Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Stratégiai menedzsment 2. Előadás A környezet elemzése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Stratégiai menedzsment 2. Előadás A környezet elemzése."— Előadás másolata:

1 Stratégiai menedzsment 2. Előadás A környezet elemzése

2 A stratégiai menedzsment folyamata Stratégiai elemzés Stratégiai döntés A stratégia végrehajtása Környezet Erőforrások Érdekek Tervezés Szervezet Változás Döntés Összemérés Változatok

3 A környezet egymásra rétegződő szintjei A tág környezet Iparági környezet Működési környezet A szervezet

4 A környezet változásának tendenciája A környezet: TURBULENS A környezet: KOMPLEX Összetett környezet A környezet: DINAMIKUS A környezet: STATIKUS Egyszerű környezet Gyors változásokLassú változások

5 A környezeti változásokhoz illeszkedő módszerek A környezet: TURBULENS Elemzési módszer: forgatókönyv-írás A környezet: KOMPLEX Elemzési módszer: szimuláció Összetett környezet A környezet: DINAMIKUS Elemzési módszer: szakértői becslés (Delfi) A környezet: STATIKUS Elemzési módszer: trend-extrapoláció Egyszerű környezet Gyors változások Lassú változások

6 6 A környezet: TURBULENS Elemzési módszer: forgatókönyv-írás A környezet: KOMPLEX Elemzési módszer: szimuláció Összetett környezet A környezet: DINAMIKUS Elemzési módszer: szakértői becslés (Delfi) A környezet: STATIKUS Elemzési módszer: trend-extrapoláció Egyszerű környezet Gyors változásokLassú változások Stratégiai elemzés Miért különösen fontos a stratégia a 21. században?

7 A környezet szintjei  Tág környezet (PESTEL) (Magában foglalja a „szomszédos” iparágakat és az egyéb befolyásoló területeket is)  Iparági környezet (Porter-féle 5 erő) (Az iparág meghatározó tényezőit öleli fel)  Működési környezet (Stratégiai térkép) (A vállalat közvetlen versenytársait tartalmazza)

8 Európa távlati trendjei  EURÓPA ÖKOLÓGIAI „LÁBNYOMA” Európa ökológiai lábnyoma (= népesség x bőség x technológia) túllépte a kontinens kétszeresét.  NÉPESSÉGSZÁM A népességszám nem éri el az újratermeléshez szükséges minimumát re a függőségi arány 50 % lesz.  PROTESTÁNS ETIKA VS. ÉLVEZET-KÖZPONTÚ ÉLETMÓD Csökken a jövőről való személyes gondoskodás – értsd: befektetés magamba (tanulás, munka), saját jövőmbe (továbbtanulás, megtakarítás, takarékoskodás, családalapítás, gyerekvállalás és –nevelés) – ösztönzöttsége.  A BIZALOM ÉS A TOLERANCIA SZÁLAINAK FOSZLADOZÁSA A bizalmon, a szabadságon, és a teljesítményen alapuló kultúránk más életmodellt befogadó képessége a végéhez közeledik.

9 A PESTEL modell A tendenciák, a jelenből indulnak, 5-8 éves távlatúak, és „azt várom, hogy..” típusú állításokat tartalmaznak a jövőről  Politikai tendenciák  Gazdasági tendenciák  Társadalmi/kulturális tendenciák  Technikai/technológiai tendenciák  Környezeti tendenciák  Jogi (szabályozási) tendenciák

10 A PESTEL modell összetevői POLITIKAI (JOGI) TÉNYEZÕK Törvényhozás, parlamentarizmus, versenytörvények, a külföldiek befektetéseit szabályozó törvények, adópolitika, foglalkoztatási törvény, kormányzati stabilitás, a külkereskedelem szabályozása, környezetvédelmi törvények, nyomást gyakoroló csoportok és tevékenységek szabályozása, stb... POLITIKAI (JOGI) TÉNYEZÕK Törvényhozás, parlamentarizmus, versenytörvények, a külföldiek befektetéseit szabályozó törvények, adópolitika, foglalkoztatási törvény, kormányzati stabilitás, a külkereskedelem szabályozása, környezetvédelmi törvények, nyomást gyakoroló csoportok és tevékenységek szabályozása, stb... GAZDASÁGI TÉNYEZÕK Gazdasági ciklusok, a GNP és GDP trendjei, kamatszint, az infláció mértéke, a pénzpiacok alakulása, a felhalmozás aránya, a kormányzati kiadások mértéke és stuktúrája, a munkanélküliség, a családok elkölthetõ jövedelmények alakulása, az energia és egyéb árak alkulása, az infrastruktúra fejlesztése, stb... GAZDASÁGI TÉNYEZÕK Gazdasági ciklusok, a GNP és GDP trendjei, kamatszint, az infláció mértéke, a pénzpiacok alakulása, a felhalmozás aránya, a kormányzati kiadások mértéke és stuktúrája, a munkanélküliség, a családok elkölthetõ jövedelmények alakulása, az energia és egyéb árak alkulása, az infrastruktúra fejlesztése, stb... TÁRSADALMI (KULTÚRÁLIS) TÉNYEZÕK A demográfiai helyzet alakulása, a jövedelemeloszlás, a társadalmi mobilitás, az életstílust meghatározó tényezõk alakulása, az egyes társadalmi csoportok életmódbeli eltérései, a munkához és a szabadidõhöz való viszony, a képzettség alakulása, a vallási és meghatározó véleményformálási csoportok, stb... TÁRSADALMI (KULTÚRÁLIS) TÉNYEZÕK A demográfiai helyzet alakulása, a jövedelemeloszlás, a társadalmi mobilitás, az életstílust meghatározó tényezõk alakulása, az egyes társadalmi csoportok életmódbeli eltérései, a munkához és a szabadidõhöz való viszony, a képzettség alakulása, a vallási és meghatározó véleményformálási csoportok, stb... TECHNOLÓGIAI TÉNYEZÕK A kormányzati K+F kiadások mértéke, a kormányzati műszaki fejlesztési politikák, a technológiai transzfer meghatározó módjai és szerepe, a társadalom innovativitása, a licenszforgalom alakulása, az iskolázottság mértéke, a számítógépesítettség színvonala, a technológiai infrastruktúra, stb... TECHNOLÓGIAI TÉNYEZÕK A kormányzati K+F kiadások mértéke, a kormányzati műszaki fejlesztési politikák, a technológiai transzfer meghatározó módjai és szerepe, a társadalom innovativitása, a licenszforgalom alakulása, az iskolázottság mértéke, a számítógépesítettség színvonala, a technológiai infrastruktúra, stb...

11 A politikai tendenciák példái  Az EU és az országos hatáskörök változása  A kormányzati stabilitás  A jóléti állammal kapcsolatos politikák alakulása  A társadalmi csoportok közötti újraelosztás változása  Vidék-város, idős-fiatal, szegény-gazdag, gazdaság-költségvetés, emberi tényező- mezőgazdaság stb. közötti újraelosztás iránya  A politikai értékrend változása  Országos és regionális hatáskörök újraelosztása

12 A gazdasági tendenciák példái  A gazdasági ciklusok  A GDP és a HDI trendjei  A kamatok és az infláció szintje  A lakossági megtakarítások mértéke  A munkanélküliség alakulása  Az elkölthető jövedelmek alakulása  A tőkemozgások iránya és aránya  A vállalkozások feltételeinek alakulása  A regionális fejlettség alakulása  Az infrastruktúra fejlesztések tendenciái

13 A társadalmi és kulturális tendenciák példái  A demográfia alakulása  A társadalmi mobilitás alakulása  Az egészségügyi helyzet alakulása  Az életmódbeli változások várható iránya  A munkához és a szabadidőhöz való viszony változása  A fogyasztói társadalom fejlettsége  A képzettség és az iskolázottság alakulása  A fogyasztás várható szerkezete  A vallás és a vallási csoportok szerepe

14 A technológiai változások trendjei  A kormányzati K+F kiadások alakulása  A technológiai átvétel mértéke és változása  Új felfedezések és elterjedő technológiák  Az elavulás mértéke az adott iparágban  Az újítások befogadásának képessége és gyorsasága  A Internet és a számítógépesítettség terjedése  A biotechnológia új eredményeinek megjelenése  Az infrastruktúra korszerűsödése  Szintáttörést jelentő tudományos vagy technológiai ismeretek megjelenése

15 Az ökológiai és a jogi környezet változásának trendjei  A környezetvédelem szabályozása  A föld és az adott ország „ökológiai lábnyomának” alakulása  A megújuló források kiaknázásának mértéke  Az újrafelhasználás alakulása  A globális felmelegedés hatásai  A versenytörvény és a külföldiek befektetésének szabályozása  A munka és az üzlet világának EU-s szabályozása  Centralizációs és decentralizációs tendenciák  Fogyasztóvédelem és a civil szféra szabályozása

16 Porter-féle 5 erő (iparági elemzés)

17 A Porter-féle iparági elemzés módszere A számításba veendő öt alaptényező:  Beszállítók alku-pozíciója  Vásárlók (fogyasztók) alku-pozíciója  Újonnan piacra lépők fenyegetése  Helyettesítő terméket gyártók fenyegetése  Versenytársak erejének felbecslése

18 A beszállítók alkupozícióit meghatározó tényezők  Sok, vagy kevés a beszállító  Erősen megkülönböztetett-e a termék, vagy homogén  Könnyen helyettesíthetők-e az alapanyagok, vagy a részegységek  Mennyire fontos az adott iparág a beszállító számára

19 A vásárlók alkuerejének alakulását meghatározó tényezők  Sok a vásárló, vagy kevés és monopol-helyzetű  Van-e teljes információjuk a költségről, és a keresletről,  Mennyire fontos számukra a minőség  Mennyire könnyen tudják váltani a fogyasztók az ellátót

20 A potenciális piacra-lépők részéről megnyilvánuló fenyegetés  Az iparágra jellemző méret- gazdaságosság elemzése  A piacra lépéshez szükséges befektetési források mennyisége  Az elosztó hálózathoz való hozzáférés költsége, és lehetősége  A piacra-lépéshez szükséges műszaki és piaci ismeretek megszerzésének ára

21 A helyettesítő terméket gyártók részéről megnyilvánuló fenyegetés  Milyenek a helyettesítő termékek költség- és árviszonyai  Tudják-e követni az adott iparágban a technológiai fejlődést  Milyen mértékű a helyettesíthetőség  Milyen erős a verseny a helyettesítő terméket előállítók között

22 Az iparágon belüli verseny mértéke  Az iparági koncentráció, és a versengő cégek száma  Az iparágra jellemző méretgazdaságosság  A termékek megkülönböztethetősége  A piacra lépés korlátjai  A növekedési ütem  Az átlag-profit alakulása

23 A Porter-féle iparág elemzés kiegészítő tényezői  Globalizáció (kitágítja az ipar földrajzi határait)  Dereguláció (versennyé változtatja a korábban attól elzárt iparágakat)  Technológiai fejlődés (elmossa az iparágak közötti határokat és ezzel kiélezi a versenyt)  Privatizáció (új szereplők lépnek a piacra és ezzel kiélezi a versenyt)

24 A Porter-féle öt erő (iparág-elemzés) elemei Globalizáció Potenciális piacra lépők részéről megnyilvánuló fenyegetés Dereguláció A beszállítók alkupozíciójának változása Az iparágon belüli verseny alakulása az ott versengő vállalkozások szemszögéből Vásárlók alkupozíciójának változása Privatizáció A helyettesítő terméket gyártók részéről megnyilvánuló fenyegetés Technológiai fejlődés

25 A működési környezet és elemzésének módszerei  Egy vállalkozás soha nem versenyez az iparág összes vállalatával.  Működési környezetét a közvetlen versenytársainak tekinthető szervezetek alkotják. A közvetlen versenytársak azonosítására használt módszerek:  Stratégiai csoport meghatározása  A fogyasztói igény/érték elemzése  Piaci szegmentáció  Iparági életgörbe elemzése

26 Éttermi láncok iparágának stratégiai csoportjai az USA-ban Szűk menü Széles menü A termék-vonal szélessége Ár Alacsony Magas Mc’Donald’s, Taco Bell, Burger King, Hardee’s K.F.C Pizza Hut, Wendy’s Perkins, Int. House of Panckake Red Lobster, Olive Garden Shoney’s, Denny’s Country Kitchen

27 A fogyasztói érték elemzéséhez használt szempontok OlcsóságGyorsaság Minőség Könnyű megvásárolhatóság Használhatóság Olcsó működtetés StílusTartósság Kiegészítő szolgáltatások Presztízs érték Pontosság Természetbarát jelleg

28

29


Letölteni ppt "Stratégiai menedzsment 2. Előadás A környezet elemzése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések