Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MLE 2010. évi Vándorgyűlés Állományvédelmi szekció Debrecen 2010. augusztus 25. Penészgombák szerepe a levéltári anyagok károsodásában Kastaly Beatrix.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MLE 2010. évi Vándorgyűlés Állományvédelmi szekció Debrecen 2010. augusztus 25. Penészgombák szerepe a levéltári anyagok károsodásában Kastaly Beatrix."— Előadás másolata:

1 MLE évi Vándorgyűlés Állományvédelmi szekció Debrecen augusztus 25. Penészgombák szerepe a levéltári anyagok károsodásában Kastaly Beatrix Aspergillus flavus

2  Bevezetés  A sugárgombák és a (penész)gombák általános jellemzői  A sugárgombák és a penészgombák kártétele az épületekben és a dokumentumokon  Egészségügyi hatások és kockázatok; a veszélyek csökkentése

3 Levéltári raktárban vagy a dokumentumokon, valószínűleg mindenki tapasztalta már a penészgombák fokozott jelenlétére utaló jeleket, és az életműködésük okozta károkkal is találkoztak már. Emlékeztetőül, néhány jel és károsodás:  az érzékelhetően nagy nedvességtartalmú, dohos, vagy talaj-szagú levegő

4  a vízfoltos, színes-foltos, gyakran „salétromos”, lepergő fal

5  színes foltokat hordozó, elvékonyodott, málló, hiányossá korhadt, foszlott vagy tört dokumentum-alkotó anyagok

6 Az valószínűleg kevésbé közismert, mi vezetett idáig, és melyek ilyenkor a legcélravezetőbb, legkevésbé káros, hatékony, hosszú távra szóló teendők és megoldások. Ehhez szükséges megismerni a károkozók  jellemzőit,  életmódját,  a táplálkozásukat, növekedésüket, szaporodásukat befolyásoló tényezőket,  a módszereket, amelyekkel gyűjteményeinket megvédhetjük a mikroorganizmusok kártételétől,  és megelőzhetjük, hogy a dokumentumok csak restaurálással helyrehozható, vagy pótolhatatlan hiányokat szenvedjenek.

7 A sugárgombák és a (penész)gombák általános jellemzői A sugárgombák és a penészgombák a mikro- organizmusok (mikroszervezetek, mikrobák) közé tartoznak. Ezek egy- vagy többsejtű, vagy sejtes szerkezet nélküli élőlények, amelyeknek többsége csak mikroszkóppal, több százszoros – több ezerszeres nagyítás mellett láthatók. A szűkebb értelemben vett mikroorganizmusok a vírusok, a baktériumok – a sugárgombákat is ideértve –, a (kék)moszatok és a gombák.

8 A levéltári és könyvtári dokumentumok, valamint a múzeumi műtárgyak károsodásával baktériumok, sugárgombák, gombák és egyes moszatok (algák) hozhatók összefüggésbe; ezek közül leggyakrabban a sugárgombák és a penészgombák

9 Mikrobákkal a Földön mindenhol, és minden körülmények között lehet találkozni:  a levegőben,  a szárazföldön, különböző magasságokban és mélységekben,  a talajban,  édes és sós vizekben,  vagy extrém száraz viszonyok között egyaránt.

10 A gomba-spórák – a légáramok és a víz útján – a legnagyobb távolságokra is eljutnak. Levegőből, 15 perc alatt, agar-táptalajra hullott spórákból képződött baktérium- és gomba-telepek

11 A mikrobák tápanyag-igénye: – alapvető a víz, – fontos a nitrogén- és szén-forrás, ásványi sók és egyes vitaminok is. A fejlődést és szaporodást befolyásoló legfontosabb tényezők és körülmények: •(aerob mikrobák számára) a levegő oxigénje, •a hőmérséklet, •a környezet kémhatása (pH-értéke).

12 A légnedvesség értéke a levegőben lévő vízgőz tömegét jelenti. Abszolút légnedvesség-érték: az egy bizonyos hőmérsékleten, 1 m 3 levegőben ténylegesen jelen lévő vízgőz mennyisége (gramm). Relatív légnedvesség-érték (relative humidity, RH): kifejezi, hogy a levegő az adott hőmérsékleten maximálisan felvehető vízgőz mennyiségének aktuálisan hány százalékát tartalmazza (%). A gyakorlatban a klíma jellemzésére inkább az RH-t, mint az abszolút értéket használják.

13 Jellemzők, az élettevékenység feltételei Sugárgombák (baktériumokhoz tartoznak) (Penész)gombák (nem növény, nem állat, külön világ) - A szervezet jellemzői Egysejtű, elágazóValódi sejtmag és szilárd sejtfal van, de klorofill nincs - A szaporodásKonidium-sejtekkel is történik Spórákkal vagy konidium- sejtekkel történik - HifákVannak, nagyon vékonyak Vannak, vastagabbak - MicéliumKépződik a hifákból - Légköri oxigénSzükséges(Az aerob fajtáknak) szükséges - Opt. hőmérséklet18 – 38 o C24 – 30 o C - Opt. RH65 – 80% - Opt. pH-érték5 – 8 (enyhén savas vagy lúgos) 5,5 körül (enyhén savas)

14 Az ún. függő, sugárgomba-micéliumok agar-agar táptalajon vagy papíron, bőr- vagy porszerű formában, fehér, szürke, sárga, zöld, narancs, vörös, kék és fekete színben növekedhetnek. Jelenlétüket jellegzetes talajszag jelzi.

15 A dokumentum-károsító gombák megnyúlt sejtjei egy irányban osztódnak, specializálódnak, és egymás mögött elhelyezkedve, fonalakat (hifákat) alkotnak. A hifa-telepek lehetnek vattaszerű, múlékony micéliumok, vagy kemény, tartós képződmények. Penész-telepek táptalajon Penész-gomba micélium- telepei dagerrotípián

16 •A sugár- és penészgombák csírázásának megindulása nagymértékben függ a levegő relatív nedvességtartalmától: pl. egyes Aspergillus-fajok spórái 65-73% RH mellett csírázni kezdenek, növekedésük pedig % RH mellett történik. •A gombák más fajtái 80% RH fölött fejlődnek. 75% RH körül az anyagok intenzív pusztulása általában még nem kezdődik el, de nagyon veszélyes lehet, ha rövid időre (pl. esős napokon) az RH eléri a 90%-ot, vagy e fölé emelkedik, főleg, ha a hőmérséklet 25 o C, vagy több.

17 •Nyáron, o C nappali hőmérséklet mellett, átnedvesedett könyveken óra elég volt a penészgombák kicsírázásához és növekedéséhez.

18 A sugárgombák és a penészgombák kártétele az épületekben és a dokumentumokon A dokumentumok elhelyezésére szolgáló épületek fából készült szerkezeti elemei és berendezési tárgyai, valamint a dokumentumok szerves anyagai (papirusz, papír, fa, textíliák, bőr, pergamen, viasz, ragasztó- és kötőanyagok, műanyagok stb.) egyes gombáknak tápanyagul szolgálhatnak. A tápanyag- ként való hasznosítás az anyagok  fizikai meggyengüléséhez, hosszabb idő alatt pedig teljes pusztulásukhoz vezethet;  a károsodás az anyagok – a gombák által előállított savak és festékanyagok okozta – tartós elszíneződését is jelentheti.

19 A 14. századi Dante- és Albucasis-kódexekben megfigyelhető, hogy a Streptomyces fimicarius sugárgomba több helyen teljesen megsemmisítette az üres pergamen anyagot, és vörös pigmentje sok helyen erősen elszínezte az írás sorai közötti pergamen középső részét és a margókat, de a – vasgubacs-tintával írt – sorokat érintetlenül és sértetlenül hagyta. A gátló hatás valószínűleg a tintát alkotó anyagok (arab mézga, lámpakorom, gallusz-sav) valamelyikének tulajdonítható.

20 •A penészgombák közvetlen kárt okoznak növekedésükkel: a felületen elfedhetik az alattuk lévő szöveget, rajzot, képet, és alig-olvashatóvá tehetik a dokumentumot.

21 •A gombafonalak az anyag szerkezetét is képesek károsítani azáltal, hogy azon keresztül, utat törnek maguknak, illetve, enzimek segítségével, teljesen lebontják a papírt, bőrt vagy a pergament. Könyvkötő- bőr Pergamen

22 •A penészgombák közvetett kárt is okozhatnak azáltal, hogy növekedésük során (savas) anyagcsere-termékeket és színezékeket hagynak hátra az anyagokon. Penészgomba-fonalak behatoltak a bőrbe, és elszínezték azt Vegyes penész-gombák anyagcseréje okozta elszíneződések papíron. A fekete pontokból álló telepek az Aspergillus niger foltjai

23 •A penészgombák által termelt enzimek szétbontják a természetes ragasztó- és kötőanyagokat: a ragasztó-oldatok hígulnak, csökken a ragasztóképességük; színes foltok, micélium-telepek, és kellemetlen szag jelenhet meg. Ha a megszilárdult ragasztó- ill. kötőanyagot részben, vagy teljesen lebontják a mikrobák, a tinta és a festék halványod- hat, leválhat, lepereghet a papír-, pergamen-hordozóról (következmény: halványodás, csonkulás)

24 •Az összeragasztott felületek szétválnak, a ragasztott szerkezetek (pl. kötött könyv) széteshetnek.

25 •Fényképek és filmek esetében egyes fehérjék (albumin, zselatin), mint a fényérzékeny anyag hordozója és kötőanyaga jelennek meg, és penészgombák számára igen kedvező táplálékot nyújtanak. Penész- fertőzés mozgófilm- tekercsen Penészkárt (színes foltok, hiányok) szenvedett fénykép

26 •A viasz egyes gombák számára szénforrás lehet. A régi viaszpecséteknek a méhviasz volt a fő alkotóeleme, amelyhez gyantát, terpentint, növényi eredetű karnauba- viaszt, és állati eredetű sellakot is keverhettek. Míg a méhviasznak csak bizonyos része károsodhat, a karnauba-viasz, amelyben kis fakéreg-darabkák is lehetnek, érzékenyebb a mikrobiológiai hatásokra. A viaszpecséteket többféle penészgomba és sugárgombák egyaránt károsíthatják. A viaszok károsodásának módja: világos foltok képződése, repedezés. Sellak- vagy viasz-tartalmú felületkezelő réteg károsodása, penészgomba- növekedés hatására

27 Egészségügyi hatások és kockázatok; a veszélyek csökkentése Mi a penész-fertőzés? •A levegőben mindig, és mindenhol előfordulnak különböző gomba- elemek és szaporító képletek, amelyek kiülepednek a tárgyak felszínére, és belőlük mindig kitenyészthető gomba. •Normális, 50% vagy annál kisebb RH-érték mellett a gombák nem szaporodnak. Hűvös, vagy lehűlő, nedves (60-70% RH-nál nagyobb RH-jú), rosszul szellőztetett raktárhelyiségben víz csapódik ki a tárgyak felületére, amelyek egy idő után „megpenészednek”, azaz a penészgomba – szabad szemmel láthatóan – növekedni, szaporodni kezd rajtuk. Ilyenkor mondjuk azt, hogy penészgomba-fertőzés történt (a már jelen lévő penészgomba-spórák aktivizálódtak). •A penészgomba-fertőzés növeli a gombaelemek számát a levegőben, és a fertőzöttség a helyiség és a tárgy kiszáradása után is megmarad, mivel a gombaelemek nem pusztulnak el, csak inaktív állapotba kerülnek.

28 Kórokozók és betegségek •A levegő által szállított gombaelemek elsősorban a légző- rendszerre jelentenek veszélyt, kétféle úton: allergiás reakciók és gyulladást okozó fertőzések. Egyes Aspergillus-fajok megtámadhatják a belső fület, a halló- járatokat, az orrüreget, a szem szaruhártyáját, a központi idegrendszert és a májat is. Hasonlóképpen, tüdő- és bőrelvál- tozásokat okozhatnak egyes Penicillium- és Mucor-fajok is. Gombák azonban csak annál okoznak tüdő- vagy egyéb fertőzést, akinek immunrendszere, valamilyen okból, jelentősen meggyengült. •A (köz)gyűjteményekben dolgozók között nagyobb valószínű- séggel és gyakorisággal fordulhat elő a penészgombák okozta allergizálódás és a légúti allergiás kórképek (a tüsszögés, orrfolyás, köhögés, hasmenés, hányás, láz, légúti asztma, allergiás tüdőgyulladás). Az allergén-hatású penész- gombafajok száma meghaladja a százat; a tapasztalatok szerint, a sötét pigmenttel rendelkezők – mint a Cladosporium, az Alternaria és az Aspergillus – erősebben allergének. A Penicillium-, Candida-, Mucor-fajok is a gyakori allergének közé tartoznak.

29 Védekezés a penészfertőzés ellen •Az általában nem tudható, ki (lesz) fogékony a gombák okozta betegségekre, vagy, hogy ki, mennyire immunhiányos. A valamilyen okból, az átlagosnál több gombaelemet tartalmazó levegőjű raktárhelyiségben való munkavégzés, és az inaktív penész-maradványokat tartalmazó iratok, könyvek és egyéb tárgyak kezelése, használata kockázatos a gyűjteményekben dolgozókra, restaurátorokra, olvasókra, kutatókra nézve egyaránt.

30 • Fokozott védelemben kell részesíteni az egyéb allergiás megbetegedésekben szenvedőket, azokat pedig, akiknek valamilyen immunrendszeri zavara ismert, mentesíteni kell a penészes tárgyakkal való munkavégzés alól. • A veszélyt - megfelelő egyéni védőfelszerelés alkalmazásával, - a láthatóan fertőzött tárgyak elkülönítésével (a használatból való kivonásával) és szakszerű penész-mentesítésével, megtisztításával lehet megszüntetni, vagy csökkenteni.

31 A sugárgombák és a penészgombák élet- tevékenysége megindulásának, táplálkozásának és növekedésének legfontosabb előfeltétele a víz. Ennél fogva, az élettevékenység gátlásának legfontosabb lehetősége a levegő relatív nedvességtartalmának (RH), ez által a tápanyagul szolgálható dokumentum-alkotó anyagok nedvességtartalmának megfelelő alacsony értéken tartása, szabályozása, és a nem kívánatos nedvesség, nedvesedés meggátlása, elkerülése, kizárása.

32 A fertőtlenítés ugyanis, sok esetben kétes hatású, és legtöbbször nem nyújt preventív védelmet a penészgombák újabb csírázása  táplálkozása  növekedésa  szaporodása ellen

33 További témák: 5. A levegő relatív nedvesség- tartalmának növekedése, a víz bejutása a gyűjteményekbe és a dokumentumokba: okok és módok 6. Védekezés a mikrobiológiai károsodások ellen; a fertőtlenítés kérdése 7. Integrált védekezés a penész ellen

34


Letölteni ppt "MLE 2010. évi Vándorgyűlés Állományvédelmi szekció Debrecen 2010. augusztus 25. Penészgombák szerepe a levéltári anyagok károsodásában Kastaly Beatrix."

Hasonló előadás


Google Hirdetések