Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2014. 07. 03.1 Európai közlekedési és szállítási hálózatok és csomópontok Készítette: Molnár Gábor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2014. 07. 03.1 Európai közlekedési és szállítási hálózatok és csomópontok Készítette: Molnár Gábor."— Előadás másolata:

1 2014. 07. 03.1 Európai közlekedési és szállítási hálózatok és csomópontok Készítette: Molnár Gábor

2 Az EU közlekedéspolitikája. A közlekedéspolitika napjainkban is meghatározó jelentőséggel bír. Egy adott régió fejlődése elsősorban a jó megközelíthetőségtől függ. 2014. 07. 03.2

3 Az Unió közlekedéspolitikájának kialakulása Ma az Európai Unióban a közlekedési szektor az éves GDP-nek több mint négy százalékát adja. Már a Római Szerződés 1957-es aláírásakor is külön szerepet kapott a közösségi közlekedés politika kialakításának kérdése. A tagállamok más és más szállítási, közlekedési módokat részesítettek előnyben, mindezek mellett a még a szerződés aláírása előtt léteztek már nemzetközi megállapodások a tengeri és légi közlekedésről. 2014. 07. 03.3

4 A Római Szerződés éppen ezért a légi és tengeri közlekedés kérdését kivette az egységes szabályozás alól, és csak kivételes esetekben lehetett közösségi szabályozást hozni az ügyükben. A Római Szerződés életbe lépésével a tagállamok nem alkalmazhattak diszkriminatív politikát a közösség tagországaival szemben. A Római Szerződés lehetőséget teremtett az akkor még Európai Gazdasági Közösségnek hívott szövetségben együttműködő országoknak arra, hogy egységes irányelvek mentén működő fejlesztési koncepciót alakítsanak ki. 2014. 07. 03.4

5 A közlekedési ágazatok helyzete és fejlesztési lehetőségei Az Unió közlekedés politikai koncepciójának legfőbb alapját a Transz-Európai Hálózatok (Trans European Network, röviden TEN) fejlesztési programja jelenti, amely magába foglalja a közlekedésnek, a távközlésnek és az energiának az Európai Unión belüli távlati fejlődési paraméterit. A TEN célja a nemzeti hálózatok egységes, összehangolása a tagállamok hálózatai között. 2014. 07. 03.5

6 Közúti közlekedés Mára a közúti közlekedés esetében odáig jutottunk, hogy az esetek nagy részében, főként Nyugat- Európában, nem lehet számottevő javulást elérni csupán az infrastruktúra kiépítésével, hanem optimalizálni kell a közlekedési rendszereket, bele kell illeszteni a meglévő társadalmi és természeti környezetbe. Az áruszállítás tovább fog növekedni az elkövetkező évtizedben is, míg a személyforgalom növekedése a csatlakozó országok belépésével lesz érzékelhető. 2014. 07. 03.6

7 A Fehér Könyv főként e problémák mentén próbál megoldásokat javasolni. • A közlekedési módok közötti egyensúly eltolódás • A forgalmi torlódások kiküszöbölése • A használók a közlekedéspolitika középpontjában • A közlekedés globalizálásának kezelése 2014. 07. 03.7

8 Vasút A Fehér Könyv a vasút újraélesztését tekinti a vasúti közlekedésfejlesztés fő irányának. A vasút 6 százalékról 10 százalékra növelje az utasforgalmi részesedését, az áruforgalom esetén pedig 8 százalékról 15 százalékra nőjön a vasút részesedése. Ehhez szükséges, hogy a modern és az elavult eszközök jelenlegi keveredése megszűnjön, hiszen léteznek nagy teljesítményű gyorsvasút hálózatok, és elavult, mindig késő szerelvények. 2014. 07. 03.8

9 A Transz-Európai Vasúti Áruszállítási Hálózat (Trans- European Rail Freight Network –TERFN), lényegében a főbb vonalak számára szabaddá teszi a nemzetközi szállítást. 2014. 07. 03.9

10 Légi közlekedés Az egységes európai légi közlekedési szabályozás még várat magára. Az Unió légi forgalmi szabályozási rendszere a túlzott felaprózódástól jellemzi, mely megnöveli a járatok késését, üzemanyag veszteséggel jár. Folyamatosan növekszik a légi közlekedés részesedése. Azonban e növekedést nem képes követni az infrastruktúrafejlesztés, mert Európán belül kevés az igazán nagy kapacitású repülőtér. Szükséges a légi forgalom irányításának integrálása, az egységes európai égbolt kialakítása. 2014. 07. 03.10

