Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FENNTARTHATÓ VÁROS – A VÁROSI KÖZTÉRRŐL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRŐL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FENNTARTHATÓ VÁROS – A VÁROSI KÖZTÉRRŐL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRŐL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet"— Előadás másolata:

1 FENNTARTHATÓ VÁROS – A VÁROSI KÖZTÉRRŐL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRŐL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ÖKOPOLITIKAI NYÁRI EGYETEM Ökopolitikai Műhely Alapítvány és a Védegylet Szervezésében; Árnyas Sziget tábor Horány, július 24.

2 2 A fenntartható város egyes kérdései 4 A Lipcsei Charta kontextusa: a modern - versus posztmodern, posztindusztriális város 4 Komplexitás, kockázatok, fenntarthatóság 4 A városi köztér, mint közjószág (közjószág, magánjószág, klubjószág, közös tulajdon) 4 Helyek és nem-helyek. Elfordulás az utcától 4 Budapesti példák

3 3 A modernitás időszaka – és az Athéni Charta 4 A CIAM 4.kongresszusa ( Congress Internationaux d’Architecture Moderne ) A lakáskérdés megoldása => tömeges lakásépítés: a lakótelep (kis dobozok gyártása: lakások tízszintes épületekben, iparosítható gyártási eljárás) 4 A város hozzáidomítása e tömegtermelési filozófiához és a technológiához: funkcionálisan homogén városnegyedek (ez a fő terület-felhasználási elv): üzleti negyed, lakónegyed, ipari zóna, üdülőövezet. 4 Hatékony tömegtermelés, economy of scale, ‘big is better’, az a jó, ami tervezett

4 4 A modernitás időszaka – és az Athéni Charta 4 Közlekedés: kis dobozok, mint egységek; az új domináns közlekedési mód a közút 4 Városokban: a felszín kell az autóknak: sínek a felszín alá vagy fölé. Útban van a villamos, keskenyebb járda, kevesebb fa, odébb rakott gyalogátkelő, buszmegálló stb. „kevés a hely, több helyet az autóknak” 4 A fő cél megkönnyíteni a (motorizált) mobilitást 4 „Citius, altius, fortius” (gyorsabban, magasabbra, erősebben) =A jó technológia jelentése: jobb hardware: (motor, jármű, üzemanyag, autópálya)

5 5 A posztmodern – és a Lipcsei Charta 4 ‘Everything goes’ (világzene, vendégszöveg, újrahasznosítás …) 4 Új kulcsszavak: integráció, egyűttműködés, partnerség, networking, konzultáció, illeszkedés, alkalmazkodás… (kölcsönös fűggés) 4 Külső feltételek: környezet, társadalom, városi élet - mind számít. A tervezett, ember-alkotta rendszereinket a körülményekhez kell igazítani. 4 Új szempontok, értékek: rugalmas, puffer, tartalék, redundáns, sokszínű (versus: hatékony, egységes, optimális, kiszámított etc.) => 4 Lipcsei Charta a fenntartható európai városról május Fő elve: integrált megközelítés (+ Structural Funds) 4 Makro léptékű funkcionális felosztás helyett a szomszédsági egység multifunkcionalitása elengedhetetlen. (Kis távolságok városa, kisváros a nagyvárosban, vegyes zónák, smart city, gyalogostávolságban) Miért? 4 Komplex rendszerek ( Salingaros, Nikos A (2000) Complexity and Urban Coherence. Journal of Urban Design, Vol. 5. pp ) A város apró elemekből épülő modulokból áll. Homogén elemek nem tudnak összekapcsolódni. Sokszínűség.

6 6 Az új kontextus egyik kulcseleme a komplexitás 4 Mit mond a komplex kölcsönható rendszerek tudománya a [fenntartható] városi szövetről? 4 Salingaros, Nikos A (2000) Complexity and Urban Coherence. Journal of Urban Design, Vol. 5. pp A város topológiailag deformálható pályák hálózata. A koherens városnak képesnek kell lennie arra, hogy szakadás nélkül kövesse e pályák behajlítását, megnyújtását, összenyomását. Ennek érdekében a városi szövetnek szorosan kell összekapcsolódnia kis léptékben, és lazán kell kapcsolódnia nagy léptékben. 4 Salingaros nyolc szabálya amely biztosítja, hogy a város összetevői koherens egésszé kapcsolódhassanak össze

7 7 Komplexitás: a koherens város nyolc szabálya 4 (1) Azonos léptékű, szorosan kapcsolt elemek formálnak egy modult 4 (2) Hasonló tulajdonságú elemek egymással nem kapcsolódnak. A különböző elemek kritikus változatosságára (diverzitására) van szükség. 4 (3) A modulok a határoló elemeik mentén kapcsolódnak össze, nem a belső elemeikkel. 4 (4) A kölcsönhatások kis léptékben a legerősebbek és nagy léptékben gyengék. (5) A nagy léptéket a távolra ható erők a kisebb léptékű elemek jól definiált struktúráiból építik fel. 4 (6) A rendszer összetevői fokozatosan kapcsolódnak össze kicsitől a nagy felé 4 (7) különböző léptékű elemek és modulok nem szimmetrikus módon függnek egymástól: a nagyobb léptéknek szüksége van az összes kisebb léptékre, de ez fordítva nem áll fenn. 4 (8) Egy koherens rendszert nem lehet teljesen széttagolni az összetevőire. 4 Salingaros, Nikos A (2000) Complexity and Urban Coherence. Journal of Urban Design, (5)

8 8 4 Kockázat társadalom (Ulrich Beck (1986) Risikogesellschaft: Auf dem Weg in eine andere Moderne. Suhrkamp) 4 Új viszony a kockázatokhoz 4 A modernitás mítosza: célkeresztben az árutermelés, mint kiszámítható tevékenység, – a nem-szándékolt technológiai következmények külső hatások. 4 Új megközelítés: „a kockázatok és mellékhatások” nem véletlen jelenségek, hanem a rendszer részei. Minden technológiához hozzá tartozik annak normál kockázata („Aki a sínt feltalálta, egyben a kisiklást is feltalálta” [Paul Virillio] ) 4 Sebezhetőség és ellenállóképesség: amire szükségünk van: visszacsatolások, diverzifikált források, alternatív szállítási utak, nem-hierarchikus rendszerek, pufferek, redundanciák. 4 Városainkban: a helyreállítás nem rendkívüli jelenség, hanem a működés része. (hard-disk: legyen mindig 15-20% szabad hely) Egy másik kulcselem – a kockázat kezelése

9 9 A harmadik: fenntartható fejlődés 4 A „három krumpli” 4 Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

10 10 A harmadik: fenntartható fejlődés 4 A „három krumpli” 4 Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

11 11 4 A három pillér rendszerösszefüggésbe rendezve 4 Erős fenntarthatóság: a környezeti korlátokat önmagukban be kell tartani A harmadik: fenntartható fejlődés KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

12 12 A rendszer fenntarthatóságának külső és belső feltételei 4 Közvetlenül a ‘gazdaság’, esetleg a ‘társadalom’ folyamataira tudunk hatni. E rendszereknek vannak külső és belső kapcsolatai. 4 A fenntarthatóság külső feltételei: (1) az input ne lépje túl az erőforrások regenerálódási ütemét; (2) az output ne haladja meg a természet felvevőképességét; (+ a nem-megújulók használatának kifuttatása megújulókkal való helyettesíthetőségük üteme szerint). 4 A fenntarthatóság belső, (rendszerműködési) feltételei: a rendszer érzékelje a peremfeltételeket, annak megfelelően működjön; és alakuljanak ki e működés önszabályozó belső alrendszerei. (alkalmazkodás, komplexitás, kockázatkezelés…)

13 13 4 Közlekedés: már nem egy domináns közlekedési módot keresünk, hanem a létező módoknak egy jó keverékét. (intermodalitás, kombinált szállítás, interoperabilitás, third party access, local networking stb. Vagyis integráció és kooperáció a módok között, a tulajdonformák között, a szektorpolitikák között stb.) 4 A városban a terület adott: a torlódás nem a hely hiányát jelzi, hanem azt, hogy túlzottak az igények, túl sok az autó. A felszín, a közterület az egész város életét kell szolgálja, nem csak az autóforgalmat 4 A korszerű technológia jobb software-t is jelent: (szervezés, szabályozás) és nem csak jobb hardware-t 4 Energetika tanulság: nem több kWh hanem jobb szolgáltatás (fűtés, világítás stb.) 4 A fő cél jobb elérhetőség – azaz a mobilitás késztetését (közelebb kerülni) nem csak közlekedéssel lehet orvosolni, hanem területpolitikával is. 4 Fontos, hogy lássuk a jobb elérhetőség mindkét összetevőjét: mobilitás és területfelhasználás. Jobb elérhetőség kevesebb közlekedéssel A posztmodern szemlélet és a közlekedés

14 14 Brüsszel 2003 A városi köztér, mint közjószág (klub-, magán-, közös jószág)

15 15 Őrzött-védett lakóparktól őrzött-védett városig? 4 From gated communities to gated cities: dél-amerikai tapasztalatok a társadalmi elkülönülés (social exclusion) tömegesedésére. 4 Borsdorf A – Hidalgo R (2008) New dimensions of social exclusion in Latin America: From gated communities to gated cities, the case of Santiago de Chile. Land Use Policy Vol. 25. No. 2. pp „A globalizáció és a dereguláció felszámolja a szabályokat, normákat, majd a tervezési és építési előírásokat is.” 4 Beruházók diktátuma, árnövekedés, duális társadalom. 300 hektáros tízezer lakosú zárt közösségek: inkább városok. 4 De: nem innen indultunk-e? Görög demokrácia, fallal övezett középkori város – kiknek volt a demokráciája? 4 Közjószág volt-e valaha is a demokrácia? És a közterület?

16 16 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhat- e a használatból, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

17 17 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhat- e a használatból, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

18 18 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

19 19 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhat- e a használatból, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

20 20 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhat- e a használatból, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

21 21 A közlegelők tragédiája 4 Garrett Hardin (1968) Science – Hankiss E (1979) Társadalmi csapdák (Gyorsuló idő) – Mérő László Észjárások stb tehén10 liter tej100 l(10 x 10) 4 11 tehén 9 liter tej 99 l( x 9) 4 12 tehén 8 liter tej 96 l(2 x x 8) 4 15 tehén 5 liter tej 75 l(5 x x 5) 4 16 tehén 4 liter tej 64 l(6 x x 4) 4 Az egyének racionális megfontolásaikat követik – és mindenki rosszul jár. (ld. családi érdek vs. közérdek) 4 Nem lehet kilépni a folyamatból (ld. még ‘dollár árverés’) 4 Kiutak: kooperáció, tanulás, stratégia változtatása, 4 ill. a közlegelő felparcellázása (ld. Erdély)

22 22 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhat- e a használatból, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

23 23 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhat- e a használatból, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

24 24 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhat- e a használatból, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Erdészeti útVárosi utak Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

25 25 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhat- e a használatból, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Erdészeti útVárosi utak Matricás fizetős pálya, autóút Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

26 26 A városi köztérről 4 Az „utca vs. bevásárlóközpont” 4 A közterület privatizálása? 4 Az utca „eleste” ? Hogy néz ez ki a közjavak felől? 4 Ha az igény kicsi, a tér közterületként működtethető. 4 Ha az igények nagyok, a potenciális felhasználók egymást akadályozzák. A teret nem lehet közjószágként működtetni. 4 Ugyanez a helyzet, ha az igények nem olyan nagyok, de egymást zavaró használatok akadályozzák egymást (dohányzók/nem dohányzók, gyalogos/kerékpáros, autós/kerékpáros, gyerek/balesetveszély, lélegzés/szennyezés 4 Ki a gazda? Ki határozza meg a szabályokat?

27 27 Értelmezés az építészetben és a városépítésben 4 Helyek és nem-helyek (Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity 1995) 4 Nem-hely-ek: az utazás, kereskedelem, találkozás terei. 4 A hely attribútumai: identitás, reláció és történet 4 [FT:] a nem-helyeken egy dimenziónkkal vagyunk jelen: utas, vevő, ügyfél, „ketteske” 4 Ki határozza meg a szabályokat a közterületen, a fél-nyilvános terekben, - van-e gazda?

28 28 Értelmezés az építészetben és a városépítésben 4 Helyek és nem-helyek (Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity 1995) 4 Nem-hely-ek: az utazás, kereskedelem, találkozás terei. 4 A hely attribútumai: identitás, reláció és történet 4 [FT:] a nem-helyeken egy dimenziónkkal vagyunk jelen: utas, vevő, ügyfél, „ketteske” 4 Ki határozza meg a szabályokat a közterületen, a fél-nyilvános terekben, - van-e gazda?

29 29 Párizs, Quartiere Latine Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

30 30 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (1) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

31 31. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (2) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

32 32 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (3) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

33 33 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (4) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

34 34 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (5) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992 Bezárkózás és hátat-fordítás

35 35

36 36

37 37

38 38

39 39 9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

40 40

41 41

42 42

43 43 9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

44 44 9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

45 45

46 46

47 47 9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

48 48 A városi köztérről 4 Ki a gazda? Ki határozza meg a szabályokat? 4 Mi történt? Az utca közjószág volt a gyerekek számára, majd megjelent egy ezt ellehetetlenítő térhasználat. 4 Az utca közjószág lett az autó számára, majd a tervezés azt szolgálta, hogy növekvő forgalomnál is fenntartsa ezt az állapotot. 4 Végül az igyekezet ellenére az gépjármű-közlekedés növekedése önmagát is akadályozza, nem tartható fenn a közjószág jelleg, korlátozó szabályokat kell bevezetni. 4 Ha viszont nem látható el a város autós megközelítéssel, akkor mégis vissza kell térni az egyéb alternatívákhoz, amit korábban az autó elsöpört. (gyalogos, közforgalmú közlekedés, kerékpár) „A közterület megújulása”

49 49 A fő üzenetek összefoglalása 4 A közjavaknak szabályozási szempontból és forgalmi szempontból egyaránt tartalékkal kell rendelkezniük 4 Ha bármelyik szempont sérül, a javak elosztásában korlátozásokra van szükség 4 A korlátozás alapulhat a köz megegyezésén, adminisztratív intézkedésen vagy lehet piaci alapú. 4 Előfordulhat, hogy ezek a módszerek visszaszorítanak egy korábbi közjószágot egy újabb hozzáférhetővé tétele érdekében. (pl. úttest/járda – és vissza) 4 A közjószág iránti megnövekedett igények önmagukban is indokolhatják, hogy a korábbi közjószághoz való hozzáférést szabályozni/korlátozni kell.

50 FENNTARTHATÓ VÁROS – A VÁROSI KÖZTÉRRŐL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRŐL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ÖKOPOLITIKAI NYÁRI EGYETEM Ökopolitikai Műhely Alapítvány és a Védegylet szervezésében; Árnyas Sziget tábor Horány, július 24. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

51 51 Forrás: Szabóki Zsolt – Gera Mihály: A Belváros. Képzőművészeti, Budapest, Az Erzsébet híd hat forgalmi sávot présel át a Belvároson

52 52 Az Erzsébet-híd képe díszítette az akkor új ötszázforintost

53 53 A pozsonyi híd is felkerült a korabeli csehszlovák pénzre

54 54 Az Erzsébet-híd pesti hídfője 19??

55 55 A tanulságok összefoglalása 4 A városi közterületek találkozási hely funkciója fokozatosan kiüresedett, bezárkózás, a közterületnek való hátat fordítás jellemzi a köztérhez való viszonyunkat. 4 A változásoknak az egyik elősegítője volt az autó, és a városi térnek az autók folyamatos áramlása érdekében végzett áttervezése, a nem-hely funkciójú terek szaporodása. 4 A városi gépkocsi-használatot jól modellezi a ‘közlegelők tragédiája’ – miközben rövid távon és a magunk szempontjából racionális döntést hozunk, egyben (önmagunkat is beleértve) mindenkinek rontjuk az utazási körülményeit. 4 A lakható város megteremtése érdekében vissza kell fordulnunk az utca, a közterület felé, és meg kell változtatnunk a mára ott kialakult prioritásokat. 4 Ez részben várostervezési, várospolitikai feladat, de emellett mindenki maga is tehet azért, hogy gyalogosként visszafoglaljon valamit a városi köztérből.

56 56 A városi köztérről 4 Mumford, Lewis: a város Hajlék, Erőd, Templom, - azaz védelem természeti, társadalmi és spirituális vonatkozásban 4 Mi a házak közti teret, a közteret, az utcát állítjuk középpontba: a város: Fórum, Korzó, Piac – azaz eszmék, emberek és áruk találkozási tere 4 A város találkozási pont

57 57 Sopron, Kolostor utca Forrás: Sterbencz Károly illusztrációja. Sopron útikalauz, Sopron, 1956 illetve saját felvétel 2003 október Sok belső célpont: a sűrű belső kapcsolatrendszer egyik feltétele

58 58 4 BKRFT S-Bahn BKRFT A közgyűlés által 2001-ben elfogadott BKRFT a kilencvenes évek folyamán alakult ki, hosszas előkészületekkel, széleskörű konzultációkkal. 4 A közösségi közlekedési filozófiájának központi és szent eleme a 4-es metró, és az összes utasáramlási elvet ez a szempont határozza meg. 4 A közösségi közlekedés technokrata merevséggel másolja az áruelosztó központok logisztikai elvét, kényszeres átszállásra késztető nagy intermodális csomópontokat alakítva ki a metróvégállomásokon. (Korábbi minta az Örs vezér tér, vagy a Köki) 4 „Nagyforgalmú átszálló kapcsolatok fejlesztése” Gyakorlatilag a metró vonalakra történő ráhordást, az utasfeltöltést biztosító tervezés. 4 Az utas számára nem az a kedvező, ha egy „mindent tudó” óriási csomóponton választhat 22 továbbvezető irányból, -- hanem az átszállásmentes, vagy kevés, de egyszerű átszállással megoldható utazás. Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve

59 59 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

60 60 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

61 61 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

62 62 Budapest teherforgalmi stratégiája Budapest teherforgalmi stratégiája Elérhetősége:


Letölteni ppt "FENNTARTHATÓ VÁROS – A VÁROSI KÖZTÉRRŐL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRŐL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések