetem és főiskola kapuját megnyitotta a magyar nők előtt.

14 Az új családjogi törvény  A családra vonatkozó törvények módosítása az egyik legjelentősebb gesztus,amely a magánélet területén is megtette az első lépéseket a nemek azonos elbírálása felé.  1953.január 1-jén életbe lépő Családjogi törvény célja,hogy a családtagok között is megteremtsék az egyenlő elvárások elvét. törvény célja,hogy a családtagok között is megteremtsék az egyenlő elvárások elvét.  A házastársaknak a házasélet ügyeiben egyenlő jogaik és kötelezettségeik vannak.  A törvény a nő házasság utáni névhasználatát a feleség választására bízta.  A közös vagyonkezelés törvényi előírásai a házasságon belüli egyenlő gazdasági viszonyok megteremtésének jogi alapját hozták létre.

15 Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A nők szerepváltozása az 50-es években Dorn Anita Dorn Anita andragógia andragógia 2007.10.06. 2007.10.06."

Hasonló előadás


Google Hirdetések