11 Tengerhajózás A tengerhajózást a Római Szerződésben a többi közlekedési ágtól elkülönülten kezelik. A tengeri szállítás jelentősége az Unión belül egyre inkább növekszik, ez a szállítási mód valós alternatívája lehet a közúti infrastruktúra torlódásának, és a vasúti hálózatok hiányának. A rövid távú tengeri szállítást integrálni kell a TEN rendszerébe, és mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy a tengeri szállítást követően vízi úton, vagy vasúton szállítsák tovább az árukat. A folyami és tengeri kikötők bővítésére és a tengeri és folyami hajózás irányítási rendszereinek fejlesztésére van szükség. 2014. 07. 03.11

12 Belvízi hajózás Az Európai Unió a folyók sűrű hálózatával rendelkezik. A folyókat és vízgyűjtő területeiket csatornák kötik össze, mára a Duna-Rajna-Majna csatorna lehetőséget biztosít belvízi szállításra a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. A belvízi szállítás olcsó, hatékony és környezetkímélő. Egy hátránya van: nem túl gyors, de számos olyan árut lehet szállítani, ahol nem szükséges a gyors kézbesítés. 2014. 07. 03.12

13 Az integrált közlekedési láncok Politikai és intézményi kérdés: számos intézmény, helyi hatóság vagy személy érdekelt a befektetésekben, érintett azok hatásaiban. Részvételük fontos a döntési folyamatban és az előterjesztésben. Elengedhetetlen a partneri viszony kialakítása. 2014. 07. 03.13

14 Tömegközlekedési hálózat: a vonalaknak olyannak kell lenniük, hogy elősegítsék a megfelelő közlekedési láncok kialakulását és a hierarchia szintjein egyértelmű szerkezetet kövessenek. Vasút, városi vasút, villamos, busz mindegyikének megvan a saját optimális működési szintje. Minden egyes szinten a vonalakat a fő kapcsolattal vagy a helyi feltáró szolgáltatással kell jellemezni. A csatlakozás a különböző szinteket egy összefüggő rendszerbe helyezi és új szociológiai fejlődést jelent a mobilitásban. 2014. 07. 03.14

15 Menedzsment és működési tényező: a különböző szintek hálózatként való működése függ a szervezettségtől. A legújabb technológiai fejlesztések támogatást nyújtanak a kommunikáció technológiában (telematika) és a jegykezelő rendszerben. A díjazásnak alkalmazkodnia kell az integrált közlekedési hálózathoz. A Mobilitás Menedzsment fontos támogató eleme a közlekedési integrációnak. Ugyanakkor vannak másfajta tényezők, amelyek nem közvetlenül határozzák meg a Közlekedési Rendszert, de nagy befolyásuk van, ezért szintén figyelembe kell venni őket. 2014. 07. 03.15

16 Gazdasági és intézményi környezet: közlekedés és város/régiótervezés globális tervezési elemmé növekedett. Kapcsolata a társadalmi gazdasági fejlesztéssel egyre fontosabbá válik; Fizikai Környezet: a mobilitás döntési folyamatában környezeti problémák jelentkezhetnek. Sürgető „ex- post” megoldása, korlátozott mozgásterületet hagy. A környezetvédelmi szabványokat előzetesen kellene a mobilitással és működéssel kapcsolatos befektetésekbe és döntésekbe kalkulálni. 2014. 07. 03.16

17 Helyi szokások és hagyományok: Mivel a közlekedési és területhasznosítási tervezésben fontos a magas fokú közreműködés és részvétel, a partneri viszony kialakítása nélkülözhetetlen, csakúgy, mint a helyi közösségek részvétele. 2014. 07. 03.17

18 A közlekedési csomópontok szerinti tipizálás • komplex tengeri kikötő; • komplex légi kikötő; • multi modális szárazföldi közlekedési csomópont 2014. 07. 03.18

19 Az áruforgalmi központok szerinti tipizálás • városi terminálok: kizárólag közúti kapcsolattal rendelkező, közúti átrakást végző, városon belül elhelyezkedő létesítmények, amelyek fő feladata a nagytávolságú áruáramlatok kisebb egységekre történő lebontása, kiszolgált területre történő elosztása; • áruforgalmi központok: bi- vagy multi modális áruszállításra fókuszálnak, hangsúlyos feladatuk az átrakás. Nemzetközi vagy regionális orientációjúak; 2014. 07. 03.19

20 • ipari/logisztikai parkok: ezek a létesítmények nemcsak szállítási funkciókat látnak el, hanem ipari területként is hasznosulnak. Tovább differenciálhatók a szerint, hogy a betelepülők között elsősorban a szállításigényes, avagy inkább a speciális kiszolgálást igénylő iparágak képviseltetik magukat; • speciális logisztikai területek: légi áruszállítási központok, tengeri kikötők 2014. 07. 03.20

21 A nemzetközi áruforgalomban betöltött funkció szerinti tipizálás • főkikötő régió nagy tengeri vagy légi kikötővel; • alkikötő régió kisebb jelentőségű tengeri vagy légi kikötővel; • hátország régió nemzetközi funkcióval: nemzetközi közlekedési csomópont, ami jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik adott főkikötőkhöz (lehetőség szerint relatíve közel is van hozzájuk) és azokra ráhordó viszonylatokat működtet; 2014. 07. 03.21

22 • hátország régió regionális funkcióval: a főkikötőktől aránylag távol elhelyezkedő, de jelentős régiós központ funkcióval rendelkező térség 2014. 07. 03.22

23 A kikötő A folyó- vagy tengerpart természetes védettséget biztosító, vagy mesterséges építményekkel védett része, amely alkalmas hajók kikötésére. A kikötőket-funkciójukat tekintve megkülönböztetjük • Kereskedelmi kikötők 1. Tartályhajó kikötők (tartályhajón szállított, többnyire folyékony vegyi anyagok átrakására) 2. Darabárus kikötők 3. Konténerkikötők 2014. 07. 03.23

24 • Halászkikötők • Kompkikötők (gépjárművek, vasúti szerelvények szállítására) • Hadikikötők • Jachtkikötők, marinák (vitorlás, motoros jachtok, egyéb sport- és szabadidős hajók számára) • Hajógyárak kikötői (dokkok, szárazdokkok) 2014. 07. 03.24

25 Hazai kikötők Forgalom és rendeltetés szerint a kikötőket a következőképpen csoportosíthatjuk: • árufuvarozásra rendelt közforgalmú kereskedelmi kikötők • személyszállításra rendelt közforgalmú kikötők, hajóállomások • üzemi kikötők • téli kikötők • horgonyzó- és veszteglőkikötők • komp- és révhajókikötők 2014. 07. 03.25

26 Jelentős hazai kikötők Csepeli Szabadkikötő Szolgáltatások • Hajók, közúti és vasúti járművek rakodása • Árutárolás hagyományos és hűtött raktárakban, szabadtéren • Árukezelés • Raktárak, irodák és tároló területek bérbeadása • Vámáruk kezelése, forgalmuk bonyolítása • Vasútüzemi szolgáltatások, közúti mérlegelés • 24 órás diszpécserszolgálat • Szállítmányozás 2014. 07. 03.26

27 ATI DEPO bajai kikötő Kikötői szolgáltatások • Darabáruk, ömlesztett áruk és konténerek közvetlen rakodása közút-vasút-víziút között • Teljes körű vámügyintézés • Hajórakodási lehetőség silóból • Túl méretes darabáruk mozgatása 40 tonnás híddaruval • Növény- és állategészségügyi vizsgálatok intézése • Négy hajó egyidejű rakodási lehetősége 2014. 07. 03.27

28 Bajai Ro-Ro kikötő Baján 1999 -ben épült meg a Ro-Ro kikötő. Egy hajó 60 kamion, illetve 240 személygépkocsi szállítására alkalmas 2014. 07. 03.28

29 Dunaferr kikötő • A Dunaferr kikötő Kft. fő tevékenységi köre a rakodás, raktározás és tárolás. • A kikötő 6 hajóállásos kialakított partfallal rendelkezik, ahol 7 db portáldaru üzemel. Ebből 3 db 6 tonnás, 2 db 12 tonnás, 2 db 27,5 tonnás maximális terhelésű. • A kikötő képes ömlesztett és darabáruk hajóból nyitott vasúti kocsira, illetve közúti járműre való kirakására, valamint közúti járműről, nyitott vasúti kocsiból áruk hajóba való berakására. • Gabonafélék esetén saját készítésű konténer, illetve tölcséres rakodók is rendelkezésre állnak és speciális gabonaszállító vasúti kocsikat is meg tudunk rakni. • Szükség esetén parton, nyílt rakterületen van lehetőség áruk tárolására, kivéve a profil termékek, melyeknek tárolására fedett csarnok áll rendelkezésre, cca 3000 tonnás kapacitással. 2014. 07. 03.29

30 Győr-Gönyű kikötő Országos Közforgalmú Kikötőben a rakodásokat és a kapcsolódó szolgáltatásokat, melyek elsősorban a vízi szállítással összefüggő áruk közvetlen rakodására, vámolására, szállítmányozására vonatkoznak. Rakodások Ömlesztett termények átrakása Darabáruk rakodása Big-Bag zsákos rakodás RO-RO rakodás 2014. 07. 03.30

31 Mohács kikötő • A Bóly Rt. külkereskedelmi centruma, Magyarország vízi útjának déli kapuja és regionális szempontból is fontos létesítménye a dunai Uszálykikötő Mohácson. • A modern szellőztetéses rendszerű fémsilók 28.000 tonna magáru fogadását biztosítják. Ömlesztett és zsákos áru tárolására közel 10.000 tonna befogadóképességű, padozatos, fedett tárolótérrel rendelkezünk. Korszerű tisztító, tároló- és anyagmozgató berendezések garantálják az áru minőségének megóvását, a nagy teljesítményű fogadást és rakodást. A termékek minőségvizsgálatát jól felszerelt laboratóriumunkban végezzük. A kikötő közúti, vasúti és vízi úton történő áruszállításra egyaránt alkalmas, belső ipari úthálózattal és iparvágánnyal rendelkezik. 2014. 07. 03.31

32 A magyarországi légi közlekedés 2014. 07. 03.32 Budapest-Ferihegy Debrecen Győr-Pér Pécs–Pogány Sármellék Fertőszentmiklós Nyíregyháza Siófok-Kiliti Kecskemét Pápa Szolnok Taszár Békéscsaba Székesfehérvár Bátonyterenye Budaörs Hármashatárhegy Dunakeszi Dunaújváros Esztergom Farkas hegy Gödöllő Pipis hegy Hajdúszoboszló Jakabszállás Kalocsa Kaposújlak Kecskéd Kiskunfélegyháza Kiskunlacháza Mezőkövesd Miskolc Nagykanizsa Őcsény Szatymaz Szeged Szentes Szandaszőlős Szombathely Tokorcs Tököl

33 Korszerű gépek fogadására és indítására repülőtér Budapest Ferihegyen van. A közeljövőben Debrecennek és sármelléknek lesz jelentősége. A Debreceni repülőteret 2001 végén kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtérré minősítették. A sármelléken üzemelő Balaton repülőtér is állandó kereskedelmi, a nemzetközi személyforgalom számára ideiglenesen megnyitott repülőtér. 2014. 07. 03.33

34 A kombinált fuvarozás • Kapcsolódó: Amikor az árut-egymást követően több közlekedési alágazattal juttatjuk el a címzetthez. (pl.: közút- vasút- közút) • Kombinált (multimodiális) Amikor az egyik közlekedési alágazat megrakott járművét egy másik közlekedési alágazat járművével juttatjuk el a címzetthez. 2014. 07. 03.34

35 A TEN-T Magyarországon 2014. 07. 03.35 A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz. Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Bosznia-Hercegovina felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú. A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km. A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia és Montenegró határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km. Három repülőtér: Budapest- Ferihegy, Debrecen, Sármellék Hét kikötő: Győr-Gönyű, Komárom, Budapest- Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács, Szeged

36 Magyarország közúti közlekedése 2014. 07. 03.36

37 Közúti csomópontok 2014. 07. 03.37

38 Magyarország vasúti közlekedése 2014. 07. 03.38

39 Vasúti csomópontok 2014. 07. 03.39

40 Logisztika térségek Logisztikai csomópontok és szállítási útvonalak kapcsolata 2014. 07. 03.40


Letölteni ppt "2014. 07. 03.1 Európai közlekedési és szállítási hálózatok és csomópontok Készítette: Molnár Gábor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